Dolgozók Lapja, 1980. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

198­1. március 22, SZOMBAT VILÁG PROLETÁRJA], EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf., 69. sz. AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPjA­ira; 120 forint Tizenkétezer fiatal fáklyásmenete Salgótarjánban Tizenkétezer fáklyásmenetben fiatal vonult Salgótarján fellobogózott házsorai között pénteken este a Tanácsköztár­saság térre, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 61. évfordulója alkalmá­ból tisztelegjen az első győz­tes magyar proletárforradalom mindmáig ható, de a jövő küz­delmeit, tennivalóit is messze bevilágító emléke előtt. Ez volt az idei forradalmi ifjúsági napok legnagyobb szabású országos ünnepsége. Eseményeit az MSZMP Nóg­­rád megyei bizottságának szék­házában délelőtt megrendezett tudományos emlékülés vezette be. Az ülésen elnöklő Nagy Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára megnyitó­­jában rámutatott: korjelenség az ifjúság megélénkülő ér­deklődése a történelem, külö­nösen évszázadunk, s a leg­utóbbi évtizedek történelme iránt. Az ifjúság tudásszomját, amely tükrözi­ politikai érzé­kenységét, rendszerünk iránti elkötelezettségét, minden for­mában és eszközzel ki­elégíteni. E célt szolgálta kell a salgótarj­áni emlékülés is, amelyen bevezető előadást Vass Henrik, az­ MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igaz­gatója tartott a Tanácsköztár­­sasá­g történetének néhány alapvető tanulságáról, tá­maszkodva a legutóbbi kuta­tások eredményeire. A mun­kás-, paraszt-, katonatanácsok hatalomátvételének történelmi szükségszerűségét, a forrada­­lom békés győzelmének, két munkáspárt egyesülésének, a a nemzetközi munkásmozga­lom szempontjából is előre­mutató jelentőséget hangsú­­lyozva az előadó nagy erővel húzta alá a Tanácsköztársaság nemzeti-nemzetközi dialekti­káját. Vass Henrik előadása után Svéd László,­­ a Párttörténeti Intézet munkatársa tartott elő­adást a­­ Tanácsköztársaság és az ifjúság címmel, a Tanács­­köztársaság ifjúsági mozgal­mának helyi szerepéről pedig Kövesdi László, a Vas megyei Oktatási Igazgatóság tanszék­­vezető tanára. Andrássy Antal, a Somogy megyei Levéltár fő­­levél­táros­a. Békevári Sándor, a Bács-Kiskun megyei Okta­tási Igazgatóság tanára, vala­mint Vonsik Ilona, a Salgótar­jáni Munkásmozgalmi Múzeum muzeológusa szóltak. A forradalmi ifjúsági na­bányai tan­ács­köztársasági em­lékműnél, a salgótarjáni ta­­nácsköztársasági emlékfánál, megkoszorúzták Stromfeld Aurél salgótarjáni mellszob­rát. Több üzemben, iskolában ünnepi KISZ-taggyűléseken avatták fel az ifjúsági szövet­ség új tagjait. A Tanácsköztársaság és az egykori illegális­­ munkásmoz­galom veteránjai klubokban, művelődési házakban találkoz­tak a Nógrádi Szénbányák, a Salgótarjáni Tűzhelygyár, Rádiótelefongyár, az építőipa­­a­­­ri vállalatok és sok iskola fia­taljaival, a salgótarjáni Ko­hász Művelődési Központban és az Állami Zeneiskola hang­versenytermében a ,,Művészet és ifjúság” kulturális szemle megyei döntőjét bonyolították le ezen a napon. A­­ reflektorokkal megvilágí­­tott, nappali fényben tündök­lő Tanácsköztársaság téren, hatalmas, színes transzparen­­­sek, felíratok és a zászlóerdő karéjában felállított díszemel­vény elé este fél hétkor kez­­­dett óra­ miati a daloló fiatalon fáklyásmenete. A tizenkét­ezer ifjú — a tizenkéteze fáklyaláng — betöltötte nem csak a tágas teret, de a kör­nyező utcák torkolatait is. Himnusz hangjai, majd a ta­­­nácsköztársasági­ emlékmű megkoszorúzása után harsonái jelezték a tömeggyűlés kezde­tét, amelynek elnökségében helyet foglalt Maróthy László az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ KB első titkára, Korom Mihály, a Köz­ponti Bizottság titkára, Marja József miniszterelnök-helyet­tes, Gézi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságánál első