Komáromi Lapok, 1924. január-június (45. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-29 / 39. szám

^myv4w5t54ib **♦•*»•■»* 39. szán> fcli­ fissíéoS­iW ««wía­ Bssíowate •srsék’í*»« « j*íírö«B­i* viaákro porta* : k <sre<5­80 K, félévre #0 K, «dgyeáarre 29 3 K« Kttifolde* 160 Kí. m­­fff«» «»,4*» «ír«/ W flUár. arTa^m­OT JR O X-, K TIKA I -H. -A. P. áLAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. ?$aa_rkas*tő: GáIL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF d­r. Szombat* 1934. március 29. Sae*!:e*xt5_és r é* kiadóhivatal: Nádor-sa 89 . faovi úgy a lap »lelemi részét illető közlemények, azi t < a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldeni! ä Kéziratokat nem adunk vissza. lépten­ Milt Hmm*.: WH, csütörtökön is simáéi!} Csak színjáték, semmi más, ami a francia politikában most végbe megy a kormány lemondásá­val. Poincaré lemondása csak újabb bi­zalmi küldés fölvetését jelenti, ezúttal a köztársasági elnök előtt, miután a kamara néhány szóval leszavazta a kormányt. A francia politikában a bizalmi kérdés nagy szerepet játszott mindenkor, de az újabb időkben úgyszólván állandóan napirenden volt, mert alig történt valami politikai nyi­latkozat a kormány részéről anélkül, hogy azonnal bizalmi kérdést ne csináltak volna­ belőle. És el lehet mondani, hogy a francia­ kormány­ok közül Poincaré kormánya kapta a legtöbb bizalmi szavazatot, viszont azt sem lehet tagadni, hogy Poincaré úgy.­zól­­ván valamennyi kérdésben saját maga­ kényszerítette a kamarát, vagy szenátust bizalmi nyilatkozattételre. Ebben a tekin­tetben Poincaré valóban mesteri rendező­nek bizonyult, mert ezektől a bizalmi szavazatoktól, melyek ünnepélyes alak­ban nyilatkoztak meg, bizonyos szín­padias vonást megtagadni nem lehet. A világ, melyet Franciaországnak politikája évek óta nyugtalanít, csak ámulva nézte, hogy esetről-esetre mi történik ,a francia parlamentben, mely kormányának, de elsősorban miniszterelnökének minden kül- és belpolitikai ténykedését bizalom­mal kíséri és végsőkig kész támogatni. Az egész világot érdeklő legsúlyosabb po­litikai kérdések úgyszólván a legteljesebb egyetértés mellett találtak támogatásra, s most egy másodrendű belpolitikai kér­dés elégséges volt arra, hogy meglepetést hozzon úgy Poincaré, mint az egész világ számára. Mert a világ meglepetéssel vette tudomásul, hogy a megingathatlan ércfal, mely a kamara többségéből Poincaré mö­gött állott, egy pillanatra megrendült és a vezért cserben hagyta. Hogy Poincaré sietett a leszavazta­­tást alkalmul megragadni a maga és kormánya lemondásához, az érthető, csak az csodálatos, hogy Millerand, a francia köztársaság elnöke, noha nemré­giben már olyan szelek fújtak, hogy Fran­ciaországban kormány­változás fog beállani, nem ejtette el Poincarét, hanem újra meg­bízta őt új kabinet alakításával. Poincaré ezt a megbízást el is fogadta és így mi sem látszik valószínűbbnek, mint az, hogy ismét Poincaré marad Franciaország mi­niszterelnöke. Mert az csak igen kis rész­letkérdés, hogy a volt pénzügyminiszter helyét, kinek javaslatát szavazták le a kamarában, új személy fogja betölteni a kormányban. A francia kormányválság tehát nél­külözi azt a komolyságot, melyet az első pillanatra hozzá fűzött a világ. A lemon­dás csak egyszerű formaság volt, sem a vezetésben, sem a politikai rendszerben változás nem várható, amit Poincaré meg­kezdett úgy a kül, mint a belpolitikában, az folytatódik ott, ahol néhány napra abba­maradt.. A francia köztársaság elnökének nyilatkozata eléggé meggyőzheti a világot arról, hogy a francia politikában mi vár­ható. Változás semmisetre sem, mert­­ Franciaország külpolitikája a Ruhr, illetve a jóvátétel kérdésében ugyanaz marad, ami annyit jelent, hogy a franciák csak akkor üm­lik ki a megszállott területeket, hogyha megfelelő anyagi garanciákat kap­nak, belpolitikájának irányvonalai pedig torzabbra is a konszolidációra vezető rend és takarékosság képezik. A francia kormányválság hamarosan elsimul,de a jobb fordulatra minden remény­ség hiábavaló és alaptalan, mert nemcsak hogy a régi politika nem változik meg, de a­ régi vezetők is tovább a kormány radjánál maradnak. A világ pedig ezentúl is izgalommal várja, hogy mikor követke­zik el az az idő, amikor komolyan lehet beszélni békéről, nyugalomról és konszo­lidációról. — Körzeti választm­ánnyi gyűlés. Az Or­szágos Magyar Kisgazda Földműves- és Kis­iparos Párt komáromi körzetének választmánya április hó 3-án délután fél 1 órakor Komá­romban a Vigadó helyiségben ülést tart. Az ülésre szóló meghívókat a körzeti elnökség már szétküldötte, de ezúton is kéri a szerve­zeteket, hogy kiküldötteikkel a gyűlésen kép­viseltessék magukat. Tárgysorozat: Elnöki a megnyitó. Évi jelentések. Tisztújítás. Jelentés biztosítási ügyekről és határozathozatal. Földbirtokreform. Felszólalások. Indítványok.