24 óra, 2016. szeptember (27. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-29 / 229. szám
2016. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Széchenyi István születésének 225., a Mária Valéria híd újjáépítésének tizenötödik évfordulójának tiszteletére nyílt rendhagyó kiállítás tegnap Esztergomban, a híd vámház épületében. A tárlat „a legnagyobb magyar" életútját és a híd építésének folyamatait mutatja be tablókon keresztül. Nemes Zsuzsanna neines.zsuzsanna8@gmail.com ESZTERGOM A kiállítás megnyitóján Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára mondott beszédet, aki úgy fogalmazott: Széchenyi István életét és művét egy egész világ az örökségének tartja. Ahogy a Lánchíd a reformkor szimbóluma, Pest és Buda egyesítésének jelképe, úgy a Mária Valéria híd és annak újjáépítése, 15 évvel ezelőtti átadása a polgári Magyarország szimbóluma. Két fantasztikus jelkép, két híd, amely minden más közlekedésfejlesztési beruházásnál többet mond, többet mutat és többet sejtet. Az államtitkár kifejtette: büszkék vagyunk arra, hogy közösségi forrásokból, saját erőből, a magyar kormány támogatásával olyan hidakat tudunk építeni a közeljövőben, amelyek reményeink szerint a kapcsolatokat erősítik. Tasó László, a híd megépülése előtti időszakról úgy szólt: Párkány és Esztergom között nem volt soha megszakítva a kapcsolat. A Duna két partján élő emberek ugyanúgy együvé tartoztak, egy közösségben gondolkodtak, és úgy vélték, hogy őket nem szakítja szét az a probléma, ami 1944 után itt maradt egy szörnyű mementónak. Mindenki emlékeiben lerombolt hidak, csonka pillér, fájdalom, szétszakítottság él. Rendkívüli jelentősége volt annak, hogy 2001 októberében a megújult hidat újra forgalomba helyezték. A Mária Valéria híd egy kis hajóhídként indult, utána repülőhíddá vált, végül megkapta mostani formáját. Az államtitkár a visegrádi négyek megalakulásának huszonöt éves évfordulójára is felhívta a figyelmet. Elmondta, hogy ez az a híd, ami a V4-ek lényegét jelenti, és összehozta azt a négy országot, amely napjainkban is megpróbál együttműködni nem csak a közlekedésfejlesztés világában, hanem a mindennapokban is. Tasó László úgy fogalmazott: Széchenyi István olyan lépéseket tett, amelyek egy egészen új világot nyitottak meg. Nem lehet egyetlen kormánynak sem más elképzelése, mintsem mindig megújítani az országot, alkalmassá tenni arra, hogy versenyképes legyen, a polgárai jól éljenek. Emellett azt a színvonalat, amit meg lehet találni Európa más országaiban, azt itt is elérhetővé tenni. Ezen dolgozunk és büszkék vagyunk arra, hogy olyan kapcsolatok kiépítését tudjuk szorgalmazni és folytatni, amelyek Európa számára rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Tasó László a hidakhoz hasonlította a Via Carpatia nyolc országon áthaladó, a Balti-tengert a Fekete-tengerrel és az Égei-tengerrel összekötő közlekedési folyosót, amelynek teljes magyarországi szakaszát 2019 végéig kiépítik. Az október 15-ig látogatható tárlat diákok által készített tablókon mutatja be Széchenyi életének legfontosabb állomásait, utazásait, gazdasági reformjait, a Lánchíd építését, az akadémia létrehozását. A kiállításon megtekinthetik az érdeklődők a Mária Valéria híd építésének folyamatait, grafikáit és a 2020-ra tervezett mobilgát szerkezetét és nyomvonalát is. mm ® ----- -M ^*11**«**** **»*£ jP&P -'^ •; -t J”^^*^-***«J ^:,=a«!jf gfisi A diákok által készített tablókon mutatják be Széchenyi István életútját. A kiállítást október 15-ig lehet megtekinteni A mobilgát fejlesztési tervei Az esztergomi mobilgát fejlesztésének tervei is szerepelnek a kiállításon. Megépítését többek között az indokolja, hogy a meglévő védvonalak kiépítettsége a szakemberek szerint nem