Konzerv- és Paprikaipar, 1960 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1960-05-01 / 3. szám

KONZERV- ÉS PAPRIKAIPAR A Moszkvai Konzervipari Tanácskozás Kovács László, Balla Ferenc A szocialista országok együttműködése, egy­más testvéri segítése a szocializmusnak, mint társadalmi-gazdasági világrendszernek objektív törvénye. Szükségszerű együttműködés fűzi ösz­­sze a szocialista országokat a szocialista világ­­gazdaság rendszerében. Az együttműködés szer­vezője a Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsa, mely a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegíti ezekben az országokban a népgazdaság tervszerű fejleszté­sét, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyor­sítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok ipari szintjének emelését, a munka termelékenységének növelését és a népek jó­létének emelését. A KGST tíz éves fennállása alatt a nemzetközi együttműködés több formája kialakult, mint a kereskedelmi, a tudományos­műszaki tapasztalatcsere, a káder­képzésben való együttműködés stb. Konzerviparunk az együtt­működés ezen vonalait jelentős mértékben igénybe vette, 1960. áprilisában nagyfontosságú tanácskozás keretében bővült az együttműködés köre. A KGST Könnyű- és élelmiszeripari gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködési Állandó Bizottsága tanácskozást szervezett Moszkvában, amelynek tárgyát a konzervipar fejlesztésének megtárgyalása és a tervek egyez­tetése képezte a következő ötéves időszakra.* A tanácskozásra a KGST-ben résztvevő or­szágok alaposan felkészültek. Megadott elvek szerint beszámolókat készítettek a konzervipari nyersanyagbázisra, gyártási tervekre, gyári ka­pacitásokra, gépi berendezés- és technológiára, csomagolástechnikára és mindezek fejlesztési terveire vonatkozólag. Ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki a konzervipari fejlesztés összehan­golását, konzervipari együttműködést szolgáló intézkedéseket illetőleg. A megküldött anyagokat a rendező ország (Szovjetunió) szakértői bizottsága összefoglalta és Izotov Andrej Konsztantinovics, a SZU terv­hivatalának főszakértője beszámolójában ismer­tette. Az adatokból kitűnt, hogy a szocialista tábor országaiban az utóbbi években a konzervipar nagymértékben fejlődött. Az 1955. évi állapot­hoz képest a legnagyobb fejlődést a Lengyel Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság érte el. Magyarország fejlődése ezen időszakban viszonylag kisebb, mert mi már 1955-ben is jelentős konzervipar­ral rendelkeztünk. Az 1960—1965, időközben az országok erő­teljesen továbbfejlesztik hús-, hal-, tej-, de különösképpen gyümölcs- és főzelékkonzerv­iparukat. A konzervtermelés nagyarányú növekedése országainkban mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista átalakulásának alapján történt. A növényi konzervgyártás nyersanyagának ter­mesztését minden KGST-hez tartozó ország nagymértékben fejlesztette, és továbbra is fej­leszti, így 1965. évre a zöldség­vetésterület 104—130%-ra (Magyarországon 124,2­%-ra) nö­vekszik, de ennél sokkal jobban nő a termés­átlag úgy, hogy a termelt zöldségmennyiség az országok átlagában 175%-ra emelkedik. A begyűjtött zöldség 25—56%-át (Magyar­­országon 41%-át) fogják iparilag feldolgozni. Jellemző, hogy a legnagyobb méretű begyűjtés­növekedés paradicsom-, zöldborsó-, uborka-, te­hát különösen értékes nyersanyagok terén lesz. Hatalmas a fejlődés a gyümölcstermesztés te­rén is. A termő gyümölcsfákkal elfoglalt terü­let 1965. évre 1,3—2,8-szorosára (Magyarorszá­gon 2,2-szeresére) növekszik. A bogyósgyümölcs­termesztést ezen belül kívánatos volna nagyobb méretben fejleszteni. Magyarországon jelenleg a bogyósgyümölcstermés 2,3%, SZU-ban 2,6%, Bulgáriában 3,9%, Lengyelországban 6,8%, NDK-ban 8,5%-át teszi ki a teljes gyümölcs­­termésnek. Az egy lakosra eső gyümölcstermés az ötéves tervek szerint legnagyobb mértékben Bulgáriában nő (3,4-szeresére), de nagyon fi­gyelemre méltó a szovjetunióbeli növekedés (1,8­ a Magyar Népköztársaságot a munkabizottságban Kovács László, Balla Ferenc, Motyovszki Sándor (OTH), Pósvári József (Külker. Min.) képviselte.

Next