Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-25 / 51. szám
2. oldal. gét itt kimondták, hiszen az urak mind tudnak magyarul, mert magyar iskolákat jártak és a magyar alma mater emlőin lettek jogtudósokká. Az ember beszélni néha elfelejt, de olvasni, ha megtanult, soha. ^Komaromi Lapok 1921. junius 26. II református utateii közgyűlése. — Balogh Elemér püspök felavatása. — Az anyaországtól elszakított szlovenszkói református egyházak régi kerületeikből kiestek s a megváltozott helyzet uj szervezkedésre kényszeritette azokat. A trianoni szerződés ratifikálása folytán a református hivek, kik részben a tiszáninneni, részben a dunántúli egyházkerülethez tartoztak, Szlovenszkó területén önálló egyházi szervezetek alkotásába fogtak s igy alakult meg a szlovenszkói tiszáninneni és a szlovenszkói dunáninneni református egyházkerület. A dunáninneni ref. egyházkerület június 22-én Pozsonyban tartotta első közgyűlését és ugyanazon alkalommal lélekemelő ünnepélyességgel avatta föl első püspökét, Balogh Elemér pozsonyi lelkészt. A kerületi közgyűlés történelmi nevezetességű ténykedésével nagy horderejű és az itteni magyar reformátusokra nézve döntő jelentőségű munkát kezdett meg: a szlovenszkói Sión felépítését, mely a tisztán magyar hivek lelki életének irányítását és gondozását szolgálja. A minden kis mozzanatában a református egyházat jellemző nemes egyszerűséggel, de méltósággal lefolyt közgyűlés s a templomban végbement főpásztoravatási aktus nemcsak a reformátusoknak, volt ünnepe, hanem az itt élő magyarságnak is, mely ezen az egyházi ünnepen szívben és lélekben együtt volt, aminthogy az ott elhangzott beszédekben a magyarság közös fájdalma zokogott és közös reménye csillant föl. A közös fájdalom a kegyetlen elszakítás miatt, a közös remény és bizalom egy jobb kor eljövetelére . . . A lélekemelő ünnepségek lefolyásáról a következő tudósítás számol be. A közgyűlés. A pozsonyi református egyházközség tanácstermében délelőtt 9 órakor gyűlt egybe a dunántúli református egyházkerület közgyűlése. A közgyűlést Patay József barsi esperes, püspökhelyettes magas szárnyalású imával nyitotta meg, majd üdvözölte a megjelent kerületi tagokat, kiknek soraiban ott láttuk Tóth Kálmán esperest, Szilassy Béla főgondnokot, Gyalókay László, Tuba János kér. főjegyzőket, Sörös Béla aljegyzőt, Akács Lajos, Udvardy Gyula, Gálffy Géza, dr. Finkey Ferenc, dr. Gaál Gyula, dr. Mohácsy János, dr. Kersék János tanácsbírákat, Süteő István helyettes főgondnokot, Lukács Géza tiszai főgondnokot, Bihary Kálmán h. főjegyzőt és a szlovenszkói reformátusság más előkelőségeit. A közgyűlést Patay József esperes és Süteő István, majd Szilassy Béla főgondnok vezette. A választások eredményét Bihary Kálmán h. főjegyző felolvasván, a kerület főgondnoka, tisztikara és tanácsbirái letették a törvényben előirt eskü. Patay esperes üdvözli a kerület uj főgondnokát és funkcionáriusait, mire Szilassy Béla főgondnok elfoglalja mellette az elnöki széket. Majd Tóth Kálmán esperes fölemelkedik helyéről és meleg hangú beszédben üdvözli az uj főgondnokot, kinek kiemeli egyházához való hűségét és szeretetét, melyet fenkölt szüleitől örökölt. Eddigi politikai és társadalmi szereplése is biztosítéka annak, hogy ha őre lesz egyházának és az abban képviselt magyar fajunk a mostani súlyos viszonyok között. A reá várakozó nehéz feladatok teljesítéséért jutalom, hisz nem fog neki járni, csak a reformátusoknak és magyaroknak teljes elismerése. A mély hatást keltő beszédre Szilassy Béla főgondnok hosszabb beszédben válaszolt. Meghatott szavakban mondott köszönetet az egyházkerületnek azért a megtiszteltetésért, hogy a magyar dunántúli egyházkerület ideszakadt részének