24 óra, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-25 / 198. szám

8. OLDAL Haladék Várhatóan Budapest Várhatóan a jövő év április 30- ra módosítja az EU azt a határidőt, ameddig a hazai cé­gek forgalomba hozhatják az uniós tagországokban a belé­pés előtt gyártott fagyasztott és konzerv élelmiszereket Elhárulhatnak az akadályok az elől, hogy a magyar cégek szep­tember elseje után is szállíthassa­nak olyan fagyasztott élelmiszere­ket és konzervtermékeket az Európai Unió más tagországaiba, amelyeket a május elsejei csatla­kozás előtt gyártottak. Eredetileg egy brüsszeli rendelkezés az újonnan belépő országok számá­ra a forgalmazást megtiltotta vol­na, és azt is előírta, hogy a máju­sig készített termékeket december 31- től a származási országokban sem lehet értékesíteni. Ágazati vé­lemények szerint az intézkedés a tíz új tag közül bennünket sújtott volna leginkább. Hazai szakértők az uniós lé­pést súlyos diszkriminációnak tartották, a Külügyminisztérium pedig levélben tiltakozott Brüs­­­szelben a bürokratikus túlkapás­nak ítélt szabályok ellen. Magyar vélemények szerint az EU a spe­kulatív többletkészletezés ellen kívánt fellépni, de nálunk ilyen termékfelhalmozás nem volt. Az FVM illetékesei viszont arról tájé­koztatták lapunkat, hogy az Unió valójában a csomagolási előírások változása miatt hozta a kedvezőt­len rendelkezéseket. Más formá­ban kellett ugyanis exportálnunk EU-n kívüli országként, és más szabályokat kell betartanunk uniós tagállamként a közösségbe irányuló szállításoknál. Elsősor­ban az úgynevezett egészségügyi jel módosult, így annak május óta másként kell szerepelnie az élel­miszer-ipari termékeken. A KüM most nem nyilatkozott lapunknak az ügyben. Az FVM- ben kapott tájékoztatás szerint a korábban küldött magyar levélre még nem érkezett hivatalos vá­lasz. Boródi Attila, az Élelmiszer­feldolgozók Országos Szövetségé­nek (Éfosz) ügyvezető elnöke ugyanakkor elmondta: az utóbbi időszak egyeztetései nyomán csaknem biztosra vehető, hogy az EU a forgalmazást tiltó határidőt a jövő évi április 30-ra módosítja. Erről előreláthatólag szeptember 18-án döntenek Brüsszelben, és az EU az addig tartó átmeneti idő­szakban is lehetőséget biztosít a forgalomba hozatalra, így a ma­gyar szállításoknak szeptember elsején nem kell leállniuk - tette hozzá az ügyvezető elnök. Az uniós intézkedések az állati eredetű termékeket tartalmazó konzerveket, a fagyasztott barom­fiféleségeket és a jégkrémeket súj­tották volna leginkább - állítja az Éfosz. Az érdekképviselet felmé­rései szerint a hazai cégeknek mintegy 26 millió eurónyi, belé­pés előtt gyártott olyan készletük van, amelyet­ ezután szeretnének értékesíteni, így a határidő módo­sítása nélkül káruk elérné a 6-7 milliárd forintot. A baromfiipari vállalkozásoknál mintegy 8 ezer tonna árut érintene az uniós til­tás, ami az összes éves kivitel 7-8 százalékát tenné ki - közölte Ta­kács László, a Baromfi Termékta­nács igazgatója. A hazai szervezet már korábban tiltakozott az intéz­kedés ellen. A brüsszeli rendelke­zések a vevőknek sem tetszettek, ezért például a német baromfiim­portőrök is panaszt nyújtott be Brüsszelben - mondta Takács. HAZAFI LÁSZLÓ a magyar élelmiszereknek nem kell leállniuk szeptembertől az uniós szállításoknak Forgalomba hozatali határidők VC-GRAFIKA Forrás: VGgyűjtés Jó üzleti terv kell az EU-pénzhez Budapest Kulcsfontosságú a sikeres EU- pályázat szempontjából a be­nyújtott üzleti terv - hangsúlyoz­zák a lapunk