Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1996. június (1. évfolyam, 51-75. szám)
1996-06-01 / 51. szám
2 1996. JÚNIUS 1., SZOMBAT Új püspök Szlovákiában Dr. Erdélyi Géza, hanvai lelkész személyében péntektől új püspöke van a szlovákiai Református Keresztyén Egyháznak. Az egyházban tavaly ősszel megkezdődött általános tisztújítás befejezése után a Rév- Komáromban ülésező Új összetételű zsinat Dr. Erdélyi Gézát titkos szavazással választotta püspökké, az eddigi egyházi vezető, Dr. Mikó Jenő helyett. Az 59 éves Erdélyi Géza a kelet-szlovákiai Abarán született és 1958-ban végzett a Prágai Károly Egyetemen, ahol immár évek óta tanít. Erdélyi Géza a gömöri Hanván lelkész, abban a községben, ahol egyik elődje Tompa Mihály volt. Az új püspök ma is ugyanabban a kúriában él, ahol egykoron a költő, a parókia szomszédságában eltemetett Tompa Mihály élt. A püspök a lakásgondok megoldása után, remélhetőleg rövidesen Rév-Komáromba, a református egyház zsinati elnökségének hivatalos székhelyére költözik. Erdélyi Géza elmondta: Szlovákiában megközelítőleg 120 ezer református hívő él. Ezek nagy része, körülbelül 105 ezer magyar, 15 ezer szlovák nemzetiségű. A püspök hozzátette: „megválasztásom során a zsinat levegőjében a megújulási vágyat éreztem, azt, hogy jó lenne végre elindulni egy határozott irányba, és tisztességgel, hűséggel dolgozni. A mi egyházunkban a megújulás ideje és igénye csak most és nem az 1989-es rendszerváltáskor érkezett el, s talán ennek az igénynek köszönhetően esett rám a választás” - mondta a püspök. Minszkben tüntettek Két rendőr vezet el egy tüntetőt, miután a fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko oroszbarát politikája ellen tüntető fővárosi lakosok összecsaptak a kivezényelt rohamrendőrökkel. A több ezres kormányellenes megmozdulást a rendőrség feloszlatta. Sok tüntetőt letartóztattak MTI-fotó Tiszteletben tartja a megállapodásokat Netanjahu folytatja Az izraeli választási bizottság bejelentette, hogy Benjamin Netanjahu, az ellenzéki Likud vezetője nyerte meg a szerdai kormányfőválasztást. Netanjahu a szavazatok 50,4 százalékát szerezte meg, míg Simon Peresz, a jelenleg kormányzó Munkapárt vezetője a voksok 49,5 százalékát kapta meg. A megválasztott miniszterelnök megerősítette azt a szándékát, hogy „továbbviszi a béke ügyét”, és elhatárolódott a környezetében lévő nacionalistáktól. Vállalta továbbá, hogy erősíti a már meglévő kapcsolatokat Izrael és azon országok között, amelyekkel már békét kötött” mutatott rá a szóvivő. Barak úgy tűnik a jobboldal „héjáinak”, Rafael Ejtannak és Ariel Saronnak a nyilatkozataira reagált, akik jelentős miniszteri tárcák várományosai, de akik az utóbbi napokban megkérdőjelezték a már létrejött megállapodásokat. Netanjahu úgy foglalt állást, hogy tiszteletben tartja a munkapárti kormány által a palesztinokkal kötött megállapodásokat olyan mértékben, ahogy a palesztinok is betartják azokat. Jelcin programja Borisz Jelcin orosz elnök szerint az 1992-ben kezdett gazdasági reform fő célkitűzéseit sikerül elérni az ezredfordulóra, és a gazdasági átalakítás első sikerei lehetővé teszik a mai alacsony életszínvonal emelését. Egyebek közt ezt tartalmazza az orosz államfő választási programja. Jelcin hangsúlyozta: fő feladatának az átalakítás sikeres befejezését tartja. Normális életet akar teremteni a lakosságnak „forradalmak és megrázkódtatások nélkül”. Az elnök elmondta, hogy öt éve a reformokat elkezdve sikerült elkerülni az összeomlást az országnak. Az elnök programjában vezető helyen szerepelnek a szociális kérdések, így megválasztása esetén azt ígérte, hogy négy év múlva a szociális juttatások szintje magasabb lesz, mint a keleteurópai térségben bárhol. Jelcin közölte, hogy választási programjának minden egyes fejezetéhez a megvalósítást célzó konkrét szövetségi programok és rendeletek tartoznak, így egyebek közt szerepel abban a csecsen rendezés is. Jelcin azt ígérte, hogy az év végére béke lesz a kaukázusi köztársaságban. Külpolitikai programjának lényege, hogy az orosz diplomáciának biztosítania kell a belpolitikai problémák megoldásának a külső feltételeit. Prioritásként szólt a FÁK-on belüli maximális integráció megvalósításáról, a külfölddel való egyenjogú partneri kapcsolatok fejlesztéséről, illetve az európai biztonsági rendszer megteremtéséről. HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Alapítva 1996-ban. Komárom-Esztergom megyei közéleti napilap Kiadja a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: az ügyvezető Mb. főszerkesztő: Veizer Tamás A kiadó és a szerkesztőség postacíme: 2901, Komárom, Igmándi u. 1., Pf.: 21 Telefon: 34/343-970, 34/344-244, 34/344-185. Fax: 34/342-361 Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: 1 hónapra: 520 Ft., 3 hónapra: 1560 Ft., 6 hónapra 3120 Ft., 12 hónapra 6240 Ft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusítja a BUVINÍR Rt., alternatív terjesztők. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk, kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nyomtatás: a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. tatabányai lapnyomdájában. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. ISSN: 1219 — 8277. HÍRLAP A kormány mondjon le A Bullgáriában kormányzó Bolgár Szocialista Párt napilapja, a Duma azt követeli, hogy mondjon le a Zsan Videnov vezette szocialista kormány, amelyet felelősnek tart a gazdasági válság kiéleződéséért. A párt országos vezetősége ülésének küszöbén ezzel a vezércikkel a lap csatlakozik az ellenzéki pártok és a két legnagyobb bolgár szakszervezet véleményéhez. A vezetőség várhatóan még pénteken összeül. Bulgáriában májusban 64 százalékkal le kellett értékelni a nemzeti valutát, s e héten - előzetes bejelentés nélkül - a kormány 80 százalékkal megemelte az üzemanyag árát. Az életszínvonal romlása miatt csütörtökön utcai tiltakozó megmozdulások voltak a fővárosban, a parlament környékét pedig több száz taxis torlaszolta el a benzinár emelése ellen tiltakozva. Választások Csehországban Václav Klaus az esélyes Kétnapos képviselőházi választások kezdődtek pénteken délután Csehországban az 1993 óta önálló és független állam történetében először. Az 1989-es rendszerváltást követő eddigi két, 1990-ben és 1992-ben megtartott szabad és többpárti választást még a csehszlovák szövetségi állam keretei közt tartották. A 10,3 millió lakosú ország nyolcmillió választópolgára a kétkamarás parlament alsóházának, a képviselőháznak 200 tagját választja meg ezúttal. A mandátumokra 16 politikai párt több mint 3000 jelöltje pályázik, de a közvélemény-kutatások és felmérések alapján csak hat-hét pártnak van reális esélye bejutni az alsóházba. Ezek a pártok mind tagjai a jelenlegi parlamentnek is. Megfigyelők a választások legnagyobb esélyesét a Václav Klaus vezette jobboldali Polgári Demokratikus Pártban (ODS) látják, amely a szavazatok mintegy 30-32 százalékára számít. Szintén biztos befutónak tartják az utóbbi három évben nagyon megerősödött ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Pártot (CSSD), amely a várakozások szerint megszerzi a voksok 20-25 százalékát. A harmadik legerősebb pártnak Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) mutatkozik 12-14 százalékos preferenciával. A választóhelyiségek hivatalosan délután kettőkor nyíltak meg, de számos helyen kihasználták a törvény adta lehetőséget, és már déli tizenkettőkor kinyitottak. Pénteken este tízig, szombaton pedig reggel héttől délután kettőig lehet szavazni. Az első nem hivatalos részeredményeket szombat estére várják. Külföld Innen - onnan Győztek a fehérek A dél-afrikai Fokföld tartományban lezajlott helyhatósági választásokon az első eredmények szerint a Frederik Willem de Klerk volt elnökhelyettes vezette Nemzeti Párt áll az élen. A Reuter jelentése szerint a csütörtök estig megszámolt szavazatok alapján a hét körzetből hatban a fehér párt legyőzte a Nelson Mandela nevével fémjelzett ANC-t. Az NP a szavazatok 59, míg az ANC 33 százalékát szerezte meg. Fokvárosban az NP ezenkívül a hat kerületi tanács egyikében 30 helyéből 26-ot szerzett meg. Bűnösnek érzi magát Drazen Erdemovic pénteken bűnösnek vallotta magát a hágai nemzetközi törvényszék előtt muzulmán férfiak legyilkolásában való részvételben. A 24 éves horvát férfit, aki a boszniai szerb hadseregben szolgált, azzal vádolják, hogy Srebrenica kelet-boszniai muzulmán etnikai sziget tavaly nyári lerohanása után részt vett több száz boszniai muzulmán tömeges kivégzésében. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék szóvivője elmondta, hogy Erdemovic a tényfeltárás során teljes mértékben együttműködött az ügyészekkel, s várható, hogy Radovan Karadzic és Ratko Mladic ügyében is vallomást fog tenni. Délre menekültek Biztonsági emberek kíséretében Szöulba érkezett az a két észak-koreai értelmiségi, aki hosszú hónapokon át készítette elő menekülését. A szöuli külügyi intézet szakembereinek véleménye szerint az eset miatt Észak-Korea még inkább bezárkózhat, esetleg emberrablásnak állítja be az ügyet, és ürügyként használja azt fel a Dél-Koreával való párbeszéd elutasítására. Ezzel függhet össze az, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának hongkongi irodája is megerősítette: a két ember valóban menedékjogot kért Dél- Koreától. A lehetséges politikai következmények miatt övezte titoktartás a két ember, egy tudós és egy drámaíró menekülését. Támadnak a csecsenek Újabb fegyveres összetűzés volt Csecsenföldön egy nappal a fegyverszünet életbe lépte előtt a csecsenek függetlenségéért küzdő lázadók és az orosz csapatok között. Mint az Interfax hírügynökség az orosz főparancsnokságra hivatkozva beszámolt róla, a lázadó csecsenek csütörtök éjszaka hat alkalommal vettek tűz alá orosz állásokat, és támadásaikban legalább egy orosz katona meghalt. „Népünk a bíró...” Our People/$ Judge not Hag U4P00 36 C/441A Hí Mf. Egy férfi „Népünk a bíró, nem Hága” feliratú táblát emel a magasba, amikor szerbek tüntetnek Bosanska Cradiskaban, hogy támogassák Radovan Karadzicot és Ratko Mladic tábornokot, a boszniai szerbek elnökét, illetve főparancsnokát. A két vezető ellen háborús bűnök gyanúja miatt elfogatóparancsot adott ki az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi bíróság MTI-fotó