Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1997. november (2. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
2 1997. NOVEMBER 1., SZOMBAT A legintimebb ünnepünk Már szél kotorja az úton kevergő leveleket, fázósan húzzuk magunkon össze a nagykabátot. Átjár minket a hideg, és a borongós reggeleken jó a füstölgő kéményekre nézni - az is melegíti lelkünket egy kissé. Visszavonhatatlanul itt az ősz, vagyis inkább a tél, hiszen reggelente varjúkárogásra ébredünk, és forró teát szorongatunk. Az időjárás hidegebbre fordulásával és rövidülő nappalainkkal együtt egy ünnepünk is jelzi, ideje magunkon kívül másokra is gondolni. November 2-a Halottak napja. Minden kultúrában nagy tiszteletet élveztek a halottak, és ezt az állandóan rohanó idő sem tudta megváltoztatni jöhettek diktatúrák, háborúk, katasztrófák. Az élők élni akartak, a halottakat temetni kellett. November első napjaiban mindenki szakít néhány percet halottaira. Krizantémekkel megrakott autókon, bicikliken érkezünk a temetőbe, amely talán máskor félelmetes így estefelé. Ezen a napon a gyertyák, mécsesek fénye glóriát fon a sírok fölé. Ilyenkor megállunk, magunkban elbeszélgetünk azzal, aki odaföntről figyeli sorsunkat. Talán, ez a legintimebb ünnepünk, hiszen mindannyiunknak vannak halottai, akikkel csak lelkünkben kommunikálhatunk. Ha tehetjük, menjünk ki vasárnap, vagy szombaton a temetőbe! Vigyünk virágot, gyújtsuk meg az emlékezés gyertyáit, és beszélgessünk egy kicsit magunkkal. Ezen a napon még sokkal szívszorítóbb látvány az olyan sír, amelyet felver a gaz, mint máskor. A meleg, sárgás fényben még szomorúbb az a halom, amely senkinek sem fontos. Pedig az, aki ott fekszik, valaha sokat jelentett valakinek, valakiknek. Emlékezzünk, hisz csak úgy tudjuk fenntartani kapcsolatunkat a világgal, ha tudjuk honnan jöttünk, kik vagyunk. Kapkodó napjainkban álljunk meg egy percre! Ha távol vagyunk otthonunktól, és szeretnénk kegyeletünket kifejezni, keressük meg az első temetőben a Mindenki Keresztjét. Álljunk meg egy pillanatra, és érezzük, hogy megszűnik a távolság. Nem lesznek kilométerek, nem lesznek utak, eltűnik az idő, a tér. Valami kozmikus egység fog minket magához, ahol csak szeretteink vannak és az emlékezés. Mert mindenki számára fontos valaki és mi is azok vagyunk valakinek... - momo - KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI HÍRLAP Közéleti napilap Alapítva 1991-ban. Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság Lapterjesztésvezető: Vámosi László Marketingvezető: Samu Tamás Kiadja a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Felelős vezető: az ügyvezető A kiadó és a szerkesztőség postacíme: 2901, Komárom, Igmándi u. 1., Pf.: 21 Telefon: 34/343-970, 34/344-244, 34/344-185. Tax: 34/842-301 Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: 1997. január 1-jétől 1 hónapra 573 Ft, országos napi- és hetilapok előfizetőinek 433 Ft, nyugdíjasoknak 383 Ft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusítja a BUVINÍR Rt., alternatív terjesztők. A hirdetések tartalmáért felelősséget nem vállalunk, kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Nyomtatás: a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. ___________________ ISSN: 1219 — 8277. HÍRLAP A 107 jelenti Betörések Tatabányán, az Erőműi tónál nem várt látogatók több horgászbódéban is körülnéztek. Az ismeretlen elkövetők nem válogattak a módszerekben: volt, ahol a tetőt bontották ki, máshol a lakatot feszítették le, bemásztak az ablakon vagy éppen kifeszítették azt és úgy másztak be a horgászbódéba. Az ellopott tárgyak között elsősorban gázpalack, horgászfelszerelés, fúrógép és élelmiszer szerepelt. Tegnap hajnalban megszólalt a tatabánya-dózsakerti műszaki bolt riasztója. A rendőrök pillanatokon belül a helyszínre érkeztek. Szerencsére nem loptak el semmit az üzletből, a dupla kirakatüveget viszont kitörték, s ezzel mintegy 60 ezer forintos kárt okoztak. Baleset Csütörtökön