24 óra, 2015. május (26. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-16 / 114. szám

2 3 PERCES INTERJÚ Számháborút szerveznek fiataloknak, fiatalokról szó­ló programot tartottak fia­talok részvételével a tatabá­nyai városházán. A rendez­vényről Bereznai Csaba al­polgármestert kérdeztük. - Kik szervezték az eseményt? - Az Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma ifjúsá­gi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Schada Tamás és munkatársai, akik márci­us végén indították el a „Ró­lad szól" elnevezésű orszá­gos turnéjukat. Ennek során nem csak a megyeszékhelye­ket keresik fel. Céljuk, hogy az ifjúságpolitika megújítá­sát szolgáló új koncepció ki­dolgozása érdekében közvet­lenül ismerjék meg a fiata­lok véleményét. - Mi minden került „felszínre”? - Először a vendégek tet­tek fel kérdéseket. Például ar­ról, hogy milyen kedvezmé­nyekre, támogatásokra vol­na igény, mennyire gyakori­ak az internetes zaklatások, van-e elég szórakozási lehető­ség, illetve fontosak-e még a hagyományos közösségek? - Milyen válaszokat kaptak? - A jelenlévők 30 százalé­ka úgy vélte, hogy manap­ság sokkal fontosabbak az internetes közösségi olda­lak. Örültem viszont annak, hogy a többiek elmondták, ma is szívesen járnak sport­körökbe, néptáncos foglalko­zásokra. Volt aki megjegyez­te, hogy a Csónakázó-tavon nem lehet csónakázni. En­nek utána fogok járni, s szor­galmazom majd, hogy le­gyen erre is lehetőség. Saj­nos az is kiderült, hogy sok általános iskolás lányt is zaklattak már a Facebookon. - Született-e konkrét döntés? - Egyelőre csak annyi, hogy a leglelkesebbek elha­tározták a városi számhábo­rú szervezését, aminek rész­letei a Facebookon ismerhe­tők meg. ■ P. P. BEREZNAI CSABA ALPOLGÁR­MESTER 2015. MÁJUS 16., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Évek óta halljuk, tudjuk, visszatérőben vannak a for­rások Tatán, a közelmúltban pedig, miután a Május 1. úti sávok egyikét is „elfoglalta” a víz pár méteren, már azok­nak is egyértelmű, akik ed­dig nem találkoztak az újra­éledő felszín alatti vizekkel. A városnak, együttműködve más hatóságokkal és szerve­zetekkel, lépnie kell, és már tudják is, merre. Szűz Annamária A visszatérő források miatt szükséges feladatokról, eddigi munkákról Márkl Levente kör­nyezetvédelmi és energetikai referens beszélt lapunknak. Mint mondta a városi források közül először a Május 1. út 45- ös számú házánál tért vissza. A vizet innen dréncsövekkel ve­zették el, és figyelik az épüle­tet, de az nem süllyedt azóta. A közelben kellett lezárni a közel­múltban a külső sávot is egy kis szakaszon.­­ Az út a Magyar Közúthoz tartozik, hamarosan egy átme­neti megoldással le is aszfaltoz­zák majd a feltárást, de ki kell majd dolgozni a végleges meg­oldást is a földtani intézettel együttműködve - részletezte, hozzátéve, hogy a közelben épü­lő sportcsarnoknál komolyabb fennakadásokat nem okoztak a források, hiszen már a tervezés­kor is figyelembe vették azokat.­­ A Kőkút közben lévő for­rást már bekötöttük a Kismo­­só-patakba, de a forrást vala­milyen attrakció formájában meg szeretnénk majd jeleníte­ni a csarnoknál. Ugyanígy ve­zettük el egyébként az úttest alatti forrás vizét is. Sőt, a Réti 8-as számú halastavat is oda ve­zetett forrásvízzel tápláljuk, az Új úttól kiépített „csatornarend­szeren” keresztül - sorolta a re­ferens, akitől arra is rákérdez­tünk, hogy mi a helyzet az Es­­terházy-kastély parkjában vis­­­szatért forrással. Mint megtud­tuk, az állami tulajdonban lévő területen visszatért forrás­víz elvezetéséről az önkormányzat gondoskodik. Ahogy Bencsik János ország­­gyűlési képviselő fogalmazott a közelmúltban, lesz víz, de nem mindig akkor, amikor ar­ra szükség lesz. A Magyar Föld­tani és Geofizikai Intézet alap­kutatása, tanulmányok és a la­kosság bejelentései elegendőek ahhoz, hogy megállapíthassuk: Tata önállóan nem tudja kezel­ni a visszatérő forrásokat, hi­szen milliárdos tételekről van szó. Ennek kapcsán arra is kí­váncsiak voltunk, hogy volt-e már magyar városnak hasonló „gondja ” a visszatérő vizekkel. Mint Márkl Leventétől meg­tudtuk, ha nem is ekkora mér­tékben, ilyen sok helyen és ek­kora vízhozammal, de máshol is visszatértek már a források.