24 óra, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-11 / 186. szám

4. oldal II. János Pál pápa helikop­terről figyeli majd, amint a Hold eltakarja a Napot. A kato­likus egyházfő a napfogyatko­zás tetőpontján tér vissza a vati­káni általános kihallgatásról a castelgandolfói nyaralóba. 11 órakor még beszélni fog a hí­vekhez; várható, hogy II. János Pál foglalkozik majd az ezred­vég csillagászati eseményével is. Aláírásgyűjtést kezd idő előt­ti parlamenti választásokért a Vladimír Meciar vezette ellenzé­ki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom, ha Rudolf Schuster államfő nem lesz hajlandó kiírni a kisebbségi nyelvtörvény szük­ségességét eldöntő népszavazást. Cáfolta Washington azt a hírt, amely szerint amerikai kommandósok érkeztek volna Pakisztánba, hogy onnan mér­jenek csapást az Afganisztán­ban tartózkodó terrorista vezér­re, Oszama bin Ladenre. Izraeli katonák közé hajtott autójával egy palesztin férfi, ki­lencen megsérültek. Amikor ezt újra megkísérelte, a rendőrök rá­lőttek; a merénylő ekkor belero­hant egy teherautóba és meghalt. Nyilvánosságra hozzák Adolf Eichmann kivégzett náci hábo­rús bűnös börtönben írt kézira­tait, amelyeket az izraeli nemze­ti levéltárban tartanak elzárva a külvilágtól. Adolf Eichmann szervezte meg a második világ­háború idején több millió zsidó deportálását és meggyilkolását. Rekkenő hőség uralkodik Gö­rögországban és Bulgáriában. Utóbbi országban a hét végén négy halálos áldozatot követelt a kánikula. Szófiában 140 eset­ben riasztották a mentőket rosszullét miatt. Hárman szív­­infarktust kaptak, Athénban 38 fokot mértek. A hőmérséklet szerdán Görögország középső részén elérheti a 42 fokot. Továbbra is megoldatlan a templomok hovatartozásának kérdése Romániában, ami mé­lyíti az ortodox egyházi közös­ségek és a görög katolikus kö­zösségek közötti ellentétet. Az elmúlt vasárnap a Brassó me­gyei Sárkány községben komoly incidenssé fajult a feszültség. További 500 rendőr bevetését követelte a burgenlandi határvi­dék számára Paul Kiss, a koalíci­ós Osztrák Néppárt biztonsági szakértője. Szorgalmazta továb­bá, hogy az embercsempészekre kiszabható büntetés felső hatá­rát három évről tíz évre emeljék. Hajlandóak letenni a fegyvert a Kurd Munkáspárt harcosai, ha Törökország lépéseket tesz a kurd probléma megoldása érde­kében - jelentette ki Abdullah Öcalan, a szervezet török bíró­ság által halálra ítélt vezetője. 24 Óra - Világtükör Kitüntetés a Carter házaspárnak, Clinton Elnöki Szabadság Érdemrendet adott át Jimmy Carter volt elnöknek és hitvesének, Rosalynnak. Az exelnök főként azzal vívta ki az elismerést, hogy az emberi jogokat a külkapcsolatok közép­pontjába helyezte, az egykori First Lady pedig a lelki problémákkal küzdők érdekében tett erőfeszítéseket, és szorgalmazta a gyermeksegítő programok kiterjesztését. fotó: feb/reuters Kikiáltották Dagesztán függetlenségét Lapvélemények a moszkvai kormányfőcseréről „Várt és elkerülhetetlen esemény” történt az orosz belpolitikában - írják orosz lapok azzal kapcsolatban, hogy Jelcin megnevezte azt az embert, Vlagyimir Putyint, akit egyelőre kormányfőnek, később utódjának szeretne látni az elnöki székben. A dagesztáni hegyvidéken ne­gyedik napja tart a szembenál­lás a Csecsenföldről betört vahabita fegyveresek és az orosz erők között. Tegnap vi­szonylagos nyugalom honolt a botlihi járásban, ahol a szövet­ségi csapatok jelentős erőket vonnak össze egy nagyobb sza­bású akció előkészítéseként. A lázadók nyilatkozata Az iszlám szélsőséges szárnyá­hoz tartozó fegyveresek csak két dagesztáni falut tartanak megszállva, az orosz tüzérségi és rakétacsapások megakadá­lyozták a vahabitákat abban, hogy további településeket ke­rítsenek kézre. Az akció során meghalt az orosz légierő egyik tisztje, miután a térségbe ha­tolt csecsenföldi iszlám szélső­ségesek aknavetőkkel támad­tak egy repülőteret Botlih falu közelében. Jurij Naumov ezre­des, egy helikopterszázad pa­rancsnokhelyettese az első olyan orosz szövetségi katona­tiszt, aki életét vesztette az isz­lám erőkkel szombat óta foly­tatott harcokban. A Dagesztán irányítására tö­rekvő lázadók kedden egyolda­lúan független állammá nyilvá­nították az általuk uralt területe­ket. A dagesztáni Iszlám Sura (tanács) erről szóló nyilatkoza­tát a csecsen fővárosban, Groznijban