Dolgozók Lapja, 1980. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

1980. augusztus 2T, szerda DOLGOZOK LAPJA Háztáji- és kistermelés az OMÉK-en­ ­ Hazánk lakosságának több f­­int fele érintett valamilyen formában a kistermelésben, ugyanis a mezőgazdasági ter­melés mintegy harmadát a kisgazdaságok adják. A ser­­ti jcuro­iiiuig öu, a barom­­il­in, a szar­vastinlama 30, a házi­­nyul­ta szazaaeaa a háztáji es mas k.sgazdasagoaoan haaj. r­entieaea iuval a lalá.­­kis­üzemedből szarm­azik az 67&S tojás 60, a zöldség 40, ösz­­a tej 40, a szoa­ 50 és a gyü­mölcs ugyancsak­ 50 száza­léka, minek megfelelően a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Vásár is nagy teret szentel el a háztáji és kisegítő gazdálko­dásnak. Eredményeit a kiállí­tás legnagyobb az A-pavilonban csarnokában, tekinthetik meg az érdeklődők, de kívül a szabadtéren és a ezen­kü­lönböző mezőgazdasági nagy­üzemek kiállítóhelyiségeiben is találkoznak bemutatásukkal, hiszen a kisgazdaságok terme­lése a szocialista gazdálkodás talaján fakad és ezer szállal kötődik a nagyüzemekhez. Ma már zömmel a nagyüzemek — állami gazdaságok, terme­lőszövetkezetek — szervezik a kistermelést biztosítják a kü­lönböző eszközöket, takarmá­nyokat, sőt a felvásárlást is. Ezt az integrációt jól doku­mentálja a kiállításon a Kör­­nyei és a Bátyi Mezőgazdasági Kombinát a dunavarsányi Pe­tőfi Tsz, az ócsai Vörös Októ­ber Tsz, valamint a nádudva­ri Vörös Csillag Tsz bemutató­ja is. A nagyüzemek integráló te­vékenységével szorosan össze­függ a kistermelők udvarában végbement szakosodás, mely­nek eredményeként a kisgaz­daságokban most már csupán egy-két állatfajjal foglalkoz­­­­a­k, de azokat nagyobb szám­ban tartják. Mivel a háztáji és kisüzemi termelés a gyakorlatban sok­­­­féle úton-módon valósul meg — a nagyüzemeken kívül pl. áfészek, szakcsoportok tében is — érthető, hogy köre­a kistermelők érdeklődésének középpontjába került annak megismerése, hogy másutt ho­­gyan szervezik, miként oldják meg a termeltetést. Erre is sokrétű választ kaphatnak a kiállításon. Hiszen van ahol csak lazán kapcsolódik nagyüzemhez a kistermelői te­­­vékenység, másutt teljes az integráció. És ma már előfor­dul az úgynevezett ,,bedolgo­zó rendszer" is, amikor a tsz-tag csak az épületet és a munkáját adja, minden más „kelléket” — állatot, takar­mányt, felszerelést, állatgyó­gyász ét­­szereket — a termel­tető nagyüzem biztosítja. Figyelmet érdemel a Kör­­nyei Mezőgazdasági Kombinát nyúltermeltetési integrációja, valamint a háztájiban is egy­­re népszerűbbé váló Tetra S. Ka-HYB és a A1—HYB ser­téstenyésztés. Jelentős teret hódított a kis­kerttulajdonosok népes tábo­rában az áfészek és kertbarát­körök által szervezett és tá­mogatott zöldség-gyümölcs ter­melés. Ennek különböző mód­jaival ugyancsak­ megismer­kedhetnek a kiállítás látoga­tói. És mindezeknél nagyobb érdeklődésre tarthatnak szá­mot azok a kisgépek és be­rendezések, amelyek a kis­üzemi állattartást, növényter­melést teszik egyszerűbbé, könnyebbé. Hazai gyártmányú és im­port szerszámokkal, eszközök­kel, kisgépekkel és berendezé­sekkel találkozhatnak a láto­gatók a Hermes ÁFÉSZ bemu­tatóin is. A kiskerttulajdonosok a ve­­tőmagválasztók, a kertépítés terén is értékes­­ tapasztala­­­tokra tehetnek szert. Érde­kesség a kisállat-kiállítás, va­lamint a Kertbarát és Kiste­­n­yésztők