24 óra, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-17 / 64. szám

g MEGYEI KÖRKÉP Horváth Istvánt választották elnökké KOMÁROM Horváth Istvánt választották a Magyar Mál­tai Szeretetszolgálat komá­romi csoportja vezetőjének - derült ki az éves közgyűlés megtartását követően. A komarom.hu beszámoló­ja szerint az eseményen részt vett dr. Molnár Attila polgár­­mester, Molnárné dr. Taár Izabella, a járási hivatal ve­zetője és Pataki Gergely, a Máltai Szeretetszolgálat régi­ós titkára is. A közgyűlésen vezetőválasztást tartottak, il­letve a csoport aktív tagjai okleveleket vehettek át. A csoportjának vezetője dr. Fejér Gyuláné Zsitvay Kinga betegségére hivatkozva mon­dott le. Levelében továbbra is az Isten erejével megerősített emberséges magatartásra, és az áldozatos segítségnyújtás­ra kérte a tagokat. Dr. Molnár Attila a talál­kozó alkalmával, mint a vá­ros legrégebbi, legnagyobb, intézményt is működtető ci­vil szervezetét köszöntötte a Szeretetszolgálat munkatár­sait, megköszönve neki ön­zetlen, és társadalmilag ki­emelkedően fontos munká­jukat.­­ Önök segítettek az árvíz­nél, a három évvel ezelőtti hó­helyzetnél, mindig, minden körülmények között a legtöb­bet nyújtják, amit ember csak nyújthat embertársa iránt. Köszönet érte! - hangzottak a polgármester szavai. A csoport új vezetőjének a korábbi helyettest, Horváth István választották, aki el­mondta, a jövőben szeretné­nek átköltözni a szőnyi nyug­díjas otthon régóta üresen ál­ló épületébe. Ehhez azonban a város vezetésének segítsé­gére is szükségük lesz, illet­ve gyűjtést terveznek, hogy az átalakítás költségeit finan­szírozni tudják. l­ - Azon a helyen megfele­mozgásteret biztosítha­tunk ellátottjainknak, lét­re tudunk hozni tornaszobát is - magyarázta az újonnan megválasztott vezető. A Mál­tai Szeretetszolgálat eddigi nagysikerű rendezvényeit, a rendhagyó napot, és az ado­mánygyűjtést egyaránt meg­szervezik a jövőben. K. L. Elég gyakori látvány az iskolák közelében a cigarettázó diák vagy a mosdó ablakából felszál­ló füst. Van olyan szekszárdi kö­zépiskola is, mely előtt indasze­­rűen lóg ki a kukából a renge­teg csikk alkotta mesterséges „növény". De a sok szabályozás és nemzeti dohányboltok korlá­tozta lehetőségek mellett ho­gyan szerzik be a fiatalkorúak a napi nikotinadagjukat? Kvandák Bence tolnai.nepujsag@mediaworks.hu MEGYEI I­NKOMÁCIÓ Ez ügyben olyan szekszárdi, középiskolai képzésben részt vevő tizenéves fiatalokkal vettük fel a kapcso­latot, akik megtalálták a kis­kapukat, és be tudják maguk­nak szerezni a cigarettát. Napi igényük elég széles skálán mo­zog, van aki csak egy-két szá­lat, míg olyan is, aki egy dobozt is elszív. Nagy részük azzal a taktiká­val szerzi be a dohányt, hogy a trafik előtt vár, és barátokat vagy akár idegeneket leszó­lítva próbálja meg vezetni ve­lük. A kicsit szégyenlősebbek ismerőst küldenek oda, hogy kérjék meg erre az utca embe­rét. Ami bennük közös, hogy a szülők nem tudnak a káros szenvedélyről. Viszont bevallá­suk szerint ennek a módszer­nek van egy nagy hátránya is. A szívességért cserébe ilyen­kor pár szálat el is kérnek tő­lük. Ennek a technikának egy továbbfejlesztett formája, ami­kor csak „alkatrészekért” kül­dik be az embert, ezzel kikü­szöbölve a veszteséget. Azok a fiatalok, akik úgy töl­tik maguknak a cigarettát, el­mesélték, hogy ismernek olyan embert is, aki szálanként árul­ja. Ez az árusítási forma vi­szont már a trafiktörvény ren­delkezéseibe ütközik. Emellett, ha drágábban, nyerészkedve árulják, akkor ezzel több pon­ton sértik a jövedéki törvényt is, ugyanis a dohánytermékek kizárólag az adójegyen feltün­tetett áron értékesíthetők, ettől eltérni nem lehet. Arról nem is beszélve, hogy tilos darabon­ként árulni a cigarettát. A tra­fiktörvény értelmében életkor­tól függetlenül 5 milliótól 500 millió forintig terjedő