Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2005. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-01 / 204. szám
2005. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK HÍRLAP „A bábolnai Mátray Magdolna mestere és apostola a csipkekészítésnek” A hétvégén Bábolnán, a sportcsarnokban került megrendezésre az „Aranycsipke díj” napja. A rendezvény fővédnöke dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke volt. A délutáni kiállítás és a díjátadó ünnepség előtt, a délelőtti órákban előadásokra került sor, ahol az előadók között volt F. Dózsa Katalin művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum címzetes főigazgató-helyettese is. - Régóta figyelem a bábolnai Mátray Magdolna csipkekészítő, -oktató, öltözettervező tevékenységét, akinek lelkes tisztelője és rajongója vagyok. Ő egy olyan nagyon nehéz kézműves ipart, művészetet támasztott fel, amely példaértékű az országban - mondta F. Dózsa Katalin, aki méltatta a Bábolnán meghonosított és mára rangossá vált csipkeiskolát is. - A Mátray-ház oktatási intézménye iskolarendszeren kívüli felnőtt oktatás keretében OKJ-s középfokú vizsgára felkészítő csipkekészítő szakképzést folytat. Hagyományőrzése ennek a mesterségnek, amit Mátray Magdolna művészi fokon végez. Azt a tehetséget igyekszik megőrizni, amit az ember a kezével és a szemével lát, amit emberi kéz fejlesztett évszázadokon keresztül a legmagasabb fokra - fogalmazott a művészettörténész. A kiállítás kapcsán pedig külön kiemelte: - Amikor a kultúra elszegényedéséről beszélünk, jó látni azt a műhelymunkát, ami a Mátrayiskolában folyik. Magdi hihetetlen tudással, energiával és tehetséggel csinálja képzést és jó látni a kiállításon, hogy már koránt sincs egyedül. Neki köszönhetően ez a nehéz kézműves ipar egyre jobban teret hódít. Fantasztikusnak találom azt, hogy itt, a XXI. században is művelhetővé teszünk valamit, amelyet mi, emberek gép nélkül vagyunk képesek létrehozni. Ez egy fontos dolog - emelte ki. - Az iskola létrehozásával, az „Aranycsipke díj” folyamatos életben tartásával egy csodálatos szép mesterségnek és a a népi hagyomány ötvözetének, és egyáltalán annak a világnak, a logikai gondolkodásmódjának lehetünk tanúi - összegzett a Budapesti Történeti Múzeum címzetes főigazgatója, akinek előadása, a történelembe visszarepítő érdekes gondolatai, tényfeltárásai a hallgatóknak nagy élményt nyújtott Előadásának a Viseletek a X-XII. században címet adta, amely - ahogy F. Dózsa Katalin fogalmazott - izgalmas korszak volt hazánk történetében. Ebben a korban volt ugyanis a honfoglalás, a kalandozások kora, a kereszténység felvétele, az államalapítás és az Árpád-házi királyok korszaka Az előadása során körvonalazódott, hogy milyen volt az akkori korszak viselete, az egyszerű öltözéktől a pompásabb és nagyon látványos gazdag öltözetig. N. L. Zs. A rendezvény fővéndeke, Szili Katalin a csipkekészítés rejtelmeibe is bepillantott Fotó: L. Z. Egy hét alatt 150 kilométert kerékpároztak a szőlősi tájsebészek Az illegális szemétlerakóhelyek megszüntetését célozza a Tájsebészet-akció, amelyre tavaly neveztek be először a vértesszőlősi általános iskolások. Akkor a Hulladék Munkaszövetség (HUMUSZ) által kiírt pályázaton megyei első helyezést értek el, ezért egyhetes jutalomtáborozáson vehettek részt a Szigetközben. Sok újat tanultak a gyerekek a táborban a természetről és annak védelméről. Mindannyiuknak