Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2000. október (5. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-19 / 246. szám
HÍRLAP Hazai tükör Orbán Viktor a Magyar Rádióban A kormány kész hozzájárulni a jelentős mértékű gázáremeléshez az ipari felhasználók esetében, ha a Mol Rt. vállalja, hogy a lakossági és a távfűtési gázárak huzamos ideig csak az infláció mértékében emelkednek - közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. A kormányfő álláspontja szerint, ha az ipari felhasználóknak 40-43 százalékkal többet kellene fizetniük a gázért, az csak 0,2-0,4 százalékkal növelné a jövő évi inflációt. Orbán Viktor érthetőnek nevezte a Mol Rt. értékelését, hogy jelenleg a vállalatnak kell finanszíroznia azt a versenyelőnyt, amelyet a nagyipari felhasználók élveznek a kétszer, négyszer magasabb nyugat-európai gázárakkal szemben. Hozzátette: ugyanakkor a mostani bérek mellett lehetetlen bevezetni az európai unióbeli árakat a lakossági és távhőfogyasztás területén. A vesztegetés közben tetten ért országgyűlési képviselő esetéről szólva a miniszterelnök elmondta: miután az ügyben a nem kormányfelügyelet alatt álló ügyészségi nyomozó hivatal járt el, előzetesen nem kapott információt az akcióról, néhány perccel azt követően értesítette őt a belügyminiszter. Közlése szerint a gyanú már korábban is felmerült, megfelelnek a valóságnak a kisgazdapárt elnökének azon kijelentései, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. A kormányfő úgy látja: ilyen ügyekre a világ minden országában van példa, a kérdés az, kiépültek-e az állam önvédelmi funkciói annak érdekében, hogy ez a jelenség ne legyen tömeges. Véleménye szerint Magyarországon ma még nem elég elrettentő sem az ítélkezési gyakorlat, sem a hatóságok eljárása. Felhívta a figyelmet: Amerikában 10-15 éve hat képviselőt értek tetten hasonló körülmények között, és ebből azt a következtetést vonták le, hogy erősíteni kell a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Azzal kapcsolatban, hogy Budapest esetleg pályázzon a 2012-es, vagy 2016-os olimpia megrendezésére, a miniszterelnök megismételte álláspontját, amely szerint érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen. Kifejtette: üzleti beruházás keretében, az önkormányzati és magántőke mozgósításával nem elképzelhetetlen az olimpia ezermilliárd forintosra becsült költsége. Véleménye szerint Magyarország össze tud rakni egy olyan reális, megvalósítható tervet, amellyel pályázatot nyújthat be. Hozzáfűzte: történelmi érvek is szólnak egy esetleges budapesti olimpia mellett, Közép- Európában ugyanis még nem volt ilyen rendezvény és ezek az országok - köztük Magyarország-jelentős fejlődést értek el tíz év alatt Az október 23-i ünnepről szólva Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy az Országgyűlés elfogadva a kormány javaslatait 2001-től 50 ezerről 60 ezer forintra emeli az egykori politikai üldözöttek nyugdíjminimumát, azok pedig akik három évnél súlyosabb szabadságvesztést szenvedtek el, további havi kiegészítést kapnak. Demszky Gábor vállalja a jelölést nem köt az MSZP-vel, és önálló jelöltet indít mind a 176 egyéni választókerületben. Nekem az SZDSZ önállósága a liberális alternatíva fennmaradása nem pártkérdés, hanem mély, tartalmi kérdés. Aki úgy gondolja, hogy az országot csak az MSZP mentheti meg a Fidesztől, az politizáljon az MSZP-ben - hangsúlyozta. A főpolgármester kifejtette azon meggyőződését, hogy a legdurvább politikai hiba lenne beletörődni abba, hogy csak két párt közül lehet választani, véleménye szerint a Fidesz és az MSZP hatalmi ambícióin kívül nincs olyan választóvonal, amely a nemzetet két ennyire ellenséges táborra osztaná. A pártelnöki jelölést vállaló főpolgármester a vállalkozók, a tulajdonosi polgárság, az EU-normákat igénylő közhivatalnokok, közalkalmazottak, pedagógusok, orvosok, mérnökök és az új nemzedék mellett a liberalizmus természetes szövetségesei közé sorolta a párt minden eddigi szövetségesét is. Fodor Gábor is vállalja a pártelnöki jelölést az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén. A politikus tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: nagyon tiszteli riválisát, Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, akivel elnökké választása esetén is együtt kíván dolgozni. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere vállalja a pártelnöki jelölést az SZDSZ decemberi tisztújító küldöttgyűlésén. A politikus ezt kedden, egy budapesti politikai gyűlésen jelentette be. Demszky Gábor hangsúlyozta: célja az, hogy tisztességes versenyben leváltsa Orbán Viktor miniszterelnököt. A főpolgármester beszédében élesen bírálta mind a Fideszt, mind az MSZP-t, párhuzamot vonva a két párt felfogása között. Név szerint is kritikával illette pártja két politikusát, Fodor Gábort és Bauer Tamást, akik álláspontja szerint azt képviselik, hogy a Fidesz-kormány leváltása érdekében az SZDSZ az önfeladásig fogjon össze a szocialistákkal. Demszky Gábor álláspontja szerint ez a politika öngyilkosság lenne az SZDSZ számára és a párt megszűnéséhez vezetne. Kifejtette: úgy vállalja a pártelnökséget, hogy az SZDSZ a választások előtt semmilyen helyi vagy országos szövetséget, vagy alkut Demszky. Az SZDSZ egyedül is képes felvenni a versenyt • Stabilizálódott az állapota annak a 13 éves fiúnak, akit hétfőn kábítószer-túladagolás miatt szállítottak kórházba egy kőbányai általános iskolából - nyilatkozta az Erzsébet kórház és rendelőintézet ügyeletese tegnap délelőtt. A főorvos úgy látja: a gyermek lassan túl van az életveszélyen. Budapesten a horvát elnök Magyarország és Horvátország egyaránt üdvözli a szerbiai demokratikus fordulatot, ugyanakkor eljött az ideje a konkrét problémák megoldásával foglalkozni - hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök és Stipe Mesic horvát köztársasági elnök tegnapi budapesti megbeszélésén. A tárgyaláson elsősorban a régióról, ezen belül is a jugoszláviai fejleményekről esett szó. A kétoldalú kapcsolatok helyzetét Orbán Viktor és Stipe Mesic egyaránt problémamentesnek ítélte, s megállapították, hogy közös történelmi gyökerek érdekazonosságban jelentkeznek. Mint elhangzott, a magyar— horvát gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban nagy lehetőségek rejlenek. Felfüggesztették Székely Zoltán mentelmi jogát Felfüggesztette az Országgyűlés Székely Zoltán képviselő mentelmi jogát. A parlament 275 igen szavazattal és egy tartózkodással döntött keddi ülésén a honatya mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyet a Ház illetékes bizottsága hétfőn egyhangúlag javasolt. A legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökéhez intézett átiratában indítványozta Székely Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az indítvány szerint Székely Zoltán harmincmillió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól, a közbeszerzési eljárások általa történő befolyásolásának elkerülése érdekében. A honatya később húsz millió forintra csökkentette a követelt összeget. Balla Dániel ezt követően feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál, és beadványához csatolta a Székely Zoltánnal folytatott beszélgetésekről készült hangfelvételeket is. A nyomozóhatóság húszmillió forintot adott át Balla Dánielnek, a bankjegyek sorszámát jegyzőkönyvbe rögzítették. Olajügyek Az MSZP-s javaslat zárószavazása Az Országgyűlés kedden délután szavazott az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló MSZP-s határozati javaslatról. Az MSZP az augusztus elején benyújtott határozati javaslatában kezdeményezte: a parlament kérje fel a miniszterelnököt arra, hogy indítson vizsgálatot annak megállapítására, milyen mulasztások vagy jogsértések történtek az olajügyekben eljáró rendvédelmi szervek, illetve nemzetbiztonsági szolgálatok a részéről, és erről legkésőbb az őszi ülésszak végéig tájékoztassa az Országgyűlést. Az indítványban szerepelt az is: az Országgyűlés kérje az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy az olajügyek büntetőtárgyalására soronkívüliséget biztosítson. A MIÉP az izraelitákén konfliktusról A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) álláspontja szerint az izraeli-palesztin konfliktus a világháború és a világválság veszélyét hordozza magában, ezért a mindenkori magyar kormány kötelessége, hogy körültekintő és óvatos politikával minél távolabb tartsa ettől a válsággóctól a magyarságot. 