által megkérdezett szakértők. A cégeknek azonban - sokszor még a nagyobbak is - csak ritkán van leírt, kifejtett, számokkal alátámasztott üzleti tervük. Az üzleti terv gyakorlati­lag a pályázat legfontosabb része, ugyanis ebből látja a bírálóbizott­ság, hogy a tervezett projekt cél­jai összhangban vannak-e a pá­lyázati kiírás hosszú távú céljai­val - mondta Gázló Ferenc, az Aditas Kft. vezető tanácsadója. A vállalkozó vagy önkormányzat mennyire gondolta át a projektet, rendelkezésre állnak-e a pénz­ügyi eszközök és a megfelelő hu­mán erőforrás a projekt megvaló­sításához és működtetéséhez. A bírálók azt akarják látni, hogy a vállalatvezetésnek van-e stratégiája, van-e elképzelése ar­ról, hogy merre tart a cég az el­következő 5-10 évben - fejtette ki véleményét Egerszegi Dorot­­­tya, az Equality Consulting EU Tanácsadó Iroda ügyvezetője. Hozzátette: a legfontosabb és egyben legnehezebb, hogy az üzleti tervben párhuzamot kell vonni a cég hosszú távú tervei és a pályázat között. Be kell mu­tatni, miért van szüksége a vál­lalkozásnak az adott projektre, és az hogyan segíti céljai eléré­sében. Az üzleti tervből kitűnik, hogy csak a pénzszerzésért pá­lyázik valaki, vagy valóban egy projektet kíván megvalósítani, és ehhez igényel támogatást. Ezt a véleményt erősítette meg a kis- és középvállalkozói pályázatok elbírálásában részt vevő Leskó Tamás is. Valóban azért van szükség az üzleti terv­re, hogy lássuk, a vállalkozó csak pályázik, vagy projektet va­lósít meg - mondta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője. Hozzátette, hogy a közhiedelemmel ellentét­ben egy kkv esetében nem feltét­lenül jár szankciókkal, ha a vál­lalkozás nem tudja pontosan be­tartani a jövőre vonatkozó ada­tokat. KOVÁCS RÓBERT G­A­Z­D­A­S­Á­G­I TÜKÖR Változatlanul jó a bankoknak Terven felüli nyereséget produkáltak a hazai hitelintézetek Megdöbbentően jó féléves eredményekkel álltak elő az idén a magyarországi hitelintézetek: többen megtöbbszörözték nye­reségüket az egy évvel korábbihoz képest. A kedvező adatok mögött elsősorban a hitelezési aktivitás bővülése, és ezzel pár­huzamosan a kamatjellegű bevételek dinamikus növekedése húzódik meg. Budapest Erőteljes profitbővülésről szá­moltak be a hitelintézetek: az el­ső fél év végére több hazai bank is megtöbbszörözte nyereségét az egy évvel korábbihoz képest, de sokan hozni tudták az 50 százalék körüli emelkedést is. A dinamikus profitbővülés oka­ként hasonló tényezőket jelöltek meg a hitelintézetek: elsősorban a hitelezési aktivitás bővülésé­vel, a kamatbevételek gyors nö­vekedésével, illetve a költségha­tékonyság emelkedésével indo­kolták a vártnál jobb eredmé­nyeket. A hitelállományok növe­kedésének hátterében elsősor­ban a lakossági oldal húzódik meg, és ezen belül is figyelemre méltó a deviza alapú kölcsön­konstrukciók népszerűségének növekedése. BARÁT MIHÁLY 3G: óriásberuházás a jövőbe A GSM-piacon egyre kiélezettebb a tarifaverseny Több százmilliárd forintos beruházásra készülnek a hazai mobilszolgáltatók a héten meghirdetendő harmadik generá­ciós licencek kapcsán. A nyereséges üzletet azonban még éve­kig a GSM-piac jelenti, ahol egyre kiélezettebb a tarifaverseny. Budapest Újabb, egyenként is legalább száz­milliárd forintos beruházásra ké­szülnek a magyarországi mobil­­szolgáltatók a harmadik generá­ciós (3G) hálózatok kiépítése kap­csán. A licencpályázat meghirde­tése a héten várható. A szolgálta­tók azonban még jó ideig a meglé­vő