délután Bajót és Nyergesújfalu között B. Balázs 22 éves nyergesújfalui lakos Trabant típusú gépkocsival egy kanyarban megcsúszott és a jobb oldali útpadkán felborult. A baleset során a gépkocsi utasa, P. Zsófia 21 éves súlyosan megsérült. Autólopás Tatabányán, az Ifjúmunkás útról ellopták az EWE-937-es forgalmi rendszámú metálkék Ford Sierrát. Fásítás Tatabányán A tatabányai önkormányzat - mint arról már többször is beszámoltunk - akciót hirdetett Ültess egy fát városodnak! címmel. A jubileumi rendezvényeken a testvérvárosi delegációk tagjai ültették el az első fákat, majd három napon át, tegnapig összesen több mint kettőszáz túlmézetes fa került a különböző városrészek utcáira. Vállalkozók, cégek, intézmények, magánemberek vásárolták meg a fákat, melyek elültetésében aktívan részt is vettek. E Képünkön: Emsberger Gyula és Dali Ásza Arnold fát ültet Tatabánya központjábanFotó: Dallos • Az SZDSZ ingyenes jogi tanácsadása 1997. november 4-én, kedden 14 és 15 óra között tartja fogadóóráját Esztergomban az SZDSZ irodában (Széchenyi tér 21., átjáróház). Fogad ár. Kántor András ügyvéd. TRAFFEPAX - A megyei rendőr-főkapitányság november 1-jén és 2- án tíz alábbi helyeken tart traffipaxos ellenőrzést: Kisbér, Tata, Dorog és Tatabánya területén. Megyei krónika A honvédelmi miniszter a NATO-ról Mondj igent Európára Lakossági fórum Oroszlányban (Folytatás az 1. oldalról) Oroszlány város polgármesterének, Székely Antalnak bevezető szavait követően Keleti György emelkedett szólásra. Többek között elmondta, hogy sokan vannak, akik azt mondják, e kérdésről sokat beszélünk. Ám vannak, akik keveslik. Az ország számára sorsdöntő kérdés, hiszen az euro-atlanti csatlakozás fontos része annak, hogy Európához csatlakozhassunk. Nem véletlen, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország volt, akit elsőként meghívtak a csatlakozási tárgyalásokra. Kiemelte, hogy egyedül a NATO volt képes Boszniában békét teremteni, mert amióta az ENSZ felkérés alapján a békefenntartók ott vannak, megtörtént a hadifoglyok cseréje, a nehézfegyverek begyűjtése és elkezdték megteremteni a békés polgári élet feltételeit. Ezt követően Howard Stephens ezredes magyar nyelven szólít a fórum résztvevőihez. Elmondta, hogy a magyarok a nehezén már túl vannak, hiszen elültették a magokat. Csupán nevelni kell és a jó termést kell bevárni. Ha kellő gondoskodással járnak el, akkor gazdag aratásra lehet számítani. Magyarország hadserege részéről a megfelelő vezetés a varsói szerződés romjairól a NATO kapujába vezette az országot. Jól teljesítettek, ezért akarja partnerül választani. A cél fokozni az általános európai biztonságot. A NATO nem fogja előírni, hogy mit tegyenek, de értelmes döntéseket vár. Simányi András nagykövet rövid hozzászólásában elmondta, hogy nem az zavarja, ha egy-egy témáról sokat beszélnek, hanem az, ha nem értelmesen. A NATO csatlakozással kapcsolatban címszavakban célzott a katonai költségek alakulására, az ország szuverenitásának, Európa és NATO-csatlakozás, a modernizáció, az stabilizáció és a fejlődés kérdéseire. Természetesen lakossági fórumról lévén szó a megjelent közel kétszáz fő lehetőséget kapott, hogy kérdéseket tegyen fel, illetve elmondja véleményét. A vendégek pedig megpróbálták érveikkel meggyőzni őket. Keleti György egy rögtönzött szavazásra hívta a megjelenteket, kézfelnyújtással jelezték, melyik oldalon állnak. Az eredmény a teremben az volt, amiről a közvéleménykutatók beszélnek, vagyis kétharmados, egyértelmű támogató ellenében néhányan ellenezték csupán a NATO-csatlakozást. A honvédelmi miniszter arra szólította fel az embereket, hogy minél többen menjenek el szavazni, mert a kormány és a parlament számára az a fontos, hogy a nép minél szélesebb rétege mondjon véleményt. A lakossági fórumon többször szóba került a NATO kompatibilitás kérdéseinél Nagy Tibor dandárparancsnok neve. A tatai alakulat vezetőjének eddig végzett munkájáról többen elismerő