24 óra, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-31 / 25. szám

AUTÓSPORT Baumgartner csak egy a sorban Baumgartner Zsolt megbe­csült tagja a magyar autó­sportnak, de nem rajta áll vagy bukik a sportág. A pilótának amúgy még mindig nincs szerződése, pedig csaknem egy hónap múlva indul a 2005-ös F1-es sorozat. C.I. Ennyi volt? Lassan indokolt a kérdés, hiszen Baumgartner Zsolt idei sorsáról még semmit nem lehet tudni. Új menedzsere, az angol Rick Gorne erre a hétre ígért konkrétumokat, de a pilóta környezetéből semmilyen érde­mi információ nem szivárgott ki. Viszont hét nap alatt sokszor ke­rült közvetve szóba a neve. Hírbe hozták Demján Sándor­ral, a neves építkezési vállalko­zóval, hogy majd az ő támogatá­sának köszönhetően rövid időn belül csapatot talál. Demján cége kapásból cáfolta az értesülést, a Forma-1 semmilyen formában nem vonzza a társaságot. Aztán eddigi csapatfőnöke, Paul Stoddart határozottan közölte, hogy B. Zs.-vel nem számol az idén a Minardinál, ott a holland Albers mellett a dán Kiesára bíz­za a kocsikat. A mentsvárként beharangozott Jordan pedig orosz kézbe került, s az új főnök inkább honfitárs pilótát szeretne az egyik autóba, a motorszállító Toyota pedig japán „sofőrt" sze­retne a másikba. Ráadásul Baumgartner az új szabályok szerint pénteki tesztelő sem le­het, mert hat futamot pilótaként teljesített, a megritkított évközi próbákra pedig az istállók nem nagyon fizetnek külön embert... Ezek szerint magára maradt B. Zs. az F1-ben. De küzdelmével foglalkoznak-e a honi autósport­ban? Egyáltalán mennyire meg­határozó ő, illetve a Forma-1 a hazai autóstársadalomban?­­ Annyiban számít Zsolt, hogy a szövetség tagja, illetve annyi­ban számít a Forma-1, hogy a magyarországi futamokon sportszakmai irányítást mi vé­­­gezzük - mondta Ferjáncz Atti­la, a Magyar Nemzeti Autósport­szövetség (MNASZ) elnöke. - A szövetségben olyan, hogy Forma- 1-es szakág, nincs, vi­szont van másik hat. Elsősorban rájuk van hatásunk, azok életét tudjuk megkönnyíteni, ha példá­ul támogatókat tudunk magunk mögött. Ferjáncz amondó, Baumgart­ner megbecsült tagja a sportág­nak, akárcsak a most páratlan sikert elért dakarosok. De a ma­gyar autósport pozitív vagy ne­gatív megítélése nem tőle függ.­­ Nincs kimondott zászlósha­jónk, akire összpontosítanánk fi­gyelmünket, aki alapjaiban meg­határozó volna. Az eredmények összességében visznek minket előre, minél nagyobb sikert ér el valaki, annál nagyobb nyilvá­nosságot kap az illető, és közvet­ve az autósport is. Az elnök szerint egyáltalán nincs még vége B. Zs. F1-es kar­rierjének, bár kétségtelen, hogy kellemetlen helyzetben van. Megfejtő, de Ferjáncz Attila nem tudta megmondani, hogy a gyor­sasági vagy a gokart szakágban - amelyek ugye „rokonságban" állnak a száguldó cirkusszal - van-e pillanatnyilag olyan tehet­séges reménység, akiből szívós munkával és megfelelő támoga­tói háttérrel, vagy a vakszeren­cse okán, lehet egy újabb Baumgartner Zsolt. Tehát akkor hosszú időre ennyi volt? Baumgartner számára a kör alighanem bezárult. Az­on­ban az idén lehet, hogy már nem hallhatja a tanácsokat BIRKÓZÁS Majoros megörökítve Az athéni olimpia 55 kg-os kö­töttfogású birkózóbajnoka, Ma­joros István örökítette meg kézlenyomatát a Magyar Sport­csillagok Falán. A Kecskeméti TE 31 éves klasszisát, a sportág legújabb egyéniségét dr. Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség el­nöke méltatta s hangsúlyozta, hogy Majoros győzelmével a birkózás legnagyobbjai közé emelkedett. Sőt az év sportolójá­nak választott kiválóságtól a szeptemberi budapesti, a Sportarénában sorra kerülő világbajnokságon is kiemelke­dő eredményt vár. Az ünnepi esemény zárása­ként Hegedűs átnyújtotta az Eu­­rópa-bajnoknak a tenyerelésért járó emlékplakettet és szobrot. Majorossal 131-re emelkedett azon világhírű magyar sporto­lók száma, akik elhelyezték kéz­lenyomatukat a Hemingway Alapítvány gondozásában létre­hozott Magyar Sportcsillagok Falán. Majoros „keze” a testne­velési egyetem aulájába kerül. unuim­s ISILLAG FALA SPOR CSILLA FALA SPORT­CSILLAG­ FALA, FALA ALA PORT­ILLAGO FALA Munkatársunktól t \ Magyar a gyári csapatban? Még mindig a dicsőséges Dakar-rali. A nyolc magyar egység célba érkezése után akadt a honi saj­tóban egy-két olyan megnyilvánulás, miszerint szép-szép, hogy ott vannak a mezőny elején, köze­pén a pilóták, de azért az éllovasok több mint egy napot vertek rájuk.