GSM-rendszerekből akarnak és tudnak üzletet csinálni, mivel a magyar mobilpiacon ma még első­sorban a hagyományos telefoná­lásra van igény. A generációváltó technológiát, amellyel a vezetékes rendszerekéhez hasonló gyors adatletöltésre, mobilinternete­zésre van lehetőség, a következő egy-két évben csak az ügyfelek néhány százaléka használja majd - vélik a hazai mobilcégek lapunk­nak nyilatkozó vezetői. Ezért is fontos számukra, hogy mennyit és mit lehet még kihozni a jelenlegi GSM-hálózatokból. Az ügyfelek megszerzéséért folyta­tott verseny évről évre kiélezet­tebb. A Vodafone által tavaly ta­vasszal elindított tarifaverseny nyomán a mobilos percdíjak 20 forint alá szorultak, s ezzel egyre közelebb kerülnek a vezetékes piacon megszokottakéhoz. Sugár András, a piacvezető T-Mobile Rt. vezérigazgatója azonban e téren ősztől már jóval visszafogottabb ütemre számít a versenytársaknál is. Szerinte a ta­rifákban már kevés az „ügyfél­szerző, -megtartó” tartalék. A cég a havidíjas előfizetőkre hat éve bevezetett hűségprogram feltöltő­kártyásokra való kiterjesztésében lát újabb lehetőséget. Ezzel szem­ben a piac második legnagyobb szereplője, a Pannon GSM Rt. az elmúlt hetekben látványosan be­szállt a tarifaversenybe. Az utób­bi hónapokban piacot vesztő cég a versenytársak ajánlatát ütő tari­facsomagoktól várja a fordulatot. Az üzletág harmadik szereplő­jénél a Vodafone Magyarország Rt.-nél Graeme Millar marketing­­igazgató nem kívánt részletes becslésekbe bocsátkozni a máso­dik félévi piaci tendenciákat ille­tően. A tarifaversenyről megje­gyezte: ez nem árháború, inkább reklámharc. A magyar mobilpiac­ra a versenytársakhoz képest évekkel később lépett cég az utóbbi másfél-két évben növelte jelentősebben ügyfélszámát és piaci részesedését. A marketingigazgató a május­tól bevezetett számhordozás kap­csán jelezte, hogy a külföldi ta­pasztalatok alapján a magyar piac kiemelkedően jól reagált a szám­hordozás lehetőségére. Kedvező véleménye nem véletlen, az eddigi hivatalos adatok alapján elmond­ható, hogy a Vodafone nyert a számhordozáson, eddig tízezer­nél többen csatlakoztak a szolgál­tatásához. A másik két szolgáltató viszont úgy látja, a számhordozás minimális mértékben mozgatta meg a piacot, főként annak fényé­ben, hogy a feltételek megteremté­sére több milliárdot kellett fordíta­niuk a cégeknek. Azzal mindhárom szolgáltató­nál számolnak, hogy az összessé­gében 8,1 milliót meghaladó ma­gyarországi ügyfélbázis növeke­dése az idén oly mértékben lelas­sult, hogy a verseny ma már szin­te csak egymás előfizetőiért fo­lyik. A jelenlegi piaci helyzet és a vegyes kimenetelű nyugat-euró­pai tapasztalatok alapján nem meglepő, hogy mindhárom szol­gáltató meglehetősen óvatos az újabb százmilliárd forintos fej­lesztéseket igénylő hálózat üte­mezésével kapcsolatban. Az egy­értelmű, hogy mindhárman részt akarnak venni a licenceket a hé­ten meghirdető pályázaton, mert ahogy Sugár András fogalmaz: a 3G beruházás a jövőbe. A szolgál­tatók elfogadható árú egyszeri li­­cenc- és éves frekvenciahasznála­ti díjat várnak. sági gyöngyi 2004. Augusztus 25., szerda BM TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár t * * 12061,47 251,8817 249,8817 205,85 1,212 0.69% 0,3122 pont -0.29 fi 0,70 Ft -0.60 cent FTSE-100 (London) 4408,20 pont (0,07%) Xetra DAX (Frankfurt) 3767,07 pont (-0,13% CAC-40 (Párizs) 3594,38 pont (0,13%) Arany (1 uncia) 408,40 USD (-1,07%) Brent (1 hordó) 43,42 USD (-0,54%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimummaximum__új__ előző TAKARMÁNYKUKORICA 2004 november 22 000 32 020 22 900 23 000 2004 december 23100 32 000 23 300 23 200 2005 március 24 900 32 930 25030 25 030 2005 május 26 300 43 000 26 400 26 200 2005 november 26 800 26 800 26 800 26 800 TAKARMANYBÚZA 2004 szeptember 20 500 32430 21 500 21 210 2004 december 21300 30 000 22 000 22 000 2005 március 24 400 24 400 24 300 24 300 2005 május 25 000 25 000 24 900 24 900 TAKARMANYARPA 2004 szeptember 23 200 27 500 22 000 22 000 2004 december 21900 24 000 23 500 23500 OLAJNAPRAFORGO 2004 október 48 000 62 800 49 000 48 500 2004 november 49500 57 500 49 500 49000 2004 december 51 000 58 000 49 500 49 500 BÚZA 2004 szeptember 22 500 35 500 23 000 23 000 2004 december 24 500 36 000 24 750 24 750 2005 március 25 400 35 200 25 400 25 400 2005 május 25 600 35 300 25 600 25 600 REPCE 2004 szeptember 48400 56­300 48400 48400 Forrás: Budapesti Árutőzsde AGRÁRPÉNZEK KORÁBBAN Az Európai Bizottság december 1-je helyett már október 16-tól megkezdené kifizetni a közvetlen agrártámogatá­sokat az új tagállamok termelőinek. Németh Imre miniszter szerint Magyarország a mintegy 76 milliárd forintnyi idei uniós közvetlen támo­gatás 75 százalékát, vagyis 57 milliárd forintot fizetne ki előlegként a magyar gazdáknak. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM VÁLLALATOK ÉS PIACOK JÓ ÜZLETI TERV KELL AZ EU-PÉNZHEZ Kulcsfontosságú a sikeres európai uniós pályázat szem­pontjából a benyújtott üzleti terv minősége. A cégeknek azonban a pályázatírási ta­nácsadók tapasztalatai szerint - főleg a kisebbeknek - csak ritkán van leírt, kifejtett, szá­mokkal is alátámasztott üzleti tervük. Története során először 12 ezer pont fölött zárt a Budapesti Ér­téktőzsde részvényindexe. A BUX 12 061,47 pontos záró­értéke 0,69 százalékos emelke­dés után alakult ki. Napközben ennél magasabban, 12137 pon­ton is járt, amely minden idők legmagasabb értékének számít. Az indexet a Richter és a szintén történelmi csúcsot döntő Mól húzta. ÁTSZERVEZNEK AZ IT-CÉGEK Konszolidációnak indult, de még kihívásokkal teli a hazai információtechnológiai piac: a jelen lévő cégek eredményüket igen, árbevételüket azonban nem képesek megfelelő ütem­ben növelni. Hamarosan itt a Freesoft, a társaságok pedig akvizíciókkal és átszervezés­sel próbálnak erősíteni pozí­ciójukon. ÚJ CSÚCSOKRA TÖR A MOL A 9000 forintos szintet tesztelte tegnap a Mol árfolyama, bár egyelőre nem sikerült áttörnie a lélektani határt. A Mol árfo­lyam-emelkedése mögött fun­damentális tényezők vannak, így például az egy részvényre jutó eredmény az idei az első fél évben meghaladta a tavalyi egész évit. Az oldal a V­ILm­uAZIL/nom­ alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP VV­VYYV. Mind a négy országos politikai napilap olvasótábora tovább morzsolódott az idei első fél évben - derül ki a Média- Navigatorból. A legtöbben a Népszabadságtól fordultak el, miközben a lap példányszáma kissé emelkedett a tavalyi első hat hónaphoz képest. Keveseb­ben forgatják a HVG-t, a Heti Vá­laszt is. MA DÖNTŐBIZOTTSÁG ELŐTT AZ M35-öS Miközben a Nemzeti Autópálya Rt. a közbeszerzési döntőbizott­ság korábbi elmarasztaló hatá­rozatát a bíróságon támadta meg, a görög Aktor SA az M3­5-ös egyik szakasza építésére indított közbeszerzés kapcsán másodszor is jogorvoslati kérel­met nyújtott be. A közbeszerzé­si döntőbizottság ma tárgyalja az ügyet. TÁBORVESZTŐ POLITIKAI NAPILAPOK TÖRTÉNELMI CSÚCSON A BUX

Next