Dolgozók Lapja, 1979. július (32. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-26 / 173. szám

1979 július 2#., esflflSrttft Kézzel, géppel ’ Az árokpartok tisztán tar­­a képeken látható dolgozók­­tása a közlekedés biztonságát kai, akik azokon a helyeken, segíti. Az elgazosodott, gyom- ahol lepte útszélek már több eset- gozni, géppel nem lehet dol­­hagyományos módon, ben előidézői voltak kisebb- kézi erővel irtják a gázt­ nagyobb baleseteknek. A A gépesítés azonban már KPM Közúti Igazgatóságá ta­ itt is teret hódít. Vállra sze­­tabányai üzemegységének dél- telhető benzinmotoros bozót­­gozói a hozzájuk tartozó út­­irtó kisgépet is üzembe állt­­vonalakon több alkalommal tottak annak érdekében, hogy végeztek gyomirtást. Eszter- a kisebb-nagyobb cserjéket gom határában találkoztunk ezzel irtsák. - DOLGOZOK LAPJA A világesemények vissz­hangjának, közéleti szereplők fontosabb­nak olvasása megnyilatkozásai­mellett néha nem árt, ha külföldi lapok apróbb híradásait, kritikusok, riporterek kis színes írásait sem mellőzi az ember. Nem­csak érdekesek, néha tanulsá­gosak is ezek a mazsolázga­­tások. Íme néhány apróság a Le Monde legutóbbi számai­ból. Simonk­a írógépe­ ­ Simone Signoret két éve írt könyvének („Már a nosztalgia Igém a régi”) nagy sikere volt, Ide pár lett belőle. A híres francia színésznő rádióinter­­jjúk sorozatát adta ki. Az in­­­terjúk szerkesztője elvitatta b­ele a szerzőséget. Simonka­­ perelt — és nyert Most újabb művel jelentkezett, de, hogy egyrészt elejét vegye a­­ szerzői vitának, másrészt, mert szerinte a gépírás nem olyan csinált művi, mint kézírás: írógépet vásárolt és a lekopogtat­ó mondandóját.­­ így tehát valóban hihetünk kritikának: Simone új könyve áttetsző, világos, tisz­ta, nem pózol, nem hamisan emelkedett. Könnyű neki. Tudja, hogy mit csinál! Gurmandéria A lap közölte a francia mi­nisztertanácsnak mind a hu­­ lc­a­ szonhét takarékossági intézke­dését. Köztük azt hogy az autógyárakat kisebb fogyasz­tású gépkocsik gyártására szorítják. 1985. után nem közlekedhet olyan autó, amely száz kilométerenként 7,3 li­ter benzinnél többet fogyaszt. A kormány érvelése: a kis­­fogyasztású kocsi — kevésbé ínyenc. Úgy látszik, a stílus elegan­ciája, a szellemesség nem vész ki még a drákói rend­szabályokat életbe kormányhatározatokból léptető sem Frankhonban. Uránárak És nem vész ki a híres francia fekete humor sem. Giscard elnök egyórás tévé­beszédet mondott az energia­takarékosságról. Főleg olajspó­rolásra buzdított, s más ener­giaforrások kifejlesztésére. Le Monde a beszéd szövegé­­­­nek közepébe karikatúrát he­lyezett. Zsúfolt esti városkép, a házak fölé atomerőmű ma­gasodik. Egy nyitott ablakból híreket sugároz a tévé. Ép­pen azt adja hírül: Holnap összeül Genfben az Uránter­melő Országok Szövetsége (OPEC). Várható, hogy az urán tonnánkénti árának je­lentős fölemelését határozzák el... Krajcárok L’ Herbier, a francia film nagy öregje (91 éves) megír­­­ta emlékiratait. A recenzens dicséri elegáns,­­ humoros, szel­lemes stílusát. Az utóbbihoz zárójelben hozzáteszi: szelle­messége nem krajcáros „pá­rizsi” szellemesség. A krajcár (sous) emlegetésé­ről eszembe jut, hogy még de Gaulle idején a sztrájkolók felvonultak az elnöki palota elé és azt kiáltozták, bér­emelést követelve: „Charlot! Des sous!” (Karcsi! Krajcárt!) Az elegancia, a szellemes­ség, a humor ezen a terüle­ten azonban már eltűnt mai Franciaországban. Az el­a­dászi kohászok, a lyoni vasa­sok, véres csatákat víva a tüntetők szétverésére küldött rendőrökkel, már nem kedé­­lyeskedtek. Nem krajcárosak a gondjaik. A mindennapi ke­nyerük forog kockán. — dijó — 1979— a gyurgyalag éve A gyurgyalag, ez a rigó nagyságú, kék, sárga, fekete, zöldes és gyönyörű gesztenye­vörös öltözött, színű tollak köntösébe egzotikus külsejű