24 óra, 2006. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
2006-03-04 / 54. szám
2006. MÁRCIUS 4., SZOMBAT Montenegró elszakadhat Szerbiától Filip Vujanovics, Montenegró elnöke csütörtökön kiírta a népszavazást a jelenleg még Szerbia-Montenegró tagköztársaságaként működő balkáni ország függetlenségéről. A referendumot május 21-én tartják. Az elnök javaslata szerint a népszavazásra bocsátót kérdés így hangzik: „Kívánja-e ön, hogy Montenegró független állam legyen az ezzel járó teljes nemzetközi elismertséggel?” ■ Az Európai Unió legszívesebben szőnyeg alá söpörné Montenegró függetlenségének kérdését, enélkül is akad elég probléma a balkáni térségben. Nyilatkozatában Vujanovics elmondta: a parlament és Montenegró is büszke lehet arra, hogy egyhangúlag fogadták el a népszavazásról szóló határozatot. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy 14 évvel ezelőtt már tartottak egy referendumot, amelyen a lakosság többsége kifejezte óhaját, hogy Montenegró az akkori, Kis-Jugoszláviának is nevezett Jugoszláv Szövetségi Köztársaság tagállama maradjon. Az akkori népszavazás lebonyolítása után zavargások kezdődtek az országban - tette hozzá az elnök. Montenegró elnöke szerint 14 esztendőre volt szükség ahhoz, hogy az akkor okozott sebek begyógyuljanak. Montenegró a mai napig megosztott a függetlenség kérdésében. Vannak, akik önálló nemzetnek tekintik népüket, nyelvüket pedig önálló montenegrói nyelvnek. Mások azt vallják: ők is ugyanolyan szerbek, a nyelvük csak a szerb egyik tájszólásának tekinthető. Podgorica a milosevicsi diktatúra idején azzal nyerte el a nemzetközi közösség szimpátiáját, hogy elhatárolódott a diktatúrától. Momir Bulatovics írta ki az első népszavazást a függetlenségről, ugyanaz a politikus, aki korábban Slobodan Milosevics lelkes híve volt. Mára azonban a nemzetközi közösséget megtestesítő Európai Unió szemében a podgoricai függetlenségi mozgalom túlhaladottá vált. Brüsszel szeretné, ha ez a kérdés valahogy lekerülne a napirendről, hiszen van még a térségben gond éppen elég. ■ Szabó Palócz Attila VILÁGTÜKÖR Nem lesz magyar egyetem? BABES-BOLYAI Az RMDSZ segítségét kéri a magyar oktatók gyűlése Egyelőre nem lesz Kolozsváron magyar egyetem, de az intézmény körüli viharok tovább dühöngenek. A vita odaáig fajult, hogy már Kertész Imre magyar származású Nobeldíjast is per fenyegeti. Lukács János, Kolozsvár A kolozsvári Bolyai-egyetem újraalapításáért küzdő BKB azt szerette volna, ha a gyűlésen bizalmi szavazást tartanak a BBTE magyar vezetőiről - Nagy László és Salat Levente rektorhelyettesről, valamint Szamosközi Istvánról, az akadémiai tanács alelnökéről. A BKB arra számított, hogy a bizalmi szavazást követően mindhármukat lemondatja, helyükre pedig nem jelölnek újakat, ily módon bojkottálva a magyar karok és a Bolyai-egyetem létesítését elutasító teljes egyetemi vezetést. A magyar karok létrehozását követelő íveket egyébként a magyar oktatók 83 százaléka aláírta, ezért is volt meglepő végül a bizalmi szavazás elmaradása. A bizalmi szavazásról szóló szavazást végül csak 40 oktató támogatta a jelenlevő 87-ből, a számos tartózkodás mellett pedig néhány „nem” szavazat is akadt, így arra nem kerülhetett sor. Hantz Péter, a BKB egyik alelnöke a sikertelenség ellenére is derűlátó. „Sikerült elfogadni három dokumentumot, ezek mindegyike valamilyen formában a változás szükségességét hangsúlyozza” - nyilatkozta tegnap lapunknak Hantz Péter. A három elfogadott dokumentum közül az egyikben az RMDSZ segítségét kérik a magyar karok és az önálló magyar egyetem létrejöttéhez, egy másikban tiltakoznak a BKB vezetőinek megfélemlítése ellen, míg a harmadikban leszögezik, hogy a magyar karok létesítésével nem a BBTE „szétrobbantása” a cél, hanem éppen az egyetem jobb működése. A gyűlésen egyébként a várakozásokkal ellentétben nemcsak az egyetem vezetőségét érték bírálatok, hanem a BKB tevékenységét is. Több egyetemi tanár szóvá tette, hogy a BKB túl agresszívan közeledik az egyetemalapítás kérdésköréhez, mások pedig azt kifogásolták, hogy a BKB anélkül gyűjtötte az aláírásokat, hogy világossá tette volna, ezeket beadványhoz kívánja felhasználni. „Nem vagyok elragadtatva attól, ami a kolozsvári magyar egyetem ügyével kapcsolatban a személyem körül történik” - mondta az Új Magyar Szónak Kertész Imre. A Nobeldíjas író azzal kapcsolatban nyilatkozott a napilapnak, hogy Andrei Marga, a BBTE Akadémiai Tanácsának elnöke bejelentette: bepereli Kertész Imrét egy cikk miatt, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lapban jelent meg. A BBTE volt rektora magyarországi vagy németországi bíróságon készül pert indít amiatt, hogy a cikk a kommunista rezsim elnyomó politikájának követőiként állítja be a Bolyai-egyetem visszaállítását ellenző BBTE-vezetőket. A várható perhez Kertész nem kívánt megjegyzéseket fűzni. Takács László, Szamosközi István és Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem oktatói ellen végül nem rendezték meg a bizalmi szavazást elutasította a román parlament jogi bizottsága a román magyar Gozsdu-egyezményt ratifikáló kormányrendeletet. A rendelet értelmében a több budapesti ingatlanból álló Gozsdu-vagyon a magyar állam tulajdonában maradt volna, viszont létrejött volna egy közös román-magyar közalapítvány, amely Gozsdu Manó emlékének ápolását és a román-magyar kapcsolatok erősítését célozta volna. A tavaly októberi közös kormányülésen aláírt szerződést a magyar parlament még novemberben elfogadta, a román törvényhozásban viszont még a képviselőhöz sem tudta ratifikálni az egyezményt. A román parlament alsóházának jogi bizottságában most már másodszor halasztották el a döntést a megállapodásról. A bizottság végül jövő hétre halasztotta a döntést, addig a kormánypártok koalíciós egyeztetésen alakítják ki álláspontjukat Moszkva tört II. János Pál életére? vizsgálat Ali Agca helyett Róma magyarázza a merénylet indítékait A Szovjetunió áll a II. János Pál ellen 25 évvel ezelőtt a római Szent Péter téren elkövetett merénylet mögött. Legalábbis így látja az a bizottság, amelyet a hidegháború titkainak felderítésére állított fel az olasz parlament. A három évvel korábban megválasztott pápára egy fiatal török, Mehmet Ali Agca adott le négy lövést. A ma 48 éves férfit, akit néhány hete szabadon engedtek, majd egy héttel később még négy évre visszazártak törökországi börtönébe, soha nem adott magyarázatot tettére. Moszkva, pontosabban a KGB szerepéről azonban évek óta folynak a találgatások, ahogy az latban állt a bolgár titkosszolgálattal. A parlamenti bizottság most kiadott jelentésében bizonyosnak tekinti a szovjet vezetés szerepét. A merényletet szerintük azért rendelte meg a Kreml a katonai hírszerzéstől, mert úgy látták, hogy a lengyel pápa és a hazájában működő Szolidaritás mozgalom közötti kapcsolat veszélyt jelenthet. Az orosz hírszerzés természetesen tagadta a szovjet elődjével szemben megfogalmazott vádakat, ahogy négy évvel ezelőtt a szófiai kormány is visszautasította, hogy bármi köze lett volna a merénylethez, amely súlyosan megsebesítette II. János Pál pápát. A Gy. M. is felmerült, hogy Agca kapcsá- II. János Pál pápa szerencsésen túlélte a merényletet 7 HÍRSAV Mindent kipakolt a guantánamói rab EGY KÖZELMÚLTBAN szabadult, Guantánamón fogvatartott rab kínzásokról, kényszeretetésről számolt be a brit lapoknak. Mohammed Bavazir beperelte az Egyesült Államokat, mert őrzőik erőszakkal vetettek véget éhségsztrájkjuknak. Hashajtót adtak nekik, majd egy székhez kötözték őket, és csövet dugtak le a torkukon, amelyen keresztül naponta háromszor táplálták őket. Nincs veszély Székelyudvarhelyen felújítja gépparkját a székelyudvarhelyi kaszárnya, a régi harckocsikat ezért a laktanyából a pályaudvarra vitték, nem pedig a magyarok ellen vezényelték oda - tájékoztatott Komoróczy Zsolt, a városháza szóvivője. Hozzátette: a híresztelésekkel ellentétben nincs szó „csapatösszevonásokról”, és a rémhírekkel szemben semmilyen veszély nem fenyegeti a március 15-i Székely Nagygyűlésre érkezőket. Tüntetők fogadták Busht Dél-Indiában a dél-indiai Haidarábádban tüntetők ezrei fogadták az amerikai elnököt. A muzulmánok összecsaptak a rohamrendőrökkel is. Látogatása után George Bush továbbutazott Pakisztánba. Az Indiával szomszédos országban rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készültek az elnöki vizitre, míg a lakosság egy része általános sztrájkba kezdett a látogatás ellen tiltakozva. George Bush Indiából Pakisztán felé vette útját . TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu A Hamasz szerint a fő probléma Izrael A Hamasz már Moszkvában van, és Izraelt okolja a kialakult helyzetért. A Palesztin Hatóság ugyanis a gazdasági csőd szélére jutott, miután a terroristának bélyegzett radikális szervezet választási győzelme óta a zsidó állam és az Egyesült Államok is befagyasztotta a pénzügyi segélyeket. A mozgalom vezetője, Haled Mesaal szerint Izraelnek „esze ágában sincs” betartani a béketervet. „A közel-keleti rendezés akadálya nem a Hamasz álláspontja, hanem Izraelé” - jelentette ki a szervezet vezetője. Azt is megerősítette, hogy továbbra sem hajlandók elismerni a zsidó államot. „Ez lezárt kérdés” - mondta. A radikális szervezet képviselőit Vlagyimir Putyin elnök hívta meg az orosz fővárosba. Moszkva ezzel megtörte a szervezet elszigetelésére tett lépéseket. Korábban ugyanis Izrael mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is a kapcsolatok megszakításával fenyegette meg a Palesztin Hatóságot. Az USA reménykedik abban, hogy Moszkvának sikerül radikális álláspontja megváltoztatására bírni a palesztin szervezetet. Ennek esélyeit csökkenti, hogy éppen tegnap összecsapások robbantak ki az izraeli katonák és a palesztin fiatalok között, amelynek során egy 15 éves fiú életét vesztette. ■ F. K.