Dolgozók Lapja, 1978. október (31. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
ÜT», ottób«* i.. Egész országia kiterjedő program Múzeumi és műemléki hónap Nem csak egy hónapig tartó rendezvények Szeptember 30-án nyitotta meg Pozsgay Imre kulturális miniszter a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum kiállítását, melynek címe: Életmódváltozások Tolnában. Ezzel megnyílt a XVII. Múzeumi és Műemléki Hónap. Néhány nappal korábban nyílt meg Juan Soriam mexikói festőművész tárlata a Nemzeti Galériában, s ezzel nemcsak a Mexikói Hét vette kezdetét: ez az eseménysor is beilleszkedik a Múzeumi és Műemléki Hónap programjába. Jellemzője ugyanis ennek a rendezvénysornak, hogy nem von demarkációt, sem tematika szempontjából, sem földrajzilag, sem dátum tekintetében. Átfogó, színes, ötletgazdag, hihetetlenül sokrétű — sok helyütt eltart két-három hónapig is. Ma már nincs az országnak olyan apró települése, amely kimaradna a muzeológusok, pedagógusok, munkájának és a szakemberek eredményeinek befogadásából — de egyre több a lelkes aktíva is, aki nem csupán passzív szemlélőként válik részesévé a vizuális kultúra eredményeinek. Ha csak a honismereti-helytörténeti gyűjteményekre utalunk, ez önmagában is érzékelteti: ma már mind kevesebb az ország nemes hagyományai iránt közömbös ember. A már megszokott múzeumi rendezvények, előadások, irodalmi és zenei estek,szervezett csoportkirándulások, vetélkedők mellett az idén több gyermekfoglalkozást szerveztek és bővült a szocialista brigádoknak szóló program is. A lelkes helyi munkatársak az idén szabad kezet kaptak,hogy feltárják és bemutassák azokat a területeket is, amelyek eddig észrevétlenek maradtak. Sok új múzeumot nyitottak meg. Pécsett otthont Uitz Bélának, a kapott Tanácsköztársaság egyedülálló tehetségű festőjének ve. Számos kiállítás is életműkapcsolódik a kettős jubileum: a KMP megalakulásának és az őszirózsás forradalomnak 60-ik évfordulójához. Helyi események, évfordulók adják a kiindulását sok kiállításnak, sok helyreállított műemléket adnak át. S ha néhány eseményt kiragadunk a gazdag kínálatból, az valóban csak tetszőleges kiemelés lehet, hiszen a program megszámlálhatatlan helyen és időpontban zajlik. Néhány, a sokrétűséget illusztráló példa. Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban helyszíni bemutatók teszik élővé a ,,skanzen” épületeit. Balmazújvároson kiállítással egybekötött szett kirakodóvásárt népművérendeznek, Sopronban, a Fabrícius ház ablakaira színes diapozitíveket vetítenek, hogy a járókelők is láthassák a várostörténeti képeket, és a városban rendezett kiállításokon készült fotókat. UNESCO könyvkiállítás látható a budapesti Nemzeti Galériában, képzőművészeti könyvek kiállítása és vására Szolnokon, Kunmadarason. Mohács, Veszprém, Kapuvár új szerzeményeket állít másolati kiállítást ki. Műtárgyés vásárt rendez Debrecen. Nagy művészek állítanak ki kis településeken. Vendégül láttuk külföldi testvérmegyék kiállítóit. Frappáns szabadtéri kiállítás mutatja be a kiapadhatatlan népi leleményt a tihanyi szabadtéri múzeumban, ahol madárijesztőket láthatnak az érdeklődők. A nemzetközi események közül kiemelkedik a IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállítás, amelyet a Műcsarnokban rendeztek meg, Kerényi Jenő szobrainak emlékkiállításával párhuzamosan. Méltóképpen megünnepli az eseménysor a Tolsztoj-évfordulót: a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum rendezett kiállítást tiszteletére. Ugyanitt emlékeznek meg Krúdy Gyula születésének 100 éves jubileumáról, de Krúdyra emlékezik szülővárosa Nyíregyháza és