24 óra, 2015. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

2015-07-02 / 153. szám

2015. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK Simon Krisztiántól, a válogatott játékosától kaptak gólpasszokat a gyerekek Eter focitábor sztárvendéggel Péntekig tart még Éten a Chi­­pollino-focitábor. A Kisbér mel­letti kistelepülésen szeret­nék megkedveltetni a játékot a gyerekekkel, a legügyesebbe­ket pedig szívesen látnák majd csapataikban a jövőben. A srá­cokhoz ellátogatott Simon Krisztián is. A jobbszélső mi­előtt visszautazott volna klub­csapatához, az 1860 München együtteséhez, jót focizott a tá­bor „lakóival”. Kovács László laszlo.kovacs@mediaworks.hu LABDARÚGÁS - Aki „bebőrözi” Mó­rit, bármit ehet és ihat, a ven­dégem lesz! - mutatott Simon Krisztiánra a tábor egyik edző­je, Hagymása Dániel. - Rúghatok én is gólt? - kér­dezte a srácoktól a négyszeres magyar válogatott. Miután egy­hangúlag megszavazták a kisle­­gények, indulhatott a játék. Krisztián aztán rögtön bebi­zonyította, hogy nem „jófejség­­ből” kérdezte, de lövése után el­süvített a labda a jobb alsó sarok mellett. - Nem baj, Krisztián! - hallat­szott a túloldalról az egyik alkal­mi csapattárs hangja. Simon nem is esett kétségbe, pazar labdákkal szolgálta ki tár­sait, még ziccerben is önzetle­nül passzolt. A szélsőn végig lát­szott, hogy imád focizni. Közben Hagymási Zoltán, a tá­bor másik edzője, a megyei első osztályú Etel SE trénere foglal­ta össze céljaikat, a két hét prog­ramját. - Első alkalommal rendez­tünk a Chipollino-focitábort. A felhívásunkra csaknem negy­ven gyermek jelentkezett. A srácokat két csoportra osztot­tuk, a legkisebbek között hét­éves labdarúgópalánta is van, a legidősebb játékosunk pedig tizennégy esztendős. A gyere­kek helyből, illetve a környék­ből, Tárkányból, Komáromból, Almásfüzitőről és a Felvidékről érkeztek hozzánk. Többségük klubcsapatban focizik, de akad­nak olyanok is, akik itt ismer­kednek a labdarúgás alapjaival - magyarázta Hagymási Zol­tán, majd így folytatta: - Napon­ta két foglalkozást tartunk. Dél­előtt technikai elemeket tanul­nak, illetve gyakorolnak a gye­rekek, délután pedig a játékon van a hangsúly. Külön meccse­ket vívnak a kisebbek, illetve a nagyobbak. A legnagyobb öröm számomra, hogy a technikai edzéseken tanultakat viszont látom. A srácok az egymás kö­zötti játék során mernek cse­lezni, az már más kérdés, hogy még nem mindig sikerül töké­letesen kivitelezniük. Aki fog­lalkozott már ilyen fiatal labda­rúgókkal, az tudja, ebben a kor­ban nagyon keveset passzolnak a kicsik. Igyekeztük nekik el­magyarázni azt is, hogy csapat­játékról van szó. A két edzés kö­zötti időben érkeznek a fiúk, pi­hennek a művelődési házban, ahol lehetőségük van még cso­­csózásra, biliárdozásra, de szer­veztünk vetélkedőt kvízkérdé­sekből. A gyerekek nagy örö­mére van Playstation is, ma Si­mon Krisztián is megvillantot­ta ezt a tudását... - tette hozzá mosolyogva Hagymási Zoltán. A pálya kerítésén túl figyelte a foglalkozást Orbán Lajos, az Etel SE elnöke. - Nagyon régen volt már te­lepülésünkön focitábor, ezért is örültem Hagymási Zoltán és Hagymási Dániel kezdeménye­zésének. Túl azon, hogy a gye­rekek hasznosan töltik a szün­időt, mi igyekszünk kihasz­nálni a lehetőséget, és megta­lálni azokat a tehetséges fiata­lokat, akikre esetleg számítha­tunk már az ősztől is az után­pótláscsapatainkban. A megye egyes felnőtt együttesünk mel­lett gondolnunk kell arra, hogy U7-es, U9-es, U11-es, U13-as, U14-es, U16-os és U19-es gár­dánk is megfelelő játékerőt képviseljen a bajnokságokban. A térségben egyedül mi rendel­kezünk megyei első osztályú csapattal, és a jövőben is igyek­szünk mindent megtenni azért, hogy legalább a jelenlegi szintet megtartsuk. Most száztíz iga­zolt labdarúgónk van, körülbe­lül a húsz százalékuk etet. Azt mondom, ez jó arány, hiszen az egész településen hatszázan él­nek. Úgy gondolom, nem pa­naszkodhatunk, ugyanis ma­napság annak is örülni kell, ha tízezres lélekszámú városok össze tudnak hozni egy stabil megye egyes csapatot - mond­ta a klub elnöke. Mielőtt az öltözőbe vonultak volna a srácok, még mindegyi­küknek el kellett találniuk a ka­pufát.