Dolgozók Lapja, 1981. június (34. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-07 / 132. szám
'irertGtríos la eiA’ Fejezetek megyénk termelőszövetkezeteinek történetéből Harminchárom esztendőHíres paloták Pesten V. Felsőbb osztályban Az MSZMP metyei pártértekezlete, 1966. A beszámolóból: „A m. ötéves terv főbb vonásai a mezőgazdaságban. Anyagi támogatást kértünk a bábolnai baromfi- és tojástermelési módszerek megyei bevezetéséhez.. Tervét már kidolgoztuk és hozzáfogtunk a megvalósításhoz. Ugyancsak tervet dolgoztunk ki a zöldségtermelés javítására, valamint a Dunába folyó patakok vizeinek hasznosítására. Intézkedéseket tettünk a megye tála adottságainak legjobban megfelelő traktorlépcső és az általános gépesítés fejlesztésére, az állattenyésztés alapját képező takarmánybázis fokozott biztosítására.” Dolgozók Lapja 1967 : „Megalakult a mezőgazdasági termelőszövetkezetek Komárom megyei szövetsége. A szövetség legfőbb feladata a tagszövetkezetek szolgálata. Azzal a céllal születik, hogy a lehető legnagyobb segítséget nyújtsa az egyén, a szövetkezet és a népgazdasági érdek összhangjának tökéletesítéséhez. Mindenekelőtt megoldandó a termelőszövetkezetek informálása ... A tájékoztatása, mai napon létrejött szövetség fontos szerepet kap a gazdasági mechanizmus tájában ...gyakorlati megvalósít küldöttgyűlés megválasztotta az elnökséget, az ellenőrző, a szociális és kulturális, a közgazdasági és a versenybizottságot. A Teszöv elnökévé egyhangú határozattal Kádár Lászlót, a tokodi Aranykalász tsz elnökét, titkárává dr. Técsi Jánost választotta meg.” ★ Vjságcímek a megyei sajtóból: „27 szakcsoport és társulás a kerőbb tatai járásban — Ködműködési feltételek a szövetkezeti közös építő vállalatoknál — Átadták a Minisztertanács vándorzászlaját környei Vöröscsillag tsz-nek — a Egyesüljön-e a dömösi és a pilismaróti tsz? — Alakulóban a hegyvidéki tsz-ek mész- és mészkő-értékesítő önálló közös vállalata — A megye legjobb szövetkezete, a tokodi Aranykalász tsz — Egyesült a kisbéri termelőszövetkezet két — 32 szövetkezettel kötött szaktanácsadói szerződést a Komáromi Állami Gazdaság — Egy év alatt 752 új tag a dorogi járás szövetkezeteiben — A tokodi ,gombgyárban — Gesztenyepüré és savanyúpaprika Pilismarókról — Szemüveglencse-csiszoló üzem létesült a nagyigmándi Jókai tsz-ben — 61 tsz —’400 melléküzem —” tr Dolgozók Lapja 1967. Kádár Lászlónak, a tokodi Aranykalász tsz, valamint a Teszöv elnökének felszólalása a termelőszövetkezeteik I. országos kongresszusán: „A megyei küldöttértekezlet után gazdag tapasztalatokkal és kívánságokkal érkeztem. Küldötteink sok mindennek örülhettek az elmúlt napokban. Elsősorban a IX. kongresszus irányelveinek, az anyasági segély, a táppénz, a betegellátás, az útiköltségtérítés, a gyógyászati segédeszközök és a gyermekgondozási segély részben, vagy egész megoldásának. Ugyancsak örvendetes, hogy napjainkban növekszik a szövetkezetek önállósága, megteremtődik a vállalatszerű gazdálkodás lehetősége. Ezzel együtt megszűnik egyes vállalatok monopólhelyete. A tsz-tagok mindenütt örömmel fogadták a szövetkezeti törvény bejelentéseit. Ugyancsak nagy jelentőségűnek ítélik a földjogtörvényt. Volt aminek nem örültek küldötteink. Ilyen többek közöt a még mindig nem megfelelő alkatrészellátás. A gépbeszerzéseknél is akadályok tapasztalhatók. Nincs például szárítógép, amely csökkentené a betakarítási veszteségeket. De nincs elég