madarunk a legszínpompásabb kolibrikkel is felveszi a ver­senyt. Meglehetősen későn, májusban érkezik hozzánk, és már augusztus közepén vagy szeptember elején elvonul téli szálláshelyére, Afrikába. Fecskeszerű könnyedséggel siklik ügyesebb a levegőben, s a leg­akrobatamutatvá­nyok közepette fogja el a kü­lönféle hártyásszárnyú rova­rokból­ és lepkékből álló táp­lálékát. Partszakadásokba és löszfalakba vájt méternyi mély üregekben telepesen többedmagával költ, ahonnan most, július végén, augusztus elején repíti ki 5-7 fiókáját. A Magyar Madártani Egye­sület az 1979-es évet a gyur­gyalag évének nevezte ki, ez­zel is elősegítve e színpompás — megfogyatkozóban lévő — madarunk védelmét. Persze ahhoz, hogy fokozottabb vé­delmét biztosíthassuk, ismer­nünk kell fészkelőtelepeit, hogy a szükséges intézkedése­ket megtehessük. Ebben lehet segítségünkre minden termé­szet- és madárkedvelő, ha észlelt fészkelőhelyeket beje­lz­lenti a Magyar Madártani Egyesület (1024 Budapest, Ke­leti Károly u. 48.) címére. Szvezsényi László Íme, egy gyurgyalag A népi ellenőrök megvizsgálják az importanyagokkal való gazdálkodást A nem szocialista orszá­gokkal folytatott külkereske­delmünkben az elmúlt évek­ben jelentős egyensúlyhiány alakult ki, ezért az ország fizetési mérlegének érdekében az import javítása mér­séklése elkerülhetetlenné vált. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — és ennek nyo­mán a Komárom megyei NEB is — az 1979. II. félévében legfontosabb vizsgálati fel­adatává tette a nem rubel vi­szonylatból származó import­­termékekkel és -anyagokkal való gazdálkodás ellenőrzését. A vizsgálat kiterjed a nehéz­ipar, gépipar, könnyűipar, me­zőgazdaság és élelmi­­#r­ipar, valamint a külkereskedelem területére. Ennek keretében megyénkben kiemelten vizs­gáljuk a mezőgazdasági ágazat­ban a műtrágya, növényvédő szer és a takarmányozási cé­lokat szolgáló fehérjék fel­­használását. A mezőgazdaság jelenlegi intenzív termelési szakaszá­ban jelentős mennyiségű és egyre nagyobb értékű fehér­jét, műtrágyát, növényvédő szert stb. használ fel. Ezek­nek az anyagoknak döntő többsége nem rubel elszámo­lású importból szerezhető be. A vizsgálat célja elsősorban annak megállapítása, hogy az ésszerű, takarékos gazdálko­dás követelményei miként érvényesülnek ezeknek anyagoknak forgalmazásában,az A népi ellenőrök választ ke­­resnek arra, hogy a vizsgált egységek ismerik-e, hogy az általuk felhasznált * anyagok közül mi származik nem ru­bel viszonylatból. Hogyan korszerűsítették anyaggaz­dálkodási rendszerüket, mi­lyen mértékben tartják be a felhasználási- és készletnormá­kat. Ezeknek az anyagoknak a tárolása és kezelése a társa­dalmi tulajdon és minőségvé­delem szempontjából megfe­lelő gondossággal történik-e. Az érdekeltségi vizsgálata során arra rendszer keres­nek választ, hogy az árténye­zők, a belső premizálási rend­szer mennyiben ösztönöznek az importanyagokkal való ta­karékos gazdálkodásra. Jórészt új vizsgálati elem annak ellenőrzése, hogy vállalat, szövetkezet gazdasági a és társadalmi vezetése az anyaggazdálkodás hatéko­nyabbá tétele érdekében mi­lyen formában vonja be a dolgozókat. Miként állították a mozgalmi és fórumlehetősé­­geket — szocialista brigádver­seny, DH-mozgalom, RADAR, Vedd észre, tedd szóvá ifjúsá­gi mozgalom stb. — az im­port anyagokkal való takaré­kos gazdálkodás szolgálatába. A népi ellenőrök a vizsgálat során segítséget és együtt­működést várnak a vizsgált egységek KISZ-fiataljaitól is. A Vizsgálattá bevont nagy­számú szakembernek népi el­lenőrként módja lesz megis­merni más vállalat, szövetke­zet anyaggazdálkodási rend­szerét és a jó tapasztalatokat saját üzemében is hasznosít­hatja. Lénávai József, megyei NEB főelőadó % 5 Európai gyermektalálkozó hazánkban Gyermekek Nemzetkö­zi Éve rendezvényei­hol a nők jellegéből adódóan gyerekek, hol a felnőt­tek kerülnek az érdeklődés homlokterébe. Most, a július 28-án kezdődő Európai Gyer­mektalálkozó főszereplői is­mét a gyerekek lesznek. 