Dolgozók Lapja, 1985. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-07 / 210. szám

Munkásfiatalok II. Országos Találkozója Győr kitűnő házigazda volt Kemény fába vágták a fejszéjüket a Győr- Sopron megyei KISZ-esek, amikor elvállalták a Munkásfiatalok II. Országos Találkozójának meg­szervezését. Két éve Hajdú-Bihar megye nagyon magasra tette a mércét. Percnyi pontossággal moz­gattak három napon keresztül kétezer embert, vál­tozatos, színes programokat biztosítottak a nap hu­szonnégy órájából legalább tizennyolcban. Sokan úgy vélték, ilyen jól nem jöhet össze még egyszer minden. Győr bebizonyította az ellenkezőjét. A MEGNYITÓ A gondos szervezők a megyehatáron fogadták csütörtökön, 29-én délután a tizenkilenc megye nyolc­van-nyolcvan, és Budapest százhúsz küldöttjét. A szál­lása csaknem mindenkinek a Közlekedési és Távközlé­si Főiskolán volt, innen in­dult az ezerötszáz résztvevő a Rába-partra, a megnyitó színhelyére. A szónokokra nem lehetett panasz, rövi­dek, lényegretörőek voltak. Az egyórás műsor a Kor­moran együttes. Gyula, a szanyi Deák Bill Bokréta és a győri Kisalföld Nép­táncegyüttes tíz-tizenöt per­ces blokkjaiból, színpompás tűzijátékból állt össze. E­ste tíztől a KTMF-en folytat­hatták, akik még bírták erővel: volt koncert, film­vetítés, diszkó, hajnali egyig várta a megszomja­­zókat a Kisalföld korcsma és a videó-presszó. Alvásra mindössze néhány óra ma­radt, de a Hogy bírjátok? — kérdésre általában egy­séges volt a válasz: nem aludni jöttünk ide! SZAKMAI FÓRUMOK A pénteki és szombati nap délelőttje szakmai programokkal telt el. Csak­nem ötven (!) helyszínre szállították a találkozó résztvevőit. Néhány muta­tóba: Tungsram, Gardénia, Motim, Graboplast, Buda­­lakk, Győri Keksz- és Os­tyagyár, Nyugat-Magyar­országi Vendéglátó Válla­lat, Lajta-Hansági Állami Gazdaság, MÁV, GYSEV, Posta, Expressz, Arrabona Áruház. A program min­denhol hasonló volt: a munkásfiatalok helyzeté­ről, a pályakezdésről, be­illeszkedésről, a KISZ sze­repéről vitáztak egy-egy szekcióvezető irányításá­val, majd a gyár, üzem, intézmény bemutatása kö­vetkezett. A figyelmes há­zigazdák legtöbb helyen ajándékkal is meglepték a vendégeket. Szombaton kilenc fóru­mon (ipar, mezőgazdaság és élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem, közlekedés és szállítás, szövetkezet, posta és hírközlés, kisipar, vezetővé válás) az ágazatok országos szintű vezetőivel találkozhattak a MOT résztvevői. Az előadásokat kötetlen beszélgetések kö­vették. Szinte mindenhol megfogalmazódott, hogy na­gyon hasznos a találkozó. A­ Baranyából érkezett bá­nyásznak hasonló, de még­is másféle gondjai vannak, mint a tatabányainak; ipa­ri­ miniszterrel, vagy belke­reskedelmi vezérigazgató­val vitázni meghatározó élmény; a segédmunkás is adhat hasznos tanácsot az államtitkárnak — és így tovább ... BÉKENAGYGYÜLÉS Az Országos Béketanács ebben az időszakban tanács­kozott Győrött. Ők szervezték a péntek esti békenagygyű­lést, de a MOT-delegációk is részt vettek a több, mint kétórás programon. A ver­sek és dalok (többnyire) szépek voltak, de a műsor megszerkesztése sok kíván­nivalót hagyott maga után. Az elején egy rövid beszéd után egyenletesen emelke­dett a hangulat, Dinnyés Lajos népszerű dalai után Barabás Miklós, az Orszá­gos Béketanács főtitkára olvasta fel gondolatait. Egy gyakorlatlan pol-beat