24 óra, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-06 / 156. szám
24 ÓRA - 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA tatai edzőtábor Százegy olimpiai aranyat kovácsoltak össze. Két éve, amióta holland szövetségi kapitánya van a labdarúgó-válogatottnak, a nemzeti tizenegy már nem jár ide. Egy multifunkcionális csarnok kellene, ennek a beruházásnak nagyjából 500-600 millió forint a forrásigénye. / / VITATHATATLAN ÖTKARIKÁS VONZERŐ Csaknem húsz hektár. Helyi védettségű természetvédelmi területen fekszik. 1951. július 2-án nyitotta meg kapuit. Fennállása óta közvetve vagy közvetlenül, de 101 magyar olimpiai aranyérmet „kovácsoltak” itt. Aki még nem találta ki, annak segítünk, ez a Tatai Olimpiai Edzőtábor. Petrik József tata 1948-ban, a londoni olimpia előtt rakták le a Tatai Edzőtábor alapjait. A magyar sport történetében ez volt az első ilyen jellegű központi létesítmény. Sajátságos mikroklímája segítette a terület kiválasztását, az aktuális politikai és sportvezetés pedig felismerte egy központi sportbázis felállításának fontosságát. A tábor azóta is áll, pedig a politikai, társadalmi viharok nem kímélték. A létesítmény jelenlegi vezetője Lázár Ottó, akinek pontos titulusa, megbízott olimpiai központvezető. Vele beszélgettünk múltról és jövőről. - A tábor megnyitását követően szinte azonnal a sportolók igazi találkahelyévé vált - emelte ki a beszélgetőpartnerünk. - Olyan baráti légkör alakult ki, amely lehetővé tette, hogy a legjobb sportolók, az olimpikonok megismerték egymás munkáját, egy másik sportág felkészülési nehézségeit, az ismeretségek a megbecsülésre alapozódtak. Akkoriban - a vizes sportok, úszás, póló, kajak-kenu kivételével - mindenki itt készült, aki tehette. Igazi olimpiai nagyságok gyakoroltak, edzettek Tatán. Az induláskor valóban a magyarok „olimpiamániája” volt a döntő. Egy-egy Európa-bajnokság vagy világbajnokság szinte csak másodlagosnak számított. A number one-t az ötkarikás játékok jelentették. A tábor építői is így - olimpia központúan - gondolkodtak. Az évek során folyamatosan fejlesztették a létesítménykomplexumot - jegyezte meg Lázár Ottó. - 1977-ben adták át például a fedett uszodát, és a kilencvenes évek közepén, Reining István vezetése alatt nyerte el a tábor nagyjából a jelenlegi formáját. Kétszintes lett a szálloda, bővült az étterem. Sajnos ahhoz, hogy igazán a XXI. századba lépjen az edzőtábor, újabb beruházásokra lenne szükség, de a jelenlegi gazdasági helyzetben erre kevés az esély. Az olimpiai központban fontos lenne, ha épülne egy multifunkcionális csarnok, amely alkalmas az atlétika mellett egyéb sportágak fogadására. Ennek a beruházásnak nagyjából 500-600 millió forint a forrásigénye. A szálloda fejlesztése, energiatakarékos megoldások beépítése is mintegy 250 millióba kerülne. Ezek a korszerűsítések alapozhatnák meg a létesítmény jövőjét. Az elmúlt évben 56 százalékos volt a tábor kihasználtsága - hangsúlyozta a központ vezetője. - Ennek a 80 százalékát tette ki a felnőtt- és utánpótláskorú magyar versenyzők edzőtáborozása. Most, az olimpiát követő évben, egy picit gyengébb az intézmény kihasználtsága. Két éve, amióta holland szövetségi kapitánya van a labdarúgó-válogatottnak, nemzeti tizenegy már nem jár a ide, pedig jó a kapcsolatunk az MLSZ-szel. Többnyire négy-, ötcsillagos szállodák köré, mellé szervezik a futballisták a felkészülésüket. Nálunk „csak” háromcsillagos a hotel. Ennek el- Az edzőtábor adottságai lenére, a telki központ megépülése óta is már kétszer járt itt a női válogatott és az utánpótlás-együttes. Tatának