Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

Poggyász A magyar falunak is megvan a maga romantikája Nekünk nincsen ferde tornyunk! Talán a városok túlhajszoltsága, zsúfoltsága okozza, talán más, de tény, hogy egyre többen vágyódnak a falvak romantikája, a vidék utánozhatatlan hangulata után. Dr. Kovács György Zoltánt, a Falusi Turizmus Országos Szövetségének elnökét arról kérdeztük, vajon az Utazás ’99 kiállításon érezhető-e ez a tendencia. A Falusi Turizmus Országos Szövetségének jelenleg 109 tagegyesülete van. Úgy is mondhatnánk, a kistérségi és a megyei egyesületeink lefedik az ország egész területét. Minden idegenforgalmi szempontból szóba jöhető tájon megalakultak a falusi vendéglátók civil szervezetei, amelyek nem csak érdekképviseleti feladatokat látnak el, hanem feltárják, eladható termékké formálják az adott kistérség értékeit. - Mit takar tulajdonképp a falusi turizmus fogalma? Annyit jelent csupán, hogy a városi ember egy kicsit „vidéki levegőre” vágyik? A falusi turizmusban együtt találhatók a vidéki életkörülmények, a helyi szokások, a mezőgazdaság adta lehetőségek. Fejlesztés szempontjából falusi turizmusnak tekintendő minden nem kiemelt gyógy- és üdülőhelyen végzett vendégfogadás. Természetesen az említett idegenforgalmi ágazatnak megvannak a maga szigorú követelményei. Ide tartozik a természetes és az épített környezet harmonikus kialakítása a helyi lakosság és a vendégek igényeinek figyelembe vételével, a táj- és helyi jellegzetességeken alapuló sajátos kínálat, illetve arculat megtartása. Mi 1993-ban alakítottuk meg Komárom-Esztergom Megye Falusi Turizmusáért Egyesületünket, melyet egyrészt azzal a nem titkolt szándékkal hoztak létre, hogy a falusi embereknek egy jövedelemkiegészítő forrást biztosítsunk. Ugyanakkor a megyénkben fellelhető, méltánytalanul elfeledett értékekre szerettük volna felhívni a figyelmet. Ezek nem „nagy látványosságok”, megyénkben nincsen Eiffeltorony, sőt Országház sincs Lánchíddal és Várral. Inkább a kisebb helyi lehetőségek, a vendég igényei szerinti programok, a természeti adottságok azok, amelyek idevonzzák az idegeneket. Természetesen vendégeiknek olyan programot is ajánlanak, amelyek igény esetén a megye történelmi városainak: Esztergomnak, Komáromnak illetve Tatának, valamint az ország más tájainak nevezetességeit is bemutatja. Megyénkben hatvannégy tagunk van. Elsősorban a Bakonyra jellemző a falusi turizmus, mint az idegenforgalom egy speciális válfaja, de nem szabad elfeledkeznünk a bajótiakról, a pilismarótiakról, a tátiakról és a tabániakról sem. Az idei idegenforgalmi kiállításon negyven négyzetméteres, falusi nádkunyhót szimbolizáló standon jelenünk meg, itt tekinthető meg legújabb kiadványunk, amelyben a szállásadóinkat vettük számba. A vásár első napján sajtótájékoztatót tart a szövetség, de az egész seregszemle ideje alatt az érdeklődők rendelkezésére állnak a kiállítók. Bábolna a nevéből is szeretne profitálni Lovak - komolyzene - gyógyfürdő Eddig a Bábolna Rt. képviselte a nagymúltú agrárcentrumot az Utazás kiállításokon. Idén a bábolnai önkormányzat állít ki a megyei standon, hogy megismertessék azt a nagyközséget, amely nem csak mezőgazdaságáról és lótenyésztéséről nevezetes, hanem más látnivalói is figyelemre tarthatnak számot. Mint Kovácsné dr. Horváth Klára, a település polgármestere elmondta, a vásáron való részvétel elsődleges célja, hogy a község idegenforgalmát egy kissé fellendítsék. Szállás- és vendéglátóhelyeket kívánnak a jövőben létesíteni, amelyhez befektetők, beruházók szükségesek. A rendezvény remek alkalom ahhoz, hogy egy-egy potenciális befektető „fantáziát lásson” a szép dunántúli községben. Továbbá a seregszemle arra is kiváló lehetőséget nyújt, hogy a