Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-22 / 169. szám
Kalendárium Július 22., csütörtök MAGDOLNA A Nap kel: 04 óra 08 perckor; nyugszik 19 óra 30 perckor. A Hold kel: 14 óra 15 perckor; nyugszik. Ősi héber eredetű a mai kedves Magdolna nevünk. A Szíria és Izrael határán lévő Genezáret-tó mellett még ma is van egy Medzsel nevű falu, melynek ókori neve Magdala volt. A Magdolna jelentése annyi, mint 'Magdalából valósi nő'. A nyugat-európai nyelvekben Magdalena, Madeleine, Maddalena vagy az angol Maudlin formában használják. Megjegyezzük, hogy az angol maudlin szó 'érzelgős'-t, 'siránkozó'-t jelent, s talán e jelentése miatt Angliában inkább a Maud formában használják. Művészi ábrázolása a leningrádi Ermitázsban Tiziano: Bűnbánó Magdolna című képe az 1560-as évekből. A Magdolnákat rózsával és azonos színű szegfűből készült csokorral köszöntsük fel, de ha különleges meglepetést akarunk okozni, sárga szegfűt kössünk össze sárga rózsával, sárga gladiólusszal, kék szarkalábbal. N IDŐJÁRÁS Már az ország középső, illetve délkeleti vidékein is megnövekszik a felhőzet, többfelé lesz zápor, zivatar. A hőmérséklet délelőtt 16-20, délutánra 22-24 fok között alakul TV3 - télen-nyáron Nap-keltével indul ma is a nap a TV3-mon. Délelőtt aztán lesz Dinasztia, VH1. Délután lesz 72 óra, Rablóból pandúr, és Beverly Hills 90210 is várja a nézőket. Fél hétkor ma sem marad el a Hír3. Utána sorozatok: Murphy Brown, Egy rém rendes család, Csillagkapu, 20.45-kor pedig ma A mélység titka című amerikai film kerül adásba. Utána Anya csak egy van, Hír3, és 72 óra-ismétlés zárja a napot. Sugárzásmérő az aszfaltban Eljöhet még az az idő, amikor a csempészett plutónium útját kényelmesen nyomon követhetik, a csempészt pedig könnyűszerrel lefülelhetik, ha beválik a Pacific Northwest National Laboratory által kifejlesztett, főleg üvegszálból készült sugárzásmérő. A műszer sokféle anyagba, így betonba vagy aszfaltba is beágyazható, de mivel hajlítható is, egy hordó köré tekerve egyszerűen ellenőrizhetjük a hordó tartalmát. HÍRLAP A Kennedyeknek nincs szerencséjük A Kennedy-klánt a sorscsapások sorozata sújtja, s nem csak 1963, a legendás John F. Kennedy elnök Dallasban történt meggyilkolása óta. Az ifjabb John F. Kennedy szerencsétlensége csupán a sorozat legújabb eseménye. 1944: Joseph, a legidősebb Kennedy-fiú a második világháborúban, 29 éves korában lezuhan repülőgépével a La Manche csatorna fölött. - 1948: Joseph húga, Kathleen 28 éves korában repülőgép- szerencsétlenségben életét veszti. - 1963: John F. Kennedy elnök november 22-én Dallasban merénylet áldozata lesz 46 éves korában. - 1968: Robert F. Kennedy, a Demokrata Párt szenátora Los Angelesben június 6-án merénylet áldozatává válik. - 1969: Edward M. Kennedy július 18-án egy party után Chappaquidick szigetén kocsijával egy hídról a vízbe zuhan. -1973: Edward Kennedy kisfiának csontrák miatt amputálni kell egyik lábát. Ugyanebben az évben Robert Kennedy fiát, Joseph-et autóbaleset éri, az autó egyik utasa azóta béna. - 1983: Az ifjabb Robert Kennedyt kábítószer birtoklása miatt megbüntetik. - 1984: Robert Kennedy másik fia, David kábítószer-túladagolás következtében meghal Floridában. - 1986: Patrick Kennedy, Edward kisebbik fia kábítószerezés miatt kezelésre szorul. - 1991: Edward Kennedy unokaöccse, John F. Kennedy legifjabb húgának fia, William Kennedy Smith bíróság elé kerül azzal a váddal, hogy megerőszakolt egy lányt a floridai Palm Beachben lévő családi birtokon, de felmentik. - 1997: Michael Kennedy, Robert Kennedy fia a Colorado állambeli Aspenben halálos síbalesetet szenved 39 éves korában. Előzőleg azzal vádolták, hogy viszonyt folytatott egy kiskorú baby sitténél. - 1999: Repülőgépével lezuhan és életét veszti az ifjabb John F. Kennedy, a legendás elnök egyetlen fia. A jövő fürdőszobája Mint manapság minden nagyobb és magára adó cégnek, így a British Telecom-nak is vannak futurológusai, akik megpróbálják megjósolni, hogy