ismertették. A da­gesztáni rendőrség szóvivője le­szögezte: a helyi hatóságok nem ismerik el az iszlám tanácsot törvényes testületnek. A szaka­­dárokkal rokonszenvezők közül többet letartóztattak, és az őri­zetbe vettek között van az önje­lölt dagesztáni iszlám árnyék­kormány vezetője is. Az Oroszországhoz tartozó területen fokozatosan normali­zálódik a helyzet, s az orosz ál­lamfő jóváhagyta a rend hely­reállítása érdekében tervezett lépéseket - közölte Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz kor­mányfő, miután a Kremlben megbeszéléseket folytatott Bo­risz Jelcin elnökkel. Putyin ugyanakkor elismerte, hogy va­lóban „harci cselekmények” folynak Dagesztánban. Grúzia tegnap tiltakozott amiatt, hogy ismeretlen vadász­gép egy grúz falut bombázott. Szigorító intézkedések Moszkvában megszigorították a fontosabb középületek védel­mét azt követően, hogy Dagesztánban kikiáltották a köztársaság függetlenségét, és az iszlám tanács szent háborút hirdetett az orosz erők ellen. Az oroszországi muzulmán szervezetek értelmetlennek tartják a dzsihádot, akárcsak egy iszlám állam létrehozását a vahabiták által megszállt terü­leteken. A dagesztáni ügyész­ség megítélése szerint alkot­mánysértő az iszlám szélsősé­ges áramlat híveinek akciója. Amerikai vélemény A The Washington Post szerint az orosz kormány élén történő állandó változtatások nehezítik az amerikai külpolitika alakítói­nak dolgát, hiszen azt mutat­ják, hogy Borisz Jelcin elnök egyre kiszámíthatatlanabb. A lap által megszólaltatott Thomas Graham nyugalmazott diplomata, a Carnegie Alapít­vány szakértője szerint a jövő évi orosz elnökválasztás három legesélyesebb jelöltje „egy kom­munista, egy mesterkém és egy korrupt polgármester”. A The New York Times ezzel csaknem egybevágó listát kö­zöl a szerinte szóba jöhető sze­mélyekről: a különbség csak annyi, hogy Gennagyij Zjuga­­nov kommunista pártvezető, Jevgenyij Primakov volt kor­mányfő (korábbi KGB-vezető) és Jurij Luzskov moszkvai pol­gármester mellett megemlíti Alekszandr Lebeny volt tábor­nokot is, aki most egy szibériai terület kormányzója. A The New York Times sze­rint nehéz elképzelni, hogy Vlagyimir Putyin, akinek nincs tapasztalata a választási politi­ka kérdéseiben, és szervezett párt sem áll mögötte, képes lenne a siker reményében meg­mérkőzni az elnöki posztért. 1999. augusztus 11., szerda Ismét áldozatok Koszovóban Tucatnyi koszovói albán fiatal tegnap újabb, ezúttal is sikerte­len kísérletet tett arra, hogy Kosovska Mitrovica albán negye­déből átkeljen a szerbek lakta városrészbe Az észak-koszovói várost ketté­szelő Ibar folyó hídja az előző három napban erőszakos jele­netek színtere volt, miután több száz albán többször meg­kísérelt átvonulni a déli, albán városrészből az északi szerb negyedbe. A kísérletek rendre a koszovói nemzetközi béke­­fenntartók erőkkel (KFOR) ví­vott heves kézitusába torkol­lottak. A KFOR attól tart, hogy az albánok tömeges átengedése ál­dozatokat követelő összetűzést robbantana ki a két közösség között. A békeerők szélsőséges albánok művének minősítették a történteket, s a városban egy­előre nem engedélyeznek tünte­tést. Az elmúlt napokban a kez­deti, csaknem ezerfős albán tö­meg létszáma fokozatosan apadt. A szerb és az albán közösség vezetői újra megkíséreltek meg­egyezni a két városrész közötti mozgásszabadságról, ám nem jutottak kézzelfogható ered­ményre. Az albánok a szerb ne­gyedből átmenekült társaik 15 napon belüli visszatérését szor­galmazták, míg a szerb vezetők ennek végső határidejét jövő szeptemberre tették. Pristinában egy szerb sze­mély meghalt, egy másik pedig megsebesült. A déli Prizrenben két szerb nő sebesült meg, egy albánt pedig őrizetbe vettek. Kosovska Kamenica körzeté­ben kétszer is támadás érte az orosz békefenntartókat, ám az incidensek nem követeltek áldo­zatokat. Az új hágai főügyész Az emberiség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolt bosz­niai horvát Vinko Martinovic csü­törtökön áll hágai Nemzetközi Törvényszék elé. Az első napon csak azt a kér­dést teszik fel neki, hogy bűnös­nek tartja-e magát az ellene fel­hozott vádpontokban. A tárgya­lás nyilvános lesz. A volt Jugoszláviában elköve­tett háborús bűnök, illetve a Ru­andában elkövetett háborús bű­nök ügyében vizsgálatot folyta­tó két nemzetközi törvényszék azért