24 óra, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-20 / 141. szám

2017. JÚNIUS 20., KEDD A hazai gabonatermelők 70-80 százaléka rosszul járhat Búza helyett napraforgó terem száraz időszakban A búzatermelők akár há­romnegyedének is ráfize­tést hozhat az idei év - kü­lönösen, ha állandósul a vízhiány. Ami bizonyos: idén ötödével is kevesebb teremhet. Mediaworks-összeállítás kozponti szerkesztoseg@mediaworks.hu AGRÁRIUM Legfeljebb a jó köze­pes termésben reménykedhet­nek az idén a gabonaterme­lők, de ahhoz is kellene még egy kis csapadék - mondta a Világgazdaságnak Vancsu­­ra József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Ha az nem marad el, a gazdálkodók jelentős ré­sze akkor is veszteséget szá­molhat el a búzatermelésből, ugyanis az elnök szerint 8-9 tonnás hozam kellene ahhoz, hogy a jelenlegi árakon nyere­séget produkáljanak. Tavaly a termelők felének hozott ráfize­tést a búzatermelés, idén ez az arány 70-80 százalékos lehet. Az elmúlt évben szerencsé­sek voltak a gabonatermelők, mert jó ütemben érkezett a csapadék. Ennek köszönhe­tően 5,38 tonnás hektáron­kénti termésátlaggal arat­tak, ami a KSH adatai sze­rint 1990 óta a legmagasabb. Ebben a szezonban azonban folyamatos volt a vízhiány, a múlt hét elejéig 200 milli­méter csapadékkal esett ke­vesebb a szükségesnél. Emi­att idén akár 20 százalékkal csökkenhet a termés men­­­nyisége, bár ezen azért még javíthat az időjárás. Az étkezési búza ára tavaly nem érte el a tonnánkénti 42 ezer forintot, idén pedig akár a 40 ezer forint alá is „be­csúszik” - mondta a Világ­­gazdaságnak a GOSZ elnöke. A hosszabb ideje növekvő vi­lágpiaci készletek miatti nyo­mott árak meglátszanak a vetésterületeken is. A bú­záé általában egymillió hek­tár körüli, de hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat - nemcsak Magyarországon, hanem világszerte. Húsz százalékkal csökkenhet a betakarított termény mennyisége Fotó: Lang Róbert Egy gép 30 munkást helyettesít ROBOT Az eperszedés kényes műveletéről sokáig azt hitték, talán sohasem lehet gépesíte­ni. Egy tesztelés alatt álló ro­bot ennek megoldásához is se­gítséget nyújthat a termelők­nek, és nem is akárhogyan, hi­szen egymaga 30 idénymun­kást képes kiváltani. Az önjáró eperszedő robotot egy floridai cég dobta piacra. A szedőrobot GPS-navigációs rendszerrel, lézeralapú távér­zékeléssel, valamint számos kamerával és szenzorral van felszerelve a precíz munka­végzéshez. A biztos gördülést és sima kanyarodást a négy kormányzott kerék teszi lehe­tővé. A robot függőleges moz­gásokra is képes, így igazodik az eltérő tőmagasságokhoz. 16 robotkarjával egyszerre hat sort tud átfogni, 8 másod­perc kell neki egyetlen tő ös­­­szes eprének kíméletes lesza­­kításához, a napi területtelje­sítménye 3 hektár. A termést a gép másodszorra is átnézi, és becsomagolja. Kíméletes a gyümölcshöz, a földieper egy­általán nem károsodik a beta­karítás során. MW Eperszedőteszt Fotó: MW A nyugatiak nem szeretnének konkurenseket Tönkreszabályozhatják a magyar fuvarozókat ÉRDEKKÉPVISELET Fel kelle­ne függeszteni a nyugat-euró­pai országoknak a nemzetkö­zi fuvarozókra vonatkozó ren­delkezéseit addig, amíg Brüs­­­szelben folyik a közlekedé­si rendelkezéscsomag tárgya­lása - javasolja a magyar fu­varozók érdek­képviselete. El­lenkező esetben félő, hogy mi­re megszületik a közös euró­pai szabályozás, sok magyar kis és közepes fuvarvállalko­zás tönkremegy. Az elmúlt napokban, egyet­len hétvége alatt 113 ezer eu­­rónyi bírságot szabtak ki a belga hatóságok a kelet-eu­rópai kamionosokra, amiért nem szállodában töltötték a 45 órás rendszeres heti pihenő­idejüket - mondta lapunknak Somogyi Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesüle­tének (MKFE) főtitkára sze­rint az eset jól mutatja, hogy ezután Németországban, Bel­giumban, Franciaországban, vagyis a legfontosabb nyugati piacokon egyetlen magyar fu­varozó és a rakománya sem le­het biztonságban. A kelet- és nyugat-európai fuvarozóvállalkozások közti konfliktus oka, hogy a klas­­­szikus nemzetközi fuvaro­zás területén nincsenek je­len a nyugat-európai fuvarcé­gek, ezeket a kelet- és