vitathatatlan a vonzereje, nimbusza. Azok a sportolók, akik a hősidőkben itt megfordultak, egy részük napjainkra szövetségi kapitány, sportvezető lett. Érthető a kötődésük hozzánk, most ők hozzák ide tanítványaikat, csapataikat, így született, születik a tradíció. Nagy előny a tábor komplexitása: az asztaliteniszezőktől a vívókig mindenkit ki tudunk szolgálni, és az sem mellékes, hogy egy abszolút sportbarát közeg foglalkozik a versenyzőkkel. Gondolok itt a takarító nénitől egészen a recepciósig mindenkire. ■ Az elmúlt évben 56 százalékos volt a tábor kihasználtsága. Ennek a 80 százalékát tette ki a felnőtt- és utánpótláskorú magyar versenyzők edzőtáborozása Lázár Ottó: Területe:_______________19 hektár Szállodai férőhely: 118 (kétágyas szobák) Éttermek szám: 100, illetve 200 férőhelyes2. Orvosi rendelő:________________1 Labdarúgópálya:________füves, 2 db Labdajátékok csarnoka:__________1 Küzdősportok csarnoka:__________1 Ökölvívóterem:________________1 Súlyemelőterem:_______________1 Lőtér:______________1; 25 méteres Lövészetre alkalmas csarnok:_______ ___________________1; 10 méteres Konditerem:__________________1 Futófolyosó: _______150 méteres + távolugró gödört; Fedett uszoda: 1; 25 méteres, 3 pályás Automata tekepálya:______1; 4 sávos Teniszpálya: salakos és műanyag borítású Konferenciaterem: 1; 200 férőhelyes Tanácsterem: 2; 40-40 férőhelyes Tárgyaló: _______3; 20-20 fős Földi Imre: A pörkölt volt a kedvencem. Nagy verseny előtt hússal, sonkával tömtek, attól nem nő a pocak A NEMZET SPORTOLÓJA, aZ 1972-es müncheni olimpia súlyemelőbajnoka majd' egy emberöltőt töltött el Tatán, az edzőtáborban. Ez nem is csoda, hiszen versenyzőként öt olimpián, számtalan Európa- és világbajnokságon képviselte hazánkat, és szinte kivétel nélkül itt készült fel a legrangosabb viadalokra. - Már egészen fiatalon gyakran kijártam edzeni a táborba - mondta Földi Imre. - Aztán, amikor válogatott sportoló lettem, szinte már ott is laktam. Éppen a közelmúltban gondolkodtam el azon, hogy mennyi időt töltöttem el Tatán. Ahogy így összeadogattam, kijött vagy húsz év. Amire most is szívesen emlékszem vissza, az a kaja. Csodálatosak voltak az ízek. Finom és tápláló volt a menü. Most is jól főznek az edzőtábor konyháján, de valahogy már mások az alapanyagok. A kedvencem a pörkölt volt, de a natúr húsokat is szerettem. A szakácsok nagyok kedvesek voltak velem. Miután sokszor kellett fogyasztanom a nagy verseny előtt, inkább hússal, sonkával tömtek, attól nem nő a pocak, a súly. Igaz, annyit kellett edzeni, hogy pocakeresztésről aligha lehetett szó. Földi Imre úgy emlékszik, körülbelül húsz évet töltött az edzőtáborban 5 Velős csont protekcióval Kuzánszky Jenő, a labdarúgó Aranycsapat tagja pályafutása során hosszú időt töltött a Tatai Edzőtáborban. A '48-as olimpia után Helsinkire már itt készült a később olimpiai bajnok futballválogatottunk, és annak technikás jobbhátvédje is. - Nálunk a szocialista táboron belül - gyorsan kapcsolt az állami vezetés, hogy a rendszert leginkább a sporton és a kultúrán keresztül tudják elfogadtatni - emlékezett vissza a 49-szeres válogatott. - Akkoriban például sportágfüggő volt az élelmiszer-ellátási kvóta is. A súlyemelők vagy a birkózók jóval több „kalóriát” kaptak, mint mi De azért rólunk is tisztességesen gondoskodtak. A sportnak rangja, a sportolóknak tekintélyük volt Egy olyan időszakban, amikor még a velős csonthoz is protekció kellett a hentesnél. Szép volt, jó volt Tatán, és ne feledjük, 16 olimpiai aranyérmet szereztünk az '52-es nyári játékokon. Ezt nem kell megmagyarázni.