24 óra, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-05 / 181. szám

2017. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT A zöldség szenved a melegtől, a paradicsom és a szőlő jobban tűri Termésrontó kánikula Minőségi romlást okozhat a most érő zöldségeknél és gyümölcsöknél a rendkívü­li hőség, de ha megfelelő át­menettel jön a lehűlés, a termés nincs veszélyben. Mediaworks-összeállítás kozponti szerkesztoseg@mediaworks.hu TERMÉS Nem tesz jót a kerté­szeti kultúráknak az elhúzó­dó forróság, kérdés, hogyan lesz vége a hőségnek - mond­ta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmakö­zi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ha ugyanis nem foko­zatosan hűl le a levegő, az ál­talában viharokkal és jégeső­vel jár. Ez súlyosbítaná a hely­zetet, mert az idén már így is sokféle természeti csapásban volt része az ágazatnak a téli és a tavaszi fagyoktól kezdve a viharokon és jégverésen át az aszályig. A most érő zöldség- és gyü­mölcskultúrákat megviseli a rekkenő hőség. Fólia alatt, il­letve üvegházakban mintegy 1500-1600 hektáros terüle­ten, szabad földön pedig 900 hektáron termesztenek papri­kát. Nagy veszélyforrás, hogy a fólia ilyen időjárási körülmé­nyek között nem tud átszellőz­ni, ami minőségi romlást okoz a termésben. Az üvegházak­ban árnyékolással, sokszor az üveg festésével védekez­nek a közvetlen napfény el­len. Ledó Ferenc szerint a for­róságon kívül a legnagyobb gond az aszály, amin az öntö­zés persze enyhít, de ebben a kánikulában az sem olyan ha­tékony, mint normál körülmé­nyek között. A terméktanács mindazonáltal nem változta­tott korábbi termésbecslésén, amely szerint szabad földről 33-35 ezer, a hajtatott papri­kából pedig 170-180 ezer ton­na termés várható, és paradi­csomból is majdnem ennyi. A szabadföldi paradicsom szinte kizárólag ipari haszno­sításra megy. Ezek az állomá­nyok határozottan jó állapot­ban vannak, a mostani hőség sem okoz gondot, mivel túlnyo­mó részük öntözött. A szüret itt augusztus 10. körül kezdődik. Nagyjából hasonló a hely­zet az éppen érő gyümölcsök­kel is. A legjobban még a sző­lő tűri az ilyen hőséget, az al­mánál, a szilvánál és az őszi­baracknál is minőségi prob­lémát jelenthet a nagy meleg. A szilvánál és az őszibarack­nál pedig külön gondot okoz, hogy „összeérnek” a különbö­ző érési idejű fajták, és így egy időben jelennek meg a piacon - emelte ki Ledó Ferenc. A terméktanács adataival egyező képet festett fel az Ag­rárgazdasági Kutató Intézet a Budapesti Nagybani Piacon ta­pasztalt árakról: július máso­dik felében a különféle para­dicsomok átlagára 6 százalék­kal maradt el az egy évvel ko­rábbitól. Ezen belül egyedül a koktélparadicsom ára emel­kedett. A paprikánál még na­gyobb a szórás az egyes fajták között. A lecsópaprika például 31 százalékkal lett olcsóbb, de a bogyiszlói és az édes tv-pap­­rika is kevesebbe kerül. Ez­zel szemben a kaliforniai, az alma- és a cseresznyepaprika drágult, az utóbbi majdnem duplájára a tavalyihoz képest. I T'' ^ ' ' ' äs /tT'. V' ' ... "í-y! ^­­ . .. Rb A fóliasátrak nem tudnak megfelelően szellőzni, és ez rontja a termés minőségét Fotó: MW Még Vietnamból is várnak munkaerőt • ROMÁNIA Vietnamból, Bangla­­desből, Pakisztánból, de még a Fülöp-szigetekről és Nepál­ból is érkeznek munkavál­lalók Romániába, ahol egy­re komolyabb a munkaerő­­hiány. Ennek az a fő oka, hogy a húszmilliós országból az el­múlt két és fél évtizedben mil­liók távoztak külföldre. Jelen­leg 4,4 millió román állam­polgár dolgozik Nyugat-Euró­­pában. Júniusban