éne­kes stencilt osztott ki jelenlévők között az együtt­ a énekléshez, világítani csak gyertyával lehetett, a viasz csöpögött. . . Ezt másképp kellett volna. Néhány ré­szeg fiatal „végigcsápolta” a nagygyűlést, Varga Mikit követelték, bárki is lépett a színpadra. Varga Miklós és a Band koncertjével zárult az est. Az Európa című szám alatt mindenki kezé­ben, sőt a környék házai­nak ablakaiban is­ égtek a gyertyák. Gyönyörű lát­ványt­ nyújtott a kivilágí­tott Széch­enyi tér. VETÉLKEDŐK FÖLDÖN, VÍZBEN A délutánok vetélkedők­kel teltek el. Megyénk Deb­recenben a Coubertin-féle jelmondat értelmében sze­repelt („Nem a győzelem, a részvétel a fontos!!”), de sok előkelő helyezést szereztek fiataljaink. A ko­is­moly versenyekben (férfi és női kispályás foci, ping­pong, úszás) nem sikerült a legjobbak közé kerülni, a tízszer százméteres vegyes váltóban ezüstérmes lett Komárom. Alkalmi szavaló­kórusok alakultak a me­gyék buzdítására. A legha­tásosabbnak a tréfás szá­mokban a „Kicsi megye Komárom, éppen ezért ko­­márom!” bizonyult. A „mo­csárjárásban (egy 25 méte­res bitumenes területen kellett átkelni deszkalapok segítségével) két első hely lett megyénké, a tréfás ví­zi ügyességi versenyeket is Komárom nyerte. A vízi versenyeket Lipóton, a ter­málfürdőben rendezték. Volt itt egész estét betöltő műsor (táncdalénekesek, táncos, humorista, Szuper Color-koncert), malacsütés, halászléfőző verseny gyénk negyedik lett!) (me­és még ki tudja, mi minden. SZÚNYOGINVÁZIÓ A MOT-nak meghatáro­zója volt a — nem hivata­los becslések szerint húszmillió szúnyog. Már­a, a megyehatáron fogadták a találkozó résztvevőit, bol­dog zümmögéssel. A friss vér hírének hatására való­színűleg nemzetközi talál­kozót rögtönöztek, meghív­ták csallóközi rokonaikat is egy háromnapos mulato­zásra, falatozásra. Váloga­tás nélkül, önfeledten ve­tették magukat áldozataik­ra. Egy-egy halálesetet mindig bosszúhadjárat kö­vetett. Állítólag volt aki tárgyalni próbált velük, de a feltartott fehér kendő pillanatok alatt szürke lett a kérlelhetetlen állatkáktól. A legparányibb­­ rést megtalálták, minden prog­is­ramot ők színesítettek. Vér­rel. Esténként furcsa lát­ványt nyújtottak a­ beszél­­gető-sétálgató csoportok. Mintha mindenkinek egy­szerre támadt volna kedve egy sajátságos vitustáncra. Az éneklést sokszor váloga­tott szitkok mormolása vál­totta fel. Debrecenben nem volt ekkora invázió (persze, Debrecen nem­ is a folyók városa), de meg nem erősí­tett­ adatok szerint, bárhol is legyen a következő ta­lálkozó, a Rába-parti szú­nyogok odaszállnak. EGY ÚJONC... Szabó Zsuzsa a tatai Ci­pőgyár küldötteként érke­zett a MOT-ra. Most vett részt először ilyen találko­zón. — • Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a nagy­szabású rendezvényen — mondta. — A győriek min­dent precízen megszervez­tek, sok változatos program közül válogathattunk, egy percig sem unatkoztam. Legjobban a lipóti kirucca­nás tetszett, csodálatos lát­vány volt a negyven busz­ból álló karaván. Nagy Ban­­dó politizáló humoros mű­sora mély nyomokat ha­gyott bennem. Rajtam pe­dig a sok szúnyog. A béke­­nagygyűlés is nagyon klassz volt, a néhány felelőtlen fiatal okozta incidenstől el­tekintve. Felejthetetlen lesz az itt eltöltött három nap, nehezen fogok újra vissza­zökkenni a szürke hétköz­napokba. Jó lenne, ha két év múlva ott lehetnék a következő találkozón is. ...