Dolgozók Lapja, 1978. december (31. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

4 DOLGOZOK LATJA A tipográfia művésze Dorogfi beszéljfel és Erdélyi­­ Jánossal Erdélyi János könyvművé­szeti kiállítása nyílt meg de­cember 5-én Dorogon, a mű­velődési központ galériájában. A kiállítást Kass János Mun­­kácsy-díjas grafikusművész nyitotta meg. Megyénkben el­ső ízben került sor Erdélyi Já­nos könyvfedőlapjainak, mi­niatűr könyveinek bemutatá­sára. Erdélyi neve összenőtt az elmúlt harminc év nyom­dászatával, tipográfia-művé­szetével. „... dolgozószobája vonzza a költőket, írókat, mű­vészeket. S legendás a mindig kitárt ajtajú főnöki szobája. Lüktet körülötte az élet. A Zrínyi műhely alkotó légköre a közismert, és nevéhez fűződik nemzetközi hírű,­ ékszerfi­­nomságú miniatűr reneszánsza” — írja könyvek dorogi katalógusa előszavában a ti­­pográfusművész kiváló isme­rője, barátja, Kass János gra­fikusművész. Az elmúlt évben a debrece­ni Kossuth Lajos Tudomány­­egyetem díszudvarában mutat­ták be életművét reprezentáló kiállítását. Dorogon is hallat­lanul gazdag, változatos anya­got vonultat fel. Gyönyörű fe­dőlaptervei, miniatűri könyv­­tervei, folyóiratlapjai elsősor­ban a könyvek iránt érdeklő­dőknek, a könyvgyűjtőknek jelent De segít feledhetetlen élményt, megszerezni is a könyvet, felhívja a könyvre, a nyomdatermékekre az embe­rek figyelmét. A megnyitás előtt sikerült pár szót váltani Erdély Jánossal. Az indulás­ról, alkotó jellegű tipográfiai munkájáról kérdeztük. — 17 éves voltam, nyomdásznak mentem, amikor azóta is ezt a munkát veszem, nagy-nagy szeretettel, mániá­kus elmélyüléssel — emléke­zik a kezdetre. — Egy kis nyomdában kezdtem 1931-ben betűszedőként, ezt csináltam 1942-ig. 1949-ig képzőművésze­ti jellegű feladatokat is vég­rehajtottam, természetesen közben képzőművészeti tanul­mányokat végeztem, képez­tem magam. Az államosítás­sal megszűnt az a kis nyom­da, ahol beoltódtam e szakma szeretetével, egy életre elje­gyeztem magam a tipográfiá­val. 1950-ben kerültem a mai Zrínyi Nyomdába, betűszedő­nek, néhány hónap múlva gyártáselőkészítő osztály szer­­­vezését bízták rám, majd for­­makészítő­ művezető lettem, később a vezérigazgató helyet­tesévé neveztek ki. Két éve művészeti igazgatója vagyok a Zrínyi fontosnak Nyomdának. Mindig tartottam a köny­vek megfelelő köntösének elő­készítését. Jó, hogy a megkomponálását, nyomdai munká­kat jól ismerem, a nyomdász minden mozdulatát előre sej­tem. Szenvedélyem, életcélom a könyvművészet, a tervezés, a tipografizálás. Nem mindegy, hogy formai-esztétikai szem­pontból milyen könyvek, „al­kotások” kerülnek ki kezünk alól. — Azt nem tudnám meg­mondani, hány fedőlapot ter­veztem, készítettem. — de minikönyvek száma úgy 300-ra a tehető. A minikönyveknél az az érdekes, hogy parányi felü­leten kell érvényesíteni a na­gyobb könyveknél betartott törvényeket, törvényszerűsé­geket. Alapvető követelmény a betűtípus megválasztása. A minikönyvek általában