Dolgozók Lapja, 1980. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-27 / 200. szám
1980. augusztus 2T, szerda DOLGOZOK LAPJA Háztáji- és kistermelés az OMÉK-en Hazánk lakosságának több fint fele érintett valamilyen formában a kistermelésben, ugyanis a mezőgazdasági termelés mintegy harmadát a kisgazdaságok adják. A serti jcuroiiiuig öu, a baromilin, a szarvastinlama 30, a házinyulta szazaaeaa a háztáji es mas k.sgazdasagoaoan haaj. rentieaea iuval a lalá.kisüzemedből szarmazik az 67&S tojás 60, a zöldség 40, ösza tej 40, a szoa 50 és a gyümölcs ugyancsak 50 százaléka, minek megfelelően a 69. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Vásár is nagy teret szentel el a háztáji és kisegítő gazdálkodásnak. Eredményeit a kiállítás legnagyobb az A-pavilonban csarnokában, tekinthetik meg az érdeklődők, de kívül a szabadtéren és a ezenkülönböző mezőgazdasági nagyüzemek kiállítóhelyiségeiben is találkoznak bemutatásukkal, hiszen a kisgazdaságok termelése a szocialista gazdálkodás talaján fakad és ezer szállal kötődik a nagyüzemekhez. Ma már zömmel a nagyüzemek — állami gazdaságok, termelőszövetkezetek — szervezik a kistermelést biztosítják a különböző eszközöket, takarmányokat, sőt a felvásárlást is. Ezt az integrációt jól dokumentálja a kiállításon a Környei és a Bátyi Mezőgazdasági Kombinát a dunavarsányi Petőfi Tsz, az ócsai Vörös Október Tsz, valamint a nádudvari Vörös Csillag Tsz bemutatója is. A nagyüzemek integráló tevékenységével szorosan összefügg a kistermelők udvarában végbement szakosodás, melynek eredményeként a kisgazdaságokban most már csupán egy-két állatfajjal foglalkozak, de azokat nagyobb számban tartják. Mivel a háztáji és kisüzemi termelés a gyakorlatban sokféle úton-módon valósul meg — a nagyüzemeken kívül pl. áfészek, szakcsoportok tében is — érthető, hogy körea kistermelők érdeklődésének középpontjába került annak megismerése, hogy másutt hogyan szervezik, miként oldják meg a termeltetést. Erre is sokrétű választ kaphatnak a kiállításon. Hiszen van ahol csak lazán kapcsolódik nagyüzemhez a kistermelői tevékenység, másutt teljes az integráció. És ma már előfordul az úgynevezett ,,bedolgozó rendszer" is, amikor a tsz-tag csak az épületet és a munkáját adja, minden más „kelléket” — állatot, takarmányt, felszerelést, állatgyógyász étszereket — a termeltető nagyüzem biztosítja. Figyelmet érdemel a Környei Mezőgazdasági Kombinát nyúltermeltetési integrációja, valamint a háztájiban is egyre népszerűbbé váló Tetra S. Ka-HYB és a A1—HYB sertéstenyésztés. Jelentős teret hódított a kiskerttulajdonosok népes táborában az áfészek és kertbarátkörök által szervezett és támogatott zöldség-gyümölcs termelés. Ennek különböző módjaival ugyancsak megismerkedhetnek a kiállítás látogatói. És mindezeknél nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot azok a kisgépek és berendezések, amelyek a kisüzemi állattartást, növénytermelést teszik egyszerűbbé, könnyebbé. Hazai gyártmányú és import szerszámokkal, eszközökkel, kisgépekkel és berendezésekkel találkozhatnak a látogatók a Hermes ÁFÉSZ bemutatóin is. A kiskerttulajdonosok a vetőmagválasztók, a kertépítés terén is értékes tapasztalatokra tehetnek szert. Érdekesség a kisállat-kiállítás, valamint a Kertbarát és Kistenyésztők