milyen is lesz a jövő (vagy legalább azt, hogy milyen is lehetne). Az alábbiakban azt foglaljuk össze, hogy mit mond Ian Pearson, a BT vezető futurológusa a fürdőszobák várható fejlődéséről. Tükör: a jövőben a hagyományos analóg tükrök helyett olyan, digitális berendezések fognak megjelenni, melyek kozmetikázni tudják a látott képet, illetve reggel, munkába indulás előtt arcunk sajátosságainak figyelembe vételével make-up-okat ajánlanak. De annak sem lesz semmi akadálya, hogy egy szóban kiadott utasítással kinagyítsuk valamelyik részletet a tükrön, és persze annak sem, hogy akár videokonferenciaterminálként használjuk, ha úgy tartja kedvünk. Eközben azt is beállíthatjuk, hogy az milyennek mutasson minket (ahelyett, hogy a valóságot mutatná), és azt is elpróbálhatjuk , hogy különböző környezetekben, különbözőféleképen öltözve ugyan mutatnánk. Egyébként az ún. eyeball-tracking pedig teszi majd lehetővé annak megállapítását, hogy éppen nézünk, merre miközben a szemünkön lévő aktív kontaktlencsékre 2010 körül már különböző képek és szövegek is vetülhetnek majd. Ettől kezdve mindig eldönthetjük, hogy a valóságot, a VR-t vagy a kettő keverékét kívánjuk-e látni. 2015 körül edig már a fürdőszobából kapcsolatba léphetünk a speciális házi robotokkal, pl. az elektronikus macskával, ami biztonsági őrként is tevékenykedik, vagy - mivel hozzá van kötve a ház network-jéhez - képes kiszámolni az adóbevallásunkat. De lesznek más, speciális robotok különböző célokra, illetve műrovarok a por és piszok eltakarítására. Fogkefe, ultraibolya fény vagy lézer fog a baktériumok elpusztítására szolgálni, szenzorjai pedig a ház általáanos egészségügyi hálózatába lesznek kötve, és a nyelükbe alkalmasint még ujjlenyomatfelismerő is bele lesz beépítve, hogy jelezzen, ha a rossz fogkefe-fejet tesszük fel az elektromos fogkefére. A gyerekek számára a tükör használatát és a fogmosást valamilyen játékkal köthetjük össze - de jobb esetben az is eléggé motiválja majd őket, ha közben kedvenc zenéjük szól. Lámpa: igaz, ez nem kimondottan fürdőszoba-specifikus, de azért itt említjük meg, hogy a jövőben szavak és gesztusok segítségével képesek leszünk az egymással is együttműködő eszközöknek (és így lámpáknak is) elmagyarázni, hogy éppen milyen hangulatra vágyunk. Ezt LCD- vagy polimer displayek, holografikus filterek és mikromirror technológia fogja segíteni. Esetleg a központi fűtés analógiájára megjelenhet a központi világítás is, ahol a fényt egyetlen forrásból optikai kábeleken vezetik szét. Holográfia-technológia fog az ablakon áthaladó fény befolyásolására szolgálni. Törülközők: a falakat a jövőben polimer-képernyők borítják majd, hogy a híreket, ha éppen úgy tartja kedvünk, ott is megjeleníthessük, a 3D-s kép- és hangtechnikáknak köszönhetően pedig minden éjszaka más tengerparton fürödhetünk. Elterjedten fogjuk használni a különböző „Body monitor”-okat az egészség állandó ellenőrzésére alkalmas intelligens toalettig (smart loo) bezárólag, ami egyébként már ma is létezik, és ami az ujjlenyomat, a pupilla vagy éppen az arc alapján alapján azonosít minket legkésőbb akkor, amikor már a WC-n ülünk. Mérni fogja a pulzust és a vérnyomást, megállapítja a vércukorszintet, és persze megvizsgálja a salakanyagokat is. Minden reggel teljes analízist fog adni az ajánlott étrendig bezárólag - a mikrohullámú sütő pedig nem fogja megcsinálni a számunkra káros ételeket, miközben a wc a hűtőszekrénytől tudja, hogy előzőleg mit ettünk. Ma még ilyen Kerékpárral a A világ első bicikliversenyére 1868. május 31-én került sor a párizsi Saint-Cloud parkban, és az angol James Moore 31,3 km-es sebességgel nyerte meg. Ez igencsak tiszteletre méltó teljesítmény, ha meggondoljuk, hogy a pedál az ő gépén még nem láncáttételt hajtott meg, hanem közvetlenül csatlakozott az első kerékhez. Ma a kerékpáros sebességi világrekord több, mint tízszer (!) ennyi, és minden jel arra mutat, hogy az új technológiák felhasználásának