egy­­egy nevezetes társadalmi-poli­tikai évfordu­lóhoz­­ kapcsolód­va jelennek meg, vagy a klas­­­szikusok évfordulóira­­ készül­nek. Említhetném egyik leg­nagyobb sikerű minikiadvá­nyunkat, a Kommunista Ki­áltványt, (mely nagy, 10 ezres példányszámot ért el), az Ady-, József Attila-évforduló­­ra megjelent köteteket, Erdélyi János könyvművé­szbe nem csak itthon, de kül­földön is elismert. Eddig Mis­kolcon, Szegeden, Debrecen­ben, Kecskeméten, a Nem­zeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a jugoszláviai Újvidéken volt kiállítása. Munkásságáért a Munka Ér­demrend arany- és ezüst foko­zatát kapta; a legnagyobb szakmai elismerést a Tótfalu­si-díj jelenti számára. „Nyom­dásznak tartom magam, mun­kásembernek, munkát szakmai s megkezdett megszállott­sággal csinálom, amíg tu­dom” — vallja. ----Sz,— Rádió- és KOSSUTH RADIO 8.34: Kétfelvon­ásos opera. 9 44: Zenevár 10.05: A Gyermekrádió műsora. 10.35: Nabacsokor. 11.20: Kodály-könnyvművek. 11.40: A boldog ember. XXHL *. 12.50: Zenemúzeum. 14.*20: Szabadpolc. 14.50: Szatirikus dalok. 15.10: Film­dalok. 15 28: Dominó. 16.05: Könyvszemle. 10.15: Gounod operáiból. 17.32: Chat noir. Hangjáték. 18.01: Népdal-feldolgozásokból. 18.15: Hol volt, hol nem volt..­ 19.15: Magyarország—Francia­ország asztalitenisz Szuper Liga. 19.35: Debreceni Zenei Hát. Kb. 20.05: A Dunánál. Kb. 20.25: A hangverseny közvetítés folytatása. * 22.20: Külpolitika. 22.30: Andor Éva éneke. 22.50: Meditáció. 23.00: Schubert kamarazenéjéből 0.10: Táncdalok. PETŐFI RADIO 8.20: Külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zene délelőtt. 11.30: Csak fiataloknak! 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.53: Szolnoki stúdiónk jelent­kezik. 33 25: Gyermekkönyvhét 13.35: I. Országos Gyermek­könyvhét. 14.00:­­Színe-java. 16.00: Hl. országos amatőr pop­­dzsessz-rock napok.­­ 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.33: Politikai daltam­ítás. 18 00: Disputa. 18.33: Magyarország—Francia­ország asztalitenisz Szuper Liga. 18.43: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Magyarország—Francia­ország asztalitenisz Szuper Liga. 20.40: Kü­l­poli­ti­kai m­űsor. 21.10: Kivánságkabaré. 2-2 10: Népi muzsika. 23.15: Táncdalok. 3. MŰSOR 8.08: Barokk kamarazene. 9.00: lék­o I­ai rádi­ó. 9.30: Zenekari muzsika. 11.05: A kamarazene kedvelőinek. 11.45: A szicíliai vecsamye. Rész­letek. 12.40: Dzsessz felvételekből. 13.32: Századunk zenéjéből. 14.11: Zenekari muzsika. 16 00: Zenei Lexikon. 16.20: Zúgjon dalunk! 16.50: Ötórai tea. 17.31: Bach-müvek. 19.05 : I­skolará­di­ó. 19.35: A szeptemberi vendég. Rádiójáték. 20.05: Mag­yar zeneszerzők. 20.14: A ci cV­sz történetéből ■ 21.24: Praetorius-müvek. 21.50: Debreceni Zenei Hét. 23.00: Rossini operáiból. BUDAPESTI TV 8.»: Tévétorna. (Lam.). (SZ) 8.35: Stop! (ism.). (SZ) 9.05: Környezetismeret. Ulll. istk. 3. oszt.) 9.30: Kuckó. (Ism.). 10.05: Magyar nyelv és irodalom. (ált. isk. 3. oszt.). (SZ) 10.40: Melyiket az ötezerből? 