Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

2901 Komárom, Igmajuli út 1., Pf. 21 Telefon: 34/342-248, 34/344-185, 34/344-200 Fax: 34/342-361 VII. évfolyam 229. szám KÖZÉLETI NAPILAP 2002. október 1., kedd A Szerencsejáték Rész­vénytársaság tájékoztatása szerint a tegnapi Kenó-sor­­solás nyertes számai a kö­vetkezők: A Kenó nyertes számai: 4, 5, 14, 22, 24, 25, 26, 33, 39, 41, 45, 47, 53, 55, 57, 67, 70, 72, 75, 78 1 Bp HEGYES 0 —— ................; -------— — 1 A parlamentből D jelentjük A ...................................................... i Rendőrségi krónika J ymcmném “ ?......hazai ükör | i Száztíz esztendős i Önkormányzatok napja l ® a komáromi ®­­ a miniszterelnök ® l Erzsébet híd i beszéde l NEMZETKÖZI ÉLET Washington és London kész az ENSZ-határozat tompítására Kialakult a megyei választási listákon a jelölőszervezetek sorrendje Tegnap Tatabányán, a megyeházán megtartot­ták a megyei listát állító jelölőszervezetek szava­zószelvényre történő fel­kerülési sorrendjének sorsolását. Rudlof Tibor főjegyző, a területi vá­lasztási iroda vezetője kö­szöntötte a jelölőszerve­zetek megjelent képvise­lőit, a területi választási bizottság tagjait, elnökét, majd röviden ismertette a sorsolás menetét, amely alapján végül eldől, hogy a „választhatók” milyen sorrendben kerülnek a szavazólapokra. Monos­tori Imre, a választási bi­zottság elnöke kiemelte, hogy a testület a törvényi előírásoknak megfelelően végezte és végzi feladatát A listák a 3. oldalon Kisorsolták a megyei listát állító jelölőszervezetek szavazószelvényre történő felkerülési sorrendjét Nemzetközi madármegfigyelő nap Tata és Naszály között Magyarország európai uniós integrációjának legfontosabb természetvédelmi jogharmonizációs kötelezettsége az európai uniós jelentőségű természetvédelmi területek kijelölése és ezen keresztül a Natura 2000 elnevezésű hálózat felállítása. Mindezt Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgató-he­lyettese mondta hétfőn Tatán a Természeti örökségünk védel­me az Európai Unióban című kiállítás megnyitóján Tatán. Folytatás a 3. oldalon Fúvószenekar érkezik Németországból Mogyorósbányára A két együttes közös fellépése Holnap érkezik Magyaror­szágra Helmut Heydt egyesü­leti elnök vezetésével az Uhu­hoz közeli Aulendorf város fúvószenekara A Stadtkapel­­le Aulendorf e. V. tagjai Peter Jans karmester vezényleté­vel október 4-én, pénteken délután öt órakor a mogyo­rósbányai Béke Művelődési Házban, a Mezei Zoltán kar­mester által dirigált Mogyo­rósbányai Fúvószenekar tár­saságában adnak közös hang­versenyt. A koncert befejezéseként a két zenekar tagjai hat számot együtt játszanak. A hangver­seny színvonalas szórakozási lehetőséget ígér a fúvószenét kedvelők egyre nagyobb tá­borának. Október 3-án, csütörtökön 11 órakor a Halászbástyán adnak térzenét az aulendorf­i zenekar­ muzsikusai. Ötnapos programjuk során a vendé­gek megismerkednek Buda­pest és a Dunakanyar neveze­tességeivel is. • Az oroszlányi művelő­dési központ ma 18 órakor a zene világnapja alkalmá­ból hangversenyt tart majd a kamarateremben. Nem derült ki, hová tűnhetett Szalay Gábor kartonja Az Országgyűlés Nemzet­­biztonsági Bizottságának hétfői nyílt ülésén nem de­rült ki, hogy hova tűnhetett a Szalay Gábor gazdasági minisztériumi politikai ál­lamtitkár állambiztonsági múltjával kapcsolatos kar­ton, de a beszámolók sze­rint annak megtalálása ér­dekében még nem tettek meg mindent. Markó