64 országból, 700 külföldi kis­lány és kisfiú érkezik ezen a héten hazánkba, hogy részt vegyen a találkozó alkalom­hoz illően gazdag programjá­hoz. Ilyen még nem volt — állíthatjuk teljes joggal, pedig Csillebércen és Zánkán ugyancsak nagyszerű nemzet­közi táborok és találkozók zajlanak évek, évtizedek óta minden nyáron. Most azonban sokkal többről van szó. Szinte valamennyi európai gyermek­­szervezet elküldi gyermek- és felnőtt képviselőit. Az úttörő­kön kívül cserkészek, sóly­mok, farkaskölykök, táborla­kók és ki tudná felsorolni még, hogy hányféle gyermek­­szervezethez tartozó vendégek jönnek hazánkba a július 28- tól augusztus 14-ig tartó ta­lálkozóra. Nehéz lenne felso­rolni, hány hely­en fordulnak majd meg, hány kirándulást, játékokkal fűszerezett találko­zót, tábortüzet, szerveznek számukra a rendezők. Az ünnepélyes megnyitó Bu­dapesten a Népstadionban lesz. A béke és barátság je­gyében megrendezendő nagy­gyűlés után már ott, az első helyszínen megkezdődik a já­ték, dal, tánc, barátkozás. Ta­lálóan mondotta Szűcs István­ná a Magyar Úttörők Szövet­ségének főtitkára, hogy ezen a találkozón a diplomácia nyelve a játék, a közös­ együttlét és cselekvés lesz. Budapesti tartózkodásuk alatt természetesen Csillebér­cen táboroznak a vendégek. A tervek szerint már az első tábortűznél megalakítják Csillebérci Játékvárost, amely a a nemzetközi találkozó egyik bázisa lesz. A másik Zánka, ahol hét napig élvezik az immár Európa-hírű gyermek­­város vendégszeretét. Jut tehát bőségesen idő já­tékra, komoly elfoglaltságra — a csillebérci búcsúzás idejéig augusztus 14-ig. A meghívott gyerekek már jó előre jelez­ték, hogy részt vesznek kul­túrműsorokban, beneveznek a sportversenyekre, fizikai mun­kát végeznek Zánka új léte­sítményeinek építésénél, a környékbeli termelőszövetke­zetekben. A hivatalos szerveken túl neves alkotó népművészek, színészek, híres sportemberei vállalták a találkozó vendég­látóinak szerepét. A gyerekek­kel együtt érkező felnőtt ve­zetők, az ENSZ különböző szervezetei, a DÍVSZ, NDSZ, a Nemzetközi Nőszö­­t­vetség, a Béke-világtanács megfigyelőként részt vevő kép­viselői számára Nemzetközi Gyermekvezetői szemináriu­mot­­ szerveznek, központi, a megyei, a csapat és a családi programok szinte pil­lanatnyi pihenőt sem engedé­lyeznek fáradságot majd. dehát ismer-e egy tizenéves, ha játékról, dalról, táncról, ba­­rátkozásról van szó? Cipőgyári fiatalok találkozója Július 28—29-én ifjúsági találkozó színhelye lesz a ta­tai Dobi István Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Intézet. Az Alföldi Cipőgyár tatai gyáregységének KISZ-fiatal­­jai látják vendégül a gyár másik három gyáregységének és a Savaria Cipőgyárnak a fiataljait, összesen kétszáz résztvevőre számítanak. A találkozó első napján, szombaton az ünnepélyes megnyitót követően gyárláto­gatáson vesznek részt a ven­dégek. Délután férfi- és női asztalitenisz-bajnokság és sakkverseny hívogatja a fia­talokat. Ezt követi, a Cseke­­tó körül megrendezésre kerü­lő járőrverseny. Este szakmai vetélkedőn mérhetik össze ismereteiket, végül disco .­ar­ja az első napi programot. Vasárnap délelőtt a női ké­zilabdacsapatok „összecsapása" várható, míg a férfiak foci­ban bizonyíthatnak. A talál­kozót városnézés zárja. Vasárnap reggel. A hétórás ébresztő után még jó néhányan ágyban maradtak, csak ké­sőbb keltek fel. A hetedik na­pon­ csúszhat pár percet a na­pirend, a pokrócnak sem kell úgy feszülnie az ágyon — csak a délelőtti órákban várható az ügyeletes vezető. A pihenő szolgálat lefek­véshez készült. Kovács István tizedes, őrs­ellátó az irodában állította ös­­­sze a szakácsok következő na­pi teendőit, amikor kivágó­dott az ajtó ... 