annyira tetszettek az ott tapasztaltak, hogy elhatározták, az idén is belevágnak. Újra övék lett a megyei első hely és a vele járó jutalomtáborozás idén a Bakonyban. Az idei egyhetes pápateszéri tájsebész-táborról beszélgetünk felkészítő- és kísérőtanárukkal, Szabó Mária megbízott igazgatóval. -Mennyiben volt más ez a tábor, mint a tavalyi? - A múlt évi szigetközi sík terepet erőpróbáló emelkedések váltották fel, ami mind a gyalog-, mind a kerékpártúrákon megnehezítette a dolgunkat Részt vettünk egy 30 km-es teljesítménytúrán, és megmásztuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet 150 kilométert bicikliztünk egy hét alatt, megizmosodni tank. Emellett egy szabadtéri kemence építésében is részt vettünk, amely csak természetes anyagokból készült. - Mi a feladatuk a gyerekeknek? - Ezt a szülőkkel is nehéz volt az elején megértetni. A figyelemfelhívás a cél. Ki kell nyitni az emberek szemét, rá kell őket szoktatni a szelektív hulladékgyűjtésre. De természetesen az első lépés a szemétszedés. Abban bízunk, hogy a megtisztított terepre már nem hordják ki újra a szemetet az emberek. Ma is értetlenül állok az előtt a kérdés előtt, mi viszi rá az embereket arra, hogy zsákszámra a határba vigyék a szemetet, ahelyett, hogy a kukába tennék, amit minden héten elszállítanak. Civil szervezeteket is bevontunk a munkába Mellénk állt az iskola szülői munkaközössége, a Pátria Faluközösség Egyesület, az Őszirózsa Nyugdíjas Klub. Maximálisan támogatták a kezdeményezésünket az önkormányzati képviselők, a polgármester úr. Belátták, tenni kell valamit azért, hogy ezt a gyönyörű környezetet ne borítsa el a szemét - Milyen akciókat szerveztek a cél érdekében? -Kivonultunk az iskolásokkal. Az alsósok séta keretében kesztyűben szemetet szedtek a faluban, a felsősök a Szabadság-telepen és a régi szeméttelepen szüntettek , meg egy illegális szemétlera ikód keményen dolgoztak. A civil szervezetek segítségével megteltek a nejlonzsákok, ezzel kilenc konténer, amelyeket az önkormányzat saját költségén szállíttatott el. Tóthné dr. Bükki Edit Megyei krónika Bűnmegelőzési családi nap Oroszlányban Családi napot szervez az oroszlányi rendőrség a helyi szociális szolgálat munkatársaival szeptember harmadikán, a bányásznapi programsorozat részeként. A művelődési ház előtti Fő téren szombaton megrendezendő egész napos eseményre délelőtt tíztől elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családokat várják az áldozattá és elkövetővé válás megelőzésére. A nap folyamán a rendőrség munkatársai hat alkalommal tartanak kerékpáros elméleti és gyakorlati vetélkedőket, míg a szolgálat dolgozói ügyességi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal szórakoztatják a gyerekeket. A vetélkedők, versenyek helyezettjeit értékes ajándékokkal jutalmazzák, a szociális szolgálat pedig a Bányásznapon beváltható étkezési bonokkal segíti a rászorultakat. A rendezvényt az Országos Bűnmegelőzési Központ által az Önkormányzati Társulások Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Programjainak támogatására kiírt pályázaton elnyert pénzből finanszírozzák a szervezők. • Dad után Bajnával ismerkednek a lábatlani helytörténészek A napokban immár második alkalommal tartották összejövetelüket a kistérség helytörténeti kutatói. Ez alkalommal a református egyház- és templomtörténetét kutató, lábatlani születésű Gerecsei Zsolt dadi református lelkipásztor meghívásának