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK • A kormányhivatal működéséről, a köztisztviselői kar helyzetéről, az információs társadalom kihívásaira adott ausztrál válaszról folytatott egyebek között tapasztalatcserét Ausztráliában Stumpf István. Matolcsy György a gázárakról A kormány azt várja a Moltól, hogy a gázárak ügyében született megállapodás után eláll az állam ellen indított perektől. Erről Matolcsy György gazdasági miniszter beszélt tegnap Budapesten újságírók előtt. A Gazdasági Minisztérium kedden hozta nyilvánosságra a kabinet és az olajtársaság megállapodását, amelyben a Mol Rt. vállalta, hogy elfogadja a következő években a lakossági gázáraknak az inflációs előrejelzést nem meghaladó emelését, a kormány pedig elképzelhetőnek tart egy november 1-jei 43 százalékos emelést a nem lakossági felhasználóknál. Matolcsy György elmondta: a Gazdasági Minisztérium és a Mal közös munkacsoportja Hónig Péter helyettes államtitkár vezetésére jelenleg dolgozik azon, hogyan lehet megkülönböztetni majd a fogyasztókat. A kormány célja, hogy a lakosságot, a kommunális intézményeket, az egészségügyi, szociális létesítményeket ne érje olyan mértékben a gázáremelés, amilyen mértékben azt az ipar elviseli, különösen a multinacionális cégek által képviselt ipar - hangsúlyozta a gazdasági miniszter. • A nyári időszámítás október 29-én, a hónap utolsó vasárnapján ér véget, amikor hajnali 3 órakor 2 órára kell visszaigazítani az időmérők mutatóit. A GYÓGYSZERÁRAKRÓL A gyógyszerárakkal két ellenzéki képviselő is foglalkozott a parlament keddi ülésnapján, a kérdések időszakában. Kökény Mihály (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy jövőre lesz-e átlátható gyógyszerár-szabályozás. Emlékeztetett rá, hogy a kormány befagyasztotta a gyógyszerárakat, ám annak ellenére, hogy ez a moratórium az év végén lejár, még mindig nem tudni, hogy miként alakul a szabályozás jövőre. Válaszában Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: az árbefagyasztással elérték a gyógyszerárak emelkedésének megállítását, így idén szeptemberben nemhogy nem emelkedtek a gyógyszerkészítmények árai az előző évhez képest, hanem valamelyest még csökkentek is. Magyar-román miniszterelnöki találkozó Magyar-román miniszterelnöki találkozót terveznek a hét végén a romániai Csanádon: tervek szerint a Temes megyei határ menti településen Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő jelenlétében teszik le a csanád-kiszombori határátkelő alapkövét - közölte tegnap a romániai sajtó. A Mediafax román hírügynökség román kormányforrásokból úgy értesült, hogy a tervekben szerepel a két miniszterelnök hétvégi találkozója Csanádon. A 2001-2002-es költségvetésről A munkahelyteremtés, a kistérségek felzárkóztatása, az önkormányzatok és az agrárium támogatása, valamint az oktatás finanszírozása került szóba a parlamenti pártok képviselőinek első megszólalásaiban, a 2001-2002-es költségvetés általános vitájának folytatásakor tegnap a parlamentben. Bernáth Ildikó (Fidesz) üdvözölte a kétéves költségvetés munkahelyteremtési lehetőségeit. Elmondta: 2001-ben 43,3 milliárd, 2002-ben pedig 50,4 milliárd forinttal támogatják a foglalkoztatási képzéseket. A vitában hozzászóló Matolcsy György gazdasági miniszter hangsúlyozta: a Széchenyiterv pontosan illeszkedik az Európai Unió 2006-ig meglévő költségvetéséhez, annak ellenére, hogy Magyarország még nem tagja az EU-nak. Úgy vélekedett: az államnak illik kivonulnia a tulajdonosi szerepkörből, de társfinanszírozóként illik bevonulnia a fejlesztés területére. Megdöbbentően soknak tartja a szakminiszter, hogy tízezer külföldi és belföldi megkeresés, illetve 130 tanulmány érkezett a Széchenyi-tervel kapcsolatban. Hét nagy gazdaságfejlesztési programot tartalmaz a Széchenyi-terv, amelyek nem azonosak a márciusban előterjesztett első változatban szereplőkkel, mivel több témát is beemeltünk a javaslatok alapján - fogalmazott Matolcsy György. A Széchenyi-terv a költségvetés kiadási oldalának 7 százalékát, mintegy 300 milliárd forintot tesz ki. Véleményünk szerint ez legalább négyszer-ötször ennyi üzleti tőkét vonz a programok megvalósításához - fejtette ki a gazdasági miniszter. Felszólalásában kitért a Mol és a kormány megállapodására, miszerint a lakossági gázárak nem emelkednek az infláció mértékénél magasabb összeggel, viszont a nagyfogyasztók - mint mondta, a multinacionális cégek - 43 százalékkal többet fizetnek majd a gázszolgáltatásért. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a köz- és felsőoktatás a 2001-es és 2002-es költségvetési lehetőségeit ismertetve kiemelte a kollégiumok támogatását, amely 2001-ben 311 milliárd forint, 2002-ben pedig 350,9 milliárd forint lesz. A másik fontos célkitűzésnek a pedagógusok méltó fizetését nevezte a miniszter. Pokorni Zoltán elmondása szerint a megemelt normatíva-növekedés elegendő lesz a béremelés fedezetére. A költségvetési törvényjavaslat oktatási részéről szólva Jánosi György (MSZP) arról beszélt: a szféra helyzetét jól jelzi, hogy egyre csökken részesedése a nemzeti jövedelemből.