24 óra, 2021. április (32. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-27 / 96. szám

MEGYEI KORKÉP 2021. ÁPRILIS 27., KEDD Nyolcvanadik születésnapját ünnepli ma hazánk egyik legismertebb zeneszerzője Komáromi párjával sokszor állna még színpadra Dobos Attila Dobos Attila ma ünnepli 80. születésnapját. Hazánk egyik legismertebb zeneszerzője, táncdalénekese szilveszter­kor jegyezte el a komáromi Hatvaniné Erzsébetet, vagy ahogy sokan ismerik, R­ Zsót­ Attila azt tervezte, hogy szü­letésnapja környékén tartják az esküvőt, de úgy döntöttek, hogy megvárják a koronaví­­rus-járvány végét. Akkor az­tán duplán ünnepelnek. Kovács László laszlo.kovacs@mediaworks.hu KOMÁROM/BUDAPEST Dobos At­tila az 1960-as években vált is­mertté. Olyan slágerek kompo­nálása fűződik a nevéhez, mint például az Isten veled, édes Pi­roskám, a Se veled, se nélküled, az Annál az első ügyetlen csók­nál, a Kövek a vízparton, a Bol­dogságtól ordítani tudnék. Da­lait mások mellett Mary Zsu­zsi, Aradszky László, Zalatnay Sarolta, Harangozó Teri, Koncz Zsuzsa, Koós János és Korda György énekelték, de ő is több­ször a zongora, illetve a mikro­fon mögé ült és előadta szerze­ményeit. Az ünnepelt hallatlan nép­szerűségnek örvendett, regge­lente tucatszámra szedte ki a postaládájából a leveleket, és válaszolt néhány sorban, küld­te a dedikált fotókat a szimpa­tizánsainak. Délelőttönként a fogorvosi rendelőben gyógyí­tott, délutánonként pedig pró­bált, zenét írt, országszerte fel­lépett második feleségével, Ma­ry Zsuzsival. A 24 Óra elődjé­nek, a Dolgozók Lapjának 1968- ban úgy nyilatkozott, életéből csak az alvás hiányzik. Abban az időszakban lapunkban mű­ködött az Ezt dúdolja minden­ki... rovat, és itt szinte minden alkalommal egy-egy Dobos At­­tila-Szenes Iván-páros alkotta dalt is közöltünk olvasóink ké­résére. Attila a ’80-as évek derekán költö­zött haza Németor­szágból, ezt követő­en jelent meg új le­meze, 1991-ben pe­dig korlátozott pél­dányszámban lá­tott napvilágot Az ember tragédiája operája. Me­gyénkben gyakran állt szín­padra, elsősorban bányászna­pokon, turnék alkalmával láto­gatott szűkebb hazánkba. Ko­máromban is volt egy műso­ra, nem sokkal a hazaköltözése után. De aki azt gondolja, hogy itt ismerkedett meg Erzsikével, az téved. - Negyven éve költöztem Ko­máromba, és most is szívesen térek haza, hiszen ott él a csalá­dom, megvan a lakásom. Nem is nagyon bírnám ki, ha hos­­­szabb ideig nem találkozhat­nék a szeretteimmel - mondja Erzsike, majd így folytatja: - At­tila akkori fellépésére több ok­ból sem tudtam volna elmen­ni. Tudni kell rólam, hogy Ko­máromba mentem férjhez. Ab­ban az időszakban építkez­tünk, minden fillérre szüksé­günk volt, és családfenntartóvá is váltam, ugyanis úgy döntöt­tünk, hogy a férjem marad ott­hon gyesen a kislányunkkal, jó­magam pedig folytatom a mun­kám. Fizetetten szabadságból nem tudtunk volna megélni az építkezés mellett. Budakeszin dolgoztam ápolónőként az Or­szágos Korányi Pulmonológi­­ai Intézet mellkassebészeti in­tenzív osztályán. Bentlakásos nővérszállón laktam, gyakran három hetet egybefüggően dol­goztam, végig éjszakai műszak­ban, hogy egy hetet otthon ma­radhassak a csalá­dommal, illetve pó­toljam azokat a há­zimunkákat, ame­lyekre már a fér­jemnek nem jutott ideje. Nem volt egy­szerű. Erzsike később dolgozott a komáro­mi gyógyfürdőben, és a tatabá­nyai Vértes Agorájában, a Kor­társ Galériában is. Délelőttön­ként próbált és gyakorolt, példá­ul fellépett az Országos Nyugdí­jas Ki Mit Tud? megméretteté­sen is, Hajdúszoboszlón szava­lás kategóriában arany-, ének kategóriában pedig kiemelt arany minősítést kapott. Különösen emlékezetes ma­rad számára a 2018-as X-Faktor is, a televíziós vetélkedőn a zsű­rinek tetszettek a dalai és eljut­tatták a táborba. Nagyon boldog volt akkor is, amikor két évvel ezelőtt Dobos Attila az egyik közösségi olda­lon üzenetet küldött neki, talál­kozót kért tőle, és felajánlotta neki, hogy dolgozzanak együtt. - Azt beszéltük meg, hogy Attila a Kelenföldi pályaudva­ron vár. Kellemes beszélgetés volt az első találkozáskor, és jó érzésekkel utaztam haza. Az­tán időről időre erősödött ben­nünk az érzés, hogy nem csak munkakapcsolat lehet abból, ami kialakult közöttünk - ava­tott be kapcsolatuk első idősza­kába Erzsike, majd Attila vette át a szót. - R­ Zsó szeretetre méltó ked­vessége, jósága volt az, ami