Könyvvilág, 1974 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

.574 JANUÁR ÁRA: 80 FILLÉR XIX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM u A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS KÖNYVTERJESZTŐK EGYESÜLÉSÉNEK LAPJA Es színész benne arácsony előtt, a kény­­esboltok között vándorol­­ó, sok „televíziós” megle­petéssel találkozott az em­ber. Németh László Irga­lom című alkotása olcsó kiadásban, Jókai És mégis mozog a föld, a tv-film sze­replőivel a kötésborítón és így tovább. Az elmúlt esz­tendőkben olyan szimbiózis alakult ki könyvkiadásunk (és könyvforgalmunk), va­lamint a televízió között, hogy a könyvek barátai egyre inkább támaszkod­hatnak a tévé könyvekkel kapcsolatos műsoraira, a képernyőn bemutatott szépirodalmi alkotásokra. Jó ügy bontakozott ki. A rádió és a televízió min­dig fontos feladatának tar­totta a könyvek sokoldalú szolgálatát. A folyamat folytatódni fog. Vajon nem túlzás-e azt várni, hogy a tévé 1974 el­ső felében színre kerülő s­z­ín­h­á­z­t­ö­r­t­é­n­e­t­i műsorsoroz­ata is kapcso­lódhat a könyvekhez? Nem tkinti-e túlbuzgóságnak az olvasó, ha a tévé, a könyv­kiadók és könyvterjesztők, valamint a színházak mű­vészei összekapcsolni igye­keznek e tíz adásból álló, r­endkívül érdekes sorozat műsorait könyvekkel? „A színház, az színház, a könyv, az könyv, a tévé pedig tévé” — gondolhat­ja a bosszús hangulatú ember, „hagyjanak végre békében a komplexitással”. Emberünk fontos kérdésre tapintott. Mindaz, ami ed­dig kibontakozott a rádió, a televízió és a könyvek között, s mindaz, amit ez­után szeretnénk elérni, ép­pen a komplexitás jelsza­vával történik. És mind­ez nem egyszerűen vala­miféle raffinált­ forgalmat befolyásoló, üzleti fogás, hanem az olvasók, rádió­­hallgatók, színházlátoga­tók és tévénézők helyzeté­nek kényelmesebbé téte­le, ha úgy tetszik, takaré­kosság pénzzel és idővel. Fontos szellemi vállalko­zások összekapcso­lása, a „megszerzést” könnyíti meg, nemcsak üz­leti értelemben, hanem mindenekelőtt szellemi ér­telemben. Miről is van szó? A televízió „És szí­nész benne minden férfi és nő” címmel tíz adásból álló színházi sorozatot mu­tat be, kéthetenként, ked­den este, amelyet másnap, szerdán délelőtt megismé­tel. Gyárfás Miklós író munkája a görögöktől kezdve, Madách Imréig ve­zet végig a legfontosabb színháztörténeti állomáso­kon. A műsorok darabjait és darabrészleteit a fővá­rosi színházak, a színház­művészeti főiskola és né­hány, vidéken élő, tehetsé­ges színházi szakember mutatja be. Előadásaink­hoz a tévé második műso­rában­ kapcsolódó színmű­veket, tévédrámákat és drámákat feldolgozó játék­filmeket is műsorra tű­zünk. A sorozatban a s­zí­n­h­á­z­é a főszerep: azt, hogy mit jelent Aiszkhü­­losz, Shakespeare, Moliére, Csehov, Ibsen, Brecht, Ma­jakovszkij, Madách, szín­művek hivatottak bebi­zonyítani. Azt, hogy a színházlátogató mit vegyen észre e szerzők darabjai­ban, Gyárfás Miklós, és a darabot rendező alkotók, színművé­sek rövid e­e­­szélgetései árulják el. Nem állítjuk, hogy mű­sorunk „megtanítja” majd az embereket, miként kell „színházba