ÉS EGY ISMÉTLŐ APRÓSÁGOK Nem lehet szó nélkül el­menni az apróságok mel­lett sem. A gondos szer­vezést dicséri, hogy volt MOT-csokoládé, MOT-sapka, MOT-sör. Minden megye fiataljai másféle trikóban érkeztek, mindegyiken rajta volt de találkozó emblémája, ötle­­­tesen oldották meg a programokra, napirendre vám em­lékeztetést. Minden­kinek a nyakában lógott egy kis notesz, melyen sze­repelt a három nap fonto­sabb programja, így keve­sebb volt a fennakadás. A programokra is csak ezzel lehetett bemenni, a szigo­rú kiskatonák nem hittek semmiféle magyarázko­dásnak, csak a „megjelöl­tek” kaptak zöld utat. A rendezőknek nagyobb gond­juk nem akadt hajnalig, néha reggelig tartó éneklé­sekbe legtöbbször ők is beszálltak. Győr három napig a MOT lázában égett, valószínűleg sokáig emle­getni fogják az ezerötszáz vidám vendéget. Vasárnap búcsúi hangu­latba csöppentek a találko­zó résztvevői Péren. A szo­kásos céllövöldék, körhin­ták, bazárok mellett MHSZ repterén légi, ejtő­az ernyős és modellező bemu­tató is volt. Szabadtéri ebéddel zárult a második MOT, a katonák finom babgulyást készítettek. Dél­után egykor a negyven busz elindult húsz irányba, véget ért a Munkásfiatalok második Országos Találko­zója. DEBRECEN, GYŐR? A MOT védnöksége Győr - Sopron megye huszonegy politikai és gazdasági ve­zetőjéből állt. A védnökség elnöke dr. Lakatos László, a megye pártbizottságának első titkára, a titkár Nagy Imre, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára volt. Csak a társadalmi szervek, gyárak, vállalatok, intézmények támogatásán­­al lehetett Győrben és két éve Debrecenben meg­­­rendezni a KISZ egyik legnagyobb szabású találj­kozóját. Valószínűleg a kö­vetkező MOT is egy me­gyei jogú városban lesz, hiszen csak Miskolcon, Szegeden, vagy Pécsett adottak a feltételek ennyi­­ ember egyidejű elszálláso­lásához, mozgatásához. Amennyiben más­­ megye rendezné, két-három város­nak kellene összefognia. De nem ez a lényeg, ha­nem az, hogy MOT is kitűnően a második sikerült, és mindenki várja a har­madikat, akárhol is legyen! Mórocz Károly Sáhó László, az politikai munkatársa SZMT részt vett a debreceni találkozón is, így össze tudta hasonlí­tani a kettőt.­­ Mások feltételek, adottságok, lehe­­­tőségek. Debrecen nagyobb város, az egyetemi ifjúsá­got ott jobban be lehetett vonni a szervezésbe. Győr­ben sokat segítettek a ka­tonák, velük pótolták a ----------­szervező-rendező gárdát. Tűzijáték Most kedvezőbb volt a sza­badidős programok szerve- -------------­zésénél, hogy a főiskolán, egy helyen volt a szállás, és ugyanott tudták megol­dani az étkeztetést,­­az esti programokat. Szerencsés időpontban volt a találkozó, pártkong­resszus után, KISZ-kong­­resszus előtt, egyben né­hány szempontból előkészí­tendő is a kongresszust. Jónak tartom, hogy a gaz­dasági és politikai vezetők eljöttek a MOT-ra, és part­nerként kezelték a fiatalo­kat. Hámori Csaba, KISZ KB első titkára sok a helyen ott volt a fiatalok között, biztosan neki is fontos az ilyen kapcsolat­­teremtés. Érdemes lenne el­gondolkodni azon, hogy az iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok részére is szer­vezzenek hasonló, ágazati találkozót. Megérkeztünk Győrbe Tűzijáték — fent lent. Jelenet a Komárom—Csongrád közösről (Fotó: Nagy Gábor) mer- 1985. szeptember 7., szombat POUKMBÁK LAPJA7

Next