elégséges az elvárható biztonsághoz. Az árvízszintek jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, és a nagy árvizek előfordulása gyakoribbá vált. Fontos továbbá, hogy a védendő lakosok, a kulturális és egyéb javak döntő része Esztergom közigazgatási területén található. Az esztergomi védmű fejlesztésének jelentőségét tovább növeli, hogy a várost védő jelenlegi töltést az elmúlt ötven évben nem korszerűsítették, és a nyomvonala a további felújítás szempontjából kedvezőtlen. Emellett a város közúti kapcsolatait kiszolgáló főútvonalak árvíz idején veszélyeztetettek, a főúthálózat időszakos elöntése nehezíti a közlekedést, a kerülő utak ilyenkor túlterhelődnek. Elfogadták az önkormányzat félévi költségvetési beszámolóját Újra lesznek csőszök Tatán? TATA Borítékolható volt, hogy a vasárnapi népszavazást megelőzően a tatai képviselő-testületi ülésen a napirend előtti felszólalások október másodikáról „szólnak”. Minden városatya, aki véleményt formált ez ügyben, azt hangsúlyozta, hogy ez a téma pártpolitikától mentes. Persze a hozzászólások tartalmát mégis a pártállás befolyásolta... Ezt követően Michl József polgármester elnökletével aztán a testület megkezdte a tényleges munkát. A határozatképes grémiumra huszonnégy napirend megvitatása várt. Elsők között azt a tájékoztatást boncolgatták, amely a város idei, első félévi gazdálkodását taglalta. Az új, idevonatkozó jogszabályok már nem teszik kötelezővé a féléves beszámolót. Talán azonban úgy gondolják, hogy érdemes megvitatni hat havonta, hogy az előre tervezett menetrend szerint kerülnek a bevételek a „kincstárba”, illetve ütemezetten költi-e kötelező feladatai ellátására az önkormányzat a forrásait. A város gazdálkodásáról - időarányosan - elmondható, hogy nemcsak a kiadások, de a bevételek teljesülése is meghaladja az 50 százalékot. A tervezett helyi adók befizetése már jelenleg megközelíti a 80 százalékot. Azaz csaknem 1,7 milliárd forint folyt be a település kasszájába. Az ingatlanok értékesítéséből bevett összegek azonban egyelőre elmaradnak a költségvetésben meghatározottól. Ám az elmúlt évek tapasztalatai arra világítanak rá, hogy ezek a forintok többnyire a negyedik negyedévben „gurulnak be” város büdzséjébe. Tata gazdálkodását általában úgy jellemzik, hogy stabil és átlátható. De mit is jelent ez? - tette fel az egyik képviselő a kérdést, és egyben meg is válaszolta. Véleménye szerint, a források a kötelező feladatok ellátására ugyan elegendőek, ám a szükséges fejlesztésekre már nem jut fedezet... A városatyák mindegyike fontos kezdeményezésnek nevezte a mezőőri szolgálat újbóli megszervezésével, visszaállításával foglalkozó előterjesztést. Fokozni kell a külterületek és mezőgazdaságilag művelt térségek védelmét. Ez Tata környékén több ezer hektárt jelent. Az egykor csőszöknek nevezett „biztonságiaknak” mindenképpen érdemes, illetve hatékonyságuk érdekében szükséges is a közterület-felügyelettel, valamint a rendőrséggel történő együttműködés. Így, és ezzel lehet növelni Tatán a vagyon és személyi biztonságot egyaránt. Érdemes azt is megfontolni, hogy felállítsák-e a halőri szolgálatot is. Petrik J. MEGYEI KÖRKÉP 3 Hely és szellem Szűr Annamária annamaria.szur@mediaworks.hu A hely szelleme az ember bőrébe ivódik. Emlékezetébe vés hangulatot, ízt. A legnagyobb festőknél pontosabban örökít meg színeket, formákat és árnyalatokat. Kedves és örök lesz a táj, az utca. De vajon mi is ez a láthatatlan kapocs, és hol rejtőzik? Az út porában, a falevél zöldjében, a szél zúgásában, a miliőben? Vagy a szívben? Városi legendák szerint a japán turisták csak és kizárólag a világörökségi helyszíneket keresik fel, ahol aztán előveszik a fényképezőgépet és végigkattintgatják a napot úgy, hogy