­­ Jellemzően a bányászati te­vékenységek megszűnése után tértek vissza a források máshol is. Veszprém megyében is van ilyen település. A tavaly rende­zett konferenciánkon pont eze­ket a tapasztalatokat gyűjtöt­tük és osztottuk meg egymás­sal. Annak idején még gondol­ni se lehetett arra, hogy egy­szer megszűnik a bányászat és az elapadt források ezért vis­­­szatérhetnek, de ki szeretném emelni, hogy az érintett terüle­ten és a közelükben ennek el­lenére mégis olyan alapokra épültek a tömbök, amely ellen­áll a visszatérő forrásoknak - tette hozzá a referens, aki azt is elmondta, a víz turisztikai vagy gazdasági hasznosítása is napirenden van (gondoljunk csak a Réti-tavakra vagy mond­juk locsolásra), de az első az el­vezetés a város, a lakók, az épü­letek, közüzemek biztonsága. Ezen dolgozik a Forrás munka­­csoport is. A források utat törnek maguknak erőre kapnak A föld alatti vizek visszatérésével a földfelszínen is gyarapodnak a teendők így nézett ki a Miklós malom környezete, amikor még volt víz a mederben Jelenleg száraz a patakmeder, amit az angol-parki források vize táplált Ütemezett tervek, feladatok és kiadások A közelmúltban elkészült be­­avatkozási tanulmány pontokba szedte azokat a feladatokat és lépéseket, amelyek a közeljövő­ben Tatára várnak a visszatérő források miatt. A részletes geo­­technikai vizsgálat és az építés­­földtani térkép elkészítése a ki­emelt és fokozottan sérülékeny területeken mintegy 40, a terület többi részén 60 millió forintot emészthet fel 2020-ig. A vízveze­tő törések pontos meghatározá­sához szükséges munkákra 7,3 millió forintot terveztek, az épü­letek felmérése mintegy 160 mil­lió forintos költség lehet 2018-ig, a Kismosó-pataknál lévő szen­­­nyező források feltárása 15 mil­lió, a csapadék-, és szennyvíz­rendszer tehermentesítése, a for­rásvizek elvezetése 7,5 millió, a fejlesztési és környezetvédelmi tervek és programok felülvizsgá­lata és újrahangolása 2017-ig 30 millió, az egységes monitoring rendszer 2016-ig 35, majd évi 3­3 millió forintos költséggel sze­repel a tervben. Az egységes, át­fogó adatbázis 2020-ig 80 mil­lió, a lefolyás modellezésére al­kalmas 10 centiméteres, úgyne­vezett ortofotók és sterepfotókból összeálló digitális terepmodell 2016-ig 25 millió, az éghajlatvál­tozással összefüggésben a karsztvízszint és a vízhozam vár­ható feltérképezése 8 millió, a kritikus infrastruktúraelemek állapotfelmérése, a közműtérké­pek aktualizálása 2016-ig 20 millió forintba kerülhet. A háromdimenziós vizsgálatok világában elismertség Régészeti háttérbázis, kutatás-fejlesztési tudásközpont A Pázmány Péter Egyetem leg­nagyobb jelentőséggel bíró esz­tergomi fejlesztéseként számon tartott térinformatikai labor­jának átadási ünnepségét tar­tották tegnap. A pszichológiai és régészeti célokat egyaránt szolgáló beruházás hozzásegít­heti az oktatási intézményt ah­hoz, hogy megkerülhetetlen, a nemzetközi tudományos élet­ben is magasan jegyzett tudás­­központtá nemesüljön.­­ A mai nap a hagyományos, korábban egyszerű tudását­adásra épülő oktatási tevékeny­séget felülírja - ám fel nem vált­ja - az alapkutatások végzése. A régészeti tanszék csaknem százmillió forint értékben szer­zett és szerez be olyan eszközö­ket, szoftvereket, amikkel az egész egyetem hírnevét képe­sek leszünk növelni a világban - számolt be róla dr. Botos Má­té dékán. Romanek Etelka az elmondot­takhoz hozzátette: a beruházás egy újabb jelentős lépés azon az úton, amelyen a település el­indult, és amely az egykori fő­város rangjához méltó megbe­csülésének és büszkeségének helyreállításához vezet. A meg­valósításban elévülhetetlen ér­demeket szerzett dr. Major Ba­lázs tanszékvezető elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a siker egy valódi csapatmunka ered­ménye. ■ Barlangi Dr. Horváth István régészeti leletet mutat Romanek Etelkának Rendezik a ravatalozó környékét. Vérteskethelyen néhány napon belül befejeződik a ravatalozó környékének a rendbetétele. Egymillió forintért vásárolta meg az önkormányzat a szükséges anyagokat, a közmunkások pedig térköveztek, parkosítottak, és padokat is elhelyeztek a közelben.

Next