Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)
1924-03-29 / 39. szám
^myv4w5t54ib **♦•*»•■»* 39. szán> fcli fissíéoSiW ««wía Bssíowate •srsék’í*»« « j*íírö«Bi* viaákro porta* : k <sre<580 K, félévre #0 K, «dgyeáarre 29 3 K« Kttifolde* 160 Kí. mfff«» «»,4*» «ír«/ W flUár. arTa^mOT JR O X-, K TIKA I -H. -A. P. áLAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. ?$aa_rkas*tő: GáIL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szombat* 1934. március 29. Sae*!:e*xt5_és r é* kiadóhivatal: Nádor-sa 89 . faovi úgy a lap »lelemi részét illető közlemények, azi t < a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeni! ä Kéziratokat nem adunk vissza. lépten Milt Hmm*.: WH, csütörtökön is simáéi!} Csak színjáték, semmi más, ami a francia politikában most végbe megy a kormány lemondásával. Poincaré lemondása csak újabb bizalmi küldés fölvetését jelenti, ezúttal a köztársasági elnök előtt, miután a kamara néhány szóval leszavazta a kormányt. A francia politikában a bizalmi kérdés nagy szerepet játszott mindenkor, de az újabb időkben úgyszólván állandóan napirenden volt, mert alig történt valami politikai nyilatkozat a kormány részéről anélkül, hogy azonnal bizalmi kérdést ne csináltak volna belőle. És el lehet mondani, hogy a francia kormányok közül Poincaré kormánya kapta a legtöbb bizalmi szavazatot, viszont azt sem lehet tagadni, hogy Poincaré úgy.zólván valamennyi kérdésben saját maga kényszerítette a kamarát, vagy szenátust bizalmi nyilatkozattételre. Ebben a tekintetben Poincaré valóban mesteri rendezőnek bizonyult, mert ezektől a bizalmi szavazatoktól, melyek ünnepélyes alakban nyilatkoztak meg, bizonyos színpadias vonást megtagadni nem lehet. A világ, melyet Franciaországnak politikája évek óta nyugtalanít, csak ámulva nézte, hogy esetről-esetre mi történik ,a francia parlamentben, mely kormányának, de elsősorban miniszterelnökének minden kül- és belpolitikai ténykedését bizalommal kíséri és végsőkig kész támogatni. Az egész világot érdeklő legsúlyosabb politikai kérdések úgyszólván a legteljesebb egyetértés mellett találtak támogatásra, s most egy másodrendű belpolitikai kérdés elégséges volt arra, hogy meglepetést hozzon úgy Poincaré, mint az egész világ számára. Mert a világ meglepetéssel vette tudomásul, hogy a megingathatlan ércfal, mely a kamara többségéből Poincaré mögött állott, egy pillanatra megrendült és a vezért cserben hagyta. Hogy Poincaré sietett a leszavaztatást alkalmul megragadni a maga és kormánya lemondásához, az érthető, csak az csodálatos, hogy Millerand, a francia köztársaság elnöke, noha nemrégiben már olyan szelek fújtak, hogy Franciaországban kormányváltozás fog beállani, nem ejtette el Poincarét, hanem újra megbízta őt új kabinet alakításával. Poincaré ezt a megbízást el is fogadta és így mi sem látszik valószínűbbnek, mint az, hogy ismét Poincaré marad Franciaország miniszterelnöke. Mert az csak igen kis részletkérdés, hogy a volt pénzügyminiszter helyét, kinek javaslatát szavazták le a kamarában, új személy fogja betölteni a kormányban. A francia kormányválság tehát nélkülözi azt a komolyságot, melyet az első pillanatra hozzá fűzött a világ. A lemondás csak egyszerű formaság volt, sem a vezetésben, sem a politikai rendszerben változás nem várható, amit Poincaré megkezdett úgy a kül, mint a belpolitikában, az folytatódik ott, ahol néhány napra abbamaradt.. A francia köztársaság elnökének nyilatkozata eléggé meggyőzheti a világot arról, hogy a francia politikában mi várható. Változás semmisetre sem, mert Franciaország külpolitikája a Ruhr, illetve a jóvátétel kérdésében ugyanaz marad, ami annyit jelent, hogy a franciák csak akkor ümlik ki a megszállott területeket, hogyha megfelelő anyagi garanciákat kapnak, belpolitikájának irányvonalai pedig torzabbra is a konszolidációra vezető rend és takarékosság képezik. A francia kormányválság hamarosan elsimul,de a jobb fordulatra minden reménység hiábavaló és alaptalan, mert nemcsak hogy a régi politika nem változik meg, de a régi vezetők is tovább a kormány radjánál maradnak. A világ pedig ezentúl is izgalommal várja, hogy mikor következik el az az idő, amikor komolyan lehet beszélni békéről, nyugalomról és konszolidációról. — Körzeti választmánnyi gyűlés. Az Országos Magyar Kisgazda Földműves- és Kisiparos Párt komáromi körzetének választmánya április hó 3-án délután fél 1 órakor Komáromban a Vigadó helyiségben ülést tart. Az ülésre szóló meghívókat a körzeti elnökség már szétküldötte, de ezúton is kéri a szervezeteket, hogy kiküldötteikkel a gyűlésen képviseltessék