is az érdeklődés előterébe került a napokban, mert fő­ügyészének Kofi Annan ENSZ- főtitkár a svájci Carla del Pontét ajánlotta. Az 52 esztendős asszony je­lenleg a Svájci Államszövetség főügyésze, és a maffia elleni fel­lépésével szerzett tekintélyt. Si­kerei okán az alvilág első számú közellenségévé lépett elő. Ál­lamfőknek kijáró védelemben részesül: négy testőr vigyázza éj­jel-nappal, szolgálati kocsija páncélozott Mercedes. Most újabb kihívással kell megbirkóznia: szeptemberben hágai fővádlóként a kanadai Louise Arbort váltja föl, akit kine­veztek hazája legfelső bírájává. Carla del Ponte jó tíz évvel ezelőtt éppen csak megúszta az ellene végrehajtott pokolgépes merényletet, akkoriban csapott le az olasz kábítószer-maffia pénzmosóira. Négy évvel ez­előtt az egész világ csodálattal adózott az energikus asszony­nak, amikor perbe fogta a drog­kereskedelem pénzelése miatt Raul Salinast, a mexikói ex­elnök testvérét. (kulcsár) Német-orosz kémügy Cáfolta tegnap a DaimlerChrys­ler Aerospace AG (DASA), hogy a hétvégén kirobbant kémkedési ügy veszélybe sodorná a közös európai vadászgép tervét. A DASA szóvivője leszögezte: az Eurofighter nevű repülőgép fegyverzetére vonatkozóan még nem született döntés a techni­kai fejlesztésről. A cég otto­­brunni leányvállalatánál csupán tanulmányok készültek a majda­ni vadászgép fegyverzetének le­hetséges változatairól. A Focus című hírmagazin hétfőn arról számolt be, hogy két német férfi az európai va­dászgép rakétarendszerével kapcsolatos titkos anyagokat adott el az orosz hírszerzésnek. Az illetőket már őrizetbe vették, ám a karlsruhei ügyészség szóvi­vője azt állította, hogy nem az Eurofighterre, hanem harcko­csik fegyverzetére vonatkozó iratokat adtak át az oroszoknak. A német kémelhárítás szerint egyikük Moszkva legfontosabb kémje volt Németországban. Az ottobrunni cégnél dolgozó mér­nök az ismerőse révén kicsem­pészett iratokat maga vitte Moszkvába. Minden egyes út­ján százezer dollár ügynöki ho­norárium ütötte a markát. A né­met elhárítás adatai szerint az illetőnek már az apja is együtt­működött a szovjet titkosszolgá­lattal, a KGB-vel. A kereskedő 1995 óta szolgál­tatott ki bizalmas ipari és mű­szaki jellegű információkat az oroszoknak. A napfogyatkozásra várva Irigykedve számol be a The Washington Post az európai napfogyat­kozás-őrületről, hiszen Amerika most kimarad ebből. Európa nyu­gati partjaitól Ázsiáig, az Indiai-óceánig élvezhető csak a különle­ges természeti jelenség. Egyesek már idáig is vagyonokat kerestek, például az az angol vál­lalkozó, aki jó előre lefoglalta nemcsak a cornwalli szálláshe­lyeket, de még az emléktárgyak árusításának jogát is lekötötte. Nagy-Britannia dél-nyugati me­gyéiben különben ma senki sem szerezhet jogosítványt. A hatósá­gok attól tartanak, hogy a nap­­fogyatkozás összezavarja a gya­korlatlan sofőröket. Franciaország egyes részeire ki lehet tenni a megtelt táblát. A normandiai sziklás partokra százezrek vándoroltak. Tarta­nak is a hatóságok attól, hogy a napba nézéstől elbambult em­berek megszédülnek és leesnek a veszélyes helyszíneken. A francia védőszemüveg-kam­pány egyébként igen jól sike­rült, egyes felmérések szerint mintegy 40 millió nézőke talált gazdára. Ebből csaknem tízmil­liót ingyenesen, újságok mel­lékleteként juttattak el az em­berekhez. Több európai országban ka­mionstopot rendeltek el, ám ennek ellenére a szakemberek közlekedési káosztól tartanak: annyian kerekedtek fel Európá­ban, hogy az utak befogadóké­pessége kamionok nélkül is szűkös lesz. Az orosz Mir űrállomásról, ahol Jean-Pierre Haigneré sze­mélyében francia asztronauta is tartózkodik, kétszer vehető szemügyre a napfogyatkozás: először a La Manche csatorna fölött, majd miután megkerül­ték a földet, az indiai Kalkutta felett ismét gyönyörködhetnek a különleges látványosságban. A világhírű tenorista, Lu­ciano Pavarotti jól időzített: mi­vel Bukarest az egyetlen euró­pai főváros a jelenség „útvona­lán”, programját jó előre úgy tervezte meg, hogy ma este a román fővárosban lépjen fel. Egyébként a romániai Ram­­nicu Valceában fog a legtovább tartani a teljes napfogyatkozás, 11 másodperccel tovább, mint például Franciaországban. Ferenczy Europress A térkép azokat a területeket tünteti föl, ahol a teljes napfogyatkozás megfigyelhető fotó: feb/reuters

Next