­­ Nagyjából az elrajtoltak egyharmada-fele ért be a célba mindhárom kategóriában - mondta Or­mos István, az MNASZ tereprali szakágának vezetője. - Mindig sokan szeretnék meghódítani a sivatagot, de keveseknek sikerül. Olyan ez, mint a Mount Everest, oda sem jut el mindenki. Aki pedig fanyalog, annak csak egyszer kellene kipróbálni, milyen is negyvenfokos hőségben, porvi­harban menni, majd az előreláthatatlan homokgödrökbe beleesni és onnan az autót szó szerint két kézzel kiásni. Kritikájukat valószínűleg az Irigység vagy a személyes ellenszenv irányítja. Ormos elárulta, hogy a sikeres versenynek komoly hozadéka lehet. Egyrészt a magyar különítmény teljesítményére autósberkekben külföldön is felfigyeltek, másrészt pedig Kis Sándort - korábbi és az idei pmdukciója alapján - megkörnyékezte a Nissan gyári csapata. A szakágvezető úgy véli, két-há­­rom éven belül a pilóta akár csatlakozhat is a japánokhoz. (Kis az Információt nem kommentálta.) SZUMÓ Egy Masutoo, akit Attilának hívnak Még egy japánnak is di­csőség bekerülni a japán szumó profi ligába, nem­hogy egy külföldinek. A magyar tóth attila szerző­dést is kapott. Egyedül ment ki, de nincs egyedül, ott élő magyarok segíte­nek neki.______________ (raffal) Hogy mire is jó egy szumós juni­­or-világbajnoki ezüstérem? Arra mindenképpen, hogy igazolja, az illető a sportágában nem akárki. No, és arra is, hogy az il­lető felhívja magára az igazi szakértők, a japán mesterek fi­gyelmét. A szolnoki Tóth Attila tavaly nyári oszakai második he­lyével felforgatta a saját életét. - A mostani mesteremnek az öccse látott a vébén, s ő gondol­ta úgy, hogy jó befektetés vol­nék számukra - mondta a 19 éves Tóth. - Sokat gondolkod­tam, főleg a nagy távolság riasz­tott. De belevágtam, mert nincs veszítenivalóm. És, hogy mekkora megtiszteltetés a szerződés: a ja­pán klubok csak egy-két légióst foglalkoztathat­nak, s európai, ázsiai remény­kedők hada áll sorban azért, hogy beválogas­sák. Tóth Attila bega klub - ez amúgy az ország legújabb, sorrendben 55. profi klubja - tokiói szumó­­komplexumában. Ez amolyan bentlakásos edzőtábor, az újon­cok itt laknak, itt étkeznek. - Napi egy edzés van, az há­rom-négy órán át tart reggelen­te, a további program fürdésből, takarításból, étke­zésből, és ha vendég érkezik, akkor vendég­­fogadásból áll - tette hozzá a keresztség­­ben a Ma­sutoo ne­vet kapó magyar. - A Masu, a mesternek az aktív pályája során viselt mű­vésznevére, a to­o pedig Kelet- Európára utal. Ám csak Attilának hívják, a Masutoo-t a versenyeken hasz­nálja. Eddig egy, a 14 ligaújonc számára kiírt tornán indult, azon három győzelmet ért el, ami fel­jogosítja, hogy elinduljon a már­cius 13-27-i oszakai tornán. (A profi ligában a csapatok hat osz­tályban küzdenek, Tóth a legal­sóban indul. Ahhoz, hogy feljebb lépjen, vagy a legjobb győzelem/ vereség aránnyal kell bírnia.) December elején értesültek Tóthról a Tokióban élő magya­rok, és azóta ahol tudnak, segí­tenek neki. Mint elárulta, csak hallás után tanulja a fővárosban honos nyelvjárást, a helyi különös gasztronómia kínálatá­ból pedig egyedül a lóhústól un­dorodik. A specialitásokat még öt-hat éven át szeretné élvezni. Míg rendesen ki nem képzik, ez két év, addig haza sem jöhet. - Most százhuszonhét-száz­­harminc kiló között mozgok, en­nél tovább már nem nagyon akarok hízni. A súly különben sem annyira meghatározó, sok múlik a technikán, a taktikán. És, hogy mire lesz elég az, amit megtanulok? Hát, ez az ellenfe­lektől is függ... Akebono volt Japán talán valaha élt legna­gyobb, legeredménye­sebb szumósa. Csaknem akkora tisztelet övezi, mint a császárt. Tóth egy-két osztállyal írásos szerződés nélkül Meglepő, de a japánok egyáltalán nem írattak alá Tóth Attilával semmi­féle szerződést, csupán szóbeli egyezség köti őt a klubhoz. Igaz, a távol-keleti men­talitás szerint ez olyan, mintha a szavakat papírra vetették volna. Mint Masutov elárulta, nincs fix fizetése, kétha­vonta - a versenyeket követően - kap az eredményétől függően 100-130 ezer forintnak megfelelő jent a klubjától. Plusz ehhez jöhet még a helyi üzletemberektől szár­mazó némi apró, amit szimpátia alapján borítékba rejtve adnak át. Tóthnak keresetéből alig kell költe­ni, a japán szumószövetség által az egyesületeknek átutalt pénzből fe­dezik a klubok a szumósok étkezé­si és szállásköltségeit, feljebb kerüléssel is beérné

Next