24 óra, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-06 / 156. szám

24 ÓRA - 2009. JÚLIUS 6., HÉTFŐ A NAP TÉMÁJA tatai edzőtábor Százegy olimpiai aranyat kovácsoltak össze. Két éve, amióta holland szövetségi kapitánya van a labdarúgó-válogatottnak, a nemzeti tizenegy már nem jár ide. Egy multifunkcionális csarnok kellene, ennek a beruházásnak nagyjából 500-600 millió forint a forrásigénye. / / VITATHATATLAN ÖTKARIKÁS VONZERŐ Csaknem húsz hektár. Helyi védettségű termé­szetvédelmi területen fek­szik. 1951. július 2-án nyitotta meg kapuit. Fennállása óta közvetve vagy közvetlenül, de 101 magyar olimpiai aranyér­met „kovácsoltak” itt. Aki még nem találta ki, an­nak segítünk, ez a Tatai Olimpiai Edzőtábor. Petrik József tata 1948-ban, a londoni olim­pia előtt rakták le a Tatai Edző­tábor alapjait. A magyar sport történetében ez volt az első ilyen jellegű központi létesít­mény. Sajátságos mikroklímá­ja segítette a terület kiválasz­tását, az aktuális politikai és sportvezetés pedig felismerte egy központi sportbázis felállí­tásának fontosságát. A tábor azóta is áll, pedig a politikai, társadalmi viharok nem kí­mélték. A létesítmény jelenlegi veze­tője Lázár Ottó, akinek pontos titulusa, megbízott olimpiai központvezető. Vele beszélget­tünk múltról és jövőről. - A tábor megnyitását köve­tően szinte azonnal a sporto­lók igazi találkahelyévé vált - emelte ki a beszélgetőpartne­rünk. - Olyan baráti légkör alakult ki, amely lehetővé tet­te, hogy a legjobb sportolók, az olimpikonok megismerték egymás munkáját, egy másik sportág felkészülési nehézsé­geit, az ismeretségek a megbe­csülésre alapozódtak. Akkori­ban - a vizes sportok, úszás, póló, kajak-kenu kivételével - mindenki itt készült, aki te­hette. Igazi olimpiai nagysá­gok gyakoroltak, edzettek Ta­tán. Az induláskor valóban a ma­gyarok „olimpiamániája” volt a döntő. Egy-egy Európa-baj­­nokság vagy világbajnokság szinte csak másodlagosnak számított. A number one-t az ötkarikás játékok jelentették. A tábor építői is így - olimpia központúan - gondolkodtak.­­ Az évek során folyamato­san fejlesztették a létesítmény­komplexumot - jegyezte meg Lázár Ottó. - 1977-ben adták át például a fedett uszodát, és a kilencvenes évek közepén, Reining István vezetése alatt nyerte el a tábor nagyjából a jelenlegi formáját. Kétszintes lett a szálloda, bővült az étte­rem. Sajnos ahhoz, hogy iga­zán a XXI. századba lépjen az edzőtábor, újabb beruházások­ra lenne szükség, de a jelenle­gi gazdasági helyzetben erre kevés az esély. Az olimpiai központban fon­tos lenne, ha épülne egy mul­tifunkcionális csarnok, amely alkalmas az atlétika mellett egyéb sportágak fogadására. Ennek a beruházásnak nagy­jából 500-600 millió forint a forrásigénye. A szálloda fej­lesztése, energiatakarékos megoldások beépítése is mint­egy 250 millióba kerülne. Ezek a korszerűsítések alapoz­hatnák meg a létesítmény jö­vőjét.­­ Az elmúlt évben 56 száza­lékos volt a tábor kihasználtsá­ga - hangsúlyozta a központ vezetője. - Ennek a 80 százalé­kát tette ki a felnőtt- és utánpót­láskorú magyar versenyzők edzőtáborozása. Most, az olim­piát követő évben, egy picit gyengébb az intézmény kihasz­náltsága. Két éve, amióta hol­land szövetségi kapitánya van a labdarúgó-válogatottnak, nemzeti tizenegy már nem jár a ide, pedig jó a kapcsolatunk az MLSZ-szel. Többnyire négy-, öt­csillagos szállodák köré, mellé szervezik a futballisták a felké­szülésüket. Nálunk „csak” há­romcsillagos a hotel. Ennek el- Az edzőtábor adottságai lenére, a telki központ meg­épülése óta is már kétszer járt itt a női válogatott és az után­pótlás-együttes. Tatának