Szécsény is. A múzeumi és műemléki hónap impozánsan gazdag programja szerves része a múzeumok és műemlékvédelem állandó tevékenységének, és évről évre szemléletesebb kifejezője annak a politikának, amelynek célja: az esztétikum közkinccsé tétele. Péreli Gabriella DOLGOZÓK LAPJA Heti Corvina Kiadó Ltid«cke, Heinz; Albrecht Dürer Gondolat Könyvkiadó Gombrich, E. H.: A művészet története (3. kiadás) Közgazdasági- és Jogi Könyvkiadó Allahverdjaai, D. A. : A fejlett szocializmus pénzügyi és hitel- mechanizmusa Magvető Könyvkiadó Áprily Lajos: Válogatott versek (30 év sorozat) Medicina Könyvkiadó Moldoványi Ákos: Londoniból Londonig (Panoráma ..mina” útikönyvek) Műszaki Könyvkiadó Modern építészeti lexikon Statisztikai Kiadó A Magyar Népköztársaság városainak és községeinek névtára. H ZsoLgár Mim intézminyei Bulgáriában 34 500 kulturális intézmény működik, színházak, kiadók, filmszínházak, könyvrádió- és állomások, képtárak, televíziómúzeumok, könyvtárak, kultúrotthonok. Több mint 170 millióan látogatják évente az egymilliót meghaladó különféle rendezvényt; az érdeklődők az évente 50 millió példányszámban kiadott 3700 új könyv, illetve 470 játékfilm közül válogathatnak, 37 ezer rádióadás és négyezer órás évi tv-program műsorait hallhatják, illetve tekinthetik meg. A könyvtárak olvasóinak rendelkezésére 60 millió kötet áll. Az egyik legnépszerűbb szórakozás a mozilátogatás. A felszabadulás előtt 155 filmszínházzal szemben ma több mint 3,5 ezer működik. A látogatók száma is megnőtt azóta: 13 millióról 114 millióra. A játékfilmek mellett az ismeretterjesztő filmeknek szintén nagy a közönségük. A látni és tanulni vágyó bolgárok szívesen látogatják a múzeumokat is. Ma 193 múzeum két és fél millió kiállítási tárgya várja őket. Az elmúlt évben több mint 15 millióan éltek ezzel a lehetőséggel, köztük csaknem 3 millió volt a külföldi látogatók száma. A kulturális élet fejlődését mutatja a hivatásos művészek mellett az amatőr együttesek számának gyarapodása, tevékenységük színvonalának emelkedése. Jelenleg tizenkét és fél ezer amatőr részegyüttes működik az mgországban, 376 856 taggal. A nevezetes hidak — egyéniségek. Ami híres, budapesti Duna-hídjainkat illeti, Széchenyi Lánchídjának nemes patinája, a Szabadság — (valaha Ferenc József) hídnak értékes, régi mérnöki alkotásról valló szerkezete van, de az Erzsébet-híd magával ragadó. A régi is az volt — éppen 75 éve, 1903. október 4-én adták át a forgalomnak. — a rajzát sajátosan követő, de tökéletesen mai külsejű utóda is az. Megtervezésére annak idején nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyet két stuttgarti építész, Eisenlohr és Weige egynyílásos kábelhíd-terve nyerte meg. Végül mégis láncszerkezetű hidat építettek, mert a hazai ipar csak arra vállalkozott, Czekelius Aurél, a neves mérnök, a Duma-hídosztály vezetője irányításával. Egyébként még számos Duna-, Tisza- és Makos-híd építése fűződik a nevéhez. A számításokat Kherndl Antal műegyetemi tanár, tfcadémikus végezte el, akinek a hídépítés terén végzett kiváló kutatási eredményeit és úttörő elméleti megállapításait egyebek között éppen az Erzsébet-híd igazolta. A híd architektúráját, pilléreit, kapuzatát Nagy Virgil, az ókori építészet professzora tervezte, nem véletlenül némiképp archaizáló, azaz régieskedő módon, a kor divatja szerint. Hidunk későbbi szomorú sorsa közismert: 1945. januárjában a visszavonuló, a fővárost pusztulásba döntő fasiszták felrobbantották. Mint később kiderült, a híd szerkezete olyan kárt szenvedett, hogy újjáépítése is lehetetlenné vált. Helyére az éppen tízesztendeje elhunyt, kimagasló képességű