24 óra, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
1993. július 15., csütörtök SZA T DE USZTA. I IC E í* E S L A. I* O IC 9 Ez a puszta unikum Ostorral verték a menyecskét Ha nem tudnám, hogy 1993-at írunk, azt hihetném egy pillanatra, hogy az időgép messzi korokba röppentett vissza. Szántódpusztán a kúria, a boltíves borospince, a hatalmas kukoricagóré, a fehérre meszelt közös kemence, a lópárát lehellő istállók, a cselédházak, az öreg temető, s végül a kápolna mind a régmúltról vall. Itt minden eredeti, semmi műromantika. A szántódpusztai major eredeti szépségében és célszerűségében nagy idők tanúja. Szabó Miklós, a puszta vezetője és Nagy Sándor idegenvezető avatnak be a puszta történetébe. Míg a 45 hektáros uradalmat járjuk, visszatekintünk az egykor volt időkbe. A kúriában most képkiállítás vonzza a látogatókat. Az egyik teremben vízhez kötődő képek, neves mesterek munkái. A másikban kortárs művészek képeit csodálhatják és vásárolhatják meg a vendégek. Ezerötvenötből származik a legelső megmaradt dokumentum a pusztáról, a tihanyi apátságban fellelhető levél említi, a Benedek-rend szolgálatára rendelte I. András, s harmincnégy lovat ajándékozott, ezzel a ménessel honosították meg a lótenyésztést. Majd 1240-ből, 1565-ből, 1609-ből van írásos emlék. Micsoda időket tudott akkor már maga mögött a puszta, törökdúlást, a lakosok legyilkolását, a megmaradtak elbujdosását... az Majd száz évig lakatlan volt uradalom, mígnem az 1700-as években Restyánszky Béla apát újraélesztette tetszhalálából. Hosszú idő kellett, míg újra régi erejében termelt, élt és éltetett a puszta. Nem tartott sokáig a virágzás, 1848-1849-es szabadságharc során Jellasich serege pusztították el az itt élőket. A manapság látható szerkezetűre ezután épült fel az uradalom. Kereszt alakúra a lóistálló, s L alakúra az ököristálló. A II. világháború végéig a Benedek-rend uradalma volt itt, példás gazdasági tevékenységgel. Először a földosztás, majd a Magyar Tenger MgTsz megalakulása formálta a gazdaság sorsát. Ezerkilencszázhetvenötben a SZOTOUR vezetői határozták el, hogy megvásárolják és megmentik ezt a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincset. Az eredeti tervek alapján tíz év alatt sikerült rekonstruálni az uradalmat. Harminc főépület és számos apróbb adja az uradalmat. Kísérőim megemlítik, hogy Pálóczy Horváth Ádám, a nagy polihisztor öt éven át bérelte a kúriát, számos emlék őrzi itteni munkásságát. A melegben jólesik a borospince hűvöse. Hatalmas pocakos hordók őrzik a szőlő levét, maga a pince sem mindennapi, 183 méter hosszú, 3 méter széles egy -egy szárnya, s a végén 200 méteres keresztfolyosó köti össze. Hatezer hektoliter bor tárolására alkalmas most a pince, legrégebbi hordója legalább százéves, némelyik hordóról még azt is tudják az itteniek, hogy kié volt egykoron. Lám így őrzi az emlékezet a történelem apróbb, nagyobb csínyeit. Történelmi borvidék ez itt, még Romus császár idején került ide a szőlővessző, a Benedek-rendiek gondoskodtak a telepítésről, a szőlő műveléséről vincelléreik útján. Több száz éves szőlőprést őriz a mély, van egy fiatalabb is, az 1854-ben Czirkelbach Károly ispáné volt. Most ünnepre készülnek itt Szántódpusztán, a július 25-én tartandó Jakab-napi búcsúra. Ennek előzménye is érdekes. Szent Kristóf neve napján nagy mulatság volt az uradalomban. A papoknak nem tetszett az italozás, mulatozás, ezért betiltották a mulatságot. Ennek pótlására találta ki a furfangos nép a révnél tartott Jakab-napi búcsút. A monda szerint a szőlő ekkor fejezi be növekedését, ettől fogva színesedik. Van hat ok az ünneplésre. Idén autószenteléssel és a július 23-24-25-én megrendezendő VIII. nemzetközi kettősfogathajtó bajnoksággal gazdagodik a Jakab-napi program. Járjuk az uradalmat. Megtekintjük a szépséges és célszerű építményeket, múltunk emlékeit. Az egyik épületben a balatoni halakból van élő kiállítás. Hatalmas akváriumokban úszkál a szivárványos ökle, a gyöngyös rakbóra, a vágó durbincs, a folyami géb, a szélhajtó küsz, a compó, az ezüst kárász, a bodorka, a vörösszárnyú keszeg és sorolhatnánk. Aztán a lovasprogramban gyönyörködhetünk. Korhű ruhákban mutatják be az egykori pusztai csikós életet a jókedvű és nagytudású fiatalemberek. Ostorok hangos csattogása hallik. Szinte berobban az ötösfogat, a hátulsó két lovon áll a csikós. Akik már jártak itt emlegetik, hogy nemrégiben még a világcsúcstartó Sárkány Éva uralta az ötösfogatot. A közönség izgul, videózik, fényképez, s aztán egy-egy mutatvány erejéig benne van a játékban. Az egyik fiatal hölgyön bemutatják a csikósok, hogyan ostorozták régen az engedetlen feleséget. Csak a riadalom volt nagy, az ostor a hangos csattogás ellenére nem okozott fájdalmat a mesteri kezekben, pedig becsületesen tetőtől talpig végigostorozta az „engedetlent”. Napestig lehetne mesélni Szántódpusztáról, de jobb inkább odalátogatni, esetleg megaludni a cselédházban, elkölteni egy ebédet, vacsorát a csárdákban, bort hörpinteni az ősöreg pincében. Iskolák figyelmébe is ajánlhatjuk a látnivalókat. Egyedülálló ez az uradalom, ezt látni kell... Madarász Anna Fotó: Fodor Zsolt