titkára, továbbá Nógrád megye és Salgótarján politikai társadalmi életének vezetői. A fegyveres testületek képviselői a munkásmozgalom veterán­jai. A nagygyűlés szónoka Ma­róthy László volt. — Akár jelképesnek is mondható — hangoztatta — hogy éppen itt a Karancs al­ján emlékezünk az egész or­szág nev­ében az első magyar szocialista forradalomra, a Magyar Tanácsköztársaságra. A salgótarjáni bányászok már 1919. január 3-án elfoglalták a bányákat, eltávolították az igazgatóságot, és a munkásta­nács kimondta a hatalom át­vételét. A kormány január 5- én statáriumot rendelt el a városra és környékére. A kar­hatalom véres megtorlásának mintegy 100 munkás esett ál­dozatul. Rájuk is emlékezünk most. Tisztelettel emlékezünk azokra a salgótarjáni bányá­szokra, munkásokra, akik ke­mény, harcban védték meg és mindvégig megtartották Ta­­nács-Magyarország számára az életet adó szénbányákat. Em­lékezünk a győzelmes északi hadjárat katonáira, azokra hősökre, és névtelen harcosok­a­ra, köztük fiatalemberekre, akik életük feláldozásától sem riadtak vissza. — 1919.­ tavasza máig harc történelmi tanulságokkal szol­gált, nemcsak hazánk, hanem a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számára is. A Magyar Tanácsköztársaság elsőként bizonyította, hogy proletárdiktatúra nem speciá­­­lis ,,orosz jelenség”, hogy szocializmus eszméje objektív a talajból fakad, s éppen ezért nemzetközi érvényű.­­ Az elmúlt 3 és fél évti­zedben bejárt útra visszate­kintve elmondhatjuk, hogy történelmi mércével mérve rövid idő alatt hatalmas fej­lődés ment végbe hazánkban, ahol ma már a fejlett szocia­lista társadalom építésén mun­kálkodunk. Az emberek, kö­zöttük a fiatalok jó életkörül­mények között, létbiztonság­ban élnek, nyugodt légkörben tervezhetik jövőjüket. Gazda­sági nehézségeinket, gondjain­kat is számba véve , remény­kedve nézhetünk a holnap elé. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — amely­nek zászlóbontására ugyan­csak március 21-én emléke­zünk — az ország előtt álló feladatok szellemében KISZ-tagok alapvető köteles­­­ségének tekinti, hogy­­ becsület­tel, legjobb tudásuk szerint álljanak helyt a munkában, a tanulásban, a haza védelmé­­ben. Erre neveljük tagságun­kat, ennek érdekében dolgoz­nak szervezeteink. A fiatalok döntő többsége becsülettel teljesíti feladatait, aktív a közéletben is. Gondol­kodva, kérdezve, vitatkozva, igényesen keresi a válaszokat társadalmunk kérdéseire, te­endőinkre. Sajátjának érzi szocialista fejlődésünket. Még olykor megnyilvánuló türel­metlensége is jó szándékból, tenni akarásból fakad. — A mi ifjúságunk sok mindent nem ismer a korábbi évtizedek nehézségeiből, nél­külözéseiből. Összességében jó feltételek között él, készül hi­vatására és dolgozik. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nin­csenek gondjai. Hiszen meg kell birkóznia a pályaválasz­tás, a pályakezdés, a család­alapítás nehézségeivel, amiben egyelőre számottevő probléma a lakáshelyzet. De az ifjúság tudja és érzi, hogy boldogulása a saját munkáján múlik, ezért részt kér legnehezebb feladata­inak megoldásából is. Ezt támo­gatja, ezért dolgozik szövetségünk: politikai ifjúsági rend­szerünk részeként nem csak a párt politikájának végrehajtá­sából, de annak alakításából is igyekszik felelősen kivenni a részét. Ifjúságunk tudja, akkor adózik a legméltóbb módon forradalmár elődeinek emléke előtt — mondotta befejezésül Maróthy László —, ha szelle­mükben dolgozva — a ke­gyelet koszorúi és a megemlé­kezés virágai mellé — né­pünk boldogabb végzett munkáját is jövőjéért leteszi történelmünk kiemelkedő sors­fordulóinak képzeletbeli kö­zös emlékművére. Maróthy László után Bálint László, a beszéde salgó­tarjáni kohászati üzemek Ku­l­éri Gyula ifjúsági brigádjá­nak vezetője kért szót. Hitet tett a magyar történelem há­rom tavaszának mának szóló üzenete, eszméi mellett­: mun­katársai és a naggyűlés va­lamennyi résztvevője nevében köszöntötte a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küszöbönál­ló XII. kongresszusát, állást foglalt a­ párt eddigi politiká­ja és annak folytatása mellett. A salgótarjáni ifjúsági tö­meggyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A nagy hatású demonstráció után József Attila Művelődési Köz­­­pontban a KISZ Központi Művészegyüttese, a munkás­őrség központi énekkara, a Rajkó-zenekar, a Kormorán­­együt­tes és a Karsai-panito­­mimegyüttes adott „nonstop” szórakoztató műsort a fiatal lóknak. A Kohász Művelődési Központban a Filmművészeti Főiskola végzős nyolc vizsgafilmjét hallgatóinak mutatták be, a salgótarjáni ifjúsági ház­ban pedig a Bojtorján- és a Délibáb-együttes szerepelt. A salgótarjáni sportcsarnokban a Neoton-família adott kon­certet. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az or­szággyűlési képviselők és a ta­nácstagok általános választá­sával kapcsolatos, az Alkot­mányból és a választási tör­vényből fakadó időszerű teen­dőit. Az Einfdtíi­ »Tanács határoza­tot ’­hozott a­ hazánk felszaba­dulásának 3­5. évfordulója al­kalmából adományozandó ki­tüntetésekről.­­ Az Elnöki Tanács hozzájá­rult ahhoz, hogy kitüntetéses doktorokat avassanak az Eöt­vös Lóránd Tudományegyete­men, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen, a Semmel­weis Orvostudományi Egye­temen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Miskolci Ne­­­hézipari Műszaki Egyetemen. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel, és választott meg, s más folyamatban lévő ügye­ket tárgyalt. Ifjúsági nap Oroszlányban A dicsőséges 133 napra emlékeztek Oroszlány zászlódíszbe öl­tözött művelődési központját ünneplő fiatalok töltötték meg pénteken délután. Második nagy tavaszi ünne­pünkön, a Tanácsköztársaság 61. éves és a KISZ zászlóbon­tásának 23. évfordulójára em­lékeztek az ifjúsági nap részt­vevői. E jeles ünnep délelőttjén a 312. Ipari Szakmunkásképző Intézet közel száz fiatalja tett fogadalmat, hogy ifjúkommu­­nistához méltóan él és dolgo­zik a jövőben. Az­ ünnepségen a legjobb mozgalmi munkát végző fiataloknak KISZ-es ki­tüntetéseket adtak át, és itt jutalmazták a­ Szakma Ifjú Mestere országos verseny leg­jobbjait. Délután a bányász fúvós­­zenekar térzenéje hívogatta a szokatlanul hideg márciusi na­pon a fiatalokat a vényre. Az ifjúsággal rendet­együtt ünnepeltek megyénk és Orosz­lány város párt-, állami és tár­sadalmi életének vezetői. A széksorokban foglalt helyet többek között Salamon Hugó­­né, a megyei pártbizottság titkára, dr. Havas Miklós, Hazafias Népfront megyei bi­­­zottságának titkára, Vámos Sándor, az Oroszlány pártbizottság első titkára városi és Havasi Márton, a bányászvá­ros tanácselnöke. A bányász irodalmi színpad kedvcsináló dalai és a közös éneklés után Wagner Ferenc, a KISZ megyei Bizottságának titkára lépett a szónoki emel­vényre. ünnepi köszöntőjében többek között szólt arról, hogy a magyar fiatalok tizenötödik alkalommal’ünnepük a há­rom tavaszi évfordulót, a for­radalmi ifjúsági lapok tezvénysorozata keretében.ren­— A márciusi ifjak tettei, az 1919-es Tanácsköztársaság mártírjai, az 1945-ös felszaba­dítók önfeláldozó harcai, hő­sei is hazafiságukról, forradal­­miságukról tettek tanúbizony­ságot, méltóvá váltak arra, hogy egy megváltozott, szebb világban emlékezzünk rájuk — mondotta az ifjúsági nap szó­noka, Kodály Zoltán. Bartók Béla. Móricz Zsigmond szemé­­­lyét idézte, olyan egyénisége­két, akik tevékeny részt vál­laltak egy új élet megteremté­sében. Wágner Ferenc emlé­keztetett arra, hogy utódai vagyunk azoknak az ifjúmun­kásoknak, akik a felnőttekkel vállvetve, szerszámhoz szokott kezüket fegyverhez szoktatva, indultak a Magyar Tanács­­köztársaság megvédésére 1919-ben. A múlt emlékének idézése, a hagyományápolás mellett ma élők feladatára