pénzbír­ságot szabhat ki a NAV ebben az esetben. Azokban a családokban, ahol a szülők már tudnak a gyerek ezen szokásáról, többször is előfordul, hogy ők veszik meg neki a cigarettát. Ezzel valame­lyest korlátozni is tudják az el­szívott szálak mennyiségét, és néhány felmerülő veszélyt is kiszűrhetnek. így tudhatják, hogy nem valamilyen ismeret­len helyről beszerzett csempé­szett cigit szív gyermekük, ha­nem biztonságos helyről be­szerzettet. Trafikban vásárol a fiatalkorú? Beszéltünk olyan fiatallal, aki bár már betöltötte a 18. élet­évét, és még sosem találkozott olyan eladóval, aki elkérte vol­na tőle a személyit. Igaz, azt is elmondta, hogy ő csak egy he­lyen vásárol dohányterméket, így már ismerik is őt, de egy éve még ő is fiatalkorú volt. Te­hát ebből kiindulva elképzelhe­tő, hogy van olyan trafik, ahol bárki simán vásárolhat. Ta­lálkoztunk olyannal is, aki az­zal az indokkal tudja megven­ni a cigarettáját, hogy a szülei­nek vásárolja. Természetesen itt is már meglévő ismeretsé­gen alapul ez a fajta bizalom egymás iránt, de ebben a for­mában is a trafiktörvénybe üt­közik a vásárlás. Vermes Bel­la, a Nemzeti Fogyasztóvédel­mi hatóság szóvivője ezzel kap­csolatban hangsúlyozta, hogy meg kell tagadni a cigaretta ki­adását már akkor is, ha felme­rül a gyanú, hogy csak azért ve­szi meg a 18 éven felüli, hogy azt továbbadhassa 18 éven alulinak. Dorogon tartotta közgyűlését az Országos Fémipari Ipartestület Három új Aranykoszorús Mester DOROG A városi ipartestület Or­gona utcai oktatótermében tartot­ta idei közgyűlését a dorogi szék­helyű Országos Fémipari Ipartes­tület (OFI). A helyszín az érintet­teknek nem okozott meglepetést, ugyanis az OFI és a Dorogi Ipar­testület elnöke is Szűcs György. Nyitányként az érdekvédelmi szervezet elmúlt évi ténykedésé­ről szóló rövid összegzés volt na­pirenden. Mint elhangzott, az or­szágos érdekvédelmi, szakmai szervezet az elmúlt esztendőben a szakmai munkájának részlete­iről szóló tájékoztatásra, honlap­jának népszerűsítésére és hírle­veleinek rendszeres, friss infor­mációit tartalmazó küldésére helyezett nagy hangsúlyt. A közgyűlésen az Aranyko­szorús Mester elismerést ve­hette át a jászberényi Besenyi Sándor fémforgácsoló, Kőhídi György esztergályos, és a buda­pesti Nagy László szerszámké­szítő. Az Országos Fémipari Ipar­testület elfogadott idei cselekvé­si tervét a szervezet 2013-2020 közötti programja határozta meg. A taglétszám emelése cél­jából - segítséget kínálva - kap­csolatba kell lépni az IPOSZ-tag általános ipartestületekkel. Frissíteni kell a fémipari cégek­ről rendelkezésre álló adato­kat, az elérhetőségeket az egyé­ni gazdálkodás területén dolgo­zókkal. Meg kell keresni a fém­ipari csoportokat, klasztereket, fel kell ajánlani a szakmai ér­dekképviselet, együttműködést kell kialakítani a gazdasági ka­marák fémipari osztályaival. A szervezetfejlesztés terüle­tén a célok között szerepel re­gionális szintű komplex térség­­fejlesztési, szaktanácsadói, tá­jékoztató kommunikációs há­lózat kialakítása. Az OFI kom­munikációs munkájában min­den szinten fejleszteni kell a tá­jékoztatást, az információk át­adását a honlapon, a hírlevelek­ben, a rádiókban, a tévécsator­nákon, az újságokban. A köz­gyűlés folytatni javasolta a me­gyei fémipari gazdasági konfe­renciák szervezését. F. K. Bizalom A közgyűlés tisztújító napiren­di pontjának előkészítésében a választási bizottság elnökeként jelentős szerepet vállalt Kurucz Zsigmond, az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége tiszteletbe­li örökös elnöke. Javaslatát elfo­gadva, a tagság elnökként négy évre ismét bizalmat szavazott Szűcs Györgynek. Az elnökhe­lyettes a nyíregyházi Géresi Jó­zsef lett, az alelnöki tisztséget a tahitótfalui Debreczeni József, a fővárosi Paskó István és a hód­mezővásárhelyi Vad Sándor tölti be. A felügyelő bizottság elnöke a budapesti Végh Zsuzsa lett. 2016. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Mi vezet a dohányzáshoz? Tizenkét évesen kezdtem el, mert érdekesnek találtam. Új­donság volt. Nem szoktam rá azonnal, mert egyáltalán nem tetszett. Aztán körülbelül egy évvel később szívtam újra, de nem gyakran. Tizenöt évesen kezdtem el rendszeresen do­hányozni. Egyik ismerősöm a magány és depresszió miatt szo­kott rá, de vannak baráta­im, akik puszta menőség­­ből már 11-14 éves koruk kö­rül elkezdték. A legtöbbjük­nek nem tudják a szüleik. Ti­tokban veszik, és dugdossák a cigit a szülők elől. Én egy­szer elmondtam nekik, és az­óta nem kérdezgetnek, csak ha megérzik rajtam a szagát, de ez sem érdekli őket külö­nösebben, mondta az egyik fiatal. Másikuk, aki „menő­­ségből” szokott rá, elmesélte, hogy eleinte csoportos elfog­laltság volt a dohányzás, így ő mindig ingyen jutott hozzá, mert mindig volt, aki hozott magával. Az egyik lány pedig kifejtette, hogy az édesanyja neki erre is ad pénzt, így csak annyi a dolga, hogy megkéri az egyik 18 év feletti barátját. Óriás faló érkezik áprilisban Komáromba KOMÁROM 4 méter magas és 3 méter széles falovat állítottak ki Budapesten, melyre bárki­nek az üzenete felkerülhet, az első sorok Tatár Csillától érkez­tek. Az ország minden részé­ről várják azokat az üzenete­ket, melyeket szeretnénk meg­őrizni az utókornak. Megyénk­ben Komáromban lesz rá lehe­tőség. Az óriásméretű falóval és az időtálló gondolatokkal az Etyeki Pikniken, a Gyulai Pá­linkafesztiválon, a Komáromi Napokon, a Gizella Napokon, a Bor, Mámor, Pécs rendezvé­nyen, Szeged Napján és a He­tedhét Játékfesztiválon lehet találkozni. A hatalmas méretű falovat március 16-20. között a buda­pesti Nyugati pályaudvar és a bevásárlóközpont melletti te­rületen lehet megtalálni, ezt követően indul vidéki körútra. A cél az, hogy Magyarorszá­gon különböző területekről összegyűjtsenek olyan értéke­ket, melyek időtállóak, egyé­nek vagy közösségek üzenete­it mutatják be.­­ Az embernek az értéke­it ápolni kell, ez nem csak tár­gyakra, hanem emberi kap­csolatokra éppúgy vonatko­zik, mint érzésekre, érzelmek­re, gondolatokra. Az ember, amit ad, azt kapja vissza - Ta­tár Csilla ezt az üzenetet sze­retné megőrizni az utókornak, mely plotter technikával került fel a falóra. A budapesti helyszínre 4 órán át építették a falovat, a vi­déki városokba hét és fél ton­nás teherautó szállítja az épít­ményt. A Komáromi Napokon ápri­lis 30-án lehet üzeneteket el­helyezni. K. L. Az óriás faló a Nyugati téren P­ali azon barátaim közé tar­tozik, akivel nem csak nyá­ron férünk meg a naptár­ban, június 29-én, közös névün­nepükön, de az év többi napján is jóban vagyunk. Amikor találko­zunk, mindig mesél valamit,ami sokáig megmarad a fejemben, így volt a napokban is. Több mint harminc éve dolgo­zik ugyanott, és azok közé tar­tozik, akiknek nem kell min­den nap bemenniük a központ­ba, mert munkája nagyobb részét „terepen” végzi. Ha viszont ő az ügyeletes, gyakran visz magával ebédet, amit a közös konyhában szokott elfogyasztani. Mint kide­rült, csak akkor, ha talál megfele­lő evőeszközt, mert - mint mond­ta -, náluk a kanál, a kés és a vil­la fogyóeszköznek számít. Amikor egyikből sem talált egyet sem, veszekedés helyett fog­ta magát, elment a legközeleb­bi boltba, és vásárolt egy hatda­rabos készletet. Azt hitte, hogy ezek után nem lesznek gondjai. Tévedett. A minap egyetlen egy villát, kést és kanalat sem talált a fiókokban, de a mosogatógép­ben sem.­ Őszinte mosollyal a szája szeg­letében azt mondta, kiabálni tá­madt volna kedve, de arra gon­dolt, hogy a hiány talán az ala­csony fizetések számlájára írha­tó, mert akadhat valaki, aki a fémből készült evőeszközökből is­­ pénzt csinált a MÉH-telepen. P. P. HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Evőeszközhiány

Next