vitat­hatatlan a vonzereje, nimbu­sza. Azok a sportolók, akik a hősidőkben itt megfordultak, egy részük napjainkra szövet­ségi kapitány, sportvezető lett. Érthető a kötődésük hozzánk, most ők hozzák ide tanítvá­nyaikat, csapataikat, így szüle­tett, születik a tradíció. Nagy előny a tábor komplexitása: az asztaliteniszezőktől a vívókig mindenkit ki tudunk szolgál­ni, és az sem mellékes, hogy egy abszolút sportbarát közeg foglalkozik a versenyzőkkel. Gondolok itt a takarító nénitől egészen a recepciósig minden­kire. ■ Az elmúlt évben 56 százalékos volt a tábor kihasználtsága. Ennek a 80 százalékát tette ki a felnőtt- és utánpótláskorú magyar versenyzők edzőtáborozása Lázár Ottó: Területe:_______________19 hektár Szállodai férőhely: 118 (kétágyas szobák) Éttermek szám: 100, illetve 200 férőhelyes2. Orvosi rendelő:________________1 Labdarúgópálya:________füves, 2 db Labdajátékok csarnoka:__________1 Küzdősportok csarnoka:__________1 Ökölvívóterem:________________1 Súlyemelőterem:_______________1 Lőtér:______________1; 25 méteres Lövészetre alkalmas csarnok:_______ ___________________1; 10 méteres Konditerem:__________________1 Futófolyosó: _______150 méteres + távolugró gödört; Fedett uszoda: 1; 25 méteres, 3 pályás Automata tekepálya:______1; 4 sávos Teniszpálya: salakos és műanyag borítású Konferenciaterem: 1; 200 férőhelyes Tanácsterem: 2; 40-40 férőhelyes Tárgyaló: _______3; 20-20 fős Földi Imre: A pörkölt volt a kedvencem. Nagy verseny előtt hússal, sonkával tömtek, attól nem nő a pocak A NEMZET SPORTOLÓJA, aZ 1972-es müncheni olimpia súlyemelő­bajnoka majd' egy emberöltőt töltött el Tatán, az edzőtáborban. Ez nem is csoda, hiszen verseny­zőként öt olimpián, számtalan Európa- és világbajnokságon képviselte hazánkat, és szinte ki­vétel nélkül itt készült fel a leg­rangosabb viadalokra. - Már egészen fiatalon gyak­ran kijártam edzeni a táborba - mondta Földi Imre. - Aztán, amikor válogatott sportoló let­tem, szinte már ott is laktam. Éppen a közelmúltban gondol­kodtam el azon, hogy mennyi időt töltöttem el Tatán. Ahogy így összeadogattam, kijött vagy húsz év. Amire most is szívesen emlékszem vissza, az a kaja. Csodálatosak voltak az ízek. Fi­nom és tápláló volt a menü. Most is jól főznek az edzőtábor konyháján, de valahogy már mások az alapanyagok. A ked­vencem a pörkölt volt, de a na­túr húsokat is szerettem. A sza­kácsok nagyok kedvesek voltak velem. Miután sokszor kellett fogyasztanom a nagy verseny előtt, inkább hússal, sonkával tömtek, attól nem nő a pocak, a súly. Igaz, annyit kellett edze­ni, hogy pocakeresztésről alig­ha lehetett szó. Földi Imre úgy emlékszik, körülbelül húsz évet töltött az edzőtáborban 5 Velős csont protekcióval Kuzánszky Jenő, a labdarúgó Aranycsapat tagja pályafutása során hosszú időt töltött a Tatai Edzőtáborban. A '48-as olimpia után Helsinkire már itt készült a később olimpiai bajnok fut­­ballválogatottunk, és annak technikás jobbhátvédje is. - Nálunk­­ a szocialista tábo­ron belül - gyorsan kapcsolt az állami vezetés, hogy a rend­szert leginkább a sporton és a kultúrán keresztül tudják elfo­gadtatni - emlékezett vissza a 49-szeres válogatott. - Akkori­ban például sportágfüggő volt az élelmiszer-ellátási kvóta is. A súlyemelők vagy a birkózók jóval több „kalóriát” kaptak, mint mi De azért rólunk is tisztességesen gondoskodtak. A sportnak rangja, a sporto­lóknak tekintélyük volt Egy olyan időszakban, amikor még a velős csonthoz is protekció kellett a hentesnél. Szép volt, jó volt Tatán, és ne feledjük, 16 olimpiai aranyérmet szerez­tünk az '52-es nyári játékokon. Ezt nem kell megmagyarázni.

Next