világi elnöki tisztségére emelték s azért a bizalomért, mellyel kitüntették. Becses és megtisztelő ez, mert a tagok összeforrása azok által egészséges presbitériumok által megy végbe, melyeket sem a világháború, sem az utána jött végzetes béke eredeti tisztaságukból és eredeti fényükből ki nem forgathattak. Bennök látja azt az egyetlen épséget és azt a meg nem csorbitot erőt, amire a magyar ref. egyházi életben, mint őseredeti fundamentumokra az újjászervezés munkájánál biztosan építhetünk. Rámutat beszédében a Presbiteri Világszövetség fontosságára, mely kapcsolat legfőbb előmozdítója lehet a népek és nemzetek igazságos megbékülésének. E külső fedezet mellett az egyház egészséges szervezeteit céltudatos funkcióban kell tartani. Mély vallásosságtól áthatott szavakban ecsetelte azokat a kötelességeket, melyek az egyháznak vezetésére elhívott férfiakra várnak, melyekért előnyt, hatalmat,dicsőséget nem maguknak, csak a gondviselő Istennek szerezhetnek. Az ő nagyságával szemben érzett kicsinységünk egyetlen ereje az, hogy magunkat az ő kezében tudjuk. Ezzel a feltétlen odaadással és Istenben vetett rendíthetetlen bizalommal kíván odaállani az Úr szolgái mögé, tudva azt, hogy a legfenségesebb megbízatás a világon, amit a ref. lelkészek hordoznak, ők, akik az evangélium hírnökei, az Úristennek sáfárjai. Az ujjászervezkedésnél figyelemmel kell lenni azokra a jelenségekre, melyek az ősi haza feldarabolásánál, a magyar nemzet megaláztatásánál végeredményképen a keresztyény társadalmi rend felbomlasztására irányul, s épen ezért a szervezkedés ne csak adminisztráció létesítésére irányuljon az uj államkerethez alkalmazkodva, hanem az egyház beléletének megújhodására is, hogy készen legyen az egyház, ha a viharok megújulnak. — Szabad ref. egyházunk — folytatja a szónok — azon sajátossága, hogy a nemzeti jelleghez simul, nagy ereje, ha hivatása magaslatán áll, de gyengeségének kútforrása, ha jellemképző erejét elveszti. Magyar hazánktól elszakadt magyar reformátusságunknak fokozottabb mértékben van szüksége az egyház jellemerősítő munkájára. Ennek érdekében ott kell állnunk a lelki szabadság védelmére, egyházi autonómiánk biztosítására minden időben és annak bárminemű elhomályosítását meg kell akadályoznunk, jelentkezzen az a kívülről diktált lelkészképzés tervezetében, a belső szegénységben, vörös terror vagy hatósági kényszer alakjában. Hogy egyháztagjainkat a magunk életfelfogására nevelhessük, különös gondot kívánok fordítani iskoláinkra. Hadd legyenek ezek a lelki szabadságnak, lelki egyenességnek, a komoly ismeretekkel telített jellemképzésnek továbbra is igaz eszközei. Hogy nevelésünk ezentúl egészen praktikus irányt vegyen, erre az uj idők kényszere szorít. Nem fogunk visszariadni a praktikus életpályáktól és a kálvinista jellem nyíltsága és megbízhatósága talán épen ott tudja a legnagyobb munkát végezni, ahol ma a legtöbb gyom és álnokság terem. Hadd hívjam fel erre a mi lelkészeinkkel nemes hivatásukban együttműködő tanítói kar figyelmét. Ez ma bizonyos változást jelent az ismeretközlés terén; gyakorlati, keresőpályákra irányított ifjúságunkba bele kell nevelnünk a keresztyén , szolidaritás és a magyar ref. egyházunkkal szemben fennálló elkötelezettség öntudatát, hogy majdan egyházunk erős oszlopai legyenek. Most egyelőre — sajnálattal kell bevallanunk — iskoláinkat egymagunk fentartani nem tudjuk, számukra csak úgy, mint egyházunk számára igénybe kell vennünk az állami hozzájárulást. Bármint fáj is nekünk régi szégyenünk, sok esetben koldus szegénységünk, mi az állammal szemben nemcsak a felekezetek között megállapított visszonosságra hivatkozunk, hanem egyenesen törvényadta jogunkra és az igazság erejére