Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-01 / 229. szám
2901 Komárom, Igmajuli út 1., Pf. 21 Telefon: 34/342-248, 34/344-185, 34/344-200 Fax: 34/342-361 VII. évfolyam 229. szám KÖZÉLETI NAPILAP 2002. október 1., kedd A Szerencsejáték Részvénytársaság tájékoztatása szerint a tegnapi Kenó-sorsolás nyertes számai a következők: A Kenó nyertes számai: 4, 5, 14, 22, 24, 25, 26, 33, 39, 41, 45, 47, 53, 55, 57, 67, 70, 72, 75, 78 1 Bp HEGYES 0 —— ................; -------— — 1 A parlamentből D jelentjük A ...................................................... i Rendőrségi krónika J ymcmném “ ?......hazai ükör | i Száztíz esztendős i Önkormányzatok napja l ® a komáromi ® a miniszterelnök ® l Erzsébet híd i beszéde l NEMZETKÖZI ÉLET Washington és London kész az ENSZ-határozat tompítására Kialakult a megyei választási listákon a jelölőszervezetek sorrendje Tegnap Tatabányán, a megyeházán megtartották a megyei listát állító jelölőszervezetek szavazószelvényre történő felkerülési sorrendjének sorsolását. Rudlof Tibor főjegyző, a területi választási iroda vezetője köszöntötte a jelölőszervezetek megjelent képviselőit, a területi választási bizottság tagjait, elnökét, majd röviden ismertette a sorsolás menetét, amely alapján végül eldől, hogy a „választhatók” milyen sorrendben kerülnek a szavazólapokra. Monostori Imre, a választási bizottság elnöke kiemelte, hogy a testület a törvényi előírásoknak megfelelően végezte és végzi feladatát A listák a 3. oldalon Kisorsolták a megyei listát állító jelölőszervezetek szavazószelvényre történő felkerülési sorrendjét Nemzetközi madármegfigyelő nap Tata és Naszály között Magyarország európai uniós integrációjának legfontosabb természetvédelmi jogharmonizációs kötelezettsége az európai uniós jelentőségű természetvédelmi területek kijelölése és ezen keresztül a Natura 2000 elnevezésű hálózat felállítása. Mindezt Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgató-helyettese mondta hétfőn Tatán a Természeti örökségünk védelme az Európai Unióban című kiállítás megnyitóján Tatán. Folytatás a 3. oldalon Fúvószenekar érkezik Németországból Mogyorósbányára A két együttes közös fellépése Holnap érkezik Magyarországra Helmut Heydt egyesületi elnök vezetésével az Uhuhoz közeli Aulendorf város fúvószenekara A Stadtkapelle Aulendorf e. V. tagjai Peter Jans karmester vezényletével október 4-én, pénteken délután öt órakor a mogyorósbányai Béke Művelődési Házban, a Mezei Zoltán karmester által dirigált Mogyorósbányai Fúvószenekar társaságában adnak közös hangversenyt. A koncert befejezéseként a két zenekar tagjai hat számot együtt játszanak. A hangverseny színvonalas szórakozási lehetőséget ígér a fúvószenét kedvelők egyre nagyobb táborának. Október 3-án, csütörtökön 11 órakor a Halászbástyán adnak térzenét az aulendorfi zenekar muzsikusai. Ötnapos programjuk során a vendégek megismerkednek Budapest és a Dunakanyar nevezetességeivel is. • Az oroszlányi művelődési központ ma 18 órakor a zene világnapja alkalmából hangversenyt tart majd a kamarateremben. Nem derült ki, hová tűnhetett Szalay Gábor kartonja Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának hétfői nyílt ülésén nem derült ki, hogy hova tűnhetett a Szalay Gábor gazdasági minisztériumi politikai államtitkár állambiztonsági múltjával kapcsolatos karton, de a beszámolók szerint annak megtalálása érdekében még nem tettek meg mindent. Markó György, a Történeti Hivatal elnöke elmondta, hogy az irattári dokumentumok 1997-es átvételekor tíz irat helyén csak úgynevezett helyettesítő kartont találtak, Szalay Gábor esetében pedig rendelkezésre állt egy, a dokumentumról készült fénymásolat is, amelynek tartalmával megismerkedhetett az állambiztonsági múltat vizsgáló parlamenti bizottság. Kövér László, a testület fideszes elnöke úgy vélekedett, a fénymásolat nem tekinthető hitelesnek, az ülésre ugyancsak meghívott Mécs Imre szabaddemokrata képviselő viszont azt közölte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál őrzött mikrofilmeken is szerepel ez a karton, így a fénymásolatot hitelesnek tekintették. Markó György beszámolt arról, hogy a helyettesítő kartonon Szalay Gábor személyes adatai, egy úgynevezett B dosszié száma és egy úgynevezett H szám szerepel, illetve Sersli Sándornak, a Belügyminisztérium irattári osztálya volt vezetőjének neve. Sersli Sándor közölte: nem az ő aláírása van a kartonon, csak a neve, amit valaki ráírt. Hangsúlyozta: senki felhatalmazására vagy utasítására nem vett ki vagy semmisített meg iratokat. Úgy vélekedett, hogy a Belügyminisztériumban vezetett iktatókartonok valamelyikében szerepelnie kell, hogy hova került a szóban forgó karton, ezek azonban már a Történeti Hivatalban vannak. Kijelentette: életszerűtlen az irat eltüntetése, hiszen ilyen esetben nem készült volna róla másolat. Mint mondta, elképzelhető, hogy félreértésből vette ki valaki Szalay Gábor kartonját, megjegyezve, hogy a BM-ből jogszerűen csak a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz kerülhetett volna ez a dokumentum. Folytatás a 2. oldalon A Dunakanyar térségének árvízvédelméről A Dunakanyar és Komáom-Esztergom megye Duna-menti településeinek árvízvédelmi helyzetéről tanácskoztak tegnap Esztergomban a települések polgármesterei és a vízügyi szakemberek. A konferenciát kezdeményező Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere szerint most először ültek le tanácskozni a Komárom és Budapest közötti települések vezetői, hogy megbeszéljék a dunai árvizekkel kapcsolatos feladatokat. Tudomásom szerint korábban nem történt ilyen tanácskozás az érintett települések között - mondta Esztergom polgármestere. A konferencia első részében dr. Szlávik József, a bajai Eötvös József Főiskola tanszékvezető tanára szólt a hazai árvízvédelemről. Az ország árvíz általi veszélyeztetettsége, az ártér arányában Európában a legnagyobb. Napjainkban a legnagyobb árhullámok vonultak le a Dunán, és a többek által vitatott éghajlatváltozás hatására várható, hogy hasonló hidrológiai szempontból szélsőséges helyzet alakulhat majd ki. Mint legutóbb, augusztusban az aszály idején volt rendkívüli ár az. A számadatok szerint 1876-ban mért 827 centiméteres vízmagassághoz képest az idén augusztusban a 848 centiméteres árhullám tetőzéskor volt az utóbbi száz évben a legnagyobb árvíz a Dunán. Állami kezelésben az árvíz által veszélyeztetett folyóvizek mentén 4200 kilométer kiépített fővédvonal van, amit 1050 kilométer másodrendű védvonal egészít ki. Árvízvédelmi szempontból napjainkban az ökológiai követelményeknek megfelelő árvízvédelem kerül előtérbe. Dr. Bakonyi Péter, a VITUKI Rt. vezérigazgatója az iglei árvizek előrejelzéseiről, meteorológiai okairól szólt. Továbbiak a 2. oldalon Meggyes Tamás esztergomi polgármester a tanácskozás fontosságát hangsúlyozta