köszönhetően a jövő évezred eleje nem csupán a szupergyors számítógépeké, de az izomerejű járműveké is lesz. Amikor 1860-ban vízre bocsátották az első teljesen fémből épített csatahajót, az angol Warrior-t, akkor ez a bízvást forradalmian újnak nevezhető technológiáknak köszönhetően elvileg képes lett volna a világ összes flottáját elsüllyeszteni, miközben azok nem tudnak kárt tenni benne. A vitorlázat mellett fel volt szerelve például egy 1300 lóerős gőzgéppel is, és ez egy 35 tonnás hajócsavart mozgatott, amit persze kiemeltek a vízből (hogy ne okozzon káros ellenállást), amennyiben csak a szél erejét használták. Számunkra természetes volna, hogy ehhez is a gőzgépet használjuk - az angol hajótervező azonban úgy döntött, hogy fogja meg a kötél végét nem kevesebb, mint 600 tengerész, és csörlőzzék fel a hajócsavart kizárólag izomerővel. Ugyanis legalább a 19. sz. második feléig az volt az általános vélekedés, hogy amit csak lehet, azt gépek nélkül kell megoldani, és csak végső esetben vegyünk igénybe mondjuk egy gőzmotort. Ma viszont éppen ellenkezőleg: megpróbálunk lehetőleg minél több mindent kiváltani, és lehetőleg legfeljebb azt csináljuk meg magunk, ami nem megy máshogy. Ennek az újfajta szemléletnek mi sem bizonyítja jobban a sikerességét, mint az, hogy a segítségével számtalan, korábban leküzdhetetlennek tűnő problémát sikerült megoldani. Jusson eszünkbe például a repülés, miután legalább az 1100-as évek óta számtalanszor próbáltak az emberek izmaik erejét használva a levegőbe emelkedni, az első, belsőégésű motorokkal felszerelt repülőgépek mindent megváltoztattak. Néhány fontosabb dátum az övő évezredbe izomerejű járművek történetéből: 1979: A La Manche csatorna átrepülése izomerejű repülőgéppel; 1983: az első emberi erővel működő szárnyashajó; 1988: Daedalus útjának megismétlése Krétáról Szantorini szigetére izomerejű repülőgéppel (119 km); 1989: egy négy emberből álló társaság 5 nap, 1 óra alatt keresztülbiciklizik Amerikán; 1992: „fekvő” (recumbent) kerékpárral 109 km-es sebességet érnek el; 1994: Akira Naito világrekordot állít fel izomerejű helikopterével: 19 másodpercig lebeg a talaj fölött; 1995: Bruce Bursford az Ultimate Bike-on több, mint 80 km-rel javítja meg a korábbi kerékpáros sebességi világrekordot A „csináljuk géppel” felfogásnak kétféle hatása volt. Rövid távon az, hogy az emberek például az addigi, sikertelen izomerejű kísérletekből, illetve a motoros repülés sikereiből azt a következtetést vonták le, hogy önmagunkban nem vagyunk eléggé erősek a levegőbe emelkedéshez. Másfelől viszont az új szemléletnek köszönhetően hosszú távon teljesen új módszerek, technológiák és anyagok jelentek meg, és így az 1970-es évek közepére mégis csak lehetségessé vált például nagyobb távolságok megtételére is alkalmas izomerejű repülőgépet építeni. Hasonlóképpen lehetségessé vált a lényegében az 1890-es években kialakult kerékpár áttervezése is. Igaz ugyan, hogy már korábban is használtak műanyagokat és különféle fémötvözeteket a kerékpárversenyzésben, ám az alapelvek egészen addig lényegében változatlanok maradtak, amíg fel nem tűnt a színen az a Bruce Bursford, aki úgy vélte, hogy a tegnapi vagy a 19. századi helyett inkább a 21. század technológiáját (vagyis az aerodinamika, az űrkutatás, a Forma 1 eredményeit) kell a kerékpártervezésben is hasznosítani, és egy szuperkerékpár megtervezése nem is különbözik olyan nagyon egy repülőgépszárny megkonstruálásától. A CAD és a többek között a lopakodó bombázónál is alkalmazott műanyagok használata aztán meg is hozta a gyümölcsét - a szemtanúk azt mondták a kész kerékpárra, hogy „olyan, mintha nem is erről a bolygóról vagy nem is a mi időnkből származna”, és valószínűleg nem volt a sport történetében még egy ilyen arányú áttörés, mint az 1995-ös. Ehhez persze kellett Bursford egészen rendkívüli fizikuma is: egy átlagos kondícióban lévő ember még egy átlagos gyorsasági kerékpárral sem tudna elindulni, az általa tartott