támaszkodva követelünk annyit amennyit az állam fizetni köteles a békeszerződésnek a reánk vonatkozó kisebbségi jogok védelmére alkotott §-ai értelmében. Mi mint az államalakulathoz csatolt magyar reformátusok, levonjuk az új helyzetből eredt következményeket. A magyarországi ref. egyház egyetemétől elszakított gyülekezetek külön szervezkedését, megyékké és kerületekké alakulását megindítottuk. Előttünk áll még a szlovenszkói magyar ref . egyház egységének kiépítése. Vezető férfiaink bölcsességétől függ az erre alkalmas forma megtalálása. Legyen szabad azon reménnyel nézni a jövő elé, hogy a régi magyar egyetemes egyház kiépítésének nemcsak előnyeit ismertük meg, de hiányait is láttuk és egységes szervezetünk létesítésénél a mi életviszonyainknak megfelelően építjük ki konventünket. A mi speciális viszonyaink szerint a törvényrevíziót keresztül vezetjük. Hogy egyházi életünkben az eddig elérteknél tovább nem haladtunk, annak legjelentékenyebb akadálya a statárium és katonai diktatúra volt, mely a szabad mozgást tette lehetetlenné. A békekötés és ratifikálás után végre talán felülemelkedik a kormányzásban az államraison, mely nem az ellentétek kiélesítését és terrorisztikus eszközök hatását fokozza, hanem a kiegyenlítés útjait keresi. A mi egyházi szervezetünk minden ilyen törekvéssel szemben csak azt a lényegét tevő evangéliumi alapelvet fogja vallani: Keressétek először az Isten Országát és annak igazságát és mindenek megadatnak néktek. Az Isten Országának keresése szervezetünkben az Úr lelkének megőrzése, ez által a keresztyénység egyetemességének nemzeti és felekezeti válaszfalakon túl is hit tisztelete és megbecsülése, a múlt hagyományainak megtartása a jelen követelményeinek figyelembe vétele fogják működésemet irányítani. És amidőn a régi egyházkerület e töredékén annak örökébe lépek, ki az egész kerületben a lélek egységét és épségét a kálvinista magyarságra nézve az egész világon oly tiszteletet parancsolóan képviselte, a magam törékeny erejével azon fogok igyekezni, hogy Tisza István gróf emlékét és lelkét a mi egyházunkban maradandóvá tegyem. Nem pusztán a felejthetetlen emberért, hanem az örök Isten dicsőségéért.“ Szilassy Béla beszédét többször megszakította a helyeslés és befejeztével hosszantartó lelkes éljenzés hangzott föl. A maradandó hatást keltő magvas beszédet a közgyűlés egész terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta. Patay püspökhelyettes indítványára a közgyűlés köszönetet szavazott Lukács Gézának a tiszáninneni kerület főgondnokának megjelenéséért. Majd Tuba János egyházkerületi főjegyző köszönte meg rövid magvas beszédben megválasztását. ígéri, hogy teljes erejével kész magát a reformátusok és ezzel a magyarság szent ügyének szentelni. Az éljenzéssel fogadott beszéd után Gyalókay László egyházi főjegyző terjesztette elő a terjedelmes püspöki jelentést, mely a szlovenszkói református egyházaknak az uj államban adott uj helyzetével foglalkozik, s mely a szervezkedésnek irányát és feladatait megjelöli s hűségesen beszámol az egyházban történt ese- Mindennemű géprészek és kerékpár-gummik nagy választéka kicsinyben és nagyban. 4 HP Hofherr gőzgarnitúra, 48-as MÁV cséplő, elevátorral, 8 HP. benzin-motor jókarban olcsón eladó tizeszek használt gőzgépeket. Hoffmann Simon gépáruháza Komárom, Kossuth tér 3 szám. Telefon: 184. szám. Kerékpárok nagy választékban Ipari és családi varrógépek 2 évi jótállás mellett. Látható iráni írógépek, tt Műszaki cikkek raktáron. Mérsékelt árak. PONTOS KISZOLGÁLÁSI ÁLLANDÓ NAGY RAKTÁR: járgányos cséplőgépekben. Vetőgépek. Darálók. Rosták. Ekék. Boronák. Kapálóekék. Borprések Szőlőmalmok. Permetezők stb. A Vétel előtt kérjen ÁRAJÁNLATOT !