24 óra, 2019. április (30. évfolyam, 76-99. szám)
2019-04-10 / 84. szám
MEGYEI KORKÉP Láncreakció Sugár Gabi gabriella,sugar@mediaworks.hu Zsáknyi ismerettel érkeztek az idősebbek az Új Nemzedék Nonprofit Kft. által szervezett Regionális Ifjúságszakmai Találkozóra. Negyed óra sem volt elegendő arra, hogy ismertessék azokat a lehetőségeket, amelyek a tatabányai fiatalokat szolgálják, s más települések pozitív gyakorlatairól is szó volt. Lehengerlő volt a Tótvázsonyból érkezett szakember előadása, aki a közösségi média és videózás generációs kérdéseit feszegette. Könnyed stílusban adta elő az elmúlt csaknem húsz esztendő tapasztalatait, miként jutottak el a plakátkifüggesztős önkénteskedéstől az összes programot felvonultató Facebook-oldalig. A fórum egyik érdeme, hogy a résztvevők fele diák volt vagy az éves falinaptárak készítéséig. Ma már mind szerves része a település mindennapjainak. Óriási pakkal érkezett, amelyből sorra rántotta elő a kiadványokat, füzeteket, reklámhordozókat... Az előadó az induláskor lehetett annyi idős, mint a hallgatóság nagy része ma. Talán húsz évvel ezelőtt ő is részt vett egy hasonló találkozón, ahol egy fura alak táskájából rángatta elő a feljegyzéseit. A fórum legnagyobb érdeme, hogy a különböző területről érkezett szakemberek nem egymás között tárgyaltak. A csaknem hetven résztvevő fele még diák volt, akik kíváncsiak voltak a „nagy öregekre”. Ki tudja, talán évek múlva valamelyikük az itt felmerült ötleteinek évtizedes tapasztalatait „húzza ki zsákjából”. Utolsó dudaszóval búcsúzott a lengyár KOMÁROM Kedden délelőtt 10 órakor megszólalt a komáromi lengyár kürtje. Egykoron reggel hat órakor, illetve délután kettőkor hallhattunk a munkaidő kezdetét, illetve végét jelző duda hangját. A mostani szokatlan időpontnak az volt a magyarázata, hogy a termelést 1904-ben kezdő cégnél az utolsó gép is megállt. A lengyár a városközpontban épült fel. Kezdetben 120 munkásnak adott kenyérkereseti lehetőséget, az 1970-es, 1980-as években, a gyár fénykorában körülbelül ezren dolgoztak a vállalatnál, több felvidéki munkavállalót is naponta hoztak-vittek a buszok. A rendszerváltozás nehézségeit a tizenkilenc Buda-Flax üzemből kettő élte túl, a győri gyár és a komáromi. Mindkét gyár a privatizáció után magánszemélyek tulajdonába került. Később a győri gyárat is felszámolták, így a komáromi lenfonógyár maradt Magyarország egyetlen lenipari létesítménye. Jelenlegi formájában 1992- től működött, elsősorban szövődés és műszaki célokra gyártottak lenfonalat. Az elmúlt években több mint kétszázan dolgoztak a cégnél, a létszám az utóbbi években folyamatosan csökkent. A keddi utolsó „fújásra” körülbelül húszan várakoztak. Voltak, akik lehorgasztott fejjel álltak, néhányan emlékeket idéztek fel, akadtak, akik papír zsebkendővel törölgették szemeiket. A dudaszóval nemcsak tőlük, hanem ahogy egyikük fogalmazott: a várostól és lakóitól is elköszönt a lengyár. Kovács László A gyár fénykorában mintegy ezer ember kereste itt kenyerét Szakmai találkozót rendeztek fiatalokkal fiatalokért Ma tanulják beszélni a fiatalok nyelvét is Regionális Ifjúságszakmai Találkozót szervezett az Új Nemzedék Nonprofit Kft. a Vértes Agorájában. Veszprém után Tatabánya adott otthont a fórumnak, amelyen az ifjúsági munkában dolgozó szakemberek mellett a városi diákönkormányzatok képviselői is részt vettek. Sugár Gabi gabriella.sugar@mediaworks.hu TATABÁNYA Zenés felvezetéssel indult a regionális találkozó, amelyre Veszprém és Fejér megyéből is érkeztek települési ifjúsági referensek, ifjúságsegítők, közművelődési szakemberek, gyermekvédelemben dolgozó munkatársak és ifjúsági területen tevékenykedő formális és informális szervezetek munkatársai. Lőrincz Álmos gitáros, énekes köszöntése után Cserteg István, az Új Nemzedék Közösségi tér munkatársa ismertette a találkozó programját, majd Pap Tibor, a Vértes Agorája csoportvezetője hangsúlyozta: e találkozók célja, hogy párbeszéd alakuljon ki a szakemberek és a fiatalok között. Áment Balázs, az Új Nemzedék Nonprofit Kft. képviseletében is megerősítette a párbeszéd fontosságát, s hozzátette: a szervezetük a megyeszékhely, Tatabányán működtet egy közösségi teret, ahol rendszeresen találkozhatnak a fiatalok. Tatabánya a fiatalokért címmel tartott ismertetőt