24 óra, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-17 / 140. szám
24 ÓRA - 2006. JÚNIUS 17., SZOMBAT RIPORT - INTERJÚ A megbocsátáshoz is nagy erő kell sportbaleset Tvrtko: Hihetetlen, ahogy a német társadalom Joachim Deckarmról gondoskodik Huszonhét évvel ezelőtt a Tatabányai Bányász SC - VfL Gummersbach kézilabda KEK-elődöntőn Pánovics Lajos, illetve Joachim Deckarm olyan szerencsétlenül ütközött össze, hogy a németek világbajnok játékosa életveszélyes, súlyos, maradandó sérülést szenvedett. A tv2 Napló stábja filmet készített Deckarmról, Vujity Tvrtko riportját az elmúlt héten láthatták a televíziónézők. Kovács László tatabánya/saarbrücken Bármikor, bármilyen témáról beszélgettünk Vujity Tvrtkóval, azt hangsúlyozta, mindig igyekszik megtisztelni a nézőket azzal, hogy alaposan felkészül. Emellett úgy dolgozik, hogy filmje elgondolkodtasson, másodlagos mondanivalóra hívja fel a figyelmet. - Soha nem vágok úgy neki a nagyvilágnak, nem úgy készítem a riportjaimat, hogy majd lesz belőle valami. Joachim Deckarmról, illetve Pánovics Lajosról, kettejük kapcsolatáról igyekeztem rengeteg információt gyűjteni, ha nehezen, de megszereztem a híressé vált mérkőzés televíziós felvételét is - elevenítette fel a forgatás előtti felkészülési időszakot Tvrtko. - Az egykori német játékosról tudtam, hogy hazájában élő legenda, róla nevezték el a városi sportcsarnokot, s a jövő évi férfi kézilabda-világbajnokság 53. születésnapján, január 19-én kezdődik majd. Ezek alapján gondoltam, hogy óriási tiszteletnek örvend, de emberi értékeit csak odakinn ismerhettem meg. Joachim Deckarm 131 napig feküdt kómában az 1979. március 30-án történt baleset után. Tvrtko úgy látja, a hajdani kiválóság azóta is az életéért küzd. - Kár lenne tagadni, nagyon sérült, beteg embert ismertem meg személyében. Most azonban nem éreztem szánakozást, sajnálkozást, hiszen a beszélgetés és forgatás alatt végig azt tapasztaltam, hogy az egykori remek sportolóban hihetetlen erő, kitartás, küzdeni akarás van. Joachim Deckarmot szerte a világban mindenki előtt példaképnek lehetne állítani. Hihetetlen, ahogy a német társadalom gondoskodik róla. Arról a volt játékosról, aki 1978-ban világbajnoki aranyérmet szerzett, s az évszázad legjobb kézilabdázójának választották hazájában. Balesete után a világ legnagyobb sportszergyártó cége, az Adidas is felajánlotta segítségét, 27 éve támogatja Deckarm gyógyulását. A riporter néhány másodpercig hallgat, majd tőlem kérdez. - Ha magyar játékos sérült volna meg ilyen súlyosan, milyen sorsa lett volna? Csöndesen, alig hallhatóan válaszol is rá Tvrtko: - Biztos vagyok abban, Magyarországon sokan elfelejtették volna, talán már nem is élne... Amikor kettesben beszélgettünk Pánovics Lajossal, neki is feltettem ezt a kérdést. Egyetértett velem. Természetesen a filmben is megszólalt Pánovics Lajos. Tvrtko örül annak, hogy a tatabányaiak egykori kitűnőségét is közelebbről megismerhette. - Csupa szív, fantasztikus, igazi sportembernek tartom, megerősíthetem azt, amit a riportban Joachim Deckarm édesanyja hangsúlyozott: kevés olyan ember van a világon, mint Pánovics Lajos. Lenyűgöző élmény volt látni, hogy mennyire törődik a barátjával, akit a baleset előtt is példaképének tekintett. Meghatódtam, amikor a németek volt játékosa úgy nyilatkozott, hogy a legjobb barátjának fogadta. Azt a sportolót, aki - igaz vétlenül - a sérülést okozta neki. Erre csak a legnagyobbak képesek. „Nem a haraghoz kell nagy erő, hanem a megbocsátáshoz” - mondta Deckarm. Szavai mindig a fülemben fognak csengeni... Tvrtko (balra), Pálovics Lajos és Joachim Deckarm a forgatáson 5 Frédi bácsi filmje volt... A filmben szerepelt Antalóczy Alfréd, a 24 Óra tudósítója is, aki 1979-ben a szakosztályelnöki tisztséget töltötte be a tatabányai klubnál. A baleset után folyamatosan tartotta Deckarmmal és édesanyjával a kapcsolatot, segédkezett abban, hogy az egykori német kézilabdázó többször eljusson magyarországi gyógykezelésre. Oroszlánrészt vállalt abból, hogy Vujity Tvrtko riportja elkészülhessen. Antalóczy Alfréd csütörtökön váratlanul elhunyt. Halála előtt két nappal Tvrtko a következőket mondta róla: - Elmondhatatlanul hálás vagyok a kézilabda-szakosztály egykori vezetőjének, a 24 Óra tudósítójának, Antalóczy Alfrédnak. Bátran mondhatom, nélküle ez a film nem jöhetett volna létre. Nagyon profi stábbal, gyártásvezetővel, operatőrrel, technikussal, vágóval dolgozom együtt. Frédi bácsi 69 éves, de bármikor szerződtetném gyártásvezetőnek, hiszen ilyen lelkiismeretesen és pontosan szervezni senki nem tud, mint ő. Annyit segített nekem, hogy bár én voltam a riporter, nyugodt szívvel mondhatom, ez Frédi bácsi filmje volt. Tata a víz, zene