György, a Történeti Hivatal elnöke elmondta, hogy az irattári dokumentumok 1997-es átvételekor tíz irat he­lyén csak úgynevezett helyette­sítő kartont találtak, Szalay Gábor esetében pedig rendel­kezésre állt egy, a dokumen­tumról készült fénymásolat is, amelynek tartalmával megis­merkedhetett az állambizton­sági múltat vizsgáló parlamenti bizottság. Kövér László, a testület fi­­deszes elnöke úgy vélekedett, a fénymásolat nem tekinthető hi­telesnek, az ülésre ugyancsak meghívott Mécs Imre szabad­­demokrata képviselő viszont azt közölte, hogy a Nemzetbiz­tonsági Hivatalnál őrzött mik­rofilmeken is szerepel ez a kar­ton, így a fénymásolatot hite­lesnek tekintették. Markó György beszámolt ar­­ról, hogy a helyettesítő karto­non Szalay Gábor személyes adatai, egy úgynevezett B dosszié száma és egy úgyneve­zett H szám szerepel, illetve Sersli Sándornak, a Belügymi­nisztérium irattári osztálya volt vezetőjének neve. Sersli Sándor közölte: nem az ő aláírása van a kartonon, csak a neve, amit valaki ráírt. Hangsúlyozta: senki felhatal­mazására vagy utasítására nem vett ki vagy semmisített meg iratokat. Úgy vélekedett, hogy a Belügyminisztériumban veze­tett iktatókartonok valamelyi­kében szerepelnie kell, hogy hova került a szóban forgó kar­ton, ezek azonban már a Törté­neti Hivatalban vannak. Kije­lentette: életszerűtlen az irat el­tüntetése, hiszen ilyen esetben nem készült volna róla máso­lat. Mint mondta, elképzelhető, hogy félreértésből vette ki vala­ki Szalay Gábor kartonját, meg­jegyezve, hogy a BM-ből jog­szerűen csak a Nemzetbizton­sági Hivatalhoz kerülhetett vol­na ez a dokumentum. Folytatás a 2. oldalon A Dunakanyar térségének árvízvédelméről A Dunakanyar és Komá­­­­­om-Esztergom megye Du­­­­na-menti településeinek ár­­­­vízvédelmi helyzetéről ta­­­­nácskoztak tegnap Eszter­­­­gomban a települések pol­­­­gármesterei és a vízügyi­­ szakemberek. A konferen­ciát kezdeményező Meggyes Tamás, Esztergom polgár­­mestere szerint most először ültek le tanácskozni a Komá­rom és Budapest közötti te­lepülések vezetői, hogy meg­beszéljék a dunai árvizekkel kapcsolatos feladatokat. Tudomásom szerint koráb­ban nem történt ilyen ta­nácskozás az érintett telepü­lések között - mondta Esz­tergom polgármestere. A konferencia első részé­ben dr. Szlávik József, a ba­jai Eötvös József Főiskola tanszékvezető tanára szólt a hazai árvízvédelemről. Az ország árvíz általi veszélyez­tetettsége, az ártér arányá­ban Európában a legna­gyobb. Napjainkban a legna­gyobb árhullámok vonultak le a Dunán, és a többek által vitatott éghajlatváltozás ha­tására várható, hogy hasonló hidrológiai szempontból szélsőséges helyzet alakul­hat majd ki. Mint legutóbb, augusztusban az aszály ide­jén volt rendkívüli ár az. A számadatok szerint 1876-ban mért 827 centimé­teres vízmagassághoz ké­pest az idén augusztusban a 848 centiméteres árhullám tetőzéskor volt az utóbbi száz évben a legnagyobb ár­víz a Dunán. Állami kezelés­ben az árvíz által veszélyez­tetett folyóvizek mentén 4200 kilométer kiépített fő­védvonal van, amit 1050 ki­lométer másodrendű védvo­nal egészít ki. Árvízvédelmi szempontból napjainkban az ökológiai követelmények­nek megfelelő árvízvédelem kerül előtérbe. Dr. Bakonyi Péter, a VI­­TUKI Rt. vezérigazgatója az iglei árvizek előrejelzéseiről, meteorológiai okairól szólt. Továbbiak a 2. oldalon Meggyes Tamás esztergomi polgármester a tanácskozás fontosságát hangsúlyozta

Next