Országos Szövetsége által meghirdetett barkács, öt­let, újító- és nemesítő verseny táv?Jól­ v'n­ak értékelt pályamun­káinak bemutatása, melyet zömmel a D 23-as pavilonban tekinthetnek meg a vásár lá­togatói. Sz. A. Figyelmet érdemel a kisállat tenyésztő szakcsoportok lombtartási bemutatója Tenyésznyúl modern, higiéni­kus elhelyezésben ga­A legújabb epertermesztési módszer. A Frigó fajta fóliában kifüggesztve, kis területen is eredményesen termeszthető Ezreágyi innepsés Sisjcén Fennállása 1000. évforduló­ját ünnepelte kedden sod megye festői abaúji a Bor­ré­szén fekvő Hejce község. Az ősi település múltja, története már régóta foglalkoztatja a hivatásos történészeket, csak­úgy­ tatókat, mint a helytörténeti kit­Megállapításaik sze­rint a község területe az Aba nemzetség szállásföldjéhez tar­tozott s már a honfoglalás ide­jén benépesült. 1009-ben már „templomos” hely­ként említik. Akkor az egri püspökség, később pedig a kassai püspökség birtokában volt. Műemlék gótikus temp­loma a XV. században épült, e azt a huszita betörések ide­jén lőréses védfalakkal vették körül. Ugyancsak r­űemlék a XVIII. század elején Fellner Jakab tervei alapján épült püspöki nyaraló. Ez jelenleg szociális otthon. Egykor kiterjedt szőlőműve­lés volt ezen a vidéken, ame­lyet a község alatt húzódó nagy kiterjedésű pincerend­szer is bizonyít. . Ennek egy részét most is használják. Je­lenleg a termelési adottságok­nak megfelelően nagyüzemi burgonyatermesztéssel, vala­mint szarvasmarha- és juh­­tartással foglalkoznak. A festői szépségű helyen lévő települést a közös köz­ségi tanács tervei alapján jövőben üdülőközséggé kíván­ a­ják fejleszteni. A dunai gőzhajózás jelentősége az Esztergom-vidéki szénbányászat fejlődésében Az E­sztergom-vidéki szén­bányászat első időszakában széntermelés csak a helyi, je­­­lentéktelen szükséglet — m­ész­­égetés, téglaégetés, — kielégí­tésére szolgált. A szénmedence fejlődésének második idősza­ka viszont nem választható el az 1830-ban megindult dunai gőzhajózástól, azzal szoros összefüggésben volt. A dunai gőzhajózást a pécsi szénbá­­nyászat megindulásáig ugyan­is legnagyobb részt­­­­en lát­ták el tüzelőanyaggal. Széchenyi elégtétele A XIX. század első évtize­deiben a forgalom emelkedé­se szükségképpen kiváltotta forgalmi eszközök fejlődését is , és a Dunán a lóvontatással dol­gozó, csak a part menti hajó­zásra alkalmas dereglyék mel­lett megjelent a gőzhajó. Széphenyi István volt az aki vasakarattal, idejének, ségének és nem egyszer egész­pénzének feláldozásával saját haj­szolta éveken át a megvalósu­lás felé a Duna hajózhatóvá tételét, és közvetlen vízi össze­köttetés létesítését a Fekete- tengeren át Konstantinápolyig, a Földközi-tenger végső nagy kikötőjéig. Ennek 1830 óta részt vett­­ érdekében Adrews és Prichard angol hajóépítő vál­lalkozók által osztrák tőkével alapított Dunagőzhajózási Tár­sulatban. A magyar is vállalati részvények főurakat jegy­zésére buzdította. A bécsi tár­saság hajóit ő építtette és hoz­ta Magyarországra. Nagy­­ iég­­tétele volt, amikor 1835-ben először találkozott Vác­­ dé­kán két gőzhajó egymással­ a Pozsonyból jövő Pannónia és Pestről a Zrínyi. Az u­tasok joggal ünnepelték benne ,,e hazai új kellemek szerzőjét”. Az eredetileg 1331-ben ,egyetlen gőzössel indult vál­lalkozás 1840-ben 17, 1848-ban pedig már 32 gőzhajó birtoká­­­­ban