a környezetükből a kis masina kijelzőjén kívül nem látnak semmit, majd hazamennek és kipipálják, ez is megvolt. Bár valószínűleg van némi túlzás ebben a szóbeszédben, de az biztos: élményt két dimenzióban, pixelekben nem lelhetünk. Érinteni, tapintani, élni kell azt, ami körülvesz bennünket, hogy megérezzük a hely szellemét. Mert bizony az bárhol ránk találhat, sőt, mi magunk teremthetjük meg. Épp ezért lehet napokkal, hetekkel, hónapokkal később is remek beszédtéma egy házsor, nyaralás vagy túra felidézése. Lehet örök poén egyetlen szó, mint levakarhatatlan jelzője és mementója az élménynek, amely őrzi, gazdagítja a hely szellemét. A mostani, országos verseny is többről szól, mint a legszebb fekvésű település megtalálásáról. Hiszen ha valaki ez alapján veszi a fáradságot és felkeresi a Bakonyalját, andalog a Duna-parton vagy épp a Gerecsében, többet találhat, mint szép fekvésű településeket, pompás természetet, tiszta levegőt. Ha nyitott szemmel jár, élményt, ismeretségeket, emlékeket gyűjthet. Magába szívhatja a hely szellemét, ami ott van mindenhol. Csak fel kell fedezni: ott van egy történelmi pincesor ajtajában éppúgy, mint a Parlament kupolájában vagy a Bazilika oszlopai között. A nedves fűben, a bor ízében, a reggel napsütésében. A társaságban, a nevetésben, a naplementében. Amit pedig felfedeztünk (hogy Exupéry örökbecsűjét elferdítsem), az egyszer s mindenkorra a miénk. Magunkkal visszük, és kicsit magunkat is otthagyjuk. A hely szelleme az ember, aki megőriz magában egy kis darabot a helyből. Élményt két dimenzióban, pixelekben nem találhatunk, gyűjthetünk Zöld, büdös, rossz ízű és kártékony MEGYEI INFORMÁCIÓ Hogy a címben miről is van szó? A poloskáról, arról a rovarfajról, amelynek ezerféle változata létezik. Három valami azonban mindannyiukra jellemző. Büdösek, rossz ízűek és kártékonyak. Herold Ferenc komáromi kertészmérnököt az elszaporodásuk okairól kérdeztük. - Amiről mostanában a hírek szólnak, az a zöld vándorpoloska - emelte ki a szakember. - Nagyjából nyolc éve jelent meg hazánkban. Ez pedig egyértelműen a klímaváltozással függ össze. Egyébként hasonló a helyzet szúnyogokkal vagy a Harlekin Katicával is. A tél egyre enyhébb nálunk, így a poloska simán túléli. A nyarak pedig fokozatosan melegebbek, amely kedvez a szaporodásuknak, a populáció növekedésének. A kertészmérnök azt is hangsúlyozta, hogy ez a rovar büdös, és rossz ízű. Ezért a madarak sem pusztítják. Gyakorlatilag nagyon kevés a természetes ellensége. A felmelegedés miatt számukra az életkörülmények és feltételek pedig egyre inkább ideálisak. Annak is utána néztünk, hogy Baranya megyében és Tokaj környékén minek a következménye az inváziójuk. Az a térség még melegebb, mint Komárom-Esztergom megye - jegyezte meg Herold Ferenc. - Teszem hozzá, a poloska a szőlőben is kárt tud tenni, nem csupán a konyhakertekben, de erre a tokaji borvidéken aligha van esélye az „agresszív” védekezés miatt. A helyi gazdák véleménye alapján szűkebb hazánkban valóban nem beszélhetünk e rovarok tömeges felbukkanásáról. A termelők szerint ez inkább felkapott, mint valós információ a megyében. Mindenesetre a termesztéstechnológiai hibák, illetve a nem okszerű prevenció jótékony hatással lehet a poloskák egyedszámának emelkedésére. Mivel ennek a rovarnak úgynevezett szúró-szívó szájszerve van, a termést megsérti. A szúrás helyén például a paradicsom „fala” besüpped és fakó foltok jelennek meg a terményen. Ezért a friss, fogyasztásra szánt termékek gyakorlatilag értéküket vesztik. A vándorpoloska veszélyességét fokozza, hogy polifág, azaz többféle gazdanövényen is meg tud telepedni. A konyhakertekben a paradicsom és a bab tartozik a „kedvencei” közé. Petrik J. A zöld vándor poloska