vető- és műtrágyaszóró gép sem. Egyes területeken még igen nagy a bürokrácia. Jó lenne feloldani a káros kötöttségeket a termelőszövetkezetek üzemi tevékenységének kiszélesítésénél. A melléktevékenység számára ugyanolyan feltételek kerüljenek megállapításba, mint más vállalati üzemben.” ★ Egy kis statisztika: Egy szövetkezeti tag közösből származó jövedelme (Ft) Dolgozók Lapja 1967. ",A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán az Elnöki Tanács Mészáros Lászlónak, a kisigmándi Harcos tsz elnökének a Munka Érdemrend arany, Záborszky Zsigmondnak, a kocsi Aranykalász tsz főagronormjának a Mimika Érdemrend ezüst, Bibe Imrének, a sárisápi II.j Élet tsz elnökhelyettesénél; a Munka Érdemrend bronz fokozatát adományozta.”. •fc Korabeli jelentésből: A Termelőszövetkezetek Országos Gazdálkodási Versenyében kitüntetett megyei szövetkezetek: 1966: gyermelyi Petőfi, szőnyi Szabadság, környei Vöröscsillag, tokodi Aranykalász tsz-ek. 1967: gyermelyi Petőfi, tatabányai Előre, környei Vöröscsillag, tokodi Aranykalász tsz-ek. 1968: nagyigroámci Új Élet, sárisápi Új Élet, környei Vöröscsillag, vértesiisölősi Jószerencsét tsz-ek. 1969: gyermelyi Petőfi, nagyigmóndi Új Élet, környei Vöröscsillag, vértesszőlősi Jószerencset tsz-ek. 1970: gyermelyi Petőfi, tokodi Aranykalász, környei Vörösesliláé tsz-ek.+ Pókns József, a környei VA r os csillag tsz nyugalmazott főagronomusa. ..A kimutatás szerint szövetkezetünk 1966 és 1970 között minden évben előkelő helyezést ért el az országos versenyben. A magyarázat az akkori termelési eredményekben keresendő, pontosabban a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamaiban. 1967-ben például búzából 20,4 mázsát termeltünk holdanként, míg a megyei szövetkezeti átlag 15,4 mázsa volt. Kukoricából 5,3, cukorrépából pedig 59,8 mázsa volt a különbség a mi javunkra. Egy tojótyúk évi tojástermelése akkor elérte a 300 darabot, amely ugyancsak szép eredménynek számított. Akkor egy ideig zöldségtermeléssel és szárítással foglalkoztunk, exportra. A növénytermelésben nagyon sok műtrágyát használtunk. Kétszer többet más szövetkezeteknél. Az állattenyésztési sikerek „titka” pedig az volt, hogy olyan körülményeket teremtettünk az állatoknak, amelyek ezt a hozamot biztosították Csupán az kellett, hogy a jószágok jól érezzék magukat, legyen számukra elegendő víz, levegő, takarmány, hőmérséklet, megfelelő csend és nyugalom, meg persze alkalmas technológiai berendezés. Ez utóbbi nálunk sem volt még mindig. Sok bajunk volt például a tojófészkek kialakításával. A tyúkok nem szívesen használták, s ezért kerestünk jobb megoldásokat. Egy alkalommal , egy német szakcikk, került a kezembe erről a témából. Kiderült, hogy a gyártó cég a legközelebbi nemzetközi méretű mezőgazdasági kiállításon, a Újvidéken bemutatja termékét, technológiával együtt. Elmentem megnézni a kiállítást, s az ott készített rajz alapján itthon a műhelyben elkészítettünk egy ahhoz hasonló szerkezetet. Sikerült. ____ Az említett eredmények azonban korántsem csak a sok műtrágya, vagy a jó baromfiólak megjelenésének köszönhető. Annál inkább azoknak a lelkiismeretes gondozóknak, traktorosoknak, akik szorgalmukkal, erejükkel és becsületes munkájukkal elősegítették az elgondolások megvalósítását. A becsületes és jó munkát persze meg is fizette a termelőszövetkezet, hiszen 1970- ben egy munkaegység értéke már 90 Ft körül mozgott. Most is szívesen gondolok vissza