24 óra, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-10 / 262. szám

£ 24 ÓRA - 2004. NOVEMBER 10., SZERDA ESZTERGOM-NYERGESÚJFALU Térségi oldalak Bajót, Dömös, Esztergom, lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát Kisbéri és orosz­lányi kistérség és térsége SZOMBAT5 KEDD SZERDA­­ és Dorog térsége és Komárom térsége Térségi munkatársaink: Fenyvesi Károly (33/521-540), Rafael Balázs (33/509-220) Az oldal teljes tartalma visszakereshető a világhálón: WWW.24ora.hu­ Támogatják az új nemzedéket Madarász Tímea Esztergom A 2005. január 1-je után születő esztergomi nemze­dék élet- és pályakezdését kön­­­nyíti meg az a 100 millió forin­tos pénzügyi alap, amelynek létrehozásáról a múlt héten döntöttek a képviselők. Az or­szágban egyedülálló, idáig leg­hosszabb távú „fejlesztési prog­ramjával” Esztergom kedvező helyzetet teremt a gyermekvál­laláshoz. A terv a családalapító fiataloknak, az ifjú házasoknak kínál vonzó lehetőséget. A világra jövő esztergomi gyerekeknek születésükkor félmillió forintot helyeznek le­tétbe, majd az összeghez min­den évben 50 ezer forintot tesz­nek hozzá, így 21. születésnap­jukon akár 2-2,5 millió forint­hoz is hozzájuthatnak az akkor is Esztergomban élők. Termé­szetesen van más kitétele is az összeg átvételének: a fiatalok­nak középfokú végzettséget vagy szakmát kell szerezniük, hogy kinyíljon számunkra a pénzügyi alap. A program segítségével megfi­atalodhat a város, amelynek nö­velik népességmegtartó erejét A program gazdasági terveit 2050- ig készítették el. Elsőként 2026- ban fizetik ki a gyűjtött összeget a jövőre születendő esztergomi­aknak, ekkor az alapban már több mint hatmilliárd forint hal­mozódik fel. A tervek szerint az alap megnyitásának évében mintegy kétszáz esztergomi új­szülött lép be a támogatási rend­szerbe. A kedvező hatásoknak köszönhetően, folyamatosan nö­vekvő születésszámokkal, már 2010-ben elérheti az esztergomi gyerekek számának növekedése az évi kettőszázötvenet Esztergomi lakosság Itt____ LÉLEKSZÁM (fö) 1980 30 870 1990 28 730 2001 28357 2003 29644 Itt a szezon Bajót A településen egyre nép­szerűbb nyugdíjasklub életé­ben ma jött el az újabb aktív időszak nyitónapja. Mint azt Krajcsovszky András Zoltán­­nétól, a klub vezetőjétől meg­tudtuk, az idősebb bajótiak­­nak is akad még teendőjük bő­ven a ház körül, a szőlőben, de a korai sötétedés után most már tudnak időt szakítani ar­ra, hogy együtt töltsenek né­hány emlékeket idéző, vidám órát. A szezonnyitó megbeszé­lést délután négy órától tart­ják a főutcai kultúrházban. Egy biztos pont Lábatlan Az önkormányzat pá­lyázaton nyert támogatást egy városi eMagyarország pont ki­alakítására. Ennek helyszíné­ül a városi könyvtár Rákóczi művelődési házban működő fiókkönyvtárát választották. A két - erre a célra rendszerbe állított - számítógéphez egy szkennelésre, fénymásolásra, nyomtatásra alkalmas tech­nikai eszköz is tartozik. Az eMagyarország pont néhány napja keddtől szombatig a művelődési ház nyitvatartási ideje alatt áll az érdeklődők rendelkezésére. Mártonosnak Nyergesújfalu A Kossuth Lajos utcai Napsugár német nemze­tiségi óvoda apróságai holnap az ebéd utáni szundikálás után csak egy kis időre kö­szönnek el társaiktól és az óvó­nőktől. J6 órakor szüleik kísé­retében ismét visszatérnek az intézménybe. Csupán a gyüle­kezés idejére, mert a Márton­­napi események keretében azonnal útnak indulnak lam­pionokkal a 10. számú főúton az idősek otthona felé. Egy kört tesznek az ottani kertben, majd visszaindulnak az oviba. Márton-napjuk fáradalmainak