Dolgozók Lapja, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-21 / 94. szám
tA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Nyikolaj Rizskov és Kádár János találkozója Megbeszélés a műszaki, gazdasági, társadalmi élet vezető képviselőivel és Németh Károllyal — Sajtótájékoztató — Közös közlemény Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Nyikolaj Rizskovot, a Szovjetunió Pártja Központi Kommunista Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást az MSZMP országos értekezletének és az SZKP pártkonferenciájának előkészítéséről. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és az SZKP között teljes az egyetértés a szocializmus építése fő kérdéseinek megítélésében, és a két párt politikájában egyre teljesebb az összhang. Az MSZMP és az SZKP a szocialista építés eddigi eredményeire, közös és a nemzeti tapaszatalatokra támaszkodva az átalakítás, a társadalmi megújulás, a reformok útján halad. A szocializmusban rejlő lehetőségek jobb hasznosítása mindkét országban a korszerű fejlődés követelménye, s ez felel meg a két nép, a szocialista közösség, az egyetemes emberi haladás érdekeinek. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP vezetőinek rendszeres találkozói eredményesen segítik az időszerű politikai és gazdasági feladatok megoldását. Híven tükrözik a két párt törekvését a magyar—szovjet kapcsolatok nyílt, őszinte jellegének erősítésére, az együttműködés kölcsönösen előnyös és kiegyensúlyozott fejlesztésére, a reális lehetőségekkel összhangban lévő korszerű megoldások és kapcsolati formák türelmes, kitartó keresésére. A találkozón részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Jelen volt Rajnai Sándor, hazánk szovjetunióbeli és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Nyikolaj Rizskov a délelőtti órákban a hazai műszaki, gazdasági, társadalmi élet vezető képviselőivel találkozott a Magyar Gazdasági Kamara székházában. A MTESZ és a kamara közös rendezvényére több, mint háromszázan kaptak meghívást, köztük számos vállalatvezető és tsz-elnök is. A nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás elnökségében foglalt helyet Grósz Károly miniszterelnök, Marjai József miniszterelnökhelyettes, kereskedelmi miniszter, valamint Alekszej Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes. A vendégeket Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédében mindenekelőtt a magyar—szovjet kereskedelmi forgalom néhány időszerű tapasztalatáról szólt, hogy a magyar Hangsúlyozta, vállalatok szívesen exportálnának többet szovjet partnereiknek ennek azonban gátat szab a megfelelő ellentételek hiánya. A kényszerű exportvisszafogás a kamarai tagvállalatok hatékonyságát is rontja. Ezért fontosnak tartotta, hogy szovjet partnereikkel együttműködve az ellentételek előteremtésére jó értelemben vett marketing munkát végezhessenek a magyar kereskedelmi szakemberek a Szovjetunióban. Ennek a munkának nemcsak a fővárosra, nem a köztársaságokra hais ki kellene terjednie. Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára mutatta be a 33 tudományos egyesületet összefogó szövetség tevékenységét. Ezt követően Nyikolaj Rizskov lépett a mikrofonhoz. A szovjet kormányfő elsőként rövid tájékoztatást adott a jelenlévőknek magyarországi látogatásának eddigi tapasztalatairól. Mint elmondta, az idő rövidsége ellenére intenzív, eszmecserét folytatott beható magyar tárgyalópartnereivel, s alkalma volt személyes tapasztalatokat szereznie a magyar iparvállalatok, mezőgazdaság tevékenységéről. Természetesen nem minden, napirendre került kérdésben születhetett közvetlen megoldás, de — miként ezt a tárgyalások is tükrözték — mindkét félben megvan a közös akarat és a konstruktív hozzáállás a gondok orvoslására. A szovjet kormányfő a szocialista országok elmúlt négy évtizedes fejlődését áttekintve emlékeztetett arra, hogy a közösség tagjai nagy fejlődésen