8,23 Az ügyeletes a­ futástól, és az idegességtől remegő han­gon kezdte: „Pista, gyertek gyorsan .. .! A rendőrségtől telefonáltak, hogy valaki lát­ta a kórház utcájában a kö­rözött személyt. Futott a hegy­nek felfelé. Erősítést kérnek tőlünk. Siessetek!” Benkovics Jóska gépkocsi­­vezető, miközben az ágyát igazgatta, azon gondolkodott, hogy visszafeküd­jön-e még ruhástól az ágyra, vagy hall­gasson inkább korgó gyomrá­ra. A tizedes szavára ocsúdott fel tűnődéséből: „Gyere azon­nal, indulnunk kell a rendőr­ségre. Útközben mindent el­mondok.” Felbőgött a motor, s spriccelte is maga mögött már a földet. Kovács tizedes mondatban összefoglalta, egy mi­ről van szó, aztán többet nem beszéltek. Valamennyi ka­nyarban sírtak a gumik, a ha­tárőrkocsi után fordult járó­kelők különböző megjegyzése­ket tettek az ámokfutókra. A rendőrségen megkapták a részletes eligazítást: „A körö­zött személyt a bejelentő át­öltözés közben zavarta meg. Jelenleg fehér nadrágot, mun­káskabátot visel. Haja szőke, körülbelül 170 magas lehet. A temető felé látták utoljára. Ott nézzenek körül az utcák­ban, aztán hozzák a többieket is magukkal.” A tizedes tele­fonon visszahívta az őrsöt, az ügyeletesnek kiadta, aki csak tud, azonnal szereljen fel. A gépkocsiig futva tették meg az utat. 8,32 A Zalka utcában a járóke­lők riadtan húzódtak a fal mellé, nem tudták mire vél­ni a száguldó dzsippet. Há­rom utcába benéztek, de nem találták a tettest. Irány vis­­­sza az őrsre! Hét határőr a kapuban to­porogva várta a kocsit, köz­ben megalakították a csopor­tokat. ..Na, végre!” — szakadt ki Tóth Kareszből megkön­­nyebbülten a sóhajtás, amikor a kanyarból előbukkant az olajzöld jármű. 8,39 Bepréselték magukat az ülé­sekre, szorosan lábuk mellé szorították a fegyvereiket. A motor erőlködve lendítette előre a kerekeket. Mindan­­­nyian a kilométerórát figyel­ték. A riadócsoporton kívül azok is a kocsiban ültek, akik pihenő idejük helyett vállal­ták, hogy segítenek bajtársa­iknak. 8,41 A rendőrség előtt csikorog­va fékezett a határőrség gép­kocsija. Kovács tizedes futó­lépésben érkezett az „ügyele­tes” feliratú ablakhoz. Min­den idegszálával arra kon­centrált, hogy a következő utasításokat pontosan megje­gyezze. „Mi van most, miért nem jön már?” — hangzott az in­gerült kérdés valakitől, a hát­só ülésen. Senki nem vála­szolt. A tizedes komótosan be­csukta maga mögött az ajtót, odaséialt a többiekhez. Be­szólt az ablakon, kösz fiúk, már elkapták a „barátunkat”. Tüzelhetünk haza! Az arcok­ redői kisimultak. Nagy Béla bedobott valami hülye viccet. Gyenge poén volt, a többiek mégis dőltek a nevetéstől. Benkovics Jóska fékezett a zebránál, szabad utat muta­tott a járda szélén várakozók­nak. ..Most már ráérünk” —­­dünnyögte magában. A Hon­véd utcánál hátraszólt: „Bal­ra csodálkozz!” A geszt­enye­­barna hajú lány kedvesen vissza­nevetett az ablaküvegre tapadt arcokra. 8,49 A gépkocsi mögött becsuk­ták a nagykaput. Négyen be­mentek a hálóba, ketten a tévéújságba mélyedtek. Ko­vács tizedes visszament az irodába, s azon töprengett, hogy szerdán, a megbetege­dett Csikász Tibi helyett ki legyen a konyhaügyeletes. A gépkocsivezető letörölte a sa­rat a „technika” oldaláról. ★ Fél tízkor az ügyeletes az elsőnek beérkező tiszthelyet­tesnek a következőt jelentet­te: „Főtörzsőrmester Mátrai Gábor határőr elvtárs, jelen­tem, szolgálati időm alatt esemény történt”. A részle­tes tájékoztató után a tiszthe­lyettes irodájában nyugodtan hozzálátott teendőihez, hiszen ma nem „különös esemény­­­en vettek részt fiai. Minden­esetre gyorsan, pontosan haj­tották végre a feladatot, ahogy azt már megszokta ettől az ál­lománytól is. Mátételki András Riadó a határőrségnél­ 26 perc története 8,24 8,27 8,45

Next