Dolgozók Lapja, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

Cetlik a platánfákon „Vörös rózsák az Aradi-téren” címmel néhány napja ■ adtuk hírül (remélve a példa ragadós voltát), hogy Eszter­gomban a belvárosi lakónegyed lelkiismeretes emberei mi­ként tették szebbé, barátságosabbá környezetüket. Mint mondani szokás: élt a „forró drót”. A tudósítás megjelenése után so­kan fordultak az említett írás szerzőjéhez, további városszépítési ötleteikkel. A városi tanács Bodrogay Sándor­­ vezette közterület felügyelősége sem szűkölködik megvaló­sítandó tervekben. A szürke egyenruhás közterületfelügyelők újabban ap­róhirdetéseket olvasnak. Mármint Esztergom falaira, padok fáira kiszögezett illegális hirdetéseket. A fák egészségét veszélyeztető, a környezet rendjét megbontó hirdetések ki­helyezése tilos. Sokan úgy gondolják Esztergomban, hogy a Duna-part platánjai a legalkalmasabb arra, hogy százas szö­gekkel rögzített cetliken adják tudtul, miszerint babakocsi eladó. Esztergomban a helyi Komturist és a Grantourist Utazási Irodák vállalták a kívánt apróhirdetések kulturált kihelyezését. Ennek ellenére sokan jobban bíznak az alkal­mi pla­tán foltozásban ... Bodrogay Sándorék nemcsak az apróhirdetések miatt bosszúsak. Egy 1989-ben kelt minisztertanácsi rendelet meg­tiltja a tehergépkocsik közterületen való parkolását. Eszter­gomban e rendelet érvényesítéséhez hathónapnyi türelmi időt szabtak ki. A hat hónap lejárt... Nehezen érthető, bár az elkövetők magyarázzák a bizonyítványt: miért kell éppen a belvárosi Mikszáth­ utcában a csatorna lefolyó szeme fölé állva teherautóban olajat cserélni...? Esztergomban tehergépkocsi parkol éjjel az utcákon. Ezzel nemcsak több az útviszonyok áttekintését nehezítik, hanem olajfoltokat is hagynak a járdákon, nő a balesetveszély. Különösen ag­gasztó a helyzet a Kun Béla lakótelepen, ahol a sétálóutcát az­ átrtósok rodeopályána­k tekintik. Az eszeveszett száguldo­zók a babakocsikat tolókat sem kímélik. Pedig ésszerű megoldás született: a Dobogókői úton, Nívó Kisszövekezetet telephelyén ideális körülmények kö­­­zött tárolhatják teherautóikat az esztergomiak. Változatlanul nagy gond Esztergomban a kóbor kutyák jelenléte. A gyerek­ gyerek. Szereti, eteti a kutyákat. A ku­tyák pedig tanulékonyak. Beszoktak a városba. A közterü­let-felügyelők panaszkodnak, sok az illegális szemétlerakó­hely. A Hajabács és a Dobozi utcák találkozása alkotta sar­kon bútor, paplanhuzat színezi a kitett lenne, ha még többen tudnák­ a városi szeméthalmazt. Jó tanács elintézte, hogy a Kertvárosi központi szeméttelepen szombaton és va­sárnap is fogadnak szemetet. A parkoknak mindenki örül, a zöld oázisokat mindenki félti. Ez alól kivétel talán egy szentgyörgymezei lakos, aki úgy vélte, tehenének a legideálisabb legelőhely a Horváth Géza sori parkban van. Pedig „előzékeny” volt a tanács: felajánlottak a gazdálkodónak legelőt, oda hajtsa ki tehe­nét. De, úgy látszik, a tilos fűnek jobb az íze. Esztergom idegenforgalmi centrum. Ezzel sokan vissza­élnek. A külföldi rendszámú gépkocsik egy része a parkok­ban várakozik. Amikor rajtakapják a szabálytalankodókat, ékes szavakkal hivatkoznak Magyarország társadalmi rend­jére; azt hitték ezt szabad. Sokan azt hiszik, „szívességet” tesznek azzal, ha lakóházuk házelejét rendben tartják. Ter­mészetesen a városi tanács köszönettel számít minden rend­szerető lakójának a munkájára. Ám jó tudni: a tisztaság megőrzése nem szívesség. Kötelesség! A rend megsértőire 300 forint bírság szabható ki. Hogy ezt eddig nem tették, nem feledékenységből eredt. Az emberek megértésére, segí­­tőkészségére számítanak. De olykor sajnos nem lehet a jóíz­lésre, együttérzésre építeni. Cs. Nagy Lajos A MEDICOR Művek esztergomi gyára járt itt... Lefelé ment alig-alig vonszolta