történelmi mélypontra, 470 ezerre csök­kent a munkanélküliek szá­ma az országban, ami 5,3 szá­zalékos munkanélküliségi rá­tának felel meg. Háromszáz vietnami he­gesztőt és lakatost alkalmaz a tulceai hajógyár is, mivel nem talál elég hazai szak­munkást, a tapasztalt hegesz­tők ugyanis 2-3 ezer eurós havi bérért Nyugaton dolgoz­nak, míg odahaza átlagosan 670 eurót keres egy hegesztő. Mindez nem régiófüggő: az erdélyi Krónika megszólalta­tott egy kolozsvári építkezé­si vállalkozót, aki még szak­képzetlen munkásokat sem tud toborozni, pedig átlagon felüli bért kínál. Miközben sorra bukkan­nak fel az ázsiai vendégmun­kások, a többség inkább Uk­rajnából és a Moldovai Köz­társaságból „importálna” munkaerőt. MW Az almának a fagy­ártott Idén közepes almatermés, 550-600 ezer tonna várható. Az alma minőségét rontották az áprilisi fagyok, és a jelenlegi viharos időjárás sem kedvez a gyümölcsnek, ennek folytán az almatermésnek a minőségét tekintve egyharmada lesz ét­kezési, kétharmada pedig ipa­­ ri léalma-alapanyag - mond­ ta korábban Dómján Erika, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyü­mölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezetője. A főállatorvos az afrikai sertéspestisről Ellenőrök készenlétben JÁRVÁNYVESZÉLY Jelentős káro­kat okozhat az afrikai sertés­­pestis, ha a régió már fertőzött államaiból bekerül Magyar­­országra; az ország még men­tes ettől a betegségtől - hívta fel a figyelmet az M1-en Bog­nár Lajos országos főállator­­vos. Emlékeztetett rá: a napok­ban Romániából jelentettek sertéspestis-megbetegedést két háztáji gazdaságból. Ezek a megbetegedések a határhoz nagyon közel, Szatmárnémeti­ben fordultak elő. Ezért az a legfontosabb - mondta a főállatorvos -, hogy a járványvédelmi szabályokat minden gazdálkodó tartsa be: ne etessen például a sertések­kel élelmiszer-hulladékot, vad­disznókkal a házi sertések ne kerüljenek közvetlenül kap­csolatba. Emellett idegeneket ne engedjenek a sertéseik kö­zelébe, a higiéniai szabályokat tartsák be. Élelmiszert pedig a fertőzött területekről még kézi­­poggyászban sem szabad be­hozni. A veszélyeztetett ma­gyar térségek vadásztársasá­gai pedig kötelesek vaddisz­nótetemeket keresni és a vad­disznó-állományok változásait jelenteni a hatóságoknak. Az érintett határszakaszon az ellenőrzéseket szigorították az állat-egészségügyi hatóságok. Az afrikai sertéspestisben megbetegedett állatok 90 szá­zaléka elhullik, ezért nagyon veszélyes, ha egy-egy állomány­ban megjelenik a betegség, mi­vel sem megelőzésre, sem utó­lagos gyógykezelésre nincs le­hetőség. Mindennek pedig az lehet a következménye, hogy harmadik országok a sertés­húsra és húskészítményekre vonatkozó kereskedelmi korlá­tozásokat léptetnek életbe. A mostani nagy hőség a kedvtelésből tartott állatokat és a haszonállatokat is meg­viseli, ezért rájuk is fokozot­tan kell figyelni. Például lehe­tőség szerint hűteni kell a le­vegőt körülöttük és ivóvizet is folyamatosan biztosítani kell nekik. MTI GAZDASÁG Hírek Sokkal többen vennének új lakást INOATANPIAC A magyarok mintegy harmada fontolgat­ja a lakásvásárlást a követ­kező három évben, ami je­lentős növekedés az egy év­vel korábbi 26 százalékos arányhoz képest - derül ki a K&H biztos jövő indexéből. Idén az első negyedévben a 30-59 éves korosztály tagjainak 33 százaléka mondta azt, hogy szeretne három éven belül lakást vá­sárolni. MW Kapósak a Jaguarok Romániában LUXUSAUTÓ Több mint öt­száz luxusautót iktattak for­galomba Romániában az első fél évben, köztük több mint egytucatnyi