Országos Szövetsége által meghirdetett barkács, ötlet, újító- és nemesítő verseny táv?Jól v'nak értékelt pályamunkáinak bemutatása, melyet zömmel a D 23-as pavilonban tekinthetnek meg a vásár látogatói. Sz. A. Figyelmet érdemel a kisállat tenyésztő szakcsoportok lombtartási bemutatója Tenyésznyúl modern, higiénikus elhelyezésben gaA legújabb epertermesztési módszer. A Frigó fajta fóliában kifüggesztve, kis területen is eredményesen termeszthető Ezreágyi innepsés Sisjcén Fennállása 1000. évfordulóját ünnepelte kedden sod megye festői abaúji a Borrészén fekvő Hejce község. Az ősi település múltja, története már régóta foglalkoztatja a hivatásos történészeket, csakúgy tatókat, mint a helytörténeti kitMegállapításaik szerint a község területe az Aba nemzetség szállásföldjéhez tartozott s már a honfoglalás idején benépesült. 1009-ben már „templomos” helyként említik. Akkor az egri püspökség, később pedig a kassai püspökség birtokában volt. Műemlék gótikus temploma a XV. században épült, e azt a huszita betörések idején lőréses védfalakkal vették körül. Ugyancsak rűemlék a XVIII. század elején Fellner Jakab tervei alapján épült püspöki nyaraló. Ez jelenleg szociális otthon. Egykor kiterjedt szőlőművelés volt ezen a vidéken, amelyet a község alatt húzódó nagy kiterjedésű pincerendszer is bizonyít. . Ennek egy részét most is használják. Jelenleg a termelési adottságoknak megfelelően nagyüzemi burgonyatermesztéssel, valamint szarvasmarha- és juhtartással foglalkoznak. A festői szépségű helyen lévő települést a közös községi tanács tervei alapján jövőben üdülőközséggé kíván aják fejleszteni. A dunai gőzhajózás jelentősége az Esztergom-vidéki szénbányászat fejlődésében Az Esztergom-vidéki szénbányászat első időszakában széntermelés csak a helyi, jelentéktelen szükséglet — mészégetés, téglaégetés, — kielégítésére szolgált. A szénmedence fejlődésének második időszaka viszont nem választható el az 1830-ban megindult dunai gőzhajózástól, azzal szoros összefüggésben volt. A dunai gőzhajózást a pécsi szénbányászat megindulásáig ugyanis legnagyobb részten látták el tüzelőanyaggal. Széchenyi elégtétele A XIX. század első évtizedeiben a forgalom emelkedése szükségképpen kiváltotta forgalmi eszközök fejlődését is , és a Dunán a lóvontatással dolgozó, csak a part menti hajózásra alkalmas dereglyék mellett megjelent a gőzhajó. Széphenyi István volt az aki vasakarattal, idejének, ségének és nem egyszer egészpénzének feláldozásával saját hajszolta éveken át a megvalósulás felé a Duna hajózhatóvá tételét, és közvetlen vízi összeköttetés létesítését a Fekete- tengeren át Konstantinápolyig, a Földközi-tenger végső nagy kikötőjéig. Ennek 1830 óta részt vett érdekében Adrews és Prichard angol hajóépítő vállalkozók által osztrák tőkével alapított Dunagőzhajózási Társulatban. A magyar is vállalati részvények főurakat jegyzésére buzdította. A bécsi társaság hajóit ő építtette és hozta Magyarországra. Nagy iégtétele volt, amikor 1835-ben először találkozott Vác dékán két gőzhajó egymással a Pozsonyból jövő Pannónia és Pestről a Zrínyi. Az utasok joggal ünnepelték benne ,,e hazai új kellemek szerzőjét”. Az eredetileg 1331-ben ,egyetlen gőzössel indult vállalkozás 1840-ben 17, 1848-ban pedig már 32 gőzhajó birtokában