volt és mé­g 1840-ben 125 ezer, 1846-ban pedig valami­vel több mint 900 ezer utast is szállított. Szénellátási gondok Az Osztrák—Magyar Mo­narchiában az 1830-as évek elején évente mintegy 157 ezer tonna szenet termeltek, amely mennyiségből Magyarországra 23 ezer tonna esett. A Mo­narchiában­ nemcsak a szén mennyisége volt jelentéktelen, hanem a szénbányászat szín­vonala is igen alacsony nívón­­ állt. Ilyen helyzetben a gyors ütemben fejlődő gőzha­józás­­nak nyilván nagy gondja volt a megfelelő szénellátás biz­tosítása. A Dunagőzhajózási Társu­lat hajói számára folyamatos szénellátást biztosító vállalkozókat keresett. bánya- Ezért Karl Göttmann bánáti bányá­­­szati felügyelővel 1838-ban fel­kerestette Ausztria és Magyar­­ország valamennyi — számsze­­rint 35 — olyan szénbányáját, amelyek a szénszállítás szem­pontjából, a Dunához való vi­szonylagos közelség miatt szó­ba jöhettek. K­arl Göttmann írásos jelen­tésben számolt be, hogy Auszt­riában egyáltalán nem. Ma­gyarországon pedig egy olyan szénbányát egyetlen talált, amelynek szakszerű vezetése biztosítékot nyújthatott a vál­lalt szerződéses kötelezettség teljesítésére, ez pedig a Sándor gróf Sárisápi Bányavállalata volt. A legszervezettebb bánya: Sárisáp Az akkori szénbányászatban minden geológiai­ és bányá­szati ismeret nélkül folytatták a termelést. Göttmann jelen­téséből tudjuk, hogy csak azt fejtették le, amit láttak. Nem állapították meg pontos kiterjedését, a telepek vastagsá­gát, a telepek számát. A bányatársaságok által üzemeltetett szénbányákat va­kon, a legelemibb terv és sza­bály nélkül vezették. Rabló­bányászatot folytattak, és nem tudtak távlatiban gondol­kozni. Nagyobb termelés biz­tosítására egyszerűen képte­lenek voltak. Egy cél vezérel­te a bányavállalkozókat: a be­fektetett tőke mielőbb térül­jön meg. G­öttmann a tapasztalatok alapján végül is arra a meg­állapításra jutott, hogy me­rész és kockázatos dolog len­ne ilyen bányákkal, nagyobb mennyiség szállítására szerző­dést kötni, vagy ilyen bányák­ba tőkét befektetni. Az egyet­len kivételről, a Sárisápi Szén­­bányavállalatról viszont azt írta: ..ez az üzem célszerűen és szigorúan a bányászati sza­bályok szerint vezetett”. Kézenfekvő vott, hogy a Társulat az Esztergom-vidéki szén­medencéből biztosította gőzösei számára a szenet, és ez a bányászatnak nagyobb fellendülést jelentett. Ez kife­jezésre jutott — többek között — a sárisápi széntermelés mennyiségi fejlődésében, amely az 1817—1838. évek át­lagának öt és félezer g-járól 1846—1850. évek átlagában évi 50 ezer q-ra, tehát közel tíz­szeresére növekedett. Itt érdemes megemlíteni,­ hogy Francois Sulpice Beu­­dant (1787—1850), a párizsi ki­rályi ásványtár aligazgatója, korának egyik legnagyobb geológusa, aki XVIII Lajos francia király utazta be hazai megbízásából­­bányavidé­keinket, már 1818-ban fontos­nak tartotta felkeresni a sári­sápi szénbányászatot. A sári­­sápi szénbányászat rendkívül érdekelte írta­ már Beudant, mert mint Pesten sokat hallott felőle, s Haberl­e kitűnő ide­vonatkozó tanulmánya i­s fel­csigázta figyelmét. Göttmann tehát mindenben igazolta francia tudósunkat. A téglagyártás és a gőzmalomipar A Dunagőzhajózás vásárolta a medencében lévő más bá­nyák szenét is. Frivaldszky Imre a Magyar Tudós Társa­ság tagja. 