Könyvvilág, 1984 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Az egészségügyi könyvkiadás eredményei és gondjai Az orvosi könyvek, éppúgy, mint minden tudományos mű, egészen a XVIII. századig Európa-szerte - így Magyarországon is - latin nyelven jelentek meg. Csak a XVIII. században kezdett tért hódítani a nemzeti nyelvek használata. Az első magyar nyelvű orvosi folyóirat, a Magyar Orvosi tár 1831-ben indult meg, de az is ismeretes, hogy az első kifejezetten orvosi tárgyú magyar nyelvű kiadványt - Frankovics Gergely Hasznos és fölötte szükséges könyvét - az 1580-as években, Németújváron adták ki. A szervezett orvosi könyvkiadás Markusovszky Lajos nevéhez fűződik, aki 1863-ban megalapította a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot, amely még a felszabadulás utáni években is működött, egészen az állami orvosi könyvkiadás létrehozásáig. A szakmai körökben közismert nevén MOKT közel 100 évig tartó működése jelentős mértékben járult hozzá a magyar orvostudomány és a tudományos ismeretek szakmai elterjedéséhez. Kiadvány-sorozatában a legkiválóbb tudósok írásai jelentek meg, s a könyvek terjesztését jelentős mértékben segítette, hogy a MOKT a rendszeres vásárlók számára különböző kedvezményeket nyújtott. 1949-ben a szervezett orvosi könyvkiadást az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt működő Egészségügyi Könyv- és Lapkiadó és Terjesztő Vállalat vette át. Ennek jogutódjaként alapították meg 1957-ben a Művelődési Minisztérium Kiadói Főigazgatósága felügyelete alá tartozó Medicina Könyvkiadót, azzal, hogy az orvosi könyvkiadás tekintetében a szakmai felügyeletet az Egészségügyi Minisztérium látja el. A kiadó feladata, hogy előállítsa az orvosi egyetemek, főiskolák, egészségügyi szakiskolák és szakközépiskolák tankönyveit, az orvosok továbbképzését szolgáló szakmai könyveket, monográfiákat, kézikönyveket, valamint az egészségügyi ismeretterjesztő kiadványokat. (Egészen 1965-ig a Medicina adta ki az Orvosi Hetilapot, és valamennyi orvosi szakfolyóiratot is.) Nem jelentéktelen azoknak a kiadványoknak a sora sem, amelyeket a kiadó az Egészségügyi Minisztérium, illetve más országos intézmény megrendelésére ad ki. A Betegségek Nemzetközi Osztályozása című WHO-kiadvány vagy az „Országos Orvostörténeti Könyvtár” közleményei például hazai és nemzetközi viszonylatban is jelentős művek. A Medicina évente összesen 70-80 orvosi tárgyú könyvet ad ki, köztük 10-15 egyetemi tankönyvet. A szerzői késések és nyomdai nehézségek miatt kisebb zökkenők előfordulnak ugyan a tankönyvkiadásban, de az Egészségügyi Minisztériummal teljes egyetértésben a kiadó a tankönyvek fogyását állandóan figyelemmel kíséri és különös gondot fordít arra, hogy az első két évfolyam ne maradjon tankönyv nélkül. Egészségügyi főiskolai tankönyveink kiadása csak az elmúlt évben kezdődött meg, a tervezett hét-nyolc kiadványból eddig kettő jelent meg. Az egészségügyi szakiskolák és szakközépiskolák tankönyvigényét az Egészségügyi Minisztérium, illetve a Művelődési Minisztérium méri fel és kiadásukat a kiadó minisztériumok megrendelésére végzi. Egyetemi tankönyveink legtöbbje azonos tartalommal, de eltérő kötésben, magasabb áron, szabadforgalmi változatban is megjelenik, a továbbképzés, illetve a szakorvosképzés nélkülözhetetlen segédeszközeként. Számos sikeres sorozata van a kiadónak. A legrégebbi a „Gyakorló orvos könyvtára”, melynek 1983-ban jelent meg a 200-ik kötete, Szécsény Andor szerkesztésében, A sebészeti ügyelet alapjai címen. Ez a sorozat fennállása óta több változáson esett át, amíg a kezdeti négy-öt íves brosúráktól a mai 10-15 ív terjedelmű, kemény kötésű könyv lett. A speciális érdeklődésű egyetemi hallgatók és fiatal orvosok igényeit igyekszik kielégíteni a néhány éve megindított „Aesculap” sorozat. Sikerét igazolja, hogy nem egy kötetét újra ki kellett adni. A különböző sorozatokban megjelent kötetek felsorolása meghaladná e cikk kereteit, de mégis szeretném megemlíteni az év végén megjelenő, Csépányi Attila szerkesztésében készülő Sürgősségi betegellátás című kiadványt: három kötetben jelenik meg és minden fiatal orvos számára hasznos segítséget fog jelenteni. Az inspekciót ellátó orvosnak azonnal állást kell foglalnia a hozzá bevitt beteg ügyében, felelősséggel kell eldöntenie, hogy szükséges-e az azonnali orvosi beavatkozás. Ebben segít ez a gyakorlatilag minden orvosi szakmát felölelő vademecum. Igen jelentősek az „Orvostudomány aktuális problámái” és a „Biológia aktuális problémái” című, évente három-három kötettel jelentkező sorozatok. Példányszámukat nem tartjuk ugyan kielégítőnek, de szakmailag elismertek. (Félő, hogy a viszonylag alacsony példányszám mögött terjesztési hiányosságok vannak.) Kiadónk egészségpolitikai tevékenységét reprezentálják az „Alkohológiai Kiskönyvtár” és az „Egészségnevelés Szakkönyvtára” sorozatokban megjelenő kötetek. Az előbbi tematikáját az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottsággal, az utóbbiét pedig az Országos Egészségnevelési Intézettel együttműködve állítjuk össze. A szakkönyvek, monográfiák, kézikönyvek kiadása kérdésében az Egészségügyi Tudományos Tanács foglal állást, megvizsgálja a téma szükségességét, a szerzők szakmai alkalmasságát, javaslatai kiterjednek a tervezett mű tematikájára és terjedelmére is. A Medicina terveinek összeállításakor arra törekszik, hogy a szakmai igényeket minél szélesebb körben elégítse ki, ezért minden jelentősebb orvostudományi ág szakterületéről jelentetünk meg könyvet. Az utóbbi időben kiadott összefoglalójellegű munkák közé sorolható Lampé László háromkötetes, egyetemi tankönyvként és szakkönyvként megjelent Szülészet-nőgyógyászat című műve, amely nemcsak felfogásában tükrözi a korszerű orvosi ismereteket, de technikai, tipográfiai kivitelezésében, bőséges, színes illusztrációival is eltér a hagyományos tankönyvektől. A szívgyógyászat egész területét öleli fel egy másik, ez év végén megjelent összefoglaló mű, Antalóczy Zoltán professzor Kardiológia című könyve. Fontos feladata kiadónknak, hogy egészségügyi ismeretterjesztő kiadványaival a lakosság körében egészségnevelő munkát végezzen, kiadványaink foglalkoznak tehát az egészséges életmóddal, a helyes táplálkozással, a családi életre neveléssel. összefoglaló jellegű, legjelentősebb ismeretterjesztő kiadványa kiadónknak a már 4. kiadásban előkészületben levő Egészségügyi ABC (főszerkesztője Jellinek Harry professzor). Ugyancsak közkedvelt és számos, mindig nagy példányszámú kiadást ért meg Szendei Ádám Orvos a családban című könyve, amely a szomszédos Csehszlovákiában is igen népszerű. Fontos feladatának tartja a kiadó, hogy a népesedéspolitikai határozat végrehajtását megfelelő kiadványokkal támogassa. Ilyen szándékkal készülő könyveinkből tanácsokat kapnak a terhes nők (Hirschler: Szülőszoba, tessék belépni!), az édesanyák (Pikter Emmi szerkesztésében Anyák könyve, Velkey László szerkesztésében Gyermekeink gondozása, nevelése). Rendszeresen megjelentetünk családtervezéshez szükséges tudnivalókat tartalmazó kiadványokat (Aszódi Imre- Brencsán János A házasélet ABC-je, Seregély György Fogamzásgátlás, Szex Kresz). A Medicina Könyvkiadó fő profilja az egészségügyi, orvosi könyvkiadás, de - bár az olvasók közül ezt sokan nem tudják - a Sport és Panoráma kiadói megjelölésű művek is vállalatunk kiadványai. E cikk terjedelme nem teszi lehetővé, hogy e két szerkesztőség munkájáról is részletesen szóljunk, róluk talán egy másik alkalommal. Mindennapi életünk legfőbb problémái, gondjai elsősorban gazdasági természetűek, vagy legalábbis abból fakadnak. Kétirányú nyomás nehezedik ma egy szakkönyvkiadóra. Egyfelől eleget kell tennie annak az alapvető kultúrpolitikai, szakmai elvárásnak, hogy a saját területén minőségileg és mennyiségileg egyaránt egyre magasabb szinten nyújtson olvasni, illetve tanulnivalót a szakemberek, a tanulóifjúság és az érdeklődő nagyközönség számára. Másfelől felsőbb szerveink elvárják a gazdálkodás eredményességének ha nem is növelését, de legalábbis a szinten tartását. E kétirányú elvárásnak rendkívül nehéz és egyre nehezebb lesz eleget tenni. A nyomdai árak rohamosan növekednek, a könyvek ára - mely a ráfordításoktól teljesen függetlenül kerül megállapításra - csak csekély (központilag meghatározott) mértékben növelhető. E tendenciózus veszteséget csak igen korlátozott mértékben lehet nagy példányszámú, jelentős nyereséget hozó, ismeretterjesztő művek kiadásával ellensúlyozni, mert a terjesztő vállalatok, készletfinanszírozási nehézségek miatt csak meghatározott évi keretösszeg erejéig vesznek át könyveket a kiadóktól. Nem szeretnék részletesebben belemerülni gondjaink ismertetésébe, összességében úgy gondoljuk, hogy a könyvkiadó vállalatok jövőbeni zavartalan működése, a tevékenységükön keresztül érvényesülő kultúrpolitikai célkitűzések megvalósításának biztosítása érdekében a gazdasági szabályozás, az érdekeltségi rendszer, a gazdálkodási feltételek jelentős mértékű (nyomda-kiadó-terjesztői szintű, összehangolt ésszerűsítése szükséges. Tudjuk, hogy az illetékes szervek foglalkoznak ezekkel a gondokkal, várhatók bizonyos intézkedések tevékenységünk feltételeinek javítása érdekében. Tudjuk azonban azt is, hogy gondjaink nem oldhatók meg csupán rendeletekkel, intézkedésekkel, máról holnapra. A fejlődés, a jövő biztosításának legfőbb záloga a szorgalmas, odaadó munka, melyet eddig is és a jövőben is igyekszünk kifejteni hivatásunk, a magyar könyvkiadás, a szakemberképzés, a kultúra érdekében. Prof. Dr. Árky István a Medicina Könyvkiadó igazgatója fil m KÖNYVVILÁG