volt és még 1840-ben 125 ezer, 1846-ban pedig valamivel több mint 900 ezer utast is szállított. Szénellátási gondok Az Osztrák—Magyar Monarchiában az 1830-as évek elején évente mintegy 157 ezer tonna szenet termeltek, amely mennyiségből Magyarországra 23 ezer tonna esett. A Monarchiában nemcsak a szén mennyisége volt jelentéktelen, hanem a szénbányászat színvonala is igen alacsony nívón állt. Ilyen helyzetben a gyors ütemben fejlődő gőzhajózásnak nyilván nagy gondja volt a megfelelő szénellátás biztosítása. A Dunagőzhajózási Társulat hajói számára folyamatos szénellátást biztosító vállalkozókat keresett. bánya- Ezért Karl Göttmann bánáti bányászati felügyelővel 1838-ban felkerestette Ausztria és Magyarország valamennyi — számszerint 35 — olyan szénbányáját, amelyek a szénszállítás szempontjából, a Dunához való viszonylagos közelség miatt szóba jöhettek. Karl Göttmann írásos jelentésben számolt be, hogy Ausztriában egyáltalán nem. Magyarországon pedig egy olyan szénbányát egyetlen talált, amelynek szakszerű vezetése biztosítékot nyújthatott a vállalt szerződéses kötelezettség teljesítésére, ez pedig a Sándor gróf Sárisápi Bányavállalata volt. A legszervezettebb bánya: Sárisáp Az akkori szénbányászatban minden geológiai és bányászati ismeret nélkül folytatták a termelést. Göttmann jelentéséből tudjuk, hogy csak azt fejtették le, amit láttak. Nem állapították meg pontos kiterjedését, a telepek vastagságát, a telepek számát. A bányatársaságok által üzemeltetett szénbányákat vakon, a legelemibb terv és szabály nélkül vezették. Rablóbányászatot folytattak, és nem tudtak távlatiban gondolkozni. Nagyobb termelés biztosítására egyszerűen képtelenek voltak. Egy cél vezérelte a bányavállalkozókat: a befektetett tőke mielőbb térüljön meg. Göttmann a tapasztalatok alapján végül is arra a megállapításra jutott, hogy merész és kockázatos dolog lenne ilyen bányákkal, nagyobb mennyiség szállítására szerződést kötni, vagy ilyen bányákba tőkét befektetni. Az egyetlen kivételről, a Sárisápi Szénbányavállalatról viszont azt írta: ..ez az üzem célszerűen és szigorúan a bányászati szabályok szerint vezetett”. Kézenfekvő vott, hogy a Társulat az Esztergom-vidéki szénmedencéből biztosította gőzösei számára a szenet, és ez a bányászatnak nagyobb fellendülést jelentett. Ez kifejezésre jutott — többek között — a sárisápi széntermelés mennyiségi fejlődésében, amely az 1817—1838. évek átlagának öt és félezer g-járól 1846—1850. évek átlagában évi 50 ezer q-ra, tehát közel tízszeresére növekedett. Itt érdemes megemlíteni, hogy Francois Sulpice Beudant (1787—1850), a párizsi királyi ásványtár aligazgatója, korának egyik legnagyobb geológusa, aki XVIII Lajos francia király utazta be hazai megbízásábólbányavidékeinket, már 1818-ban fontosnak tartotta felkeresni a sárisápi szénbányászatot. A sárisápi szénbányászat rendkívül érdekelte írta már Beudant, mert mint Pesten sokat hallott felőle, s Haberle kitűnő idevonatkozó tanulmánya is felcsigázta figyelmét. Göttmann tehát mindenben igazolta francia tudósunkat. A téglagyártás és a gőzmalomipar A Dunagőzhajózás vásárolta a medencében lévő más bányák szenét is. Frivaldszky Imre a Magyar Tudós Társaság tagja. 