na­gyon megfogott. Szeretem a jó embereket. Ő az. Persze, meg­tetszett a hangja is. Tehetséges énekesnő, és jó volt vele közö­sen színpadra állni. Azt, hogy megkérem a kezét, nem tervez­tem el előre. Akkor, szilvesz­ter éjszaka is sokat beszélget­tünk, és úgy gondoltam, itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy megkérdezzem tőle: a fele­ségem lesz-e. Tudni kell R­ Zsó­­ról azt is, hogy akkor már több mint tíz éve özvegy volt. Úgy gondoltam, hiányzik mellőle egy férfi - tette hozzá Attila. - Nagyon meglepődtem, nem számítottam rá, hogy Attila megkéri a kezem. Boldog vol­tam, a legváratlanabb és a leg­szebb ajándékom volt az a pilla­­nat - jegyezte meg Erzsike. Amikor felvetem, hogy Attila 80. születésnapja idejére tervez­te az esküvőt, az ünnepelt veszi vissza a szót. - Valóban most szerettük vol­na tartani az esküvőt, de a koro­­navírus-járvány keresztülhúz­ta a számításainkat. Akkor há­zasodunk össze, ha Isten is úgy akarja. De akkor nagyon! Ha már nem lesz járvány és a sze­relmünk ugyanúgy fog lobogni, mint ma. Meglátjuk, hogy a jóis­ten mikor engedi ezt meg. A kerek születésnapon Attilá­nak nincs kívánsága. - Nem kértem semmit sem születésnapomra, de kaptam. R­ Zsó tudja jól, hogy szere­tem a szent témájú képeket, szobrokat. Korábban is megle­pett már egy dombormű kép­pel, amely a szobám falán, fő helyen van. A mostaninak is megtaláljuk a helyét a lakás­ban - mondta Attila. - Mivel Attila mélyen vallá­sos, ezért már jó előre eldön­töttem, hogy vallási tárgyú képpel lepem meg. Boldog va­gyok, hogy örömet tudtam ve­le szerezni - tette hozzá Erzsi­ke, majd így folytatta: - Ne­kem azért még lenne két kí­vánságom Attila születésnap­ja kapcsán. - Kíváncsivá tett - mondom. - A dalaim közül többet még korábban elküldtem a helyi rá­diónak, és egyiket sem adták le. Nagyon jólesne, ha most, At­tila nyolcvanadik születésnap­ján legalább egy közös duet­tel, Dobos Attila-slágerrel pótol­nák. Például A Kövek a vízpar­ton vagy a Vitorláshajó-dalokat ajánlanám, amelyek a Hatvani­né Erzsébet Youtube-oldalon is megtalálhatók. A második pe­dig az lenne, hogy egyszer Ko­máromban, hazai környezet­ben Attilával közösen fellép­hessek. Az országban, illetve magyarlakta területeken több­ször is énekelhettem, énekel­hettünk, de odahaza még nem. Tudom, hogy az idén a járvány­helyzet miatt elmarad a Komá­romi Napok rendezvénysoroza­ta, de jövőre is nagyon szívesen mennénk. - Lenne lámpaláza? - kérde­zem. - Nem vagyok izgulós típus, nem is voltam soha. Amikor színpadra állok és énekelek, úgy érzem, mintha egész éle­tem ott töltöttem volna. Nincs lámpalázam, sőt inkább nyu­galom áraszt el, olyan béke uralkodik körülöttem, hogy az leírhatatlan. Szerencsés va­gyok ebből a szempontból. Tu­dom, sok híres énekes, színész minden fellépése előtt izgul. Jó­magam hatalmas szívvel, ma­gabiztosan állok a színpadra, és amit tudok, azt kiadom ma­gamból. R­ Zsó szere­­tetre méltó kedvessége, jósága volt az, ami nagyon megfogott Az elmúlt évben Dobos Attila vehette át a Szenes Iván Művészeti Díjat. Az átadóra Erzsike is elkísérte Dedikált fotó a­­ 80-as évekből Fotó: Palágyi Barbara Isten véled, édes Piroskám Dobos Attilát az egyik legna­gyobb, az Isten véled, édes Pi­roskám slágerének születésé­ről is faggattuk. Bizonyára ke­vesen tudják, ezzel a címmel a '60-as években háromfelvoná­­sos minioperett is futott a szín­házakban. Sokakban felmerül­het az a kérdés is: vajon ki volt Piroska? - Mindenki azt hiszi, hogy egy fiatalkori szerelmem inspirált. Szó sincs róla, inkább az iga­zat mondom el. Piroska Szenes Iván szövegíró édesanyja, Sze­nes Andorné volt. Nagyon ked­ves, aranyos asszony volt. Iván nagyon szerette az édesanyját, és egyszer megkérdezte tőlem, lenne-e kedvem zenét írni egy számhoz. Az lenne a címe és a témája, hogy Piroska. Tetszett az ötlet, rögtön hozzá is fog­tam. Boldog voltam, hogy meg­írtam és így sikerült. Örülök, hogy a mai napig sok helyen lehet hallani. Büszke vagyok, hogy Magyar Rádió Made in Hungary hangversenyét Aradsz­ky László megnyerte vele, és a magyar hanglemezgyártás tör­ténetének első aranylemeze lett. Ez akkoriban 100 ezer el­adott példányt jelentett. A mi­nioperett szövegét Szenes Iván és író barátja, Kövesd­ Nagy La­jos készítették, a zene fűződik a nevemhez. A jóisten áldja meg Piroska nénit! Olyan slágert ins­pirált, amely örök életű lesz.

Next