24 óra, 2006. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
2006-03-04 / 54. szám
24 ÓRA - 2006. MÁRCIUS 4., SZOMBAT - KÖRKÉP RIPORT Vujity Tvrtko, a tv2 Napló című műsorának riportere ismét Afrikában készített filmet. Ruandát, a koponyák földjét, az elmúlt hét vasárnapján láthatták a televíziónézők. Kovács László tatabánya Bizonyára kevesen hiszik el a Pulitzer-emlékdíjas riporterről, hogy nem az a célja, minél nagyobb öldöklést, pusztítást mutasson be filmjeiben. - Soha nem vezérelt engem ilyesmi - szögezi le gyorsan. - Több oka volt annak, hogy szerettem volna eljutni az Egyenlítő környékén található országba. Egyrészt, hogy bemutassak egy újabb hétköznapi hőst, másrészt pedig Afrika szerelmese vagyok. Olyannyira, hogy tavaly a családom elé álltam, s kértem feleségemet, Gyöngyit, menjünk el a gyerekekkel közösen Gambiába. Nejem csak csóválta a fejét, és sorolta indokait: betegség, szegénység, nyomor. Nehezen sikerült meggyőznöm arról, hogy mosolygós emberek is élnek ott, meg kell ismernie a kultúrájukat, történelmüket. Azóta nem próbál lebeszélni arról, hogy Afrikába utazzak. Mindezen túl a Hotel Ruanda című film az egyik kedvencem, melynek helyszínére mindenképpen szerettem volna eljutni. - Miről szól? - vetem közbe. - Igaz történet alapján készült, a főszerepben mindenre elszánt szállodamenedzsert láthatunk, aki 1200 ember életét mentette meg 1994-ben. Tudni kell, a két népcsoport, a hutuk és a tutszik egymással szemben álltak. A rádióban bemondták a titkos jelszót: vágjátok ki a magas fákat, pusztítsátok el a csótányokat! A hutuk elkezdtek mészárolni. A hutu származású szálloda vezetője befogadta a tutszikat, s a trópusi forróságban engedélyt adott arra, hogy kiigyák a hotel úszómedencéjének vizét. Ebben a szállóban dolgozik az egyik barátom, akivel egy évvel ezelőtt Gambiában ismerkedtem meg. A hétköznapi hős mégsem a jó ismerős volt, hanem Szilvási József péceli lelkész és felesége, Szilvásiné Juhász Zsuzsanna. - Korábban feltűnt nekem, hogy a Közép-Afrikai Egyetem rektorának magyaros neve van. Utánanéztem, hogy Jozef Szilvasinak lehetnek-e hazánkból származó ősei. Kiderült, arról a péceli lelkészről van szó, aki öt évvel ezelőtt párjával együtt Ruandába költözött azért, hogy segítsen az ott lakókon, a túlélőkön. Mivel az afrikai ország nem arról híres, hogy a mobiltelefonok hazája lenne, nem volt egyszerű kapcsolatba lépni velük. De sikerült, s boldog vagyok, hogy megismerhettem a két csodálatos embert. Vujity Tvrtko egy hetet töltött Ruandában. Vegyes érzésekkel tért haza. Nagyon büszke volt Szilvási Józsefre és nejére, másrészt nagyon szomorú, a szörnyű látvány mindig lebénítja. Bármerre járt a lelkész és a felesége, mindenütt óriási tisztelet vette őket körül, mint az „igazi nagy fehér ember”, úgy tekintettek rájuk. Amikor megjelentek, vezető hírt adtak róluk a televízióban, az újságok címlapjain szerepeltek. Fantasztikusan jó érzés volt látni, a mi két emberünk töretlenül dolgozik azon, hogy békére tanítsa a ruandaiakat. Abban az országban teszik ezt, ahol a gyilkosok és az áldozatok hozzátartozói egy utcában, egy lakótömbben élnek. Akármerre megfordultam, csak kapkodtam a fejemet - folytatja. - Belegondolni is szörnyű, hogy 97 nap alatt 1 millió embert öltek meg, kínoztak halálra. Mindenhol kereszteket, koponyákat, lábszárcsontokat látni... Ott hagyták a holttesteket, ahol