Konzervújság, 1998 (46. évfolyam, 1-4. szám)
1998-01-01 / 1. szám
KONZERVÚJSÁG 1998/1. 1 Mezőgazdaságunk és az EU-csatlakozás Sajtótájékoztató az FM-ben, 1998. január 13. Szenes Endréné dr. A tájékoztatót Dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter tartotta. Aktualitását az a körülmény adta, hogy Magyarország az EU-csatlakozási tárgyalásokat illetően a visszaszámlálás stádiumába érkezett. A csatlakozási tárgyalások várhatóan 1998. tavaszán kezdődnek és két szakaszban fognak bonyolódni. Az első szakaszban - melynek időtartama egy év is lehet - az Európai Közösség képviselőivel folytatják a közösségi politikát kifejező szabályozás és a magyar jogi szabályozás összehasonlítását, megállapítják az eltéréseket és a csatlakozás nehézségeit. A második szakaszban az EU-tagállamok és az egyes jelentkező országok képviselői tárgyalnak az átmeneti időre szóló kivételek iránti igényekről (ún. derogációs igényekről) és az egyéb csatlakozási feltételekről. 1. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének előzményei Magyarország az Európai Közösséggel 1991. decemberében írt alá Társulási Megállapodást azzal a szándékkal, hogy felkészüljön a csatlakozásra. Ennek elvi lehetőségét az Európa Tanács 1993. júniusi csúcsértekezletén hozott döntés teremtette meg, mely szerint azok a közép- és kelet-európai társult országok, melyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek. A tagság nemcsak a jelentkezők szándéknyilatkozatától függ, hanem bizonyos feltételek teljesítésétől is. Magyarország 1994. áprilisában nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. Ezt az EU Miniszteri Tanácsa tudomásul vette, és az 1995. évi Madridi csúcs után megbízta a Bizottságot a csatlakozással kapcsolatos vélemény kidolgozásával, melynek elkészítését volt hivatott elősegíteni a Bizottság 1996. áprilisában átadott kérdőíve és a magyar kormány 1996. július végén adott válasza. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről végleges döntést az 1997. decemberi luxemburgi csúcsértekezlet hozott. A tárgyalások az 1998. március 30-án Londonban megrendezésre kerülő bővítési konferencia után akár már másnap megkezdődhetnek. A magyar gazdaság és az EU között már most is jelentősek a kapcsolatok. A magyar export mintegy kétharmada az EU-tagországokba irányul és onnan érkezik az import kétharmada. Agrárgazdasági külkereskedelmi forgalmunk mintegy 50 %-át az EU-tagországokkal bonyolítjuk, exportban, importban egyaránt. Az agrárexport értéke mind világpiaci, mind EU relációban meghaladja az import termékekét. Az EU-tagországok ismerik országunkat, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinket és azok minőségét. Az eddigi piaci tapasztalatok feljogosítanak arra a reményre, hogy a magyar agrárgazdaság meg fogja állni a helyét az EU-n belül és nem képezi akadályát az ország harmonikus integrálódásának. A csatlakozás előnyökkel és hátrányokkal is fog járni. Megfelelő felkészülés és ezt követő teljes körű csatlakozás esetén a piacrajutás és a támogatások elnyerése olyan előnyökkel jár, amelyek meghaladják az esetleges hátrányokat. Ez csatlakozási stratégiánk alapja. 2. Az agrárgazdaság csatlakozási stratégiájának néhány fontos eleme 2.1. Törekvés a teljes körű csatlakozásra Az EU tagság alapvető feltétele, hogy az új tagok maradéktalanul vegyék át az EU eddigi fejlődése során elért „közösségi vívmányokat”, az „acquis communautaire”-t (az EU teljes joganyagát, joggyakorlatát, a működtetéshez szükséges intézményrendszert). Ez alól az EU nem ad felmentést, csak az alkalmazásra kapható hosszabbrövidebb idejű átmeneti felmentés. Becslések szerint a csatlakozási tárgyalások időtartama 2