Könyvtáros, 1979 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Amerikai könyvtárakban Az utazás izgalmas élmény, és méginkább az, ha más világrész felé indulunk. Ha rövid az időnk, fokozottabban figyelünk, iparkodunk agyunkban rögzíteni a látottakat, hallottakat, de mélyebb, alaposabb megismerésre nincsen mód. Nekem sem volt, természetesen, az Amerikai Egyesült Államokban tett néhány hetes látogatásom idején. Hazatértem óta nem érnek váratlanul, de mindig zavarba ejtenek a kérdések: Milyenek az amerikai könyvtárak? Az Amerikai Egyesült Államok: földrésznyi terület, félországnyi városok, város nagyságú egyetemek. Ezeket az arányokat kell vetítenünk a könyvtárak területére is, mielőtt összehasonlításokba bocsátkoznánk. Mire figyeljen hát oda egy távoli kis ország könyvtárosa? Mi az, amit érdekes, érdemes itt elmondani? Nem gondolom, hogy holnapra általánosan el fognak terjedni a számítógépek a magyar könyvtárakban. Sajnos, még azt sem remélhetem, hogy munkahelyemen, a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárában rövidesen tágas, szabadpolcos olvasóteremmel, kényelmes karosszékekkel, olvasóasztalokkal, kutatófülkékkel, az Amerikában általam megcsodált modern könyvtártechnikai berendezésekkel várhatjuk valóban értékes könyveink, folyóirataink olvasóit, az egyetem oktatóit és hallgatóit. De a módszerek, tapasztalatok érdemesek figyelmünkre, s mert a számítógépek elterjedésével előbbutóbb olcsóbb lesz áruk is, fel kell készülnünk könyvtári alkalmazásukra. Amit mégis leginkább szeretnék: a szemléletmód megváltozását könyvtárosainkban az olvasókat, olvasóinkban és felettes hatóságaink képviselőiben pedig a könyvtárakat illetően. Ahogy én láttam, egy-egy amerikai könyvtár azt a kellemes érzést ébreszti az olvasókban, hogy minden értük történik: itt a könyvtárosok mindent megtesznek az olvasó idejének kímélése, kényelme és információigényének kielégítése érdekében, így van-e ez minden esetben nálunk is? — kérdem a könyvtáros kollégákat. És az olvasók, vezetők gondoltak-e arra, hogy a könyvtáraknak fontosabb szerepet kellene betölteniük az egyes intézmények, sőt az egész ország életében? Időm és lehetőségeim korlátai miatt csupán három egyetemi és három közművelődési könyvtárat nyílt alkalmam meglátogatni. Utóbbiak: Carnegie Library of Pittsburgh; Holden Public Library; Worcester Public Library. S az egyetemiek: a Gannon College, Erie; a Massachusetts Institute of Technology, Boston és az University of Massachusetts, Amherst könyvtára. Nagyon fontos itt megemlíteni, hogy a két állam, ahol a fent említett könyvtárak működnek: Pennsylvania és Massachusetts. Az előbbi gazdag iparvidék — például Pittsburgh az egész amerikai acélipar központja —, az utóbbi pedig az USA kulturális szempontból legfontosabb területének, New Englandnek egyik állama, s még itt is kiemelkedik világhírű oktatási intézményeivel és számítógép-iparával. A könyvtár jelentősége A New England-i településekre jellemző, hogy a központban a városháza, a templom — pontosabban a különböző felekezetek templomai — mellett ott látható a könyvtár reprezentatív épülete. Pittsburgh kulturális centrumában, a Szépművészeti Múzeum tőszomszédságában van a városi könyvtár. Működtetésére az elmúlt évben hatmillió dollárt költöttek. A Massachusetts Egyetem 30 000 hallgatót befogadó területének, campus ának szinte pontosan a földrajzi központjában látható egy 28 emeletes toronyház: ez a központi könyvtár (a föld alatt még öt szint mélységig terjednek a raktárak). Erie-ben a fokozatosan politechnikummá alakuló Gannon College vezetősége néhány évvel ezelőtt négymillió dolláros beruházással létrehozta modern oktatási és könyvtártechnikai eszközökkel gazdagon felszerelt központi könyvtárát. Nevében is kifejezésre jut az egyetemen betöltött fontos szerepe: Library and Learning Center (Könyvtár és Tanítási-Tanulási Központ). Az amerikaiak láthatólag komolyan veszik a szállóigét: „A tudás,hatalom”, s azt, hogy a jövő társadalmának színvonalát a tudásszint fogja meghatározni, amelyet magas színvonalú oktatással és folyamatos tanulással lehet elérni. A tanulás ma már nem szűnhet meg a diploma megszerzésével, s bármely területen is működik egy szakember, a szakterület irodalmának figyelemmel kísérésére kényszerül. Számtalan, különböző nyelvű szakkönyvet, folyóiratot, kutatási jelentést stb. kellene állandóan olvasnia és feldolgoznia. Ebben az információáradatban a szűrő szerepét ellátó, az információk válogatását, gyűjtését, tárolását, nyilvántartását, rendezését, elemzését és szolgáltatását vállaló könyvtáraktól várhat és kér is segítséget. 34