a lépcsőn, pedig hát igencsak magát, sietős volt neki, öreg este volt, egyre elviselhetetlenebbül fájt a gyomra, már éjfél is elmúlt. Ilyenkor leáll a vá­rosi közlekedés. Csak taxi jöhetett szóba. Mindegy mi­lyen, állami vagy maszek. Igaz, akadnak olyanok, akik az utóbbit részesítik előny­ben, de hát ez merő szeszély, nem más. A legjobb taxi a szabad taxi, amely hipp­­hopp ott­ terem az ember orra előtt. A fájdalom hol erősödött, hol csillapodott. Ez az égető, átható fájda­lom. Maszek taxi volt. A sofőr kelletlen udvariassággal kér­dezte: — Mi a fenét akar? Hová mászkál éjnek idején? — Kórházba! A asztalra! Végem van!műtő­A maszek taxis megfor­dult, és a kórház felé robo­gott. Az utas egyfolytában só­hajtozott, és összehúzta ma­gát. Ivan Babukov: — A hasikó? Néma csönd. — Mióta fáj? — Két-három órája, le­het, hogy régebb óta. — Hol fáj? — kérdezte a sofőr részvevőén. — A köldökömtől jobb­ra, egyetlen ponton. Szúr és éget egyszerre. — Kisugárzik a másik ol­dalra is? — Eltalálta! — Kemény a hasa? — Honnan tudjam? , — Fáj, ha megnyomja? A maszek taxis lassított, jobbra kanyarodott és meg­állt. — Semmi vész, mindjárt megnézzük. Dőljön hátra, és gombolja ki a nadrágját! — Mit akar tőlem, az is­tenért? — Mondtam, hogy ne fél­jen. Orvos vagyok. Lélegez­zen nyugodtan! Hideg ujjaival szaksze­rűen megtapogatta az utas hasát. — Elég. Begombolhatja a nadrágját. N­a, semmi vész• Mit evett ma? — Semmit, nem jutott rá időm. — Sejtettem. — Fél ötig dolgoztam, aztán segítettem ennek, se­gítettem annak, és elrepült az idő. — Ennie kéne valamit. Legalább egy-két falatot. Minden valószínűség sze­rint gyomorfekély, a rend­­szertelen táplálkozástól. A maszek taxis visszafor­dult. — Minek ébresszük fel az ügyeletes orvost? Holnap jöjjön be hozzám röntgenre. Addig is kapjon be odahaza egy kis kenyeret vagy né­hány szem kekszet. Amikor megérkeztek, a beteg így szólt: — Doktor úr, hadd mond­jak én is valamit. Holnap maga is nézzen be hozzám! — Miért? — Autószerelő vagyok, „spéci” szakember. Katto­gást hallok a differenciál­műben. Lehet, hogy apró­ság, mindenesetre bele kell kukkantanunk. Nem fog fájni ... — Hát akkor a holnapi­rtásra! — Viszontlátásra! Bolgárból fordította: Adamecz Kálmán Szerencse Szakszervezeti aktivisták kitüntetése A hagyományokhoz hűen, a Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók, a Közal­kalmazott Dolgozók Szak­­szervezete a közelmúltban rendezte meg a szakmai na­pokat. Az ágazati szakszer­vezetek megyei titkársága a kiemelkedő munkát végző tisztségviselőknek kitünteté­seket adott át A Közlekedési, Hírközlé­si és Építésügyi Minisztéri­um Kiváló Munkáért kitün­tetést kapta: Hopka Lajos, a Komárom Megyei Talaj­erőgazdálkodási Vállalat igazgatója, a HVDSZ Me­gyei Titkársága mellett mű­ködő igazgatók képviseleti tanácsa titkára, Krajczár György, a Komárom Me­gyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Vállalat szoci­alista brigádvezetője, Len­csés Ferenc, a Dorog Költ­ségvetési Üzem szakszerve­zeti bizalmija, Tatabánya tett kiemelkedő városért vég­társadalmi munkáért emlékplakettet és emlékérem kitüntetésben részesült. Emlékplakett: Fruzsina István Csaba, a Tatabányai Elektromos Kar­bantartó Vállalat szb-titkára. Emlékérem: N­ado bán Lajos, a Tatabányai Városgazdálko­dási Üzem szocialista bri­gádvezetője. Szakszervezeti munkáért bronz fokozatú kitüntetést kapott: Deés Imre, a Komá­rom Megyei Földhivatal munkaügyi döntőbizottsága elnöke, Láng Mihályné, az Oroszlányi Városi Tanács szakszervezeti bizottsága számvizsgáló bizottságának elnöke, Miklós Péterné, a megyei titkárság bizottságának tagja, gazdasági a Ta­nácsi Költségvetési Elszá­moló Hivatal számvizsgáló bizottságának elnöke, Szabó Gyuláné, Esztergom város­hoz tartozó alapszervezet szakszervezeti bizalmija, Szőke