szavakkal nyilatkoztak. A fórumon felszólalók között természetesen voltak olyanok is, akik a NATO- csatlakozást ellenezték. Ám mint tapasztalhattuk, rendkívül kulturált hangnemben próbálta meggyőzni egymást az ellenző, illetve a NATO-csatlakozást pártoló. Az sem elhanyagolható, hogy Keleti György és vendégeitől elsőkézből kaphattak választ kételyeikre a megjelentek a NATO-csatlakozással kapcsolatban. - tátrai Tízparancsolat Előadás-sorozat Oroszlányban A gondolkodás törvényéről is szó van A Bibliaiskolák Közössége előadás-sorozatot indított Tízparancsolat címmel Oroszlányban október 30- án. A közösség a Bibliában foglaltak megértését segíti az ország több területén egész éven át szervezett előadásokkal. Idén második alkalommal látogatnak Oroszlányba Oláh László, Hiltes Gábor, Németh Péter és Szabó Attila bibliaoktatók. Mindenkit várnak - vallási hovatartozásra való tekintet nélkül -, aki érdekel a Biblia világa, akit törekszik megismerni Isten rendelkezéseit, törvényeit és szeretné ezeket beépíteni a maga életébe. Az idei program tíz előadást, a Tízparancsolat pontjainak értelmezését foglalja magába. Oláh László október 30-ai, diavetítéssel egybekötött előadása a gondolkodás törvényéről szólt. Az előadásokat kéthetente, csütörtöki napon tartják majd 17.30 órai kezdettel, az oroszlányi művelődési központban. L. A. „Bányagödör” koszorúkkal (Folytatás az 1. oldalról) Hogy függ össze Mihály bátyám elismerése a politikai elítéltek bányamunkájával? A sokat átélt de mosolyogni ma is tudó nyugdíjas vallomásából ez is kiderül: Én, uram tizenöt évesen szegődtem a bányához! 1951-ben már tapasztalt vájár voltam.... Akkor csapott le Csolnokra az ÁVH, merthogy néhányan szervezkedtek. Pedig csak pisztoly javítottak az I-es aknán... Sokakat elvittek akkor a faluból. Nekem szerencsém volt. igaz, jobban is vigyáztam: megúsztam a dolgot. Azért kezdtem ’51-el, mert éreztetni szeretném, hogy ’56-ban Csolnokon nemigen akadt fegyveres ember. És máshol se volt különb a helyzet. Ma mégis annyian verik a mellüket... De az ide hozott foglyokról akarok most szólni. Előbb a köztörvényesek kerültek ide. Olyan munkát kaptak, amit hamar betanulhattak. Nem tagadom, dolgoztak velem rablók, még gyilkosok is... Aztán elvitték őket, mert kellett a hely az 1200 politikai elítéltnek. Hogy milyen emberek voltak? Jobban vigyáztak rám, mint magukra! Egyre többen kértek meg, hogy vigyek ki levelet... Egy idő után már élelmet, később gyógyszert is becsempésztem nekik. Sokan nem akartak dolgozni, mert értelmetlennek tartották az engedelmességet. Úgy mondták, ha dolgozunk is, rabok maradunk. Akik hozzám tartoztak, akik az én csapatomban voltak, azokkal megértettem, hogy valamennyit termelnünk kell; nekem családom van. Kevés smasszer jött le a műszakra, fegyver nemigen volt náluk. Előfordultak szökések, némelyik elítéltnek szerencséje volt: hiába üldözték, nem tudták elfogni. Sólyom Kornél elítélttel nagyon összebarátkoztunk. Én ugyan mindig semleges voltam, de tőle azért tanultam. Idővel elhittem neki, amit állandóan mondogatott, hogy lesz ez még másképp is... A politikai elítélteket azzal vádolták, hogy a rendszert akarták megdönteni. Féltek tőlük. Néhány éves bányamunka után 56 októberében teherautókra gyűjtötték mindet, és Dorogra vitték őket, hogy ne legyen módjuk - úgymond - a leszámolásra. Örültem, hogy ne örültem volna ennek a szép jelvénynek! De anyagi támogatással járó kitüntetésnek még sob b Csolnokon ban örültem volna! Hiszen én valóban a családom és a magam sorsát reszkíroztam, amikor az elítélteken próbáltam segíteni. Bányagödör? Inkább táró az! A kisvasút itt bújt a föld alá, innen indult Dorogra. Tavaly megnéztem volna Borókás-tárót, de már eltömedékelték. A munkástáborból egy tégla nem maradt, pedig a IX- es és a XII-es aknán dolgozó foglyoknak ez volt a lakhelye. Annyit mondhatok még, azért az szép dolog, hogy a Bányagödörre emlékeznek, hogy koszorúznak... Lejegyezte: M. S. Putz Mihály