mentek keresztül, gazdálkodásuk minőségileg új szintre emelkedett, jelentős anyag-műszaki bázist hoztak létre, hatalmas tudományos potenciállal rendelkeznek, s jelentős vívmányok születtek a szociális ellátás terén is. Ugyanakkor ■ kritikusamn szólt arról, hogy a hetvenes években csökkent a szocialista világ fejlődésének dinamikája. Olyan gazdasági automatizmusok léptek működésbe, amelyek a további fejlődés gátjaivá váltak, nem történt meg a gazdaságok átállítása az extenzív fejlődésről az intenzív szakaszra. Sok kívánnivalót hagy maga után a szocialista közösség tagállamainak integrációja, amelyre — hangzatos nyilatkozatok mellett — korábban nem fordítottak kellő fiigyelmet. Alapvető gond, hogy nincs olyan mechanizmus, amely a vállalatokat partnerkapcsolataik fejlesztésére késztetné. Magyarország a szocialista országok között a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkezik a nemzetközi kapcsolatok területén, ezért a Szovjetunióban úgy meg, hogy az eddiginél ítélik is nagyobb mértékben kapacsolódhatnak be elsősorban pénzügyi-elszámolási problémák megoldásába. A szakemberek feladata lesz a pénzügyi és árképzési kérdések — történő — kétoldalú alapon megoldásának feltárása. A szovjet kormányfő megerősítette, hogy a Szovjetunió az elkövetkezendő tervidőszakban is ugyanannyi olajat és nyersanyagot szállít Magyarországra, mint a jelenlegi ötéves tervben. A találkozón felszólalt Angyal Ádám, a Ganz-Danubius Vállalat vezérigazgatója is. ★ Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke a nap folyamán az Országház Nándorfehérvári termében fogadta a szovjet miniszterelnököt. A találkozón az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatást adott hazánk fizikai életéről, állami belsőéletünk fejlesztésének időszerű kérdéseiről, a napirenden lévő legfontosabb problémákról, kédésekről.a tervezett vitézNyikolaj Rizskov nagyra értékelte látogatásának tapasztalatait, külön is szólva a tárgyalásokon felmerült, a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos konkrét tennivalókról. A miniszterelnök tájékoztatta Németh Károlyt a szovjet törvényhozás elveiben és gyakorlatában a peresztrojka szellemében várhatóan bekövetkező változásokról is. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Németh Károly és Nyikolaj egyaránt tájékoztatta Rizskov egymást az MSZMP és az SZKP közelgő pártértekezletének előkészületeiről, ennek kapcsán a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelésekről. (Folytatás a 2-es oldalon.) Lakáskoncepció és a vízlépcső hatásai Szerdán délelőtt Esztergomban, a városi tanács nagytermében tartotta kihelyezett ülését az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A testület három kérdéskört tárgyalt: elsőként az Országos Tervhivatal tájékoztatója hangzott el az új lakásgazdálkodási koncepció előmunkálatainak főbb elveiről, az előkészítés eddigi fejleményeiről. Másodikként azt az előterjesztést vitatták meg a résztvevők, amelyben az érintett minisztériumok és főhatóságok a közmű-,ködési- és kommunális közledíjak eddig kialakult településfajtánként és tájegységenként eltérő mértékéről adtak átfogó képet. Az ülés zárórészében a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kiépítésével kapcsolatos járulékos beruházások közül a szennyvízcsatornázással és a vízminőség-védelemmel kapcsolatos hatásokat, és az e téren várható intézkedéseket vitatták meg a képviselők szakemberek,és a meghívott A bizottsági ülésen részt vettek az érintett tárcák képviselői, ott voltak megyénk és a város vezetői is. Antalóczy Albert az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Varga Gyula, a megyei tanács elnöke, Mikó Balázs, a városi pártbizottság első titkára és Brunszkó Antal, a városi tanács elnöke. A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke. Straub F. Brúnó akadémikus nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy egy korábbi, a parlament ülésszakán elhangzott képviselői indítványra Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter válaszolt levélben. A képviselői indítványban az az igény hangzott el, hogy szüntessék meg környezetvédelmi okokból a Trabant és Wartburg típusú személygépkocsik importját. A válaszból kiderült, hogy a kormány a szükséges intézkedéseket kezdeményezte, mert a kérést indokoltnak tartja. Eszerint, a már szerződésekben lekötött kontingensek nem emelhetők, másrészt az ország 1989- től csak négyütemű motorral szerelt Wartburgot, 1990— 91-től pedig csak (Folytatás a 3-as oldalon.) Az ülésen Straub F. Brúnó elnökölt Nemzeti Zászló Tatának — hárommillió forinttal A népfront megyei elnökségének üléséről as kedden délután a HazafiNépfront Tata Városi Bizottságának közelmúltban felújított székházában tartotta kihelyezett ülését a népfront megyei elnöksége. Az ülésen részt vett Papp Sándor, a városi pártbizottság első Domokos, a titkára és Bokor városi tanács elnökhelyettese is. A Herczeg László elnökletével megtartott tanácskozáson elsőként Vámosi László, népfront megyei szervezetének titkárhelyettese adott tájékoztatót aktuális mozgalmi kérdésekről. Vámcsi László bejelentésként olvasta fel dr. Molnár Bélának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának levelét, amelyben arról értesítette a megyei bizottságot, hogy Tata városnak harmadszorra is odaítélték a Nemzeti Zászlót, a településeken végzett társadalmi munka legmagasabb elismerését. Az elismeréssel járó kétmillió forintot az Országos Tanács még eggyel megtoldotta, így Tata hárommillió forintot fordíthat még az idén helyi célok megvalósítására. A Nemzeti Zászlót egy később tartandó ünnepségen veheti át a város. Az ülés további részében Guzmics Lajos tatai népfronttitkár fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az írásos beszámolóhoz, amelyben helyi mozgalmi munka legfontosabb eredményeit összegezték. Mint a titkár utalt rá, a tatai aktivistái is „kettős népfront tásban” élnek, hiszen szertegyrészt maguk is tapasztalják a közhangulat romlását, másrészt a mozgalomhoz kötődő állampolgárok tőlük is várják a meglévő gondok és feszültségek csillapítását. A helyzet lényege abban áll, hogy ők maguk sem tudnak minden kérdésre megnyugtató választ adni, s a mozgalom lehetőségei korántsem elegendőek ahhoz, hogy változtatások elindítói legyenek. Ilyen feladatokra sem pénzük, sem eszközeik nincsenek, nem csoda tehát, hogy sokan lekicsinylően nyilatkoznak a mozgalomról, mondván, hogy amolyan maradványfeladatokat oldanak csak meg. A meglévő ellentmondások ellenére a tatai népfrontmozgalom szép eredményeket mondhat magáénak. A helyi társadalmi munkában elért sikerek önmagukért beszélnek, s azokra az akciókra, amelyeket a városban szerveztek, többnyire a népfront mozgósított. Guzmics Lajos elmondta azt is, hogy a jövőben elsősorban az egyes rétegek megnyerésére, például a fiatalok fokozott bevonására, s a közvélemény formálására törekednek, természetesen megőrizvén az évek alatt bevált módszereiket és hagyományaikat is. Kérdésekre válaszolva városi titkár a környezetvédelmi munkabizottság véleményét tolmácsolta, mikor kifejtette, hogy a tatai öregtó vízminősége csak akkor javulhat érzékelhetően, ha Oroszlányt és Tatabányát hatékony szennyvíztisztítóművekkel látják el. Addig erre vajmi kevés remény van, még a folyamatban lévő mederkotrás ellenére is. Az elhangzottakról, illetőleg az írásos beszámolóban foglaltakról heten mondtak véleményt, többek között Papp Sándor, a városi pártbizottság első titkára is. Vámosi László összefoglalója után az elnökség állásfoglalásban ismerte el a tatai népfront-szervezet munkáját. Az ülés záró részében Bartha Éva, a megyei bizottság munkatársa tájékoztatta a testület tagjait a megyénkben rendezendő Országos Honismereti Akadémia és a megyei nemzetiségi hét előkészületeiről — kábé —