energiáját­­ stílszerűen - liba­zsíros kenyérrel pótolják. A legjobbak SüittŐ A Bozsik-program leg­újabb focitornájának megyei a nyitányán remekül szerpeltek süttői kis focisták nyergesújfalui villámtornán a a halastavak melletti Zoltek Nyergesújfalu SE sporttele­pén. A három korcsoportban különdíjat kapott a jól cselező Kaposi Attila, a mezőnymun­kában kiemelkedő Zavari Dá­vid és a védelemben jeleskedő Engelbrecht Attila, illetve Ta­kács Balázs. Művészek a Dunában Rafael Balázs Esztergom Minden éves nagy ünnep a város alko­tói és művészetbarátai között a Művészetek Cé­he összefoglaló bemutat­kozása. Az idei tárlatnak ismét a Duna Múzeum ad helyet, ahol ma délután öt órakor Kontsek Ildikó művészettörténész mu­tatja be az idei „felhoza­talt”, értékeli és minősíti a gazdag anyagot. A CÉH életében egyébként meg­határozó a novemberi ta­lálkozó; ilyenkor szembe­sül az elmúlt évi mun­kákkal a mintegy hu­szonöt tag és a sokszor több száz érdeklődő. Saját tévét akarnak képtelenség. Nemet mondtak a kisebb vállalkozások. Milliók kellenének a stúdióra Miközben egyre több kis településen indul helyi tévéadás, Nyergesújfalun évek óta csak az egyre kevesebb információt adó képújság pereg délutá­nonként a képernyőn. Fenyvesi Károly Nyergesújfalu A meglehetősen gyér információt közlő képújsá­gon kívül nincs kábeltévézés­­ Nyergesújfalun. Több nyergese’­ben is felmerült egy valódi he­lyi tv ötlete. Az önkormányzati képviselők legutóbbi ülésére Szabó Csaba, a polgármesteri hivatal településfejlesztési ta­nácsosa a térség kábeltelevízió­inak működéséről, a helyi tévé üzemeltetésének lehetőségeiről készített összegzést. Változatos tulajdonviszonyok, üzemeltetési megoldások jel­lemzik a kábeltelevíziózást a Duna mentén, az önkormány­zatok nem nagyon vesznek részt a helyi tévék működtetésé­ben. Ez igaz Nyergesújfalura is, ahol a ktv-hálózat 2003. június 1-jétől a fővárosi székhelyű Fiber-Net Kommunikációs Rt. tulajdonában van. A rendszer csillagpontossá történő - a la­kosság körében enyhén szólva nem osztatlan sikert arató - át­építése a befejezéséhez közele­dik. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy a cég az átépített hálózaton biztosít egy csatornát a helyi tv számára. A közszolgá­lati műsorokat térítésmentesen, az egyéb műsorokat a tv üze­meltetőjével kötendő megállapo­dás szerint, pénzért juttatják el az otthonokba. Szabó Csaba arról is tájékoz­tatta a képviselőket, hogy a ká­beltévézéssel foglalkozókat ar­ról is megkérdezték, milyen fel­tételekkel üzemeltetnék a nyer­gesi tévét A Süttőn, Lábatlanon és Bajóton képben lévő kisebb vál­lalkozások a megkeresésre ne­met mondtak. Az Esztergom Városi Televí­zió önállóan nem vállalja a Nyerges TV üzemeltetését, de ha létrejön a tv, esetleg beszáll­na 20 százalékos tulajdonrés­­szel, és minden szakmai segít­séget megadnának a működte­téshez. A Körzeti Televízió Eszter­gomnál jelenleg ORTT-engedé­­lyezés alatt van a térségi mű­sorszolgáltatás bővítése. Ennek függvényében tudnak ajánlatot adni arra, hogy milyen feltéte­lekkel vállalnák a nyergesúj­falui műsorszolgáltatást - esz­tergomi stúdióból sugározva az adást. A két céhalapító, Káka­ Krisztina textilművész és Kántor János festő, grafikus az elmúlt évi tárlat megnyitóján Kép-és hálózatgazdák Esztergomban két helyi tv-műsorszolgáltató működik. A Kör­zeti Televízió Esztergom a Matáv­net hálózatán, az Esztergom Városi Televízió a többi magántulajdonban lévő hálózaton biz­tosítja a helyi tv-műsorszolgáltatást. Dorogon a hálózat jelentős része az EMKTV Kft. tulajdonában