bábolnai programokkal megismertessék a vásár közönség lovasturizmust is szívesen népszerűsítenék. A lovak szerelmeseinek lehetősége nyílik majd lovaglásra, kocsikázásra, és a lovasturizmushoz kapcsolódva - illetve arra épülve - idegenforgalmi látványosságként népművészeti vásárokat, nyári hangversenynapokat meglátogatni, melyeket a bábolnai önkormányzat szervez. A tervek szerint ősszel komolyzenei fesztivállal lepnék meg a klasszikus zenét kedvelőket. A másik nagyszabású terv, amellyel turistákat „csábíthatnának” Bábolnára, a termálfürdő fejlesztése. A Bábolna Rt. tulajdonában lévő, gyógyvízzé minősíett termálkutak hasznosításához beruházót keres az önkormányzat is, hogy a gyógyturizmus is helyet kapjon község életében és bevételi fonásai között így tehát nagy tervekkel indul a vásárnak Bábolna, bár jól tudják, a valós hasznot a kasszában csak jóval később érzi meg a község. 1999. MÁRCIUS 24., SZERDA 7 A magyar tenger drágább, mint az Eger... Az útibeszámoló a legjobb reklám Amikor számba vettük az Utazás ’99 kiállításon részt vevő megyei turisztikai cégeket, úgy gondoltuk, hogy a felsorolásból semmiképp sem maradhat ki a Komturist - Vértes Volán Idegenforgalmi, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Kutrucz Tibort, a kft ügyvezető igazgatóját a többi közt arról kérdeztük, hogy a számos turisztikai cég között nagyságrend szerint hová sorolható a Komturist? - Nagyon nehéz lenne pontosan meghatározni a kft. többi céghez viszonyított pozícióját. Az azonban bizonyos, hogy a megyében a legnagyobb idegenforgalmi vállalkozás. Ez az utasok illetve irodáink számán, valamint a növekedés ütemén mérhető le. A megye területén tizenhét irodánk van, de ezek között vannak olyanok, amelyek kifejezetten pénzváltással foglalkoznak, ám azok utaztatást közvetítő feladatokat is ellátnak. Elmondhatjuk, hogy minden városban van telephelyünk, de számos kisebb cég is ügynökként nekünk dolgozik. Ha számadatokkal is szeretném alátámasztani az elmúlt évi eredményeinket, akkor feltétlenül kiemelném a 3,1 milliárdos forgalmunkat, illetve a 191 milliós összes árbevételünket. Ebből az utaztatás az árbevétel szempontjából 35 százalékot eredményezett, de a szállodai forgalomból származó jövedelmünk is jelentős volt Innen is látható: a valutakereskedelem, az utaztatás és a szállodai forgalom a Komturisz - Vértes Volán Kft. három alapipillére. - Mi az a kuriózum, amellyel az utazni vágyókat kívánják megnyerni maguknak? - Tavaly a garanciális lekötésben öt megyei szervezet vett részt, idén egyedül mi kötöttük le a görög utat, így ennek köszönhetően a görögországi Olimpic Beach utunk kizárólag a Komturisz garanciális lekötésének eredménye. Önnek, akinek rálátása van a magyarok „utazási kedvére” és anyagi lehetőségeire, mi a véleménye arról, hogy ma olcsóbb egy hetet Görögországban eltölteni, mint hazánk egyegy nívósabb üdülőhelyén? Ez így féligazság! Mondok egy példát. Májusban Görögországban 19 500 forintért (amely az utaztatás és az apartman költségeit foglalja magában) már 10 napos üdülést tudunk vendégeinknek kínálni, míg egy balatoni nyaralást ennyiből nem hiszem, hogy finanszírozni tudnánk. Bár, meg kell jegyeznem, a balatoni árak nagyon „elszabadultak”. (Vannak Magyarországnak szép, de az előbbinél jóval reálisabb árakkal rendelkező területei is.) A mi utasaink 5500 forintért hét éjszakát tölthetnek Hellász földjén a garanciális lekötés következtében, de itt tudni kell, hogy a szezon is befolyásolja az üdülés költségét. - Gondolom, az Utazás ’99 kiállításon is valami különlegességgel várják a világot látni kívánókat. - Önállóan nem állítunk ki a seregszemlén, de a megyei standon és a Regionális Idegenforgalmi Bizottság kiállítóhelyén is megjelenünk. Azért is szívügyem