Dolgozók Lapja, 1979. november (32. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
1319. november 14.' szerda Kérdőíven a tünetek Többfázisú szűrés a tüdőgondozóban Október elején született tatabányai az 1929-ben lakosoknak nem a szokványos tüdőszűrőre hívó értesítést kézbesítette a postás. Az ötvenévesek egészlapos kérdőívet kaptak. Válaszolniuk kellett egyebek között arra, mennyi a testsúlyuk, dohányoznak-e, évente átlagosan mennyit köhögnek? Fel kellett tüntetniük saját és családtagjaik betegségeit, majd körzeti orvosuk nevét. Sokan bizonyára meglepődve forgatták az újfajta kérdőívet, de a megjelölt időpontban valamennyien ott voltak a tüdőgondozóban. Dr. Szabó Zoltán, az intézet főorvosa az új szűrési módról beszél. — Komárom megyében 1960- tól évente egyszer, mindenkinek meg kellett jelenni a kötelező tüdőszűrésen. Minden évben átlagosan 260 ezer embert vizsgáltunk hagyományos módszerekkel. Eddig kizárólag a röntgenen látható elváltozásokra ügyeltünk. A tuberkolózisra, daganatra, szilikózisra és egyéb foglalkozási megbetegedésekre. — Mi tette szükségessé, hogy ezen a módszeren változtassanak? — Az egészségügyi törvény kimondja, az egyik legfontosabb feladat a betegség megelőzése. Elkeserítő, mikor az embereket hatvanéves korukban piros zászlós mentő viszi a kórházba. Az átlagos életkor egyre emelkedik, jó lenne, ha a betegségek később jelentkeznének. Ezért be az országos kapcsolódtunk kezdeményezésbe. Október elejétől intézetünkben bevezettük a többfázisú szűrést. A pácienseket különböző szempontok szerint vizsgáljuk, az eredményt közöljük a körzeti olvossal. — Milyen betegségeket tuda fiak kideríteni? — Napjaink betegsége a magas vérnyomás, ami előzménye lehet a szívinfarktusnak. A vizsgálatra érkezők vizeletet hoznak magukkal. Ebből egyebek között meg tudjuk állapítani ki a cukorbeteg. Az alig egyhónapos tapasztalatok után elmondhatom, jó néhány esetben itt derült ki, hogy a páciensnek valamilyen rejtett betegsége van. Természetesen ezt közöltük a beteggel, és azonnal értesítettük körzeti orvosát. Így a kezdet kezdetén még nagyobb esély van a komolyabb baj megelőzésére. — Az utolsó „állomáson”, a tüdőszűrésen is eltértek a hagyományoktól? — Mellkasról készített felvételen jól látható a szív alakja. Ha ez a kelleténél kisebb vagy nagyobb, felhívjuk rá a beteg figyelmét. A röntgenen nem látható tüdőmegbetegedéseket is kideríthetjük. Átnézzük a kitöltött kérdőíveket, majd meghallgatjuk a beteg tüdejét. Ilyen módon ki tudjuk szűrni például a krónikus hörghurutban szenvedőket. Ha valaki fullad, légzésfunkciós, vizsgálatokat végzünk. — Az elkövetkezendő időszakban milyen korosztályokat tudnak összetetten vizsgálni? — Egyelőre a negyvenöttől hatvan esztendeig terjedő korosztályt rendeljük be. Távlati tervünk, hogy a több fázisú szűrést más generációkra is kiterjesztjük. Jó lenne, ha a jelenlegi vizsgálatokat bővíthetnénk onkológiai és fogászati szűréssel. D. T. I. DOLGOZOK LAPJA Hűtőszekrények exportra A Jászberényi Hűtőgépgyárban ebben az évben négyszáznyolcvanezer hűtőszekrényt gyártanak, sokat szállítanak ebből tőkés exportra is Szűrő- és gyógyítómunka Bemutat hősik a Budai Hallásgondozó Intézet re. Hazánkban — akárcsak Eu kozásokban országos hatáskörűpá-szerte — a lakosság 10— 12 százaléka „hallássérült”. Ez az arányszám a 14 évnél fiatalabb gyermekek között 4, a 14—60 éves csoport körében 7, a 60 éven felüli korosztályban pedig 15 százalék. Ezek a nagy számok érzékeltetik, hogy az orvosi alapellátáson túl milyen jelentősége van a hallásgondozó állomások hálózata szűrő- és gyógyítómunkájának. Ilyen állomás működik minden megyeszékhelyen, Budapesten pedig nyolc. Ezenkívül minden városi kórházban , van korszerű hallásvizsgáló készülék, audiométer. Minden hallásgondozó állomás meghatározott műszaki területen tevékenykedik, csupán a budapesti János Kórház orr-, fül-, és gégeosztályához kapcsolódó Budai Hallásgondozó Audiológiai Intézetnek van bizonyos vonatAz intézet módszereit, eredményeit