sebességi világrekord pedig (természetesen zárt térben, görgőkön, vagyis úgy, hogy a bicikli áll, és a „talaj" mozog) jelenleg a 341,95 km/óra, míg Ultimate Bike-tandemen 378 km/óra. Ilyen sebességgel természetesen nem lehetne az utcákon száguldozni, de hát nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy miközben az Ultimate Bike újításai lassanként majd eljutnak a „tucatkerékpárokhoz” is, eközben semmi okunk nincsen feltételezni, hogy nem fognak még gyorsabb és még könnyebb, vagyis minden szempontból tökéletesebb konstrukciók megjelenni. A technika fejlődésének köszönhetően a jövő évezred kerékpárosai (csakúgy, mint az autósok vagy a számítógép-használók) előtt olyan lehetőségek nyílnak majd meg, amikről mi még nem is álmodunk. Az első bicikliversenyen alig száguldottak többet 30 km/óránál 1999. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK 9 Száz éve született Hemingway Száz éve, 1899. július 21-én a Chicago melletti Oak Parkban született Ernest Hemingway, a XX. század kiemelkedő amerikai regény- és novellaírója. Apja orvos volt, aki szenvedélyesen horgászott és vadászott - az író is nagyban űzte ezeket a sportokat. Anyjától örökölte a művészet iránti érdeklődését. Életpályája azonban folytonos lázadásként értelmezhető, ami szüleinek és szülőhelyének prüdériája és közhelyessége ellen irányult. Az iskolában eminens tanuló volt, de gyermekkorának meghatározó élményei inkább a michigani nyaralásokhoz kapcsolódnak. Kilenc éves volt, mikor édesapja magával vitte egy indián asszony szülésére, akin császármetszést kellett „rögtönöznie” vadászkésével, s akinek a férje a szülés közben felvágta nyaki ütőerét. E véres élmény - amelyet novellában is megörökített kompenzálására foglalkozott műveiben és a valóságban is a háborúval, a bikaviadallal és a vadászattal. Érettségi után, 1917-ben Kansas Cityben lett riporter. Katonának jelentkezett, végül az amerikai Vöröskereszt mentősofőrjeként vett részt az I. világháborúban. 1918 júliusában megsebesült a piavei fronton. A milánói kórházban beleszeretett egy ápolónőbe, de az visszautasította házassági ajánlatát. Gyógyulása után hazautazott, hamarosan megnősült, majd a Toronto Star című lap tudósítójaként Párizsba ment. Ekkor jelentek meg első szépirodalmi munkái, 1925-ben A mi időnkben című novelláskötet, 1926-ban a Fiesta. Ez utóbbival aratta első nagy sikerét. A regény a céltalanul Franciaországban élő amerikaiakról, az „elveszett nemzedékről” szól, az F. Scott Fitzgerald, Gertrude Stein és Ezra Bound alkotta baráti körről. Házassága zátonyra fűtött, másodszor is megnősült, közben gyakran járt síelni, horgászni, vadászni és bikaviadalokra. 1927-ben jelent meg Férfiak nők nélkül, 1933- ban A győztes nem nyer semmit című novelláskötete. Színdarabot írt a megszállt Madridról Az ötödik hadoszlop címmel. Itt játszódik legsikeresebb regénye, az Akiért a harang szól. Ez egy amerikai önkéntes három napját beszéli el. Robert Jordan felrobbant egy hidat, bár tudja, hogy mindez nem dönt el semmit, s ő maga is el fog pusztulni. E három napba az író mindent belesűrít, szerelmet, politikát, spanyol karakterek egész sorát. A harc reménytelensége mellett is éreztetni tudja az önfeláldozás, a bajtársiasság, az eszmékért való kiállás értelmét. Ekkor vett Kubában egy házat, és harmadik feleségével tudósított a japán-kínai háborúról is. Kubában amerikai hírszerzőként is dolgozott, majd visszatért Európába, s tudósító volt a II. világháborúban. Visszatérve Kubába, harmadik házassága is tönkrement. Negyedszer megnősült, s komolyan dolgoszott. Sikert aratott Az öreg halász és a tenger (1952), amelyért Pulitzer-, majd Nobel-díjat kapott. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” - ez Hemingway hitvallása. Castro forradalma után, 1960-ban elhagyta Kubát, és Idahoban telepedett le. Depressziója miatt már nem tudott úgy dolgozni, mint korábban. Többszöri klinikai kezelés után 1961. július 2-án ketchumi házában öngyilkos lett.