régiónk idegenforgalmi képének megjelentetése, mivel én a Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság egyik alelnöke vagyok, és a Tavaszi Vásáron is egy régiónkról szóló filmmel mutatkoztunk be. Visszatérve a kérdésére, az idén a New York-i utunk számít újdonságnak a tavalyi dániai, illetve a Benelux államokbeli út után. - Tapasztalata szerint mely utakat keresik leginkább a vendégek? - Nagyon népszerűek az előbb említett Benelux államok, továbbá a párizsi Loirementi kastélyokat célzó utak. Érdekesség, hogy egy-egy út sikeressége két-három év múlva derül csak ki, hiszen a legjobb reklám még mindig az, ha az emberek elmesélik egymásnak az utazás során látottakat. »Mii má? wdI i magp?!] Az ország szeme jövőre többek között Esztergomra szegeződik. A gyönyörű város nevezetességei és a 2000-ben rendezendő ünnepségsorozat már önmagában is okot szolgáltatnak arra, hogy a történelmi település megmutatkozzon, és jó értelemben véve „reklámot” csináljon magának. Hogy mit kínál az ezernyi látnivaló közül Esztergom, legteljesebben az Utazás ’99 kiállításon kerül „terítékre”. Sándori Zsuzsa a Gran Tours utazási iroda ügyvezetője szerint a kiállításon elsősorban nem is azért fontos a városnak megjelennie, mert kell a „cégér” Esztergomnak. Sokkal inkább a szakma várja el az utazási irodáktól, hogy jenlétükkel képviseljék területüket. Az önkormányzati tulajdonban lévő esztergomi iroda speciális helyzetben van, hiszen a gazdasági eredmények mellett város-propaganda feladatokat is el kell látnia. A „megmutatkozási lehetőség” tehát fontos szerepet játszik abban, hogy évről évre kiállítson a Gran Tours ezen a márciusi seregszemlén. A szálláslehetőség- illetve programkatalógus is azt a célt szolgálja, hogy minél többen jöjjenek a városi rendezvényekre a települést megismerni. Továbbá a vásáron való részvétel lehetőséget teremt arra, hogy a kisebb irodák kapcsolatba kerüljenek nagy utaztató cégekkel, így ezek révén a leendő vendégeknek olyan utakat is kínálhatnak, amelyekhez csak a fővárosban juthatnának hozzá. Az idegenforgalmi szakember véleménye szerint sokan felismerték annak lehetőségét, hogy a legteljesebben a nagyszabású vásáron tekinthető át az utazási irodák kínálata, és a legtöbb idegenforgalmi iroda akciós áraikkal várja a kiállításra látogatókat. A tíz-tizenöt százalékos kedvezmény sokak számára vonzó. A vidéki irodák - annak ellenére, hogy jelentős idő- és energiabefektetéssel jár a vásáron való részvétel - úgy tekintenek a rendezvényre, amely a későbbiekben meghozza a gyümölcsét. Sándori Zsuzsa úgy látja, egyre többen választják szabadidős tevékenységnek az utazást. Sokan vannak, akik az olcsóbb utakat keresik, ám az utóbbi időben egyre nő a fizetőképes kereslet, annak a drágább, külföldi turisztikai látványosságokat igényli. A belföldi turizmus fellendítése érdekében tavaly a kormányzat bevezette az üdülési csekket, amely előnyös a dolgozóknak, és természetesen az utalványt alkalmazottai számára biztosító vállalatnak is. Ennek pozitív hatását már érezni lehet, hiszen egyre többen választják úticéljuknak hazánk egy-egy szép táját. A Gran Tours partnerirodái közül néhányan már külön katalógussal jelennek meg, amelyben kizárólag belföldi utakat kínálnak. Színes a paletta, hiszen a vízparti üdülésektől a városnézésen keresztül, a hegyvidéki nyaraláson át, a különféle táboroztatásokig sokféle programlehetőség megtalálható. Sándori Zsuzsa szerint a belföldre történő utazási kedv fellendülésének egyik oka lehet, hogy számos magyar polgár már jól ismeri a külföldi üdülőhelyeket, ám a magyar városokat kevésbé. Az sem mellékes, hogy ezek a hazai utak olcsóbbak, vagy ugyanolyan árba kerülnek, mintha határainkon kívül töltenék el szabadidejüket az utazók.