dél-eu­­­­rópai szolgáltatók bonyolít­­­ják, olcsóbban a nyugatiak­nál, részben azért, mert alkal­mazottaiknak alacsonyabb bért fizetnek. A keleti cégek esetenként végeznek egy-egy nyugati országon belül is fu­vart, konkurenciát jelentve a helybeli vállalkozásoknak. A nyugati kormányok részint a pihenőidő eltöltésének a sza­bályozásával igyekeznek meg­szüntetni a kelet-európai fu­varozóvállalkozások verseny­­előnyét. Ebben, úgy tűnik, si­kerrel jártak: tizenegy nyuga­ti ország vezetett be különfé­le adminisztratív szabályo­kat, amelyek egy részét már ellenőrzik és szankcionálják is. Ha minden meghozott sza­bályt minden érintett nyuga­ti országban betartatnak, az a keleti gyökerű nemzetközi fuvarozócégek túlnyomó ré­szének a kiszorulását vonja maga után. MW Lehetetlen szabályokkal tartanák távol a keleti fuvarozókat a nyugat-európai utaktól Fotó: MW Minimális víz is elég neki A búzaterület csökkenése egyben azt is jelenti, hogy előretör a napraforgó, amely­nek vetésterülete a 2000-es évek eleje óta megduplázó­dott. A napraforgó az egyik legagresszívabb növény, amely szárazság esetén is ki tudja nyerni a talajból a mini­mális mennyiségű vizet. Rá­adásul a napraforgó-terme­lők várhatóan az idén is nye­reséget tehetnek zsebre, an­nak ellenére, hogy az utób­bi tíz napban 7-8 százalékkal csökkent az ár. GAZDASÁG hírek Kiközösítés vár a korrumpáltakra V.MIKÁN A katolikus egy­ház egy tervezeten dolgozik a korrupciót elkövetők, va­lamint a szervezett bűnözés tagjainak kiközösítésére. Fe­renc pápa megválasztása óta gyakran felemelte szavát a korrupció ellen, amelyet „kiirtandó daganatnak” ne­vezett. MW Növekvő horvát fegyvereladás EXPORt A horvát fegyverex­port 2016-ban 60 százalék­kal nőtt 2015-höz képest a gazdasági minisztérium által közzétett legfrissebb adatok szerint. Horvátország 2014- ben 75 millió euró, 2015- ben 136 millió euró, 2016- ban 226 millió euró értékben exportált fegyvert külföldi or­szágokba, köztük az Egye­sült Államokba. MW Megduplázzák a támogatást ” “­­ Kétszeresére nő a családtámogatások össze­ge Magyarországon 2018-ra 2010-hez képest - közölte a család-, ifjúság-és nemzet­közi kapcsolatokért felelős államtitkár a családszerveze­tek IV. konferenciáján. Novák Katalin kifejtette: míg 2010- ben 960 milliárd forint szere­pelt a költségvetésben erre, addig 2018-ban már megkö­zelítően 2 ezer milliárd, ami nemzetközi összehasonlítás­ban is rendkívüli. MW Nyugdíjasként is számítanak rájuk ELLÁTÁS A 2013. július 1-jén hatályba lépett kormányren­delet óta közel 5400 nyugdí­jaskorú orvos, ápoló tovább­foglalkoztatására nyújtottak be kérelmet az egészségügyi intézmények, és ebből valami­vel több mint háromszázat el­utasítottak - értesült a Magyar Idők a Miniszterelnökségtől. A szakemberhián­­nyal küzdő egész­ségügyet különö­sen érzékenyen érintette a négy év­vel ezelőtti új kor­mányrendelet, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérőknek választaniuk kell a nyugdíj és a munka között. Ezért a kórhá­zak, szakrendelők lehetőséget kaptak, hogy egyéni mentes­séget kérjenek az orvosoknak és a nővéreknek. A lap infor­mációi szerint az orvosok ese­tében 100 százalékos a tovább­foglalkoztatás. Az ágazati ér­dekképviseletek vezetői egyre sürgetőbbnek tartják a koráb­ban meghozott intézkedés fe­lülvizsgálatát. Babonits Tamásné, a Ma­gyar Egészségügyi Szakdolgo­zói Kamara alelnökének véle­ménye szerint óriási problé­ma, hogy nem vették ki az ága­zat egészét a kényszernyugdí­jazás alól. A szakdolgozóknál okafogyottá vált az intézke­dés, mert egyre na­gyobb a munkaerő­­hiány, és a fiatalok sem választják tö­megével az egész­ségügyet. Eközben még munkaképes és dolgoz­ni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek hagyják el ki­zárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyet. Ráadá­sul a kötelező nyugdíjazás aló­li mentesség nem vonatkozik a szintén egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre, miközben szak­munkásból legalább akkora a hiány az országban, mint or­vosból és ápolóból. MW Mindössze 300 kérelmet utasítottak el Közel 5000 nyugdíjaskorú dolgozik az egészségügyben Fotó: MW

Next