Konzerv- és Paprikaipar, 1960 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1960-05-01 / 3. szám
KONZERV- ÉS PAPRIKAIPAR A Moszkvai Konzervipari Tanácskozás Kovács László, Balla Ferenc A szocialista országok együttműködése, egymás testvéri segítése a szocializmusnak, mint társadalmi-gazdasági világrendszernek objektív törvénye. Szükségszerű együttműködés fűzi öszsze a szocialista országokat a szocialista világgazdaság rendszerében. Az együttműködés szervezője a Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsa, mely a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegíti ezekben az országokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok ipari szintjének emelését, a munka termelékenységének növelését és a népek jólétének emelését. A KGST tíz éves fennállása alatt a nemzetközi együttműködés több formája kialakult, mint a kereskedelmi, a tudományosműszaki tapasztalatcsere, a káderképzésben való együttműködés stb. Konzerviparunk az együttműködés ezen vonalait jelentős mértékben igénybe vette, 1960. áprilisában nagyfontosságú tanácskozás keretében bővült az együttműködés köre. A KGST Könnyű- és élelmiszeripari gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési Állandó Bizottsága tanácskozást szervezett Moszkvában, amelynek tárgyát a konzervipar fejlesztésének megtárgyalása és a tervek egyeztetése képezte a következő ötéves időszakra.* A tanácskozásra a KGST-ben résztvevő országok alaposan felkészültek. Megadott elvek szerint beszámolókat készítettek a konzervipari nyersanyagbázisra, gyártási tervekre, gyári kapacitásokra, gépi berendezés- és technológiára, csomagolástechnikára és mindezek fejlesztési terveire vonatkozólag. Ugyanakkor javaslatokat dolgoztak ki a konzervipari fejlesztés összehangolását, konzervipari együttműködést szolgáló intézkedéseket illetőleg. A megküldött anyagokat a rendező ország (Szovjetunió) szakértői bizottsága összefoglalta és Izotov Andrej Konsztantinovics, a SZU tervhivatalának főszakértője beszámolójában ismertette. Az adatokból kitűnt, hogy a szocialista tábor országaiban az utóbbi években a konzervipar nagymértékben fejlődött. Az 1955. évi állapothoz képest a legnagyobb fejlődést a Lengyel Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság érte el. Magyarország fejlődése ezen időszakban viszonylag kisebb, mert mi már 1955-ben is jelentős konzerviparral rendelkeztünk. Az 1960—1965, időközben az országok erőteljesen továbbfejlesztik hús-, hal-, tej-, de különösképpen gyümölcs- és főzelékkonzerviparukat. A konzervtermelés nagyarányú növekedése országainkban mindenekelőtt a mezőgazdaság szocialista átalakulásának alapján történt. A növényi konzervgyártás nyersanyagának termesztését minden KGST-hez tartozó ország nagymértékben fejlesztette, és továbbra is fejleszti, így 1965. évre a zöldségvetésterület 104—130%-ra (Magyarországon 124,2%-ra) növekszik, de ennél sokkal jobban nő a termésátlag úgy, hogy a termelt zöldségmennyiség az országok átlagában 175%-ra emelkedik. A begyűjtött zöldség 25—56%-át (Magyarországon 41%-át) fogják iparilag feldolgozni. Jellemző, hogy a legnagyobb méretű begyűjtésnövekedés paradicsom-, zöldborsó-, uborka-, tehát különösen értékes nyersanyagok terén lesz. Hatalmas a fejlődés a gyümölcstermesztés terén is. A termő gyümölcsfákkal elfoglalt terület 1965. évre 1,3—2,8-szorosára (Magyarországon 2,2-szeresére) növekszik. A bogyósgyümölcstermesztést ezen belül kívánatos volna nagyobb méretben fejleszteni. Magyarországon jelenleg a bogyósgyümölcstermés 2,3%, SZU-ban 2,6%, Bulgáriában 3,9%, Lengyelországban 6,8%, NDK-ban 8,5%-át teszi ki a teljes gyümölcstermésnek. Az egy lakosra eső gyümölcstermés az ötéves tervek szerint legnagyobb mértékben Bulgáriában nő (3,4-szeresére), de nagyon figyelemre méltó a szovjetunióbeli növekedés (1,8 a Magyar Népköztársaságot a munkabizottságban Kovács László, Balla Ferenc, Motyovszki Sándor (OTH), Pósvári József (Külker. Min.) képviselte.