azokra a baromfigondozó asszonyokra, akik nélkül egyetlen elismerő szót sem kaphatott volna a Vöröscsillag tsz. Nem hagyhatom ki a megemlékezésből a szövetkezet akkori elnökét, az azóta elhunyt Prekob Jánost sem, aki mindenkor megteremtene a nyugodt, céltudatos munkához, elengedhetetlenül szükséges légkört. Minden fiatal kollégának ilyen elnököt és munkatársakat kívánok!” ★ Dolgozók Lapja 1969 Húszévesek köszöntése: .......azokat a közös gazdaságokat, amelyek 1949-ben léptek a közös útra, 14 község és város közös gazdaságai ezek: a banai Kinizsi, a bakonysárkányi Előre, a héregi Szabad Föld, a komlóói Búzakalász, a komáromi Előre, a kesztölci Jó szerencsét, a kisbéri Virágzó, a környei Vöröscsillag, az oroszlányi Jó, szerencsét, a tatabányai Szabadság, a tarjáni Haladó, kocsi Aranykalász, naszályi Új Élet és a táti Vöröscsillag Termelőszövetkezetek.” (Folytatjuk) Nóbel Imre Év.: Megyei Országos 1966 17 158 13 637 1968 22 290 16 711 1969 24 143 18 742 1970 24 500 19 000 ★ A korai traktorok — az kanasak,de a vetés idején kertészeti munkára voltak al is munkába elejen álltak. Képünk Kocsin készült a K0-as évek (Fotó: Jusztin Tibor) rSJ0Tr ■f.'.ums 7T, vmírm# fl New York történetének lapjairól a mai Hungária kávéház helyén még csupán egy kopár telek állott. Alig két és fél év elteltével már ott emelkedik a „meghökkentő méretű” épületkolosszus a millenniumi ünnepségekre készülődő pestiek orra előtt. ’ 1892 tavaszán A New York palota, ahogy akkoriban elnevezték, egy amerikai biztosító társaság ötlete nyomán épült fel, s a kávéházat is ők rendezték be, hogy érzékeltessék gazdagságukat. Az akkor még külvárosnak számító telken a világ legnagyobb és legszebb kávéháza nyílt meg 1894-ben. A palotát Hauszmann Alajos költségvetését nem korlátozták, ezért tervezte, aztán szabadjára engedte fantáziáját. A korabeli sajtó végig magasztalta az új épületet. Valóban a legszebb, legnemesebb anyagokból, bronzból és márványból kiképzett kávéházat teremtettek benne. A belső kiképzés mindenkit ámulatba ejtett: a szökőkút, a velencei csillárok, a csavart márványoszlopok, a karzati erkélyek, Donat bronzszobrai, Mannheimer olajfestményei, Lotz mennyezeti freskói. A kávéház első tulajdonos bérlője: Steuer. A nyitás napján a víg kedélyű újságírók társasága, élen Molnár Ferenccel, ünnepélyesen a Dunába dobták a kávéház kulcsát, hogy éjjel-nappal nyitva legyen. Óriási a siker! Akkor még senki sem sejtette, hogy New York kávéház az elkövetkező évtizedek a során szellemi életünk nyilvános törzshelye lesz. " A látogató publikum vegyes, színes társaság, kispolgárok, jókedvű bohémok,gazdagok, nagypénzű lumpok, újságírók, irodalomkedvelők, művészek járnak be naponta. Kialakul a törzsközönség, s közben fokozatosan a kávéház bensőséges irodalmi arculata is. Az akkoriban induló nagy írónemzedék jelesei között ott találjuk Mikszáthot, Bródyt, Gárdonyit, Krúdyt, Somlyót, Tóth Árpádot, Karinthyt, Kosztolányit és másokat. Jöttek a Nyugat nagy egyéniségei is: Osvát, Molnár Ferenc, Kellér Andor. S ott voltak az irodalmárok áldozatkész segítői, önzetlen kiszolgálói, a kávéház főurai, pincérei, közöttük a halhatatlanságot szerzett Reisz Gyula, aki nem csak a híres „írótállal”, de „kutyanyelvvel”, írószerrel, biztató szóval és hitellel is ellátta az író urakat. Újságírók, filmesek, molisikusok, költők találkozóhelye lett a kávéház. Jellegzetes gyülekezőhelyük volt a „veseasztal”, ahol