és további elképzeléseit dr. Spellenberg Sándor vezető főorvos ismertette november 13-án az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület által tett bemutatón. leg Az intézet gondozza jelenÉszak-Buda körülbelül 350 000 lakosát, akiknek kapcsolata az intézettel ma már a születésük utáni első napokban megkezdődik. A hallásgondozó ugyanis nemcsak azt a 8000—8500 beteget veszi gondjaiba, aki évente felkeresi, hanem szakemberei rendszeresen látogatják a szülészeti osztályokat, hogy kivétel nélkül minden újszülött hallását megvizsgálják és kiszűrjék a gondozásra, gyógyításra szoruló teket”. Felkeresik „rizikó-eseaz öregek napközi otthonait és a különféle szociális intézményeket is, hogy a helyszínen ellenőrizzék, s javítsák az ott lakók hallását. A szülészeti szűrés után minden hallássérülésre gyanús csecsemőt nyolchónapos korának elérése előtt újabb vizsgálatnak vetik alá, mert ebben a korban még — ha rende csak nem rubeola okozta hallássérülést — az esetek, ha a másképpen nem,, korszerű hallókészülék segítségével kivétel nélkül gyógyíthatók. Újabb szűrés következik az óvodás és az iskolás kor elérése idején, valamint az általános iskola VII. osztályában. Ahol bajt észlelnek, ott vagy maguk veszik gondjaikba a beteget, vagy más egészségügyi intézményhez irányítják kezelésre, gyógyításra. Ebben az intézetben végzik országos hatáskörrel a többszörösen sérült — értelmileg fogyatékos, mozgásgátolt, stb. — gyermekek hallásvizsgálatát is: gyotsallók gondoskodnak a namegfelelő hallókészülékkel való ellátásáról. Felkérésre zajszűrő vizsgálatokat végeznek különféle munkahelyeken, az Országos Orvosszakértői Intézet kezdeményezésére véleményt adnak, javaslatot tesznek — akár a leszázalékolásra is. Munkájuknak köszönhetően sorozatosan válnak közkinccsé, hoznak gyakorlati eredményeket a tudományos kutatások. fúrógépért, szegecselőért, hegesztőpálcáért, nem volt faanyag az állványozóknak. De mindenki összefogott, a MÁV és a W. M. (ma: Csepel Vasés Fémművek) adtak kölcsön szerszámokat, külön fabeszerző szervezet hozta be külföldről a fát.” A ..fabehozatal” akkoriban félig legális, vagy inkább illegális bécsi utakat jelentett: osztrák és Ausztria fővárosában éldegélő más nemzetiségű feketézőkkel folytatott kétes, de elengedhetetlen csereüzleteket. Élelemért, vagy dollárért, aranyért lehetett fához jutni általuk. S bár élelem kevés volt, dollárt és aranyat pedig szigorúan tilos volt fizetőeszközül használni, a szükség törvényt bontott ez esetben is. Már két úszódaruval A legtöbbet azonban ezúttal is a munkások teljesítették. Nem volt ritka a 36 órás műszak sem, pedig éppen a hídépítés finisében nyargalt a világtörténelem legnagyobb sebességű inflációja: a pénz, amit emberfeletti munkájuk ellenértékeként kaptak a hídépítők, már abban a pillanatban sem ért semmit, amikor kézhez vették. Országos gyűjtésekkel támogatták őket: bányászok például a sajátjukaból juttattak 350 tonna szenet. A hídépítés szervezői összegyűjtötték az adományokat, és ezekből a hídépítők központi Üdvrivalgás a villamosnak A budapestiek nem csak nézték a Vdépítést: két kezük munkájával részt is vettek benne. Több mint 60 ezer óra társadalmi munkát — ahogyan akkor nevezték: rohammunkát —• végeztek a Szabadság-hídon. És mind a pesti, mind a budai oldalon a szikrázó augusztusi napsütésben százezernyi ember gyűlt össze a hidavatásra. Major Tamás műversét. A hídavatók nevében Széchy Károly — elévülhetetlenek az érdemei hídjaink újjászületésében —, a Közlekedésügyi Minisztérium hídosztályának vezetője beszélt: — Mi, hídépítők, a híd minden szögét és deszkáját a tíz körmünkkel kapartuk össze, saját legsúlyosabb seink és verejtékes nélkülözőmunkánk közepette! Óriási üdvrivalgás köszöntötte a villamosokat, amelyek elindultak Pestről Budára, illetőleg a Gellért térről a pesti oldal felé. A hídavatás napján hangsúlyozták: a híd eredeti formájában épült újjá, minden nehézség ellenére éppen olyan, mint a régi, a felrobbantott volt.Némi apró különbség