11.05: Orosz nyelv (ált isk. 6. oszt.). 12.05: Matematika (ált. isk. L o.). 34.10: Stop. (ism.). 34.15: Iskolatelevízió. (Ism). III. Hírek. tv műsor 16.20 Tízen Túliak Társasága. 17.00: Különös japán sportok. (Ism.). (SZ) 17.IS: Szabó Ervin (1877—1918). 18.00: Finnországi találkozások. 13.30: Telesport. 10.03: Gyermekkönyvhét. 19.10: Esti mese. (SZ) 19.20: Tévétorna. (SZ) 19.30: Tv-híradó, 20.09: Graham Greene: A csendes amerikai. Dráma 2 részben. *2.40: Tv-hizadó 3. 2. MŰSOR 19.35: En francais 19.10: Long Alive. (SZ) 19.30: Tv-híradó, 20.00: Magyarország—Francia­ország Szuper­liga asztali­tenisz-mérkőzés, 21.15: Tv-híradó 2. 21.35: Egy táj négy arca, (SZ). 22.10: Tut-Anhi-Amon Egyiptoma. XIII, 13. rész (Ism.). (SZ) POZSONYI TV 1.45: Hírek. 9.00: Iskolatévé. 9.30: Szocialista társadalmunk fejlődésének időszerű ker­tész. (Ism.). (SZ) 10.00: Bizásom. — Szovjet—finn film. (Ism.) 11.35: Az ember és a törvény. 4. rése (ism.). (SZ) 12.06: A­ rendőrség nyomoz (ism.) 14.45: Hírek. 14.30: Iskolatévé. 15.40: Régi orosz tehetség. (SZ) 1b.00: Hírek. . 16.15: Publicisztika. 16.35: Kamerával köztetek. 10.50: Fecske. 17.30: Egy nagy ország történel­me. 56. rése (SZ) 18.00: Tv-fórum (SZ) 18.40: Esti mese (SZ). 18.50: Idő­járásjelentés. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Tíz lépcsőfok az aranyhoz. 21.30: Tv-híradó. 22.00: A rendőrség naplójából. 22.05: Az úton nem vagy egyedül. 22.10: Bizalmas beszélgetés. 2. MŰSOR 16.40: Világjáró kamera. (SZ) 17.10: Folklórfesztivál. 17.40: Hírek. 17.55: Tudomány és technika (SZ) 19.00: A csehszlovák—szovjet gaz­dasági együttműködés. 19.30: A háromszögletű kalap 20.15: Portréium. (SZ) 20.55: Hangversenyműsor, (SZ) 21.20: Dokumentumaim. 21.50: Beethoven-hamgvenseray. 22.35: Női kézilabda VB. (SZ) 22.35: Orvosi tanácsok. (SZ). 23.05: Hírek. (SZ). BÉCSI TV 9.09: Kicsinyek műsora. 9.30: Francia nyelvlecke. 10.00: Iskola televízió. 10.30: Eric Braake. Film­komédia. 17.30: Kicsinyek műsora. 17.55: K­ő éjszakát, gyerekek! 18.00: Tv-konyha. 16.30: M1. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-hiradó. 20.15: Dalli, dalli. 21.45: Sporthírek. 22.25: A Laramie-i férfi. Wastern­­film. 0.05: Híreid II. PROGRAM 18.00: Orosz nyelvlecke. 13.30: Kontrapunkt. Zenei maga­zin. 19.30: A Bay City Rollens és Twiggy műsora. 39.09: Henrik Ibsen: Rosmersholm. *9,M: Tv-hiraáé I é Esztergomi mozaik 50 éves a Petőfi iskola Fennállásának 50. évfor­dulóját ünnepli az esztergomi Petőfi Sándor Általános Is­kola. A december tartó ünnepségsorozatra 7—9-ig gaz­dag programot állított össze az iskola igazgatósága. 