magukat. Tárgysorozat: Elnöki a megnyitó. Évi jelentések. Tisztújítás. Jelentés biztosítási ügyekről és határozathozatal. Földbirtokreform. Felszólalások. Indítványok. Végleges eredmény a ruszinszkói választásokról. A ruszinokéi kerületi választó bizottság végre március 27 én lefejezte a szavazatok összeszámlálását és a mandátum elosztást. A nemzetgyűlési képviselők választásánál beadtak összesen 254205 érvényes szavazatot, a választási szám 25421 volt. A szavazatok a következőképen oszlottak meg: 1. Kommunisták 100242, 2. zsidó néppárt 17242 3 rasztuszkói kisgazdák és mezőgazdasági munkások pártja 20675, 4. magyar ellenzéki pártok 28158, 5. köztársasági gazdapárt 15071, 6. zsidó demokrata párt 9946, 7. csehszlovák szociáldemokraták 20950, 8. rutén háborosok pártja 11129, 9. ellenzéki mezőgazdasági szövetség 21117, 10. független magyar szociáldemokrata párt 2856, 11. rutén nemzeti párt 2762, 12. ruszinszkói polgári párt 2733 és 13. Csánki Neumann párt 1232 szavazat. Mandátumot nyertek a kommunisták 4, a magyar ellenzéki pártok 1. rutén gazdapárt 1, köztársasági agrárpárt 1, csehszlovák szociáldemokrata párt 1,rutén ellenzéki gazdaszövetség 1 mandátumot. A szenátorok választásánál beadtak 212505 érvényes szavazatot, a választás száma volt 42502. A szenátusba beválasztottak: 1 magyar ellenzéki, 2 kommunista, 1 ellenzéki gazdaszövetségi. A szlovenszkói 13 politikai párt többsége a skriminiumnál bejelentette, hogy a választások titkossága és tisztaságának több községben történt megsértése miatt panasszal fog élni a prágai választási bírósághoz. A Választások Nyitra megyében. A megyei választások Nyitra megyében is a múlt év szeptember havának 30 ik napján zajlottak le. A választási bizottság a választásokat megsemmisítette és ezért új választás lesz Nyitramegyében. A belügyminiszter rendeletére a választást április 6 -n, vasárnap tartják meg a vármegye összes községeiben. Lakásvédelmi törvény. A lakásvédelmi törvénnyel az utóbbi időben sokat foglalkoznak. Most a kormánytámogató pártok öttagú lakóvédelmi és építésügyi bizottsága foglalkozott a népjóléti minisztériumnak idevonatkozó elaborátumával, melyben az új lakásvédelmi törvény rendelkezései vannak kidolgozva. A javaslatot a jövő héten fogják a nemzetgyűlés elé terjeszteni és még húsvét előtt el akarják intézni, mert még a szenátusnak is kell vele foglalkozni, hogy április végére törvény legyen belőle. Mintha kormány német nyelvű félhivatalosa közli, az új törvényben a lakók védelmét célzó eddigi intézkedések elvben mind fennmaradnak, hasonlóképen a múlt évi törvény irányelvei is a lakbérre és felmondási lehetőségre nézve. Egyházpolitikai törvények. Ismeretes, hogy a kormány a templomok hasznjáról, az ünnepnapok rendjéről külön javaslatot készített, amelyet a tavaszi ülésszakon kellett volna tárgyalni, most arról érkezik hír, hogy ezeknek a javaslatoknak tárgyalása elmarad az őszi ülésszakra, mert a javaslatokat előbb az illetékes bizottságoknak kell letárgyalták, illetve jóváhagyniuk. Minthogy a bizottságok tárgyalásai hosszabb időt igényelnek, a törvény csak ősszel kerülhet elintézésre. 11 iseli sajti u Meiánsok ellen Komárom, — márc. 27. A ruszinszkói választások eredményein a cseh lapok is felhorkannak és a bolsevizmus rémképét festve képzeletük elé, súlyos szemrehányásokat tesznek a kormánynak, kárhoztatva az emigránsok dédelgetését. Az emigráns befolyásnak tulajdonítja a kommunizmus térfoglalását keleten a cseh sajtó egy része s ez ellen a veszedelmes társaság ellen kel ki heves cikkek záporában. Az emigránsokról mi is több ízben állapítottuk meg, hogy azok a kormánynak különös kegyeltjei és abban a guerilla harcban, amelyet lesípuskásaik a magyarság ellen folytatnak, a kormány látja el őket munícióval és pénzmaggal. Amiggel, a Népújság gyászosan múltak volna már ki végelgyengülésben, ha a kormány pénze nem szivattyúz beléjük egy kis oxigént. A Csánki-Neumann párt dalai lámája egészségi és tanulási okokból visszavonni a maga takaros kis ezerholdacskájára és elmereng a fölött, hogy a kormánynak szolgálata mennyire nem szerzett neki népszerűséget a magyarság előtt. Ámde Csánki Newmanék és az emigránsok mindig azt a gazdát szolgálják, akinél a pénz és a hatalom van. A cseh lapok kirohanása az emigráns had ellen nem lep meg bennünket. Ennek a pálfordulásnak logikai kényszerűséggel kellett bekövetkeznie. A kormánynak egyszer tudatára kellett ébrednie, hogy az emigrációnak két lelke van: az egyik amely az uj gazda dicséretét zengedezi és kezét nyaldossa a nyújtott borravalókért, a másik a régi ösztönökkel fi-