azért, akadt így: a királyi koronák, amelyek a pillérek feletti vaskapuzatot díszítettek, halomra dobálva haverról, Gallért téri hídfő munkásöltönzője mellett. A híd többé nem az „apostoli király” nevét viselte, hanem Szabadság-híddá vált. A tudósító utolsó sorai érzékeltetik a boldog, optimista hangulatot és mindazt, amit ez a hidavatás jelentett az országnak : „Magyar dolgozó! — vetette papírra ma kissé patetikusan hangzóan. — Ha átvisz ezen a hídon, emeld fel fejed és meríts erőt magadnak a további munkához.” (Folytatjuk> élelmezési raktára ebédet és messzehangzó hangon szavalta vacsorát, éjjelre pedig vacso el József Attila A Dunánál cicát és pálinkát adott a dolgozóknak. Kétezernyolcszáz tonna súlyú volt az újonnan épített vasszerkezet és ezt négy hónap alatt, bámulatos gyorsasággalszerelték fel. A főtartókat parton állították össze és állovány nélkül illesztették a helyükre, a Kossuth-híd építésénél főszerepet játszó József Attila-úszódaru mellett már az ugyancsak Ganz-gyáriak által készített Ady Endre-úszódaru is dolgozott. Lélegzetvisszafojtva figyelte a partról sokezer budapesti, amint a két daru 118 tonnás terhét úgy emelte a helyére, hogy a hengeres csapokat pontosan át lehetett dugni a fogadásukra, rögzítésükre szolgáló csomólemez lyukain. Óriási ellenzés harsant: az újságok másnap győzelmi jelentésekhez hasonló tudósításokat közöltek. Nem elsősorban a külső tényezők... Rend és fegyelem nélkül nincs jó munkahelyi légkör Hajlamosak gondjainkat elsősorban kívül vagyunk az gazdasági termelőszövetkezet •ra, hogy tek viszik sokkal inkább el a létszámot,’ a rossz murtról jövő tényezőkkel magyak a körülmények késztetik az rázzuk. „Mi megtettünk min- embereket a távozásra. A dent, de tehetetlenek va mezőgazdaságnak valóban gyünk az ilyen jelenségekkel szüksége van képzett ipari szemben” — vonjuk meg a szakembekre, növekvő gépvállunkat, mint a napokban parkjához, de azt nem egy egy értekezlet tájékoztatói, gyárból „szerzi” meg. Nem a mi megyénkben történt, de itt is megeshetett volna. Magyarázatuk ismerős volt. A gyár olyan, mintha nem lenne gazdája. A szociális létesítmények ajtóiról hiányzik a kilincs. A gyártócsarnokban alig lehet megmozdulni a járórészen is felhalmozott anyag miatt. A gépeknél dolgozó asszonyok — mire vége a műszaknak — gép hiányában tonnaszámra emelik meg kézi erővel anyagukat. Mit tesznek ellene? A dolgozók többsége nem igénytelen, s eleget tesz feladatának, különösképpen, ha azt el is várják tőle. Persze, nem úgy, ahogy erről megyénk egyik vállalatának! Az igazgatója vélekedett, amikor a egy értekezleten a rendetlenségért bírálták, s így felelt: „Ennyi pénzért mit kívánhatok az emberektől!” Magyarázatát senki nem fogadta el. Az munkahely nem szociális intézmény. Akit felvesznek, azzal munkaszerződést kötnek, meghatározzák feladatát is. És, ha ezt nem kérik számon, a trehányság lesz az úrj Emberi gyarlóságok ezek. A felszínen egy ideig még lehet tartani a létszámot, de építményt már kikezdi ez az a nemkívánatos jelenség. A jól szervezett — kilengéseket nem tűrő — gyár fegyelméhez, hangulatához igazodni kell. A pénz csak ez után következik. S az emberek ezt tudomásul is veszik. Kevés az ember, nem sokat lehetnek — mondják. A környező üzemek — különös fizikai munka bérében valóban pénz kell, sokszor nem is kevés. A szociális körülmények javításához is pénz kell. De, hogy a kilincs is megmaradjon az ajtókon az , ez már nem igényel akkora befektetést, mint egy új helyiség felépítése. A munkakörülményeket javító szociális létesítmények éppen úgy a termelés tartozékai, mint a gyártó gépsor. Ha erre nenibem a mezőgazdasági termelő- figyelnek, nem törődnek vele, szövetkezetek’. "elfizipizántják a létszámot. Többet fizetnek szövetkezetek, s a gyár aráa ígérgetéssel tartani, már nem tud lépést minden lehetőséget kimerített. Többször is átcsoportosították a létszámot, de mindenhogyan kevés. A következmény: e:a termelőberendezést le kellett állítani. Emiatt talán még a tervüket sem