Sávoly Pál tervei szerint — csupán a régi pillérek felhasználásával — a réginél szélesebb kábelhíd épült. Az új hídon ugyanis a gyalogjárókat a pilonokon kívül helyezték el. Felavatásakor, 1964. novemberében, a pompás ívű, fehér hidat megbámultuk és menten megszerettük. Nem csoda. Vonalaiban kellemesen emlékeztet e’őrijére, szerkezetében, egész felépítésében mégis szemet gyönyörködtető korunk alkotása, amelyre joggal vagyunk A híd ma, villamos nélkül , 6 autósávval büszkék. Balogh János A régi Erzsébet híd a pesti oldalról 1901 benfi réti híd építése, ahogy Zsigmondy Béla hídépítő-mérnök felvétele megörökítette. gyógyítjuk, úgy, hogy soha többé nem lesz beteg. A vér megfagy az ereiben, olyan képpel nevet rá az orvos, két köpenyes arca hátul elkomorul. Nagyon fél. — Marad — hallja a főorvos hangját. A sofőr előlép, odanyújt egy papírt aláírásra, az orvos pecsétel, aztán megnyom egy gombot. A két mentős elmegy, de benne a megkönnyebbülés helyett csak nő a szorongás: itt hagyták, egyedül hagyták, már a farba rúgás is jobb lenne. A tekintete nő szomorú-kíváncsi se vigasztalja, mert a köpenyesek mind ellene vannak. Nem szűnik lábából a remegés, ereiben püföl a vér, fejében körbe szaladgál minden. Miféle gombot nyomhatott meg az orvos? Irkái, hangosan szuszog maga elé, ránevet a másik kettőre. Mit adhattak a kórházban, hogy így kiment belőle az erő? Ordítani kezdett a hazafelé tartó vonat lépcsőjénél, okádott, de ahogy meglátta a két zsarut, tudta: földre kell vetnie magát, nehogy börtönbe vigyék. Hátha visszajut az idegosztályra egy hétre, tíz napra, míg a főagronómus kiszedi a biztosítóból a pénzt a viharért, a húszholdas almás bottal levert gyümölcseiért. Miért kellett neki a kocsmában pofázni, hogy ő is verte szalmát, miért mondta el az asszonynak, miért veszett össze vele, mikor tudja, hogy a főagronómus rég feni a sort az ő takaros feleségére?! Kopognak —■ majdnem összeesik a félelemtől, megint egy főorvos? Hátrafordul — meglódul a gyomra —, egy hatalmas, marcona ápoló lép be, az is vigyorog, köszön, összefonja henteskarjait, és mögötte az ajtófélfának támaszkodik. A főorvos felegyenesedik, meginog, a pult után nyúl — ennyire káprázna a szeme? — aztán elindul felé: — Vesse le a cipőjét, Kacsakém! Fél lábon áll, mielőtt elvágódna, két hatalmas kar elkapja, felpillant — a szigorú tekintettel még szorgalmasabban rángatja lefelé a lábbelijét. Lyukas zokniban áll a kőpadlón, szégyelli magát. — Kezeket előre feltartani, szemet becsukni és indulás felém! Engedelmesen csinálja, átles pillás résén. Az idegosztályon megtanították, hogy sohse azt csinálja, amit várnak tőle, de most úgy szédül, hogy akár nyitott szemmel is a falnak menne. Nekiesik szekrénynek. Röhögnek rajta a — egy pillanatra elönti a düh, de nem ugrik nekik. Vissza akar kerülni az idegosztályra. Elek elmagyarázta: nincs abban semmi, azokról nem mondják, hogy hülye, meg flepnis. Elek is így pihen minden hajtás időszakban, tudomásul vették róla, és még örülnek is a pesti géplakatosnak. — Vissza! Úgy megzavarodik, hogy fel sem tűnik neki, ezúttal ellenkező irányba viszi a szédülés. Az ápoló megfogja, kinyithatja a szemét. Megint szemben áll a fehérekkel. Az orvos odajön, leülteti, előveszi a kis kalapácsot. Megkönnyebbül, ezt már játszották vele. A szobatársai kitanították, hagyja, rúgjon magától a lába, hadd Az orvos közelhajol, üt, a másik lábát parancsolja fölülre. Konyakfelhő üti meg az orrát, majdnem elhányja magát. Az orvosból árad a szag, őt öntötték le a söntésben,vagylőparancsolják a két kezét, összeszedi magát. A köpenyes megragadja a körmét, lefelé