1840-ben erről a következőket írta: ......... a Duna jobb partján, s ehhez mintegy félórányi távolságban Mogyorós és Nyergesújfalu között. Szarkás helység határában igen értékes kőszénbánya nyittatott fel. .minthogy ezen kőszén a közel van, s tüzelésre Dunához nézve jó tulajdonságokkal bír, ezért jelenleg a gőzhajózási társulat által igen nagy mennyiségben használtatik”. A Dunagőzhajózási Társulat szénvásárlásai mintegy két évtizedig tartottak. A pécsi szénbányáknak 1853. évi megszerzését és a Pécs—mohácsi vasútnak 1857-ben való kiépítését követően a Társulat szénszükségletét már saját bányáiból tudta fedezni. Az Esztergom-vidéki szénbányászat akkor az egyik legnagyobb fogyasztóját vesztette el, de az eközben kialakult a Miesbachféle pest-budai téglagyártás és a mindinkább szaporodó gőzmalmok pótolták az így keletkezett hiányt. Az Esztergom-vidék szénbányászata tovább fejlődött. Dr. Kövess Gyula Csányi dinnyések Tárkány határában Tárkánytól néhány kilométerre az erdők alján 12 hektáron termelnek dinnyét felesben Gáspár Lászlóék a termelőszövetkezettel. A helyi család 26 éve foglalkozik dinnyetermesztéssel, de már a nagyszülői háznál is volt alkalmuk ellesni annak minden apró mozzanatát. Az elmúlt két és fél évtizedben szinte az egész országgal megismerkedtek, hiszen két-három évig voltak egy-egy helyen és hasonló feltételekkel termelték, az ízes gyümölcsöt. Nem könnyű a dinnyések élete. Kora tavasszal elköltöznek a hevesi dinnyések és csak október elején térnek haza falujukba. Ez alatt többé-kevésbé mostoha körülmények között dolgoznak, de az igényesebbek igyekeznek emberibb életkörülményeket teremteni maguknak. Gáspárék még 10 évvel ezelőtt földbevájt kunyhóban élték le azt a 11 hónapot, amelyet távol töltöttek otthonuktól, de igényük végül is nem engedte, hogy huzamosabb ideig így éljenek. Jelenleg tágas, víkendháznak is beillő faépületben laknak. Bár villanyuk nincs, az alapvető kényelemtől mégsincsenek elzárva. A takaros lakás fő kincse a propán-bután gázzal működő hűtőszekrény és tűzhely, amely nélkül már ház asszonya nem is tudna létezni. A háromtagú család éjjel-nappal dolgozik. Felváltva őrzik az egyre több „érdeklődőtől” munkájuk gyümölcsét. Az éjszaka felét Gáspár László virrasztja át, míg a másik felében fia járja körül a hatalmas táblákat. Sajnos a nem kért látogatókból egyre több van, és bizony a bokrok közt leskelődők hamar észreveszik az őrködőt és idejében kereket oldanak. Az ízletes görögdinnye és a hamvas, cukorízű sárgadinnye szépen termett ebben az évben. Elsősorban a ZÖLDÉRT vásárolja tőlük, de településekre is eljut távolabbi a tarkányi dinnye. Ott jártunkkor éppen a mézés és ananászdinnye mérlegelése folyt A takaros faházban a délután főtt étel a propán-bután gázzal működő hűtőszekrénybe kerül 5 Versmondó tábor Csornán Több éves hagyományként vasárnap újra megnyitották a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Házban a dél-dunántúli fiatalok vers- és prózamondó táborát. A nyitó-ünnepségen a kaposvári Táncsics Mihály Diákszínpad, valamint a zalaegerszegi Reflex Színpad tagjai adtak műsort. A táborba érkezett húsz — főleg zalai és somogyi — fiú és lány hétfőtől egy héten át nyelvészek és a beszédtechnika szakembereinek irányításával fejlesztik beszédkultúrájukat, majd vers- és prózamondó versenyen vesznek részt -*