teljesítik.A létszám szűkös volta sokszor elfogadható magyarázatként, s az is, hogy kevés a pénz. Csakhogy ebben az üzemben hiányzik nemcsak ez a baj, a legfontosabb, a szervezettség, a rend, a következetes számonkérés. Ha pedig ezek helyett külső tényezőkkel magyarázzuk gondjainkat, sajnos, becsapjuk önmagunkat, kibújunk a felelősség alól. Egy gazdasági szervezet vezetői felelősek — csökkenő létszámuk ellenére is — az üzemükben történtekért. Eredményesebben tevékenykedhetnének, ha önma forinttal übből, az üzemükből indulnék nának ki. Mert nem a mező Kovács Klára Csökken a létszám az egyik gyárban. Öt év alatt mintegy kétszázzal lett kevesebb üzemben azonban — a laikusok is észreveszik —, nagy a rendetlenség. A keramnkockákkal lerakott udvar balesetveszélyesen sáros, csúszkálunk rajta, hogy egyensúlyunkat megtartva valahogy kievickéljünk a latyakból. A fedett raktárhelyiség kicsi, az anyagok — az időjárásra kevésbé érzékenyek — a szabad ég alatt hevernek, szanaszéjjel. Egy jelentésben leírták, hogy évente körülbelül hárommillió forint értékű anyag taposódik a sárba, megy veszendőbe. Nagyok a károk, a dolgozói ember rövidül meg általa, szorul háttérbe. Az ilyen helyekről utóbb elmennek aztán előbbaz emberek olyan helyekre, ahol környezetükben is érzik fontosságukat azt, hogy szükség van rájuk, törődnek velük. Szinte országos jelenség, —......— hogy csökken az iparban foglalkoztatottak száma. Ez a folyamat meg tart, s a következő években is hatni fog. Mindezek ellenére az ipari üzemek nagy többsége teljesíti a terveket. A termelés mellett azonban mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítani mindenütt a munkakörülményeik alakulására, a rendre, a szervezettségre, amellyel a gátló tényezők, mint kísérő jelenségek semlegesíthetők. Azokból az üzemekből, ahol az emberek jól érzik magukat, nem mennek el, még akkor sem, ha másutt néhány száz többet kereshetné- Fogyókúra — edénnyel Hazánkban szinte nincs család, amelynek ne lenne túltáplált, fogyni vágyó tagja. Sajnos már a gyermekek 40 százaléka súlyfelesleggel nőttel, s a 65 év felettiek egyharmada is ilyen gondokkal küszködik. A derékhad sem kivétel: kis híján minden harmadik felnőtt elhízott. Ebben elsősorban a helytelen táplálkozás és a mozgáshiány a ludas. Energiát adó tápanyagaink 56 százaléka szénhidrát, 33 százaléka zsír és mindössze 11 százaléka fehérje. Aki ezeken az arányokon változtatni tud a fehérje javára, a zsiradék és a szénhidrát rovására, megszabadulhat felesleges kilóitól. Ez azonban komoly akaraterőt, fegyelmet, türelmet igényel. Ugyanakkor ételek elkészítési technológiáajának módosítása, az alapanyagok helyes megválasztása, a fehérjében dúsabb, szénhidrátban és zsírban szegényebb ételek megkedvelése is sokat segíthet. A fogyasztás tehát már az edényben elkezdődik. Persze nem a bármikészítés technológiájának egyes fázisait kell megváltoztatni, máris csökken a menük kalóriatartalma. A magyar konyhán burgonya oly népszerű hasábpéldául 160 fokos zsírban 3-4 percig sütve tízigenben, hanem a korszerű százalék zsiradékot tartalmaz, teflon, gyors- és grillsütők al Ez öt százalékra apad, ha ISO halmazásával. Hagyományos fokos zsírban 1,5-2 percig kőserpenyőben ugyanis egy adag szül, s még a színe, külleme natúr sertés szelet 276, teflon is hasonló lesz az előbbihez, edényben azonban csak 226 A hazai élelmiszer- és vénkalória értékű. A hasábhordéglátóipari gépgyártási gonyu gyors sütőben elkészít- amiatt azt egy nemrégenre 47 százalékkal kevesebb Szombathelyen rendezett árenergiát tartalmaz, mint anya szagos tanácskozáson elmondiuk serpenyőjében. Vagyis feták — igyekszik lépést tartani hérjében dúsított, szénhidrátban. nyebb zsírtartalomban szegőételek készülhetnek a gyors- illetve grillsütőben. Sokszor nincs is szükség újfajta sütő-főző alkalmatosságra. Egyszerűen csak az ételezekkel az igényekkel. Egyre több ilyen, az egészségesebb táplálkozást szolgáló gép- és berendezés található az otthonok és a közületek konyháiban. Szelei Terét