7-én és 8-án nyitott tanítási napo­kat tartanak, többek között élővilágból, magyar nyelvtan­ból, oroszból, matematikából, fizikából, történelemből, föld­rajzból, karénekből az 5—6— 7—8. osztályokban. Tehát szülők, az érdeklődők megis­­­merkedhetnek a pedagógusok oktató-nevelő munkájával, a tanítási folyamattal. A nyitott órákat reggeltől­­délig tartják, majd 16 órai kezdettel az iskola elhunyt pedagógusainak sírját keresik fel a diákok, tanárok, kegyeleti megemlékezést ahol tar­tanak. Az ünnepségsorozat harma­dik napján, december ünnepi műsort rendeznek 9-én, az iskolával szomszédos művelő­dési központban. Egyébként az ugyancsak Petőfi nevét vi­selő művelődési intézmény­Megyénk tudományos életé­ben Esztergom számottevő szerepet tölt be. A szellemi élet egyik centruma a Tanító­képző Főiskola, ahol nem­csak az intézet munkatársai (országosan is méltó pedagógiai figyelemre­kísérletek színhelye a főiskola, az okta­tást támogató kifejlesztésében segédeszközök találmány­számba menő műszereik van­nak, társadalomtudományok művelésében szép eredménye­ket értek el­, hanem a nö­vendékek, a tanítójelöltek is a főiskolai ranghoz méltóan dol­goznak. A Tanítóképző Főiskola tu­dományos bizottsága és KISZ-bizottság­a­­ kutatási kedv a élesztésére, a hallgatók igé­nyességének felkeltésére rákban pályázatot írt ki kő­két kategóriában. Oktatástechno­lógiai-természettudományi és közművelés-pszichológia té­mákban várták a fiatalok tu­dományos dolgozatait. Ez a há­zi kiírás csatlakozott a felső­­oktatási­­ intézetek tudomá­nyos diákkonferenciájának gondolatköréhez. Az ország összes egyeteme, főiskolája évente egy alkalommal más­­más helyen bemutatja a hall­gatók tudományos próbálkozá­sainak színe-javát. Erre az , or­szágos, seregszemlére készül­nek az esztergomi főiskolások is. Esztergomban 13 dolgozatot találtak alkalmasnak arra, myel nagyon jó együttműkö­dést, kapcsolatot alakított ki az iskola, ezt az együttműkö­dést szerződés is szabályozza. Az ünnepi műsor december 9-én, 14.30 órakor kezdődik a művelődési központ színház­­termében. Megnyitó beszédet Balogh Attila, a városi­­ ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője tart, az iskola történetét Sinka László igaz­gató ismerteti. A műsorban többek között Tóth Árpád, Várnai Zseni, Kosztolányi Dezső, Csokonai Vitéz Mihály verseit adják elő az iskola tanulói. az ünnepi összeállításban Fellép kisdobos kórus (Bárdos Lajos a népdalfeldolgozásaival, Ba­lázs Árpád egyik bölcsődalá­val), az úttörőkórus (madri­gálokat, Smetana Csillagok című művét és Kodály Pün­­kösdölőjét adja elő), a Dolo­­vai Márta, Winiarski Éva fu­vola duó, a Márton Brigitta, Vincze Zsuzsa, Rayman Krisz­tina, Kádár Zsuzsa alkotta kvartett Haydn Menüettjét mutatja be és közreműköd­nek sokan mások, hogy az országos vetélkedő há­zi zsűrizésében részt vehes­sen. A tanulmányokat két lektor bírálta el, majd két­­a növendékeknek húszperces előadásban kellett „megvéde­niük” állításaikat, kutatásaik eredményeit. Erre a célra ala­kított bíráló bizottság döntöt­te el, kik kerülnek tovább az országos találkozóra. A­ szá­mos sikeres dolgozat közül Esztergomból Kékesi Rita: A szülői tekintély fogalma és vizsgálata, Takács Dóra: pedagógus (tanítói) pálya tár­­­sadalmi értékrendje, Miavecz Jenő—Kálózi Márta—Ipolyi Árpád—Kemencei László: Er­kölcsi irányultság alakulását befolyásoló környezeti nők az általános iskola ténye­alsó tagozatában című első helye­zett­es dolgozatai az oktatás­­technológia kategóriából, míg Kollár Júlia: Hangosított dia­sorozatok az alsó tagozatos matematika oktatásban, vala­mint Sárgái Hajnalkaj_ Írás­­vető transzparensek a tör­tek tanításában az általános iskola 3. osztályában című el­ső helyezettes dolgozatai utaz­nak az országos találkozóra. Tovább küldik még Darvasi Éva: Salgótarján társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődé­se 1945-től napjainkig, és Fá­bián Ilona: Szántás-vetés Ma­kódon című második helyezést elért dolgozatát. Diákok tudományos munkája a tanítóképző főiskolán Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ (35.) Ajtók csapódtak, dön­gölt a lépcsőház: Edit kiabá­lására összefutott a család1. Tettrekészen rontott Dezső a Danka-házaspárra. — Ez meg miféle kilengés? — kérdezte lihegve. — azt hittem, hogy operát Már éne­keltek. Nyomában Paula, Zoltán fe­lesége, meg Márti rohant a nagy emeleti szobába. Edit segélykérően kapaszkodott be­léjük a tekintetével, majd a kopott fotelbe roskadt. — Tönkretesz . .. Megöl a földhözragadtságával... sírta el magát kis­lányosán.— Paula és Rózsi azonnal hoz­zá szaladt. Gyámolították, si­mogatták. A trombitáló­ hangú Paula nemcsak gyengéd ro­konként, de harcos szövetsé­gesként is vigasztalta: — Itt vagyunk, ne félj. A többi meg nem számít. En­gedni fog. Felért hadüzenettel, ahogy, végigmérte Danka Károlyt. A félénk tekintetű Rózsi oda téblábolt kövérségével.Ide­ Márti számára egyre nőtt a rejtély. Idegesítette, hogy sem­mit sem ért az egészből. — Dehát miről van szó? ... — Majd­ kibarkochbázzuk a kedvedért. — próbálta elütni a kérdést Dezső. — Tudni szeretném ... Minden átmenet nélkül dur­ván förmedt rá az apja: — Semmi közöd hozzá! Döbbenten hőkölt hátra lány a kemény hangtól. Za­­­varában mentegetődzött — Én csak ... Megsajnálta az anyja. Kér­lelően trombitálta: — Kislányom, ne idegesítsd az apádat. A hangulati felfordulásban éppen csak tudomásul vette Edit is, Danka is, hogy a lány megérkezett. Látva tájékozat­­laságát a tanár, közölte­ vele: —­ El akarják adni a házat. Azért lettem fekete bárány, mert őrültségnek tartom az ötletüket. Látnia kellett a lánynak, hogy távollétében nagy tétről vitatkozott a család, s döntés­re érett a helyzet. Most ré­mült meg igazán. Editben bí­zott, hozzá futott könyörögni. — Ne hallgass rájuk. Ká­­rolynak igaza van. Mit szólná­nak az emberek?... Legalább százan segítettek, hogy ott­honunk legyen!... Nem adhat­juk el a család becsületét!... Erős félhomály borult köz­ben a szobára. Arról észre az öreg Burjánt, vették felkapcsolta a villanyt. Az hogy arcán is felragyogott­­ a fény,­­ amikor meglátta unokáját. — Kislányom ! . . . Mártinak elkerülte a fi­gyelmét, hogy mily hangsú­lyos tartózkodás fogadta nagy­apját. Csakis a maga örömé­vel törődött, és nagy szerete­­tében csaknem ledöntötte