Barnabás, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal Me­gyei Igazgatóságának szb­­elnöke, Vági Róbertné dr., a Tatabányai Városi Tanács szakszervezeti bizottságá­nak elnöke. A Közalkalmazottak Szak­­szervezete Központi Vezető­sége „Elnökségi Dicsérő Ok­levelében részesítette: Hor­váth Gabriellát, a Komárom Megyei Tanács heti bizottságának szakszerve­gazdasá­gi felelősét. A Közalkalmazottak Szak­­szervezete Komárom Me­gyei Titkársága „Oklevél”­­ben zőket : részesítette a követke­Sáradiné Kovács Ibolyát, az MHSZ megyei vezetősége szakszervezeti bizottsága titkárát, dr. Sza­­lay Zsuzsát, a megyei ta­nács sagának szakszervezeti bizott­titkárát, Csonka Bélát, az Oroszlányi Városi Tanács szakszervezeti bi­zottságának elnökét, Józsefet, az Oroszlányi Danis Vá­rosi Tanács szakszervezeti bizottságának titkárát, Szir­mai Károlynét, az Eszter­gomi Városi Tanács szak­­szervezeti bizottságának tit­kárát, Galina Józsefnét, Dorogi Városi Tanács szak­­­­szervezeti bizottsága titká­rát, dr. Vésey Árpádnét, a Tatai Városi Tanács szak­­szervezeti bizottsága titká­rát, Kiss Ernőt, a HVDSZ Komárom megyei titkárát. Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozatú kitüntetés­ben részesült: Gerenday Andor, az Oroszlányi Vá­rosgazdálkodási Vállalat szakszervezeti bizottsága tit­kára, a megyei titkárság tag­ja. Szakszervezeti Munkáért bronz fokozatú kitüntetés­ben részesültek: jos, a Komáromi Kugli La­Elektro­mos Karbantartó Vállalat, szakszervezeti bizottsága tit­kára, Fazekas Sándor, a Komtávhő Szolgáltató Vál­lalat főkönyvelője, a gyei titkárság aktívája, me­Ha­­nák Mártonná, a Komárom Megyei Parképítő és Ker­tészeti Vállalat szakszerve­zeti bizottsága segélyezési vezetője, Hetzmann Zoltán­ná, a Komárom Megyei Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat szakszervezeti bizottsága számvizsgáló bizottságának elnöke, Geiszt Mátyásné, az Oroszlányi Városgazdál­kodási Vállalat munkaügyi osztályvezetője, a HVDSZ központi vezetőségének tag­ja. A HVDSZ megyei titkár­sága Dicsérő Oklevélben ré­szesítette a következőket: Sörös Lászlónét, a Komtáv­hő csoportvezetőjét, a HVDSZ megyei titkársága aktíváját, Bihari Ferencet, a Komárom Megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstech­nikai Vállalat igazgatóját, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa káderbizottságának tagját, Király Sándort, a Komárom Megyei Talajerő­gazdálkodási Vállalat szak­­szervezeti bizottsága titká­rát, gyei a Szakszervezetek Me­Tanácsa káderbizott­ságának tagját, Kovács La­­josnét, si Üzem a Tatai Költségveté­szakszervezeti bi­zottságának titkárát,­­ Sziklai Pálnét, a Közalkalmazottak Szakszervezete Komárom Megyei Titkársága irodave­zetőjét 1969. július 8., szombat Képes krónika Negyvenéves a honi légvédelem. A honi légvéde­lem 1949. június 15-én kezdte meg működését. Ekkor hozták létre a demokratikus magyar hadsereg légvé­delmi—tüzér—figyelő csapatainak legfelsőbb szerve­ként az országos légvédelmi parancsnokságot 40. év­fordulójuk alkalmából bemutatjuk egy­­ alakulat életének néhány jellemző pillanatát. A fotó a Csepel­­szigeten lévő légvédelmi rakéta alakulatnál készült A II. világháború során elsüllyedt német lőszerszállító uszály pontos helyének és helyzetének felderítésén dolgoznak a búvárok és tűzszerészek a Szabadság-híd pesti pillérénél. Búvárhajók a Dunán. Az Állatorvostudományi Egyetemen adták át rendelte­tésének az új takarmányvizsgáló (központi) laborató­riumot. Egy múlt századi épület felső szintjén alakí­tották ki a laboratóriumi helyiségeket, ahol speciális műszerek segítségével vizsgálják a takarmány minő­ségének az állati szervezetre gyakorolt hatását. Ezer cukrászmester készítette ezt a 25X20 méter nagy­ságú tortát az Eiffel-torony századik születésnapjára. LAPJA

Next