feszíti utolsó ujjpercét, elengedi, rémülten homorítja tenyerét. Megint sunyiskodnak vele — gyorsan összezárja az öklét. Magában kuncog: ez az, mindig fordítva! Hiába pöcköli az orvos a körmeit, homorítás után gyorsan ökölabe feszíti a markát. Az orvos behunyatja a szemét, felszólítja: ujjával fogja meg az orrát. Nem kapsz rajta, gondolja: bal mutatóujjával a szemét találja, jobbjával az állát, és örül, hogy három tanúja van a betegségére. De miért olyan komoly hatál az a kettő? Sutyorognak. Mégis jobb lenne otthon? Hogy nézzen az apja szemébe? És a kislánya? Nem, nem megy haza. A főorvos feláll, irkál valamit a felütött, nagylapú könyvbe. — Felveheti a cipőjét.. — vet: oda. Húzgálja a cipőket. Kidobják. Vajon az agronómus próbálkozott-e az asszonynál, amióta odavan? Vajon a kislánya ellene fordul-e, hazaér. Haza kell jutni,amire — Kacsókám! — reccsen az orvos hangja. — Tudja, hol van maga? — Nem tudom, főorvos úr! Hol az istenben lehet, ha így fenyegetik? Kiveri a hideg veríték. Mégis börtön? Rendőrség? Hogyan kerül ide orvos? Mit csinálhatott az állomáson, amíg olyan rosszul volt? —Kacsókám! — mered rá a konyakszagú. — Maga a bolondokházában van! Felhördül, ökölbe szorul a keze, nem bír szólni, kidagadnak halántékán az erek. — Kacsókám, maga valami elől, és ha nem szökik gondolja meg magát, bizisten itt tartom! — Neem! — Dehogynem — mosolyog az orvos. — Adok magának két hosszú, hosszú napot, hogy elmélkedjen a sorsán, aztán újra találkozunk. Jó? • — Nem! Nem! — ordít. — Vigye a zárt osztályra, Béla, szól az orvos. — Rácsos ágyak közé, a legfinomabbakhoz, hogy észrevegye, milyen választása van. — Megint felé fordul. —Kacsókám, nehéz az élet, de könnyűvé tenni is nehéz. Viszlát cimborám, gondolkozzék. lszédül a rémülettől: jn. bolondokháza! Már csak félig érzi a hatalmas ápoló mancsát a hóna alatt, ahogy végighúzza valami hosszú, dohos folyosón, egyre nehezebb, melegebb, hűzlőbb vidékek felé. l t ► Zele Zoltán: Este és éjszaka között Este és éjszaka között, mikor a másodperc tört része, s már mélyebb sötétség lesz a mély sötétség. De ezt csak a madarak tudják a platánok vendégei, csak ők érzik a szinte nincs is moccanást, amikor hirtelen kiszíneződnek álmaik! S hogy mi eshet mag velünk, emberekkel, este és éjszaka között? egy idegen tenyér vállunkra nehezül, s amikor hátra fordulunk, hol fut már az az árnyék — csak talpa csattogását hallani! S mi még, mi még, mi még este és éjszaka között? * Elmondom azt, ami velem nem is tudom, hány éve már, csak azt tudom, hogy így esett, csak azt tudom, hogy így igaz: „Uram, vezessen át az út túlsó felére. S ujjaival úgy szorongatta a fehér botot mintha készülne vállához emelni, mintha mellemet célozni akarná . Megvártam,, míg egy üres villamos bambán a remízbe dülöngél, aztán mintha fövényben járnánk, úgy gázoltunk az utca túlfelére. És akkor ő: „Uram, forduljon vissza, mert ez a járdarész a miénk, csak a miénk, vakoké, este és éjszaka között.” 1 Kiss Mihály: Őszi üzenet Ady Endréhez ! Az kéne nekünk dalra dal ! Mibennünk feltámadásnál újra ! Kedvünkre mindent elsorolni l Gyere dúdoljunk édes dalt : Érik a szőlő mustol a tekerő Az kéne nekünk újra élni l Az kéne nékünk igazán ! Itt élni megint kedvet adj ! Gyere dúdoljunk édes dalt ! Érik a szőlő mustol a tekerő AAAAAAAAAAAAAAAAA mAtlIHAU Múlt vagy mégis légy jelen A vers míg átüt véreden Átlátunk majd a végzeten Gyere dúdoljunk édes dalt Érik a szőlő mustol a tekerő Ám mámorodnál elébed Mérget tennék bor helyett j ; Mi kiittuk nem kérkedik ! Gyere daloljunk édes dalt ' Érik a szőlő, mustol a j tekerő ! AAAAAAAAA A AA A A\AAAAA±AÍAAAÍ.a£