­­ Imádják a kislegények a nap lúzere játékot. Minden napra ki­találunk egy-egy hasonló felada­tot, kisebb jutalmakért. A tábor­záró napon például az egyik ka­pu gólvonalától a másikig kell el­sétálniuk úgy, hogy a többiek né­ma csöndben figyelhetik társu­kat. Elárulom, huszonnyolc év­nyi edzősködésem során egyet­len lánynak sikerült ezt a felada­tot végrehajtania - vette vissza a szót Hagymási Zoltán. Közben a gyerekek már be­ballagtak az öltözőbe. A pályán csak ketten maradtak: Hagy­mási Dániel és Simon Kriszti­án. Még kétérintőztek egy ki­csit. Mindez ismét meggyőzött minket arról, hogy a váloga­tott csatár valóban imád fociz­ni. Ha csak egy-két gyermek­nek hozzá hasonló lesz a hoz­záállása néhány év múlva is, már megérte, hogy ellátogatott Étére. A jobbszélső képesnek tartja válogatottunkat arra, hogy kijusson az Eb-re Simon Krisztián, szemmel látha­tóan jól érezte magát az ezei fo­citábor résztvevői között. - Gyakori vendég hasonló ren­dezvényeken? - kérdeztük tőle az edzés végén. - Először vállaltam ilyen felké­rést. Hagymási Dániel régóta jó barátom, egy középiskolába jár­tunk, néhány évvel ezelőtt együtt játszottunk Újpesten. Azóta mindkettőnket más-más irány­ba sodort az élet, de a kapcso­latunk, a jó barátságunk meg­maradt. Dani említette, hogy édesapjával szerveznek egy fo­citábort Étén, és örömmel lát­nának itt. Természetesen rög­tön igent mondtam. Jó volt lát­ni a sok ügyes srácot. Sokat be­szélgettem velük, és azt tapasz­taltam, hogy jól érzik magukat a táborban. - Úgy tudom, klubcsapata, az 1860 München már megkezdte a felkészülést. - Jól tudja. Mivel csapatom az osz­­tályozón kivívta, hogy jövőre is a másodosztályban szerepelhet, a többiekkel ellentétben én nem vo­nultam pihenőre, csatlakoztam a finnek elleni Eb- selejtezőre készü­lő válogatottunkhoz. Ezért felmen­tést kaptam az első edzésekről. - Milyennek értékeli az elmúlt fél évét a német csapatnál? - Lesz jobb is! - Az 1860-nál? - Ott, 2018 nyaráig oda köt a szerződésem. - Válogatottunk a harmadik he­lyen áll csoportjában. Ott lesz a magyar nemzeti csapat a jövő évi franciaországi Európa-baj­­nokságon? - Úgy gondolom, válogatot­tunk most nagyon együtt van, ennek köszönhető, hogy van esélyünk kijutni az Eb re. Örü­lünk, hogy most sokan a csa­pat mögé álltak. Azt ígérjük, a lehető legtöbbet tesszük azért, hogy hosszú idő után ott lehes­sünk Európa legjobb együtte­sei között. A mai magyar válo­gatottat képesnek tartom arra, hogy ott legyen a kontinensvi­adalom. - Szorít azért, hogy Dárdai Pál maradjon a szövetségi kapitány? - Természetesen. Jó csapatot ko­vácsolt össze, olyan szakember, aki ért a játékosok nyelvén. Simon Krisztián Élen focizott f SPORT H Miért éppen Chipollino? Hagymási Zoltánék focitáboruk­nak a Chipollino nevet adták. A tréner magyarázattal is szolgált:­­ Megyeszerte, illetve a fociber­kekben, nevünkből adódóan, en­gem is, illetve két fiamat, Danit és Bencét is „Hagymaként” szólíta­nak, emlegetnek. A becenevünk olaszra fordítva: cipolla. Bizonyá­ra sokan jól emlékeznek a Chipol­­linóra, vagyis a Hagymácska című rajzfilmre. Úgy gondolom, egy gyermek focitábor méltán visel­heti egy kedves mesehős nevét. (A Hagymácska Gianni Rodari olasz író tollából született, majd érdekes módon, rövid időn belül orosz nemzeti hőssé „avatódott” a ’60-as ’70-es évek Szovjetunió­jában - a szerk.) A sportág népszerűsége töretlenül fejlődik, Tata környékén egyre többen ragadnak lapátot, és eveznek Ütemes dobszóra hasította a vizet a „sárkány” SÁRKÁNYHAJÓ Ez a sportág azon túl, hogy igen látványos egy­re népszerűbb is. Sőt, lassan elmondható, hogy az Öreg-tó vonzza a versenyezni vágyókat. Az ideális környezet, az állóvíz, a versenyszellem, a jó hangulat természetes velejárói a felhőt­len lapátolásnak. Miközben a „ladik végébe „pu­­fog" a dob... A tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál keretében úgy­mond profiknak is rendezett sárkányhajó versenyen, ezen a helybeli a Sínen Túliak Baráti Társasága (S.T.B.T.) ismételten jeleskedett. Az igazolt verseny­zők kategóriájában mind a 200 méteres, mind a 2000 méteres futamban az első helyen vég­zett. Az elszánt sárkányhajóso­kat támogatta dr. Varga András az újhegyi körzet önkormány­zati képviselője. A két számban is győztes ala­kulat tagjai a következők vol­tak: Halász Gabriella, Koronczi Erzsébet, Sümeg Szilvia, Pető Ildikó, Kerék Ildikó, Halmosi Erika, Borbás Hanna, Papp Éva, Koren Natasa, Berencei Zoltán csapatkapitány, Tóth Zoltán, Sümeg Antal, Hoschek Norbert, Hoschek Attila, Simonics Atti­la, Viszolai Péter, Károlyi Lász­ló, Stohl Péter, Györke Miklós, Bodonyi János Márk, Janovszki László József, Szabó Tibor, Her­­czeg Erzsébet dobos, Nagy Gá­bor, Oláh Artúr. A Sínen Túliak Baráti Társasága lapáttal a kezében sem vallott szégyent a tatai fesztiválon rendezett sárkányhajók versenyében

Next