1840-ben erről a következőket írta: ......... a Duna jobb partján, s ehhez mintegy félórányi távolságban Mogyorós és Nyergesújfalu között. Szarkás helység hatá­rában igen értékes kőszénbá­nya nyittatott fel. .mint­hogy ezen kőszén a közel van, s tüzelésre Dunához nézve jó tulajdonságokkal bír, ezért jelenleg a gőzhajózási társu­lat által igen nagy mennyi­ségben használtatik”. A Dunagőzhajózási Társulat szénvásárlásai­­ mintegy két évtizedig tartottak. A pécsi szénbányáknak 1853. évi meg­szerzését és a Pécs—mohácsi vasútnak 1857-ben való kiépí­tését követően a Társulat szénszükségletét már saját bá­nyáiból tudta fedezni. Az Esz­­tergom-vidéki szénbányászat akkor az egyik legnagyobb fo­gyasztóját vesztette el, de az e­közben kialakult a Miesbach­­féle pest-budai téglagyártás és a mindinkább szaporodó gőz­malmok pótolták az így kelet­kezett hiányt.­­ A­z Esztergom-vidék szén­­bányászata tovább fejlődött. Dr. Kövess Gyula Csányi dinnyések Tárkány határában Tárkánytól néhány kilomé­terre az erdők alján 12 hek­táron termelnek dinnyét feles­ben Gáspár Lászlóék a termelőszövetkezettel. A helyi csa­lád 26 éve foglalkozik dinnye­­termesztéssel, de már a nagy­szülői háznál is volt alkalmuk ellesni annak minden apró mozzanatát. Az elmúlt két és fél évtizedben szinte az egész országgal megismerkedtek, hiszen két-három évig voltak egy-egy helyen és hasonló fel­tételekkel termelték, az ízes gyümölcsöt. Nem könnyű a dinnyések élete. Kora tavasszal elköltöz­nek a hevesi dinnyések és csak október elején térnek haza falujukba. Ez alatt többé-ke­­vésbé mostoha körülmények között dolgoznak, de az igé­nyesebbek igyekeznek embe­ribb életkörülményeket te­remteni maguknak. Gáspárék még 10 évvel ezelőtt földbe­­vájt kunyhóban élték le azt a 11 hónapot, amelyet távol töl­töttek otthonuktól, de igényük végül is nem engedte, hogy huzamosabb ideig így éljenek. Jelenleg tágas, víkendháznak is beillő faépületben laknak. Bár villanyuk nincs, az alap­vető kényelemtől mégsin­cse­nek elzárva. A takaros lakás fő kincse a propán-bután gáz­zal működő hűtőszekrény és tűzhely, amely nélkül már ház asszonya nem is tudna lé­­­tezni. A háromtagú család éj­jel-nappal dolgozik. Felváltva őrzik az egyre több „érdeklő­dőtől” munkájuk gyümölcsét. Az éjszaka felét Gáspár László virrasztja át, míg a másik fe­lében fia járja körül a hatal­mas táblákat. Sajnos a nem kért látogatókból egyre több van, és bizony a bokrok közt leskelődők hamar észreveszik az őrködőt és idejében kereket oldanak. Az ízletes görögdinnye és a hamvas, cukorízű sárgadinnye szépen termett ebben az év­ben. Elsősorban a ZÖLDÉRT vásárolja tőlük, de településekre is eljut távolabbi a tar­kányi dinnye. Ott jártunkkor éppen a m­ézés és ananászdinnye mérlegelése folyt A takaros faházban a délután főtt étel a propán-bután gázzal működő hűtőszekrénybe kerül 5 Versmondó tábor Csornán Több éves hagyományként vasárnap újra megnyitották a csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Művelődési Házban a dél-dunántúli fiatalok vers- és prózamondó táborát. A nyitó-­­ünnepségen a kaposvári Tán­csics Mihály Diákszínpad, va­lamint a zalaegerszegi Reflex Színpad tagjai adta­k műsort. A táborba érkezett húsz — főleg zalai és somogyi — fiú és lány hétfőtől egy héten át nyelvészek és a beszédtechni­ka szakembereinek irányítá­sával fejlesztik beszédkultúrá­­­jukat, majd vers- és próza­mondó versenyen vesznek­ részt -*

Next