járni”. Remél­jük azonban, hogy a soro­zat sokoldalúbb érdeklődés felkeltésére alkalmas és valóban lehetővé teszi, hogy többet ismerjünk meg a világirodalom szín­háztörténetéből, a színpad nagy szerzőiből, mint ed­dig. „Rendben van — mond­hatja most fentebb idézett szkeptikus emberünk —, de mi módon kerül ide a könyv?” Először is a sorozathoz segédanyagokat nyomta­tunk. E füzetecskék hoz­záférhetőek lesznek könyv­­kereskedésekben is, bár el­sőrendű hivatásuk az, hogy művelődési otthonokban és klubokban megkönnyítsék a tévéműsor rendszeres fi­gyelemmel kísérését. Fontosabb, hogy a könyv barátai e sorozat kapcsán lényegében a legfontosabb színházművészeti alkotá­sok tulajdonosává válhat­nak, létrehozhatják saját színházművészeti kis­könyvtárukat. A görög óriások, Shakespeare ös­­­szes drámái, Moliére da­rabjai, Csehov összes mű­vei, a Brecht-darabok, Ma­jakovszkij alkotásai, Ibsen, egy kis kóstoló Beckett­­ből és nem utolsósorban Madách — ezek a könyvek manapság már nem hiá­nyozhatnak az otthoni, kis könyvtárak polcairól sem. Mindazoknak, akik részt vállaltak a színházművé­szeti sorozat létrehozásá­ban, most sokirányú kéré­sük van a tisztelt olvasó­hoz. Nézzék végig a so­rozatot, s ha alkalmuk van, a vélemény, kritika, ta­nács elmondására ne le­gyenek restek, mi keresni fogjuk a találkozások le­hetőségeit. Akik segítettek nekünk e munka előkészí­tésében, s egyben a hazai könyvkiadás gazdái, arra kérik a kedves ol­vasóit, érezzen kedvet a szín­házművészet óriásainak nyomtatásban való megismeréséhez is, s ami­kor a könyvesboltok kira­katait böngészik, vegyék észre s szerezzék meg azo­kat a könyveket,is, ame­lyek a tévé lenti sorozatá­hoz kapcsolódnak. Televíziónk már sokszor vállalkozott szórakoztató keretek között hasznos is­meretek közlésére, helye­sebben szólva: kedvcsiná­lásra, ismeretek megszer­zéséhez. A kalandozások kétezer év színpadán — azt reméljük — megnyeri majd a színház- és könyvbarátok érdeklődését és szeretetét. Szücs Andor Martyn Ferenc: Petőfi olvasása közben című mappájából ILLYÉS GYULA Január Egy körkérdésre Kígyó az év. Január rajt a fej, Majd nyel, nyel, egyre nyel, míg csak önnön farkába nem harap! Mikor akad már torkán a falat? Mert hány billiomodik a Fordulat, e circulus vitiosus (vagyis bűnös kör, mely bennünket csalva lett hamis)?! Mert kit hizlal kosztja: az ember-eledel? Pap, bölcselő szó­ vesztve pillogat. Költő, felelj! (Illyés Gyula: Minden lehet. Szépirodalmi, 179 oldal, kötve 16,50 Ft.) A Könyvvilág­­ önmagáról Lapunkról aligha lehet el­mondani, hogy olvasóit sa­ját ügyeivel, „szempontjai­nak” s „célkitűzéseinek” magyarázgatásával traktál­­ná. Most sem ezt akarjuk. De minden évkezdés a számvetés ideje is, s magá­tól értetődően nemcsak a miénk, hanem az egész könyvszakmáé: kiadóké és terjesztőké, lektoroké, bolti eladóké és kritikusoké. Nos, 1972 nemzetközi könyvév volt, 1973 a magyar könyv­­nyomtatás ötszáz esztendős évfordulójának ünnepi éve. 1974 azonban már igazán nem lesz „könyvév”, miként foglalkozzunk tehát a köny­vekkel, az olvasás ügyével? Szeretnők, ha minden év könyvév lenne! És