Ferrarit, több Lamborghinit, Cadilla­­cet és Aston Martint. Emel­lett Jaguarokat, Maseratit, Ferrarit és kilenc Rolls- Royce-t is forgalomba állí­tottak. Ma Gyorsulhat az ipari termelés LENDÜLET A várakozásoknál kisebb mértékben, négy szá­zalékkal nőtt az ipari terme­lés júniusban, ami lassulás az előző havi 8,8 százalékos növekedéshez képest. Figye­lembe kell venni azonban, hogy júniusban egy munka­nappal kevesebb volt, má­jusban pedig eggyel több. A következő hónapokban to­vább gyorsulhat az ipari ter­melés a TakarékBank elem­zője szerint. MW Rekordszámú magyar az Adrián HORVÁTORSZÁG Soha nem utazott még egy hónap alatt annyi magyar turista Horvát­országba, mint idén július­ban, több mint 200 ezren. A legjelentősebb küldő nem­zetek között Magyarország ezzel a 7. helyen áll. Az év első hét hónapjában össze­sen 312 ezer magyar ven­dég érkezett Horvátország­ba, ami 14,4 százalékkal több, mint tavaly július vé­géig. Tavaly, minden koráb­bi rekordot megdöntve, 513 ezer magyar turista járt az Adriai-tengernél, a vendégek több mint 2,7 millió vendég­­éjszakát töltöttek ott. MW Újból elérhetővé válik Temesvár a Tisza felől • Uniós támogatás fedezi a költségek nagy részét Határátkelő is épülhet a Béga-csatornán HAJÓZÁS Európai uniós támo­gatásból teszik ismét hajózha­tóvá a Béga-csatornát, amelyen Trianon óta Románia és Szer­bia osztozik. A hajóforgalom négy év múlva indulhat meg a Tisza felől a felújításra váró vízi úton, amely annak idején meg­alapozta Temesvár és a Bánság gazdasági felemelkedését. A ro­mán fél reméli, hogy a határidő előtt megindulhat a hajóforga­lom a Bégán Románia és Szer­bia között, amihez az is szüksé­ges, hogy a vajdasági kormány is hozzájáruljon a vízi határát­kelő megnyitásához. Az Adevarul napilap híradá­sa szerint a romániai szaka­szon felújítják a bégaszentmi­­hályi (Sânmihaíu Román) zsi­lipet, vásárolnak két uszályt és egy kotróhajót, s elkészí­tik a csatorna melletti határát­kelőhely megvalósíthatósági tanulmányát. A szerbiai Vaj­daság Autonóm Tartomány a projekt keretében felújíttat­ja a szerbittabéi (Srpski Ite­­bej) és a bégafői (Klek) zsilipe­ket, kotróhajót vásárol a csator­na karbantartására és megépí­ti a Béga menti kerékpárutat is. A Temes megyei önkormányzat és a Bánsági Vízmedence Víz­ügyi Igazgatósága szerdán ír­ta alá a szerződést a finanszí­rozásról. A román-szerb inter­regionális fejlesztési program keretében megvalósuló projekt értéke 14 millió euró, amelynek felét Romániában, felét pedig Szerbiában használhatják fel. A romániai költségek 85 szá­zalékát az EU forrásaiból, 13 százalékát a román költség­­vetésből, 2 százalékát pedig a Temes megyei önkormányzat költségvetéséből biztosítják. A Bánságban a 18. század elején berendezkedő osztrák adminisztráció tette hajózható­vá a Béga folyót. A 19. század­ban duzzasztógátakkal és zsi­lipekkel érték el, hogy immár nagyobb hajók is eljuthattak Temesvárra a Béga-csatornán. A bánsági gabonát, később pe­dig a Temesváron gyártott ipa­ri termékeket is vízi úton szál­lították el, hajón érkeztek az it­teni gyárak berendezései, vala­mint az épülő Szeged-Temes­­vár vasútvonal első gőzmozdo­nyai is 1857-ben. A bégai hajózást a triano­ni határok lehetetlenítették el. A Románia és Jugoszlávia kö­zötti hajóforgalom 1958-ban állt le. A Moszkvából irányított Jugoszlávia-ellenes kampány idején ráccsal zárták el a Béga medrét, hogy még búvárok se juthassanak át a folyón egyik országból a másikba. Balázs D. Attila A hajóforgalom négy év múlva indulhat meg Fotó: MW

Next