A könyvtáros, 1958 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

Cseres Tibor KÜLÖNFÉLE SZERELMEK Szépirodalmi Könyvkiadó, 293 old. Ara 19.— Ft. Cseres Tibor új elbeszélés-kötetében is a falut, a parasztság életét figyeli, szövi színes történetekké. Ezeknek a novellák­nak az egymásutánja is azt igazolja, hogy milyen gazdag, változatos ez az élet. Küz­delmes, derűs, de tragédiákat is rejt ma­gában. Gyermektragédiákat is, mint a Tor című elbeszélés. Cseres jól ismeri a falut, életét nem a külső szemlélődő figyelmével nézi, ha­nem úgy, miint aki onnan jött és nem is akar elszakadni attól. Elbeszéléseit a tö­mör szerkesztés jellemzi, nem akar sem­mit sem túlbeszélni, s így néha a törté­netek végén szinte szűkszavúvá válik. Epikus, gazdag színei vannak a miliő megmutatására és ugyanúgy színesen tárja elének szereplőinek alakját, lelkét is. Kevés benne a líra, de a Justh Zsigmond szerelme c. elbeszélést mégis az fűti át. Színesen mutatja meg benne a Békés megyei tájat, abban ennek a nagy ma­gányosnak tragikus vergődését az élettel, a szerelemmel. A történetek zömében a falu átalaku­lásáról beszél, az épülő, bontakozó új életről. A konfliktusokat keresi és mu­tatja meg, az ember helytállását a külön­féle küzdelmekben. Az elbeszélések vi­lága hasonló régi elbeszéléseinek világá­hoz, de míg azokon olykor némi meg­kötöttség, bizonytalanság érződött, ezek az újaik felszabadultabb, határozottabb, bátrabb írások. Simándi Béla Cseres Tibor: Tél és nyár. Elbeszélések. Bp. 1952, Szépirodalmi Kk. 225 old. Cseres Tibor: Térdig érő tenger. Bp. 1954, Szépirodalmi Kk. 367 old. Cseres Tibor: Tűz Hódréten. Bp. 1950. Athenaeum Kk. 213 old. Cseres Tibor: Fergeteg fia. Bp. 1955. Mag­vető Kk. 357 old. Cseres Tibor: Here-báró. Bp. 1956. Mag­vető Kk. 257 old. Bakó József KAPASZKODÓK Szépirodalmi Könyvkiadó, 309 old. Ara 21,50 Ft. Bakó József regénye, a Kapaszkodók, mely most jelent meg második kiadás­ban, elsősorban a felfedezés szándékával íródott: pontos és hű képet akar adni ar­ról a sötét és kegyetlen világról, mely a Horthy-korsza­k alatt az alföldi szegény­­parasztság életét jellemezte. A szándék magában hordja a könyv erényeit és hi­báit is: fele úton áll regény és szociográ­fia­­ között. 70 Bakó a jó író biztonságával és a szem­tanú hitelességével ábrázol, bár az egy­szerűbb megoldást választja, amikor apró képekből, pillanatfelvételekből állítja ös­­­sze Kopasztó község és a környékbeli ta­nyák életét. Könyve ezért hagy bizonyos hiányosságokat az olvasóban. Maga a tör­ténet elég sovány, hiányzik belőle az a regényesség, amit bizony sem az ábrázo­lás plaszticitása, sem a retorika nem tud pótolni. Ugyanígy a regényszerűség ro­vására megy az is, hogy a könyv két­ fő alakja, a tanító és Szabó bácsi, a kubi­kos, ellentmondás nélküli jellem s egyik sem tud a cselekvésig emelkedni; csak csendes szemlélői a körülöttük levő világ­nak, melyet helytelenítenek, de ellene tenni, a bennük élő, eljövendő jóért har­colni nincs erejük. Bakó könyvének értéke és jelentősége elsősorban dokumentumjellegében van: a Kapaszkodók hiteles és biztos kereszt­­metszete a 30-as évek alföldi életének. Legfőbb erénye szép, túlzásoktól men­tes és mindig kifejező stílusa, hasonla­tokban gazdag, erővel teljes mondat­fűzése. Rövid, cikornyáktól mentes mon­datai ugyanabból a világból valók, mely­nek szemtanúja és krónikása. Ez az egyik magyarázata annak, hogy az utolsó húsz-harminc év paraszti tárgyú regény­áradatában érdemes hely illeti meg Bakó József könyvét. Országh György Cs. L. KILENC KOPASZ KATONA KALANDOS KRÓNIKÁJA Zrínyi Honvéd Kiadó, 406 old. Ara 16,— Ft. Ez а „К­К­К­К­К” igen ötletes cím, s hasonlóképpen ötletese­k-szellemesek a fejezeit kezdő alcímek is. A figyelmet éb­resztő és sokat sejtető cím azonban ötlet­­telen, lapos történetet takar, egy szürke, jellegtelen szemelvénysorozatot. Kalandot pedig lámpással se lelhetünk ebben a 406 oldalas könyvben. Vagy ha igen, akkor gyöngén megkomponáltál, oly valószínűt­­lenül vérszegényét. Nem az a baj, hogy az író a katonaélet bizonyosfajta ismer­tetésére és népszerűsítésére törekszik. Balassi Bálint is valami ilyesmit művel „Vitézek mi lehet. .kezdetű, páratla­nul szép költeményében. A hiba a gyatra stílusban, az alakok gyönge rajzában, a párbeszédek sótlanságában, és az egész „krónika” kiagyalt voltában van. Még a katonaélet „szépirodalmasított” vázlatá­nak se nevezhetjük ezt a munkát, érzé­sünk szerint igen messze esik — realitás­ban — a katonaélettől. Győri György

Next