kivégezték őket. Borzalmas látványt nyújtott az ország, amely nincs akkora, mint a Dunántúl. - Ugye, milyen csodálatos Magyarország? - vált hirtelen témát Tvrtko. - Nagyon bízom abban, hogy a televíziónézők a film másodlagos mondanivalójára is rájöttek. Úgy látom, mi, magyarok, nagyon pesszimisták vagyunk. Azt hisszük, hogy itt a legrosszabb élni. Állandóak a politikai acsarkodások. Koszosak a buszok, késnek a vonatok, mindezeket a világ legnagyobb tragédiájaként éljük meg. Talán ezzel a filmmel is ráébresztettem néhány nézőt, hogy vannak a világban olyan helyek, ahol sokkal rosszabbul élnek az emberek. Értékelnünk kellene például, hogy a csapból iható víz folyik. Afrikában erre csak vágynak, gyerekek tömkelege hal meg ennek hiányában. Próbáljuk meg elfogadni, hogy nekünk igenis nagyon jó életünk van, legyünk hálásak a jó istennek, hogy ide teremtett minket! Gyilkosok és áldozatok egy utcában laktak Ruandáról dióhéjban Tvrtko: Bármerre néztem, mindenütt kereszteket, lábszárcsontokat és koponyákat láttam Terület: 26338 km Népesség: 7 954 000 fő Népsűrűség: 281 fő/km’ Államforma: elnöki köztársaság Függetlenség: 1962. július 1-jétől (Belgiumtól). Főváros: Kigali Hivatalos nyelv: francia, ruandai Vallás: katolikus 56% törzsi vallású 22% protestáns 13% mohamedán 9% Pénznem: ruandai frank 2004-es adat A riporter felesége szeretné megkeseríteni édesapja életét ma délután Tatabányán Vujity Tvrtko a hét végén megyénkben piheni ki a ruandai út fáradalmait. Ellátogatnak Oroszlányba, felesége szüleihez, majd a program Tatabányán folytatódik. Nem is akármilyennel. Szombaton 16 órakor megyeszékhelyünk női kosárlabdacsapata a Monor együttesét fogadja. Valószínűleg Tvrtko fiai, Benjamin és Barnabás nem tudják majd eldönteni, hogy kinek szurkoljanak, ugyanis a Tatabányai KC kispadjáról a nagypapa, Zsolnay Árpád irányítja majd játékosait, a másik oldalon pedig, a Pest megyei gárdában édesanyjuk, az egykori 110-szeres válogatott játékos, Zsolnay Gyöngyi igyekszik minél több kosarat szerezni. 5 Itt nincs tornaterem, ott uszoda is épül létesítményfejlesztés Az iskolai testnevelést nagymértékben segíthetik az új programok A Nemzeti Sport Hivatal pályázatot hirdetett a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében tornatermek építésére. Munkatársainktól MEGYEI INFORMÁCIÓ A pályázat célja, hogy a magyarországi alap- és középfokú oktatás infrastruktúrájából jelenleg hiányzó tornatermek közül mintegy 100 pótlását 2006 végéig megoldja. Továbbá tanuszoda épüljön minden kistérségben. Esztergomban a Szent Miklós Program kibővítéseként januárban megkezdődött az ingyenes úszásoktatás az Aquaszigeten. A képviselő-testület döntése értelmében minden nagycsoportos óvodás és első osztályos esztergomi gyermek számára az önkormányzat költségvetéséből finanszírozzák a 16 órás tanfolyamot. Pályázati támogatással építenek tornatermet a tokodi Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola Béke utcai épülete mellé. A kézilabdapálya méretű játékteret, öltözőket és kiegészítő helyiségeket magába foglaló tornaterem munkálatai már az idén elkezdődnek. Ebben a tanévben még a gyerekeknek a testnevelésórákat a tornaszobában tartják. Dorogon több mint 300 millió forintból épül meg 2007 végére a kétmedencés uszoda az északi településrészen. A műanyag borítású sípálya, a futballpálya, a sportcsarnok között építendő tanuszoda