Dolgozók Lapja, 1980. július (33. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
1980. július 13., vasárnap Passuth László 80 éve született az EsSisten... írója Talán a legműveltebb magyar író volt. Regényeinek meghatározó élményét az a fantasztikus ismeretanyag adta, amit az író felszedett, és amit igyekezett megosztani olvasóival. Jogásznak készült, Kolozsváron és Szegeden tanult. Aztán 30 éven át banktisztviselő, majd nyugdíjba vonulásáig szakfordító. Korán kezdett írni, rövid újságcikkekkel kezdte, azután útirajzok, útleírások, történelmi tanulmányok a mérföldkövek. S már akkor fordít rövid novellákat, tanulmányokat Hamarosan a legjelentősebb folyóiratok, a Nyugat, Válasz, Szép Szó, Magyar Szemle stb. munkatársa. 1937-ben jelenik meg Symposion címmel Esztergomi a tanulmánykötete és ugyanebben az évben első regénye, az Eurázia. Ezt a művet még nem a művelődéstörténet nagy ismeretű tudósa írja, ez a műve is meg a Forgóajtó is a polgári társadalom szélsőséges figuráinak expresszív stílusú bemutatása. Igazi átütő sikere azonban az Esőisten siratja Mexikót című nagylélekzetű történelmi alkotásának van, amely 1939-ben jelent meg, és amely egycsapásra megteremti neki azt a hatalmas olvasótábort, élete amely a szerző műveit végéig szeretettel olvasta. Ez a spanyol hódítást indító mutató Cortez történetét bemunka stílusával, nehéz veretű, barokkos mondataival a háború előtti irodalom egyik legnagyobb sikere, és sikerességét a mai napig megőrizte. Passuth termékeny író volt. A háború után jelentek meg azok a történelmi regények, amelyek hiteles történelmi forrásanyagra támaszkodva az emberiség történetének egy-egy csomópontját regényesítik Még a háború alatt írta meg a Nápolyi Johannát és a Bíborbanszületett című művét. Majd később a Ravennában temették Rómát és Fekete bársonyban című művei arattak sikert. Zrínyi Ilonáról szól a Sasnak körme között, Báthory Istvánról a Négy szél Erdélyben és erdélyi témájú a Sárkányfog is. Művészettörténeti tartalmú regényei is jelentősek. A Maniuai herceg muzsikusa, a Harmadik udvarmester és az Aranyködben fáznak az istenek ugyanúgy, mint történelmi regényei, pontos képet rajzolnak az ábrázolt korról, és plasztikusan állítják elénk szenvedő emberként az ábrázolandó főhőst, a művészt, Monteverdit, Giorgonét, Velázquezt vagy Raffaellót. Sokat írt, sokféle műfajban. Történeti tárgyú rádiódrámái mindig élményt jelentettek minden rétegnek. Hitelesen tudta a történelmileg hitelest megszólaltatni. Óriási kultúrtörténeti érték életműve, de igazságtalanok lennénk vele, ha egyszerűen csak népszerű ismeretterjesztő írónak ennél tekintenénk. Több volt Az húsz nyelvére Esőistent a világ lefordították. És sok olyan művelődéstörténeti kutatási eredményt szenhetünk neki, amelyet köő bányászott ki Európa valamelyik levéltárából, és amely szerencsésen gazdagította Magyarország és Európa kapcsolatkörének ismereteit. Passuth László nem nagy író. De jó író volt, volt ahogy a színműben a főszesreplők mellett" szükség van a karakterfigurákra, ugyanúgy egy nép irodalmában szükség van a műveltségüket kiváló irodalmi szinten nyújtó kismesterekre. Ahol a „kis” megjelölés nem azt jelenti, hogy az alkotó nem óriás maga témakörén, világán, lehetőségein belül. Az Csakhát árnyékában élt a kor nagy óriásainak Krúdynak, Móricznak, és a többieknek, akiknek életművét tudós szeretettel kiegészítette. — szalontay — Kulturális hírek Mongóliából „Busku története” címmel új játékfilmet készített a Mongol Filmstúdió. A film — amelynek rendezője és szövegírója P. Cogrol — népi ihletésű mongol mesét dolgoz fel, Buskuról, a szegény, de bátor emberről, a jóért, az igazért folytatott harcáról, győzelméről