tettek eleget. Az emlékezetes és kitűnő hangulatú találkozón meghallgatták Dad község történetét, megtekintették a tájház gyűjteményét. Ellátogattak a református és katolikus templomba, ahol Gerecsei Zsolt ismertette a templomok történetét. A parókiára visszatérve a kutatók összegezték a hasznos találkozó eseményeit, kutatási eredményeikről, illetve további elképzeléseikről számoltak be. Búcsúzáskor a vendéglátók helytörténeti kiadványokat és hadi képes levelezőlapokat ajándékoztak a helytörténeti kerekasztal jelen lévő tagjainak. A vándorgyűlés következő helyszíne Bajna. Szeptemberben Izsó Károly helytörténész meghívásának tesznek eleget. Többek között megtekintik a bajnai kastélyban Sándor Móric születésének 200. évfordulójára rendezett kiállítást. A találkozóra jelezte részvételi szándékát Tapolcainé dr. Sáray Szabó Éva helytörténeti kutató, jelenleg a Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltárának könyvtárosa, levéltári kiadványok szerkesztője - tudatta lapunkkal Nádasiné Balatoni Anna. Egy lelkes zenekar kezdeményezése Mogyorósbányán Mint arról már beszámoltunk, nyárzáró fesztivált rendeztek a hétvégén Mogyorósbányán, amelynek szervezését, lebonyolítását a Mogyorósbányai Fúvószenekari Egyesület végezte, a terület előkészítésében, a rendezvény helyszínének kialakításában a zenekar tagjai sok-sok óra munkával vettek részt. - A rendezvény megszervezésében, a költségek előteremtésében számos támogatónk segítségére támaszkodhattunk, de a legtöbbet a zenekar tagjai szorgoskodtak a munkák során, hiszen az egész sportpálya területén le kellett vágni a füvet, a területet elő kellett készíteni a rendezvény számára Nem jelentett kevesebb feladatot a nap programjának összeállítása sem, hiszen nem csak zenekarunk lépett fel, hanem az egész lakosságnak szerettünk volna örömet okozni a községben. Gyermekprogramokkal készültünk a legkisebbek szórakoztatására, a Pinocchio Bábcsoport lépett fel, Dudo bohóc műsort adott a legkisebbeknek, de ugrálóvár, kismotor-pálya is szórakoztatta a gyermekeket. Rajzversenyt és sorversenyt is szerveztünk, amelyet ajándékokkal jutalmazott a zsűri - mondta el a rendezvényről a zenekar karnagya, Mezei Zoltán. - Vendégegyüttesek is szerepeltek a műsorban. Kiket hívtak meg? - Úgy gondoltuk, hogy a fesztiválon lépjenek fel azok az együttesek, fúvószenekarok, akikkel jó baráti kapcsolatban állunk hosszabb ideje, sokszor együtt lépünk fel a rendezvényeken. Természetesen fellépett a helyi nemzetiségi énekkar is, de a Csolnoki Német Nemzetiségi Fúvószenekar is fellépett nálunk, az Oroszlányi Bányász Koncert Fesztiválzenekar is vendégünk volt. Meghívtuk a Pilischer Sramli együttest, a Csolnoki Krigli Band Kisparti együttest, a Táti Koktél Kisparty együttest, akik szórakoztató zenét játszottak. - Milyen célok érdekében született meg a fesztivál gondolata? - Tavaly szerveztük az első fesztiválunkat, hogy a kulturális élet fellendítése mellett megköszönjük községünk lakosságának azt a sok támogatást, amivel munkánkat segítik. Az idén már kétnapos rendezvénnyé nőtt a kezdeményezés, amelyet tapasztalataink szerint szívesen fogadtak a lakosok. Úgy érezzük, érdemes volt sok pénzt és energiát fektetni a megrendezésbe, mert a község határain túl is kedvező visszhangot értünk el - zárta szavait Mezei Zoltán. Kép és szöveg: ATEK Rajzversenyt és sorversenyt is szerveztek, amelyet ajándékokkal jutalmazott a zsűri