van. A szolgáltatást egy, a hálózat tulajdonosától független ala­pítvány végzi­­ minimális helyi műsorkészítéssel. táton a hálózat a Juhász Antennatechnika Kft. tulajdona. Egy csatornán közlik a helyi képújságot, és továbbítják az Eszter­gom Városi Televízió műsorát. lábatlanon az önkormányzaté a hálózat, amelyet saját erőből az Elektro Szóig Kkt. üzemeltet. süttőn egy helyi alapítvány adja a műsort, üzemelteti a rendszert bajóton Sterczer Gergely vállalkozóé a hálózat, ő üzemelteti a rendszert, szervezi a műsort. Közmeghallgatás A kábeltévé-hálózat átalakí­tásának tapasztalatairól közmeghallgatást szervez az önkormányzat november 22- én délután öt órától a tömeg­szervezeti székház első eme­leti nagytermében. Kivételezett tátiak Mészáros István Tát A település határában a KÉM Közútkezelő Kht és az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság kivitelezésében éppen egy éve épül a falut az árvíztől és a már-már elviselhetetlen át­menő forgalomtól egyszerre mentesítő védőgát és terelőút. - Nagyon örülünk annak, hogy ütemterv szerint halad a beruhá­zás kivitelezése és finanszírozása - mondta szenes lajos táti pol­gármester. ■ Már-már úgy tűnhet, kivéte­lezettek...­­ Az is igaz, ezt a „kivételezett­­séget” két súlyos tényezőnek kö­szönhetjük. Egyrészt mostanáig rendszeresen elöntött, vagy majdnem elön­tött bennünket a dunai árhul­lám. Másrészt a Tátot szülte ket­tészelő 10-es főút - a régi Bécsi út - forgalma annyira megnőtt, hogy ebből a szempontból is tart­hatatlanná vált a helyzetünk. ■ Mára már biztatóbb a helyzet.­­ Biztató, mert nem csupán a töltésünk készült el, de bizo­nyos szakaszán már az útalapot betonozzák. Sőt, megépültek a zsilipszerkezetek, és az Únyi­­patak új hídjának tartószerke­zete is elkészült. ■ Télen leáll majd a munka? - Igen, de tavasszal, amint le­het, folytatódik, és május végé­re befejeződik ez a megyénk­ben páratlan útfejlesztő beru­házás. Nyáron már átadóün­nepséget tarthatunk. Ha a reményeik teljesülnek, jövőre, újabb ütemként, az Únyi-patak két oldala, a Ke­­nyérmezei-patak bal partja „visszatöltésezésének” terve is elkészül, s azt követően megvalósul­hat százszázalé­kos árvízvédelme. Akkor az­tán már csak emlegetni fogják a máig mértékadó 1965-ös esztendő árvizét, amikor akko­ra víz tört Tátra, hogy a telepü­lésük jelentős részét nem tud­ták bevédeni. Az adás ára A településfejlesztési taná­csos szakember közreműkö­dését kérte annak összegzé­sére, milyen tárgyi, anyagi feltételei lennének a kábelté­vé üzemeltetésének. Szükség lenne egy főállású stúdió­­technikus-operatőrre, egy fél­állású szerkesztőre. Bérük, azok járulékai, az üzem­anyag és egyéb költségek éves szinten 5 millió forint kiadást jelentenének. A meg­lévő, összesen mintegy 270 ezer forint értékű technikai eszközök csupán kiegészítő eszközökként használhatók Színvonalas munkához 7,4-10,8 millió forint értékű új stúdióberendezést kellene vásárolni. A helyszínek bejá­rásához szükség van egy gépkocsira, költség a stúdió építészeti kialakítása is. Felsőoktatás és az unió M.T. Esztergom A magyar felsőok­tatás jövője az Európai Unió­ban címmel konferenciát rendeznek ma az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán. A szakmai napon szó lesz az oklevelek kölcsönös elisme­réséről, a hallgatói mobilitás­ról. A gyakorlatorientált szo­ciális képzésről és a kommu­nikáció szakos szakember­­képzésről is hallhatnak az érdeklődők. Európai felsőok­tatásról tart előadást Szabó Gábor IV. évfolyamos diák, aki a hallgató szemével vizs­gálta a témát:

Next