John Katalin alpolgármester az ifjúságot érintő városi intézkedésekről. Hangsúlyozta: ha olyan hivatást választ egy fiatal, amelyet szívvel-lélekkel csinál, akkor a munkája lesz a hobbija. Mindenki születik valamire - tette hozzá, majd az oktatásfejlesztési folyamatokra tért rá. Kiemelte az Árpád Gimnáziumot, amelyet reálgimnáziummá fejlesztenek, s alapterülete is jelentősen bővül. A felsőfokú műszaki képzés fejlesztésével a helyi gazdaság elvárásait támogató, minőségi képzési rendszert kívánnak létrehozni Tatabányán. A szakképzés modernizálását szolgálja a duális képzés is, amelynek eredményeként a tanuló akár a tanulmányai elvégzése után akár azonnal elhelyezkedhet. Kiemelt figyelmet szentelnek az úgynevezett hiányszakmáknak is, ezekről évente egyeztetnek a szakemberekkel. Különféle ösztöndíjprogramokat is kidolgoztak. A Tatabánya Hazavár Programmal a fiatalok lakáshoz jutását is próbálják segíteni, a Tatabánya Ahol Otthonra Találsz Programmal pedig a fiatal munkaerő megtartása, vagy letelepedésének támogatása a célja a városnak - hangzott el a fórumon. Szendre Szilárd, a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület vezetőjeként beszélt a különböző információs csatornák eredményességéről Fotó: Z. I. Tetőtéri hírekkel is tájékoztatnak Érdekesen szemléltette a közösségi média és a videózás generációs kérdéseit a Tótvázsonyi Ifjúsági Egyesület vezetője, Szendrei Szilárd. Lendületes, pörgős előadásában arról beszélt, hogy az 1400 lakosú településükön miként építettek ki mára egy működő, a helyi információkat felsorakoztató tájékoztató rendszert, amelyben az éves falinaptárnak ugyanolyan fontos szerepe van, mint a Facebooknak, vagy a Tetőtéri hírek elnevezésű információs lapnak, amelyeket természetesen be is mutatott. A szakember kiemelte: rendszeresen végeznek méréseket is a különböző információs csatornák eredményességéről. A fórumon szó volt a tatai diákéletről, a székesfehérvári diáktanácsról, s a külföldi kapcsolatok jelentőségéről is. 2019. ÁPRILIS 10., SZERDA Látogasson el hírportálunkra! KEMMA.hu A megyei borversenyen több mint százötven nedű „szállt ringbe” a dobogós helyezésekért A fehér fajtaborokból neveztek a legtöbbet TATA Immáron hagyományosan a Gottwald étterem adott otthont a Neszmélyi borvidéki borversenynek. A „nedűviadal” időpontja azonban eltért a hagyományoktól. Május első csütörtökje helyett ugyanis tegnap zajlott a borbírálat. Ennek prózai oka volt, az országos borverseny május végén tesz, arra pedig már csak a borvidéki vetélkedők arany- és ezüstérmesei nevezhetők. Az étterem nagytermében négy bizottságban vizsgálták a hegy levét, mégpedig a megyei borászszakma nagyágyúi. A rendezők vezető bírálónak Kállay Miklós professzort hívták meg, aki örömmel tett eleget a felkérésnek. A szervezési feladatok oroszlánrészét Mukli Dániel, a Neszmélyi borvidék hegyközsége elnöke vállalta el. Az ítészek a 100 pontos bírálati rendszer alapján pontoztak. A vélemények összehangolása miatt tesztbor kóstolásával indult a program, amely információink szerint, Olasz- és Rajnai rizling házasításából „született”. A zsűri végül ezüstérmes minősítést adott a próbanedűnek... - Összesen százötvenhat mintát vizsgálnak a bírálók - jegyezte meg Mukli Dániel. - A legalacsonyabb és legmagasabb pontszám kiesik, így a héttagú bizottság öt értéket vesz figyelembe. A borok döntő többsége fehér, ami jellemző erre a környékre. Meglepő viszont, hogy vörösből több érkezett a versenyre, mint rozéból. De ez a két fajta még együtt is legfeljebb a harmadát teszi ki a teljes „kínálatnak”. A megyei megmérettetésre 48 termelő hozta el „féltett” kincsét. A palackokban pedig 38 szőlőfajta leve bújt meg. A verseny hivatalos és ünnepélyes eredményhirdetését pénteken tartják. Petrik J. Simecz Róbert hegybíró is bírálta a borokat Fotó: Nagy T. A stílus Erre a térségre inkább a fehérszőlő-ültetvények, valamint a fehér fajtaborok készítése a jellemző, de tendencia lett a házasítás, a cuvée, mert ez alkalmas igazán a gazda „önkifejezésére”. A környék tradicionális nedűje az Olaszrizling, ám a vidék „stílusa”, hogy gyümölcsös, illatos borokat rejtenek a palackok. Az itteni hűvösebb klíma pedig nagyon megfelel ennek, illetve ebből adódóan a fogyasztók borok iránti elvárásának, az uralkodó bordivatnak.