irányítot­­­ta a figyelmet. — Nem elég a megemléke­zés koszorúit elhelyeznünk, tettekkel, kell bizonyítani ne­­künk is — mondotta. A fel­szabadulási és kongresszusi munkaversenyben való aktív részvétellel, a kommunista műszakok vállalóiként az ötéves terv sikeres befejezé­­­­sét segítő felajánlásokkal bi­zonyíthatják a mai fiatalok, hogy méltó folytatói forradal­már elődeik munkájának. Wágner Ferenc kitért arra is,­ hogy a ma már több, mint fél évszázados múltra visszate­kintő kommunista ifjúsági mozgalom új forradalmi kor­szaka kezdődött 1957. március 21-én. Zászlót bongott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági szervezete, a­ KISZ, mely az elődök leghaladóbb hagyományait folytatva, cse­lekvő részese lett a szocialista társadalmi és állami rend megszilárdításának, a szocia­lizmus építésének. A mai fel­­adatok megoldása is­ ugyan­olyan eszmei szilárdságot kö­vetel a jelen ifjúságától, mint 20, vagy 60 esztendővel ezelőtt az akkori fiataloktól. Ma is kell forradalmi bátorság, s bár a harc közvetlen céljai, módszerei változtak, de az alapvető célok ugyanazok. Ma legfontosabb, hogy minden if­­júkommunista erejéhez ki est részt vegyen a mindenhon' ki­adatok végrehajtásában, a munkában, a tanulásban. Az ünnepi beszédet követő­en a bányász irodalmi színpad forradalmi dalokból és ver­sekből álló összeállítását hall­­gatta meg a közönség, majd játékos sportversenyeken ad­tak számot a fiatalok ügyessé­gükről, edzettségükről. Az if­júsági nap befejező esemé­nyeként a résztvevők megte­kintették az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat kiállítását. Wágner Ferenc, a KISZ megyei bizottságának ünnepi köszöntőt mond. titkára A Tanácsköztársaság kikiáltásának 61. évfordulója tisztele­tére koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken délután Tatabányán a munkásmozgalmi mártírok emlékművénél. A magyar történelem és munkásmozgalom egyik legfontosabb eseményét Kókai Béla, a tatabányai városi párt-végrehajtó­bizottság tagja, a bányász pártbizottság titkára méltatta. A megemlékezés után a város párt- és társadalmi vezetői, majd a mártírok hozzátartozói helyezték el a kegyelet virá­gait az emlékmű talapzatán Esztergomi Vasipari Szövetkezet Mérlegzáró közgyűlés A vártnál több nyereség — új termékek — export Az Esztergomi Vasipari Szövetkezet pénteki mérleg­­záró közgyűlésén a vezetőség beszámolt a végzett munká­ról. Az előző évhez képest 1­7 százalékkal növelték árbevé­telüket. A vezetőség hangsú­lyozta, hogy sikeres volt az állami vállalatokkal való koo­peráció, a szövetkezet háttér­ipar funkciót vállalt. Első íz­ben exportáltak. Különböző forrasztópákákat és fáziskere­sőket adtak el külföldön. Vál­lalták néhány hiánycikk gyár­tását is ún. különböző épület- és bútorvasalásokat, meg cikkeket készítettek,fémre­növekedett­ a tervszerűség a szövetkezetben, ennek haszna­ként egyenletesebb lett a ter­melés, a termékkibocsátás, zökkenőmentesebb a gazdál­kodás. Csökkent a létszám, az ár­bevétel növelését termeléke­nyebb munkával, a munka­idő jobb kihasználásával ér­ték el. Viszonylag kis értékű termékek készültek, annál na­gyobb a jelentősége, hogy az egy dolgozóra jutó árbevétel meghaladja a 478 ezer forin­tot. Jól alakult a szövetkezet nyeresége. Az előző évinél 11,7 százalékkal több nyereséget értek el. Ez biztos alapot nyújt az idei gazdálkodáshoz. Előbbra léptek a műszaki fejlesztésben is. Új terméke­ket vezettek be. Elkészült a gépkocsikhoz használható elektromos hibakereső proto­típusa, a sorozatgyártást idén kezdik meg. Az árváltozások és a piaci kereslet megválto­zása­­ miatt módosítani kell­­ a termékszerkezetet. Előkészíté­se megkezdődött. Számottevően javult a munkavédelem és a fegye­lem, mindössze egy baleset történt, hat nap esett ki a termelésből. A munkakörül­mények javítására negyedmil­lió forintot költöttek.

Next