három óvodától és két általános iskolától, illetve a középiskolától is alig néhány percnyi távolságra lesz. A közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott kivitelező cég a munkálatokat április 15-én kezdi meg. Nyergesújfalun, a Kernstok Károly Általános Iskola tanuszodájában reggel nyolctól este kilencig szünet nélkül mozog a víz. Padányi Balázs, az intézmény testnevelő tanára sorolja a 12,5x5,5 méteres medence adatait. Az oktatóterület 90 centi mély, az ügyesebbek gyorsan beevickélhetnek a 180 centis részbe. Minden nyergesi gyerek ingyenesen vehet részt az úszásoktatásban. De ide járnak a gyerekek Süttőről, Lábatlanról, Bajótról, Tátról, Tokodról és Dorogról. Tatán négy általános iskola fenntartásáról gondoskodik az önkormányzat. A testnevelési órák megtartása szempontjából a Jázmin utcai intézmény van a legmostohább helyzetben, mert az ott tanuló alsó tagozatosok számára csupán egy tornaszoba áll rendelkezésre. Jobb körülmények között mozoghatnak a Fazekas utcai iskola diákjai, akiknek van egy tornatermük, de még jó szándékkal sem minősíthető tágasnak, ráadásul meglehetősen sötét, öreg és elavult. A vaszarysok sportcsarnokához viszonyítva mindenképpen, amit csaknem tíz esztendővel ezelőtt adtak át. A Kőkúti Általános Iskola tágas sportcsarnokát a közelmúltban újították fel. Itt egyébként a tatai kistérség első közös tanuszodáját is szeretnék megépíteni. Ez már nemcsak vágy, hanem konkrét terv, amit a képviselő-testület is jóváhagyott. Bajon és Tardoson már régen megépültek a tágas tornacsarnokok, s azóta is jól működnek. Naszályon egyelőre csak tornaszoba van az iskola földszintjén, s belátható időn belül nem tervezik önálló sportcsarnok kialakítását. Dunaalmáson viszont igen, ahol már az idei évben szeretnék elkezdeni az építkezést. Komárom kistérsége jól ellátottnak mondható mind tanuszodában, mind tornateremben. Bana és Mocsa kivételével a települések iskoláinak mindegyikében található tornaterem. Azonban ennek a két településnek az iskoláiban is van tornaszoba. A kistérség tanuszodája a komáromi termálfürdőben található. Ezt télen-nyáron igénybe vehetik a város és a környező települések iskolái. A komáromi iskolásoknak ingyenes, a környékbelieknek tanulói jegyet kell váltaniuk. A Bakonyalján nincs és nem is lesz tanuszoda - tudtuk meg Krupács András ácsteszéri polgármestertől, a kisbéri többcélú társulás vezetőjétől. Az ok egyszerű: olyan nagy költség építtetni, fenntartani, hogy az nem éri meg a településeknek. A bakonyaljai gyerekek Mórra, Székesfehérvárra, Komáromba járnak át úszni. Soron nagy gondot okoz az iskolai tornaterem hiánya, ezért a gyerekek a művelődési ház színháztermében kénytelenek tornázni. A kultúrtermet emiatt bordásfalak díszítik. Reményi Imre polgármestertől megtudtuk, hogy jelenleg keresik a megoldást, pályázni szeretnének. A negyvenmillió forintos új épületet az iskola mellé tervezik. A térségben még Bakonyszombathelyen terveznek tornatermet. Oroszlányban jelenleg a korszerűtlen, elavult sporttelepi medence funkcionál tanuszodaként. A város uszodája évek óta kihasználatlan, ezért az önkormányzat kiírta a közbeszerzési ejárást, és az idén egy vállalkozó elkezdi a felújítást. A bábolnai iskola tornacsarnokában ideálisak a feltételek A nyergesi Kernstok-iskola tanmedencéjében reggel nyolctól este kilencig szünet nélkül mozog a víz FOTÓ: KISS T. JÓZSEF