és virágok jegyében ^ fesztivál Kálovics Imre egyesületi elnök szerint több mint 200 ezren látogatnak majd Tatára. Nagy várakozás előzi meg a hagyományos és újdonságokkal szolgáló tatai fesztivál három napját. Ahogy az elmúlt 12 évben kialakult, jövő péntektől vasárnap éjszakáig sorjáznak a rendezvények. A fesztiválról Kálovics Imrét, a Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület elnökét kérdeztük. Sztrapák Ferenc - Mekkora az érdeklődés? - Ha csak annyi vendéggel számolunk, mint tavaly, akkor is jóval több mint 200 ezren érkeznek Tatára. Amerre járok, azt látom, hogy szívélyes vendéglátásra rendezkednek be a családok. Rövidesen jönnek a rokonok, jó ismerősök, barátok, kicsik és nagyok. A városban és a környéken szinte valamennyi szálláshely elkelt, lefoglalták. Három nap alatt mintha megtízszereződne Tata lakossága. - Nem sok ez egy kicsit? - Ennyi ember kíváncsi arra, hogy mi történik. Kultúra és igényes szórakozás ad egymásnak randevút. A zsúfoltságot igyekszünk elkerülni, enyhíteni. Éppen ezért kitágítottuk a rendezvények terét. A klasszikusnak mondható kulturális programok továbbra is főleg a várudvarban, a várkanyarban, a művelődési házban összpontosulnak. Az Eszterházy-kastély minden terme érdekes kiállításokkal, látnivalókkal várja az érdeklődőket. Újabb, kamara-jellegű színpadot állítunk fel a Bláthy-szakközépiskola udvarán. Bevonjuk a helyszínek közé az Építők parkját is, ahol a fesztivál „vidám parkját” rendezzük be. - Mit tettek azért, hogy mindenki megtalálja az ízlésének megfelelő programot? - Még be sem fejeztük a legutóbbi, 12. fesztivált, már összeült az elnökségünk, hogy megbeszéljük a tapasztalatokat, s nekiláttunk az idei seregszemle szervezésének. Tiszteletben tartjuk a hagyományokat, de kitaláltuk például, hogy változatos képző- és iparművészeti tárlatok legyenek az Eszterházy-kastélyban, ahová sokáig a lábukat sem tehették be az érdeklődők. A Fényes fürdő területére strandröplabda-kupát hirdettünk meg. Borkorzót is nyitunk annak jegyében, hogy 2006-ot a gasztronómia és bor éveként tartjuk számon. A hagyományos tűzijáték petárdáit pedig a korábbinál több helyszínről lövik magasba. - Ki, mennyire támogatja a rendezvénysorozatot? - Nehéz erről beszélni. Nem is egyszer, ezerféle módon próbálkoztunk a helyi vállalkozók megnyerésével, de szinte hiába. Szívesebben települnek ki a fesztivál területére, hogy közvetlen hasznot húzzanak a hírnevéből, mert úgy érzik, joguk van hozzá, miután adóznak az államnak,és a városnak. Az egyesületünk, amelyik szervezi a fesztivált, és összesen 3 millió forinttal részesedik a városi büdzséből, el sem tudna indulni ekkora összeggel a mai árak és jogdíjak ismeretében. Jó, ha ennyi a közműszámlákra futja. Az összköltség ennek legalább a tízszerese. - Mi a gond? - Az, hogy sok vállalkozó úgy vélekedik: eleget teszek a súlyos adókötelezettségnek, tessék abból szervezni fesztivált. A képviselők többsége szerint viszont mindinkább a fesztiválnak kell eltartania saját magát, ha már létezik. Ingyen kapjuk a közterületet. De ez csak akkor válik értékteremtővé, ha rendezvények népesítik be. Elmozdulás talán a képviselő-testület megújulásától várható. - Milyen támogatókra van szükség? - Akik hajlandóak áldozni a minőségre, művelődésre, kultúrára, mert tudják, hogy ez nem hiábavaló dolog. Olyan lokálpatriótákra, akik itt élnek, vagy ha elszármaztak, a szívük mélyén akkor is tataiak maradtak, és így vagy úgy, tenni akarnak a városért és azokért, akik itt élnek. Érdekes, a közeli Neszmélyről ingyenes hangversennyel támogatják fesztiválunkat a Dzsesszmély szervezői. Tudják, hogy sok olyan zenebarát ismeri meg őket a vizek városában, akikre majd a saját rendezvényükön is számíthatnak. - A víz holnap másféle tükrét mutatja, a zene hangjai elszállnak, a sok-sok virág elhervad. Mi marad meg a fesztiválból? - Az emberek arról beszélnek, hogy milyen szép volt az esküvői csokor, az asztaldísz, önfeledten tapsolnak a koncerteken, most is várják a vízi felvonulást, a regattát, a Kék szalag vitorlásversenyt az Öreg-tavon, a gyönyörű tűzijátékokat, meg a péntek és szombat éjszakai utcabált... Egyre többen mondják, hogy erről a fesztiválról is híres a mi városunk. Kálovics Imre: A támogatás nem hiábavaló, egyre több vendég érkezik a vizek városába Zsűri elé állnak a legszebb hölgyek Az utolsó napok is tartogatnak teendőt a szervezőknek. Például további jelentkezőket várnak a beharangozott szépségversenyre (telefon: 20-9876148). Tavaly jól sikerült a bemutatkozás. Minden bizonnyal így lesz az idén is. Egy éve 15-en jutottak a döntőbe. Most mindenki közönség elé léphet. A tavalyi győztes, Török Rita, az idei verseny műsorvezetőjeként tér vissza.