szól. A főbb szerepeket L. Cogzolma és Sz. Genden érdemes művészek játsszák. Operatőr: L. Sarovdorzs. A közeljövő filmújdonságai között szerepel három másik játékfilm — köztük a történelmi tárgyú „Keresztül a Góbin és Kjangánon” — és egy dokumemtumfilm „Mongol kommunisták” címmel, amelyeket mongol filmesek szovjet kollégáikkal koprodukcióban készítenek. ★ Sikeres évadot zártak a mongol színházak. A hazai színdarabok mellett több klasszikus művet is műsorra tűztek a fővárosi és a vidéki társulatok. Az ovorkhangáji ajmak népszínháza például Shakespeare „Téli rege” című művét mutatta be. Az ulánbátori Gyermekszínház nagy sikere volt Szergej Mihalkov „A 2001. év.” A világűr meghódításáról, az első űrhajósról, Jurij Gagarinról szóló érdekes történetet a rendező, L. Skaszuren pantomimmel, különleges fényhatásokkal állította színpadra. DOLGOZOK LÁPJA A Rózsák Völgye és a rózsaolaj A Kazanaki-völgyben, Rózsái Völgyében befejezéséhez közeledik a rózsaszüret. Ezt az alig 100 kilométer hosszúságú és 8—10 kilométer széles völgyi katlant északon a Balkán, délen pedig a Szredna Gora hegység határolja. Itt termesztik közel 7000 hektáron a világhírű kazanlaki rózsákat. A rózsafőzés a legrégibb bolgár iparág. A rózsákat XVII. században honosították a meg Bulgáriában. A klíma kedvezőnek bizonyult, nemsokára a helyi lakosságosnak jelentős része már rózsatermesztéssel foglalkozott. A XVIII. században a bolgár rózsaolaj már komoly népszerűségnek örvendett a világban: először Franciaországba és az Osztrák-Magyar Monarchiába exportálták, később bővült a vevők köre, és a termék eljutott Angliába, Oroszországba, majd a múlt században az Egyesült Államokba, Egyiptomba és Etiópiába is. A kazanlaki rózsaolaj világpiaci árfolyama megegyezik az aranyéval. Ezt magyarázza az a tény, hogy a növényt eddig hiába próbálták másutt meghonosítani, még a hasonló természeti adottságokkal rendelkező Krímben is körülbelül felére csökkent a rózsák olajtartalma. Ráadásul, a rózsák termesztése, betakarítása rendkívül munkaigényes folyamat, mindössze 25 napig A rózsák virágzanak, és csak reggel 5 és 9 óra között lehet leszedni a szirmokat, ugyanis délre olajitartalom 30—40 százalékokal csökken, este 20 órakor pedig mindössze egyharmada a reggelihez képest. Egy kilogramm rózsaolaj előállításához 5—6 tonna fehér rózsaszirom vagy 2,5—3 tonna piros rózsa szükséges. Egyegy szezonban közel egymilliárd rózsafejet szüretelnek. Fecsegnek az ételek — Te a csészében egyedül lötyögsz. — Téged viszont gyakran összeöntenek. Jobb úgy? — Teljesen, mindegy. •k — Én is gulyás vagyok! Bizony! — Maga kis hamis! ★ — Hol az olasz leves? — Minestrál az ebédnél. ★ — Nézd! A tojás ecetes fürdőt vesz. — Meg van az buggyantva! ★ — Le ne puffancs azzal a serpenyővel! — Csak palacsintalankodom, de a csirke is becsinált. ★ — Hol vagy? — A babban csücsülök. — Képzeld, hová süllyedt Rizottó?! _, z — Egy krokett karjaiba omlott! ★ — Mi sül azon a pálcán? — Saslik. — Hát a többi része? ★ — A sonka is benne volt a dologban? — Kezdetben nem volt, de a tojás magával rántotta. ★ — Addig gyúrták, még beismerte, hogy más tészta. — Jól kifőzték ! — A pezsgő ★ szilveszterkor hogy vette át a hatalmat? — Punccsal. — És a többiek mit szóltak? — dicik bólogattak. (Verbőczy Antal) 3Nyáresték Mintha a muzsika is megelégelte volna a zárt termeket; elindult, hogy szelíd lombé fák alatt, romantikus udvarokban találkozhasson a zenekedvelőkkel. Kamarazene a régi megyeháza udvarán, orgonaesték a Dómban, Beethoven-hangversenyek a Brunszvik-kastély parkjában — már e néhány, zenei estre invitáló cím is jelzi, milyen sokszínű, sajátos hangulatú élményt kínálnak az idei nyári hangversenyek. Az