A könyvtáros, 1954 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1954-01-01 / 1. szám
és angol nyelven az OMgK negyedévenként a magyar mezőgazdaság vívmányait ismertető folyóiratát. Az OMgK gyors figyelőszolgálata és szakbibliográfiai munkássága elsősorban a mezőgazdasági tudományos köröknek szól. A külföldi mezőgazdasági szakirodalom feltárásán kívül az OMgK végzi az idegennyelvű irodalom fordítását is. Az elmúlt két évben készült fordításokról az OMgK 1954 elején lajstromozó bibliográfiát ad ki, hogy a fordításokat a mezőgazdasági szakkörök és a könyvtárak szélesebb körben is hasznosíthassák. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló kormányprogrammal kapcsolatban az OMgK egyik fontos feladata, hogy a jövőben a mezőgazdasági szakirodalom népszerűsítésében még jobban segítse a megyei, járási és falusi könyvtárak munkáját. Ezt a célt több módon kívánja szolgálni. A vidéki könyvtárak egyik súlyponti feladata a helyes irányú szerzeményezés. A népkönyvtárakban meglevő mezőgazdasági szakkönyv- és folyóiratállomány általában igen vegyes, ezenfelül nem is nagyon simul a tájadottságokhoz. A miskolci megyei könyvtár pl. a múlt évben egy magyar nyelvű és hat — magasabb igényű — orosz nyelvű mezőgazdasági szakfolyóiratot járatott. Az OMgK szívesen segíti a vidéki könyvtárakat a tájadottságoknak megfelelő mezőgazdasági szakkönyvek és folyóiratok kiválasztásában, a falusi népkönyvtárakat pedig kis kézi szakkönyvtár összeállításában. A szerzeményezés megkönnyítése céljából pedig néhány héten belül kiadja a mintegy 350 művet felölelő •»Mezőgazdasági alapkönyvjegyzék«-ét. A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló kormányprogramm megvalósítása könyvtárügyi vonalon természetesen nem szorítkozhatik csupán az OMgK tevékenységére, vagy szakvonalon nyújtott módszertani segítségére. Minden vidéki könyvtárnak magának is keresnie kell az utakat — módokat — a kormányprogrammban kitűzött cél előmozdítására. Evégből helyesen járnak el a vidéki könyvtárak, ha eleven kapcsolatot tartanak a helyi mezőgazdasági intézményekkel. Ezekhez tartoznak elsősorban a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, továbbá a december 19-i határozat értelmében a helyi tanácsszerveknél — de elsősorban a községekben — alakuló mezőgazdasági termelési bizottságok, amelyekben a legjobb mezőgazdasági dolgozók vesznek majd részt. Kapcsolatot kell teremteni a megyei agropropagandistával, aki elsősorban hivatott a fejlett mezőgazdasági módszerek széleskörű propagálását irányítani. Ezeken felül a legtöbb járási és megyei székhelyen valamilyen mezőgazdasági szakszerv is működik, pl. kísérletügyi intézmény, állattenyésztő állomás igazgatósága, magtermeltető vállalat stb. A könyvtáraknak széleskörű lehetőségei vannak az együttműködésre az említett mezőgazdasági intézményekkel. Ha pl figyelemmel kísérik a mezőgazdasági igazgatási szervek szakértekezleteit, azokba könyvkiállítással, könyvankéttal, könyvismertetéssel be is kapcsolódhatnak, sőt az igazgatási szervekkel együtt rendezhetnek ilyen szakértekezleteket. A kísérletügyi intézményektől kiállításukhoz, ankétjukhoz természetbeni kiállítási anyagot kérhetnek. A Micsurin Agrártudományi Egyesület helyi szerveivel karöltve viszont szakelőadókról gondoskodhatnak. Az egri megyei könyvtár pl. a tanácsszervekkel karöltve rendezett kultúrműsor keretében, Verpeléten sikeres könyvankétot. Kellő kapcsolat híján az egymásra utalt intézmények nem ismerik egymást és lényegesen kisebb hatásfokkal tudnak csak dolgozni. A miskolci agropropagandista pl. a múlt év őszén Miskolcon tartott mezőgazdasági kiállítás alkalmával a Horizont ottani fiókját kérte fel könyvbemutatóra, mert közte és a megyei könyvtár között nem volt meg a kapcsolat. Pedig a rendszerint több napig tartó mezőgazdasági kiállítások jóalkalmat jelentenek a mezőgazdasági szakirodalom, sőt ezen túlmenőleg egyéb irodalom népszerűsítésére i s. A megyei és a járási könyvtárak munkájának sikere jórészben a falusi könyvtári szervek tevékenységén fordul meg. Itt pedig elég tarka a kép. A falusi népkönyvtárak mellett — amelyek közül még sok maga is gyenge lábon áll — ott találjuk a termelőszövetkezeti, gépállomási, állami gazdasági könyvtárakat. Sőt ezeken kívül még további tagozódást is látunk. A ceglédi Nagy Sztálin tsz-ben pl. külön könyvtára van a pártszervezetnek, a gazdaságnak, az MSZT-nek, a KíISZ-nek. A tsz, gépállomási, állami gazdasági könyvtárak ügye sok tekintetben rendezetlen, viszonyuk a népkönyvtári hálózathoz sok helyütt tisztázatlan. Rendszer, irányítás, ellenőrzés híján 2