a kapuéiert fogyasztva megrágták a legfrisssebb művész, és irodakuu eseméneket A Harsányi-fivérek 1913-ban eladták New Yorkot a Bánó—Szabó cégnek, akik tovább viszik a már kialakult tradíciókat. Az első világháború szétdúlja, szétszórja a kávéház irodalmi életét, társaságát. A beköszöntő húszas esztendők már megváltozott világot találnak a nagy üvegablakok mögött. A Nyugat is átköltözött irodalmáraival egyetemben a Central kávéházba. A régi hangulat, bár az írók azért be-belátogatnak, nem tér vissza többé. Egymást váltják az új tulajdonosok, miközben megcsappan a forgalom. A nagy múltú kávéházból egyre inkább szórakozóhely lesz. Új korszak kezdődik el Tarján Vilmos volt újságíró megjelenésével. Gazdag társaival közösen, kártyanyereményből megvásárolja a New Yorkot és nagy pompával, reklámmal, alkalmazkodva az épület, múltjához, megnyit’ja az átalakított kávéházat. Akkor nevezték el a szuterén részét, melyből étterem lett, „Mélyvíznek”. Az újjávarázsolt New Yorkot Pest művészvilága látogatta, festők, tudósok, egész világhírű sztárok, keleti fejedelmek, átutazó nagy egyéniségek, mint Thomas Mann, vagy Josephine Baker. A kor feltűnt nagyságai térnek ide be a világ minden részéből. Az írók "háttérbe szorultak.. A kávéház nagyvilági hely lett. Híres zenekarok, bár zongoristák váltogatják egymást. A „karmester" nagyvonalú Tarján Vili, aki végül is anyagi a csődbe vitte a palotát. A híres kávéház élete lelassult. Jött a második világháború, amely egyáltalán nem kedvezett a kávéházbeli életnek. A háború utolsó évében be is zárták és az üldözöttek elkobzott ingóságait raktározták a falai között. A bedeszkázott, romos palotát 1945-ben Illés Béla író, aki a szovjet hadsereg tisztjeként érkezett Budapestre, tisztította meg foglalta el az Athenaeum Nyomdával egyeeszemben. Itt készítették el a felszabadulás utáni első magyar nyelvű lapot, a Magyar Újságot. A kávéház persze nyomorúságosban volt. A deszkakarámok lebontása állapot-' beköltözött a zsibvásározók népe, majd után egy cipőnagykereskedő presszót rendezett be. Őt is kipaterolták és rövidesen megnyílt az új New York kávéházat. De a múlt dicső fényei nem villogtak termeiben. A kor sem kedvezett a kávéházaknak akkoriban, kispolgári, henye életformának ítélték, a kávéházi üldögélést. Be is zárták hamarosan. Szerencsére megváltoztak az előítéletek. Hungária néven kezdte meg új életét. Még egyszer átépítik 1954-ben Faragó Gábor tervei szerint, aki 1927-ben már egyszer gette ezt a feladatot. Minden az eredeti eléképzelések alapján épült újjá. A karzat! elA Mélyvíz! Újjászülettek a régi törzsasztalok. S felbukkantak a kor írói is. Tersánszky Józsi Jenő, Fejes Endre, Tamási Áron, Zelk Zoltán, Illyés Gyula és a többiek. Nem is szólva az újságírók népes csapatáról, akik a házban, a palotában tanyázva töltötték fel életüket, hiszen a felszabadulás után a palotában kaptak helyet a különböző lapok szerkesztőségei. A Hungária újjászületett. Ismét az irodalmi élet kávéháza lett. S felette a tornyos palotában a tornyot is újjáépítették háborús sérüléseiből — számtalan szerkesztőség, az Elátkozott Lelkek Háza, ahogy Ruffy Péter Újságíró megemlékezik róla. vendéget nyolcvanévtized emlékei, irodalmi árnyai veszik körül. A falakon írók, művészek képei, karikatúrái emlékeztetik a kávéház nagy es dverő múltjára, egy korszak fényére és persze a jelesiere is. A ma betérő Sfc.H. Belső részletek a New York kávéházban