erre úgy látszik, vannak is remé­nyeink. A téli könyvvásár minden elképzelést felül­múló forgalma megint csak azt bizonyítja, hogy még mindig a könyv a legked­vesebb ajándék, hogy a könyvvásárlók létszáma, a könyvre kiadott összegek mértéke — minden nyugati jóslat ellenére — nálunk egyre növekszik. De növek­szik-e az olvasóké, az olva­sásé, és valóban a jobb könyveket olvassák-e egyre többen? Noha e tekintetben is biztatóak a jelek, koránt­sem lehetünk elégedettek. Növekedett a mutatósabb, szünk minél több, arra és­szebb kiállítású, nézegetés­­demesnek tartott könyvről re alkalmas könyvek, fő­ — a megjelenéssel egyidő­­ként a szebbnél szebb mű­­ben — rövid ismertetéseket veszett albumok forgalma közzétenni. Erre a munka­­— és ez így van jól. Elkap­­va a legjobb erőket akar­­kodják a régi és modern­juk megnyerni. És nemcsak klasszikusok műveit, vers- szépirodalmi művekről kötetek, balladáskönyvek írunk. Olvasóink tapasztal­pillanatok alatt eltűnnek, a hatjak'. h.° W’ szakítottunk­­ , a szépirodalom-középpontú mai magyar regény meg szemlélettel: a művészetek, éppenséggel „hiánycikk , ismeretterjesztés, tájak-né- De az, hogy kevés az új re­­pék megmutatása, a szocio­­gény, önmagában is elgon­­lógia, a politikai irodalom, dolgoztató, a közgazdaság vagy a szá­.. . , , . mítástechnika szintén egyre Nem tudunk nem is inkább teret , lapunk. akarunk pár sorban e kor­­ban Már amenyiben van désekre választ találni, terünk. A választ az idő adja Mindezek mellett élén­meg — és az olvasó kebb, közvetlen kapcsolatot magyar nép, ha tudniillik szeretnénk teremteni olva­­egész népünk olvasni fog.­sóinkkal is a megjelenő A mi dolgunk az, hogy eb- könyvek olvasóival is jár­­, .. . A „.. . ]uk leveleiket, bírálatukat, ben segítsünk. A Konyvm- kívánságaik közlését s lag nem akar eggyel több ezekkel elsősorban az el­­folyóirat lenni, nem akar vasúszolgálat rovatban, ám, az ÉS-sel vagy a Kritiká- ha közérdekűek, külön val versenyezni. De az cikkben is foglalkozunk, egyetlen lap, amely Ki- Olvasóinkat viszont arra adóink jelentik rovatában kérjük, fizessenek elő s a­­megjel­enés előtt minden, hivatásos kiadók által meg­­jelentetett műről hírt ad. s A hónap könyvei jegyzé­kében minden megjelent könyvet utólag is pontosan regisztrál. Emellett igyek­ pünkra — az utcai árusítás révén éppoly bizonytalan, hogy hozzájutnak-e, mint könyvesboltokban. A köny­vesbolti ingyenes példá­nyok alighanem csökkenni fognak, noha a törzsvevők nyilván boltjukban is meg­kaphatják a lapot. De félő, hogy épp a legérdekesebb számok hamar elfogynak. Ezért célszerűbb az előfize­tés. (A legegyszerűbb a postai kézbesítőhöz fordul­ni.) Lapunk ezentúl vala­mivel később — a hónap közepén — jelenik meg, hogy a hóvégi, hónap eleji nyomdai hajrát elkerüljük — viszont így megalapo­zottabb adatokkal szolgál­hatunk. Távlatilag külön­ben azt tervezzük, hogy gyakrabban, sőt rendszere­sen adunk nagyobb terje­delmű számokat (mint a decemberi számunk is volt.). Magunkról ennyi most talán elég is — kér­jük olvasóink segítségét és kívánunk sikerekben gaz­dag, boldog új esztendőt!

Next