lá­báról az öreget. — Nagypapa . .. drága nagy­papa . .. úgy hiányoztál. .. — Te is, kedveském — ölel­te át az öreg dorong karjával unokája derekát. — Jól vagy, nagypapa? — Na hallod, remekül. Ál­landóan fütyörészek. Minden­féle mókás dolgokon jár az eszem. Képzeld, ma például azt mondtam Félix úrnak, hogy függőleges kőműves va­gyok. Várja meg, amíg víz­szintes kőműves leszek. Jól érezte a lány, hogy eb­ben a mókás hetvenkedésben egy sziklányi móka sincs­ le?— Félix?... Mi dolgunk ve­csak közölni akart az öreg, nem panaszkodni, mégis meg­bicsaklott a hangja: — Szeretné az egyik la­kást, Vagy talán az egész há­zat. — Értem . .. értek mindent. Dezső felhördült. — Na tessék! Mindent ért! (Folytatjuk) 1978. december 7., egfltflrflH FÉRFIAK PÓRÁI NÉLKÜL Színes, olasz film­vígját­ék Pietro Germi ötlete nyomán rendezte: MARIO MONICELLI öt középkorú barát hóbortos kalandjai, vaskos tréfái. Főszerepben: PPHILIPE NOIRET, gaston moschin, UGO TOGNAZZI. Bemutatja: Esztergom, Petőfi dec. 7—19. Komárom, Jókai dec. 11—13. SOKAT AKAR A SZARKA Yves Robert színes francia filmvígjáték egy jóvágású, negyvenes családapáról, aki egy napon elveszti józan eszét. . . Főszerepben: JEAN ROCHEFORT Bemutatja: Tata, Tó dec. 7—10. Oroszlány,­­ Ady dec. 11—13. FILMBARÁTOK figyelmébe: APA Szabó István 1966-ban készön szerzői filmje. Egy hit naplója ... Főszerepben: GÁBOR MIKLÓS BAHNT ANDRÁS Bemutatja: Tatabánya, Turul dec. 11. Komárom, Jókai dec. 14. Esztergom, Petőfi dec. 18. Oroszlány, Ady dec. 20. Tata, Tó dec 22. A BAL hegedűi Színes francia film. Michel Drach lírai hangvételű alkotása Főszerepben: MARIA JOSE­NAT, MICHEL DRACH Bemutatja: Tatabánya, Turul dec. 19—18. 1 Komárom, Jókai dec. 15. Esztergom, Petőfi dec. 17. és 19. 1 Oroszlány, Ady dec. 21. 1 Tata, Tó dec. 28. 1 Bábolna, József A. dec. 25. 1 Nyergesújfalu, Viseosa dec. n. . 1 ELSZAKADÁS Milos Forman színes amerikai filmszatírája: egy amerikai polgári család széthullása . .. Főszerepben: LYNN CATIN, BUCK HENRY Bemutatja: Komárom, Jókai dec. 1. Esztergom, Petőfi dec. 3. és f. Oroszlány, Ady dec. 7. Tata, tó dec. 8—if. Bábolna, József A. dec. 11. Nyergesújfalu, Viseosa dec. 13. MÉG MEGNÉZHETI: a Móri­cz Zsi­gmond azonos című művéből készült új, színes magyar filmet: NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL „Három napig tartó mula­tozás ’ a törpebirtokos kasté­lyában . . .»» Rendezte: SÍK FERENC Főszerepben: SZIRTES ÁGI, OSZTER SÁNDOR, GOBBT HILDA, TOLNA­Y KLÁRI Játssza: Tatabánya, Turul Nagysáp (keskeny)dec. 7—10. dec. 10—11. Mészáros Márta legújabb színes filmjét: OLYAN, MINT OTTHON „Furcsa pár’* Főszerepben a népszerű és tehetséges: CZINKÓCZI ZSUZSA és JAN NOWICZKI Bemutatja: Tatabánya, Turul dec. 13—14. Mocsá (keskeny) dec. 13—14. Gleb Panfilov: „SZOT KEREK" I—tI. című díjnyertes filmjét Egy asszony élete . . Főszerepben: INNA CSUBIKOVA Bemutatja: Oroszlány, Ady dec. 7—10. Esztergom, Petőfi dec. 11—13. Tarján (keskeny) dec. 10—11.

Next