ország bármely pontjára is tekintünk, nyáron mindenütt megtaláljuk a zene hívó szavára megelevenedő történelmet. A diósgyőri vár komor fensége, a sárospataki templom puritán szépsége többet jelent a puszta látványosságnál; aki itt zenél, meg kell hallania hallgat valamit elmúlt korok üzenetéből is. — zenével Zeke László, a Filharmónia vidéki rendezőségi osztályának vezetője segít a széjjeltekintésben: — Az Országos Filharmónia 1980. nyarán 133 koncertet szervez, 31 helyszínen. A hangversenyeknek majdnem fele — 58 — orgonakoncert. Ez két szempontból is jelentős. Az orgonaszó fensége azokat is megragadja, akik semmilyen kapcsolatban nincsenek a komoly zenével, nagyon sok embernek az első zenei élményt jelenti a véletlenül hallott nyári orgonakoncert. Egyúttal felhívja a figyelmet az ország értékes műemlékeire is, hisz ott, ahol orgonakoncertet lehet tartani, biztos, hogy a templomon kívül is akad még látnivaló. A főszezonban a Balaton körül rendszeresen minden hétfőn Keszthelyen, kedden, szerdán Tihanyban, pénteken Kőröshegyen. .hallható orgonaszó. — Milyen zenei meglepetést tartogat a Filharmónia a nyári vidéki koncertek sorában? — Minden bizonnyal nagy hangversenyesemény lesz augusztus 1. és 2-án Martonvásáron felcsendülő Beethoven IX. szimfónia, Kobajasi Kenicsiro vezényletével és a japán Mushasino Kórus közreműködésével. Hasonló várakozás előzi meg a Kolozsvári Állami Filharmóniai magyarországi Kamarazenekar koncertjeit, melyeken a neves hegedűművész, Ruha István is fellép. Érdekességként megemlítem még, hogy a diósgyőri várban négy alkalommal megrendezésre kerülő koncertek közül kettőn az idei karmesterverseny első és második helyezettje vezényel majd. A jeles hazai zenekarokon és szólistákon kívül három városban, Keszthelyen, Veszprémben és Székesfehérvárott ad koncertet a Grazi Szimfonikus Zenekar. Mint minden évben a hangverseny-műsorok összeállításánál, bízunk abban, hogy a nyár új híveket is szerez a komoly zenét kedvelők táborának. L. 1. Valaki becsöngetett Velevékhez. A házigazda ajtót nyitott, és elcsodálkozott: az ajtó előtt egy gólya állt. Valódi gólya, bepólyázott és a csőrében egy kisbabát tartott. És bár a csőre foglalt volt, mégis egészen érthetően kérdezte: — Velevék? — Igen ... — hökkent meg Velev, és bekiáltott a feleségének. — Micse, gyere ki! Téged keresnek... Veleva, alighogy a meglátta, megtántorodott, babát férjébe kapaszkodott, és fel nyögött . — De, mi... — Igen, mi még nem rendelkezünk megfelelő körülményekkel egy gyermek számára — folytatta energikusan Velev. — Nem tudom, érti-e, hogy egy szobában Alekszi Andrejev. A gólya még két ember is terhére van egymásnak. A gólya biccentett, megfordult, és elindult lefelé a lépcsőházban. Másnap a gólya újra csöngetett. Ahogy a házigazda megjelent, így szólt hozzá: — Gratulálok! A gyereken kívül egy délkeleti fekvésű lakás kulcsát is elhoztam önnek... ." — Öh, a lakás egyedül nem elég! — kiáltották Velevék, egymás szavába vágva. — Mi kocsira is gyűjtünk! A babára pedig költeni kell: pelenka, kiskád, chicco-cucli, rugdalódzó, gyerekkocsi .... A gólya csodálkozva bámult rájuk, és távozott. A következő nap újból becsöngetett, és azt mondta: — Szerencséjük van! Itt, a babájuk, ez a lakáskulcs, és ez a sárga — a slusszkulcs». — Ne bosszantson már minket! — kiáltott hirtelen Velev. — Nem érti, hogy az egész fölösleges. Itt ez a tágas lakás is, a kocsi is, épp elég gond van velük, nincs szükség mellé egy gyerekre is! — és becsapta az ajtót. A gólya leballagott az alagsorba, és becsöngetett Ivanovékhoz, akik a garzonlakásukban mér három gyereket neveltek .... (Migray Ernőd fordítása) f MARIYN FERENC GRAFIKA (Hauer Lajos felvételei — KS)