­­ Végleges eredmény a ruszinszkói vá­lasztásokról. A ruszinokéi kerületi választó bizottság végre március 27 én lefeje­zte a sza­vazatok összeszámlálását és a mandátum elosz­tást. A nemzetgyűlési képviselők választásánál beadtak összesen 254205 érvényes szavazatot, a választási szám 25421 volt. A szavazatok a következőképen oszlottak meg: 1. Kommunisták 100242, 2. zsidó néppárt 17242 3 rasztuszkói kisgazdák és mezőgazdasági munkások pártja 20675, 4. magyar ellenzéki pártok 28158, 5. köztársasági gazdapárt 15071, 6. zsidó demo­­krata párt 9946, 7. csehszlovák szociáldemokra­ták 20950, 8. rutén há­borosok pártja 11129, 9. ellenzéki mezőgazdasági szövetség 21117, 10. független magyar szociáldemokrata párt 2856, 11. rutén nemzeti párt 2762, 12. ruszin­­szkói polgári párt 2733 és 13. Csánki Neumann párt 1232 szavazat. Mandátumot nyertek a kommunisták 4, a magyar ellenzéki pártok 1. rutén gazdapárt 1, köztársasági agrárpárt 1, csehszlovák szociáldemokrata párt 1,rutén ellen­zéki gazdaszövetség 1 mandátumot. A szená­torok választásánál beadtak 212505 érvényes szavazatot, a választás száma volt 42502. A szenátusba beválasztottak: 1 magyar ellenzéki, 2 kommunista, 1 ellenzéki gazdaszövetségi. A szlovenszkói 13 politikai párt többsége a skri­­miniumnál bejelentette, hogy a választások tit­kossága és tisztaságának több községben történt megsértése miatt panasszal fog élni a prágai választási bírósághoz. A Választások Nyitra megyében. A megyei választások Nyitra megyében is a múlt év szeptember havának 30 ik napján zajlottak le. A választási bizottság a választásokat meg­semmisítette és ezért új választás lesz Nyitra­­megyében. A belügyminiszter rendeletére a választást április 6 -n, vasárnap tartják meg a vármegye összes községeiben.­­ Lakásvédelmi törvény. A lakásvédelmi­ törvénnyel az utóbbi időben sokat foglalkoznak. Most a kormánytámogató pártok öttagú lakó­védelmi és építésügyi bizottsága foglalkozott a népjóléti minisztériumnak idevonatkozó elaborá­­tumával, melyben az új lakásvédelmi törvény rendelkezései vannak kidolgozva. A javaslatot a jövő héten fogják a nemzetgyűlés elé terjeszteni és még húsvét előtt el akarják intézni, mert még a szenátusnak is kell vele foglalkozni, hogy április végére törvény legyen belőle. Mintha kormány német nyelvű félhivatalosa közli, az új törvényben a lakók védelmét célzó eddigi intéz­kedések elvben mind fennmaradnak, hasonlóké­­pen a múlt évi törvény irányelvei is a lakbérre és felmondási lehetőségre nézve.­­ Egyházpolitikai törvények. Ismeretes, hogy a kormány a templomok hasznjáról, az ünnepnapok rendjéről külön javaslatot készített, amelyet a tavaszi ülésszakon kellett volna tár­gyalni, most arról érkezik hír, hogy ezeknek a javaslatoknak tárgyalása elmarad az őszi ülés­szakra, mert a javaslatokat előbb az illetékes bizottságoknak kell letárgyalták, illetve jóváhagy­niuk. Minthogy a bizottságok tárgyalásai hosszabb időt igényelnek, a törvény csak ősszel kerülhet elintézésre. 11 iseli sajti u Meiánsok ellen Komárom, — márc. 27. A ruszinszkói választások eredményein a cseh lapok is felhorkannak és a bolsevizmus rémképét festve képzeletük elé, súlyos szemre­hányásokat tesznek a kormánynak, kárhoztatva az emigránsok dédelgetését. Az emigráns be­folyásnak tulajdonítja a kommunizmus térfog­lalását keleten a cseh sajtó egy része s ez ellen a veszedelmes társaság ellen kel ki heves cik­kek záporában. Az emigránsokról mi is több ízben álla­pítottuk meg, hogy azok a kormánynak külö­nös kegyeltjei és abban a guerilla harcban, amelyet lesípuskásaik a magyarság ellen foly­tatnak, a kormány látja el őket munícióval és pénzmaggal. A­miggel, a Népújság gyászosan múltak volna már ki végelgyengülésben, ha a kormány pénze nem szivattyúz beléjük egy kis oxigént. A Csánki-Neumann párt dalai lámája egészségi és tanulási okokból visszavonni a maga takaros kis ezerholdacskájára és elme­reng a fölött, hogy a kormánynak szolgálata mennyire nem szerzett neki népszerűséget a magyarság előtt. Ámde Csánki Newmanék és az emigránsok mindig azt a gazdát szolgálják, akinél a pénz és a hatalom van. A cseh lapok kirohanása az emigráns had ellen nem lep meg bennünket. Ennek a pálfor­­dulásnak logikai kényszerűséggel kellett be­következnie. A kormánynak egyszer tudatára kellett ébrednie, hogy az emigrációnak két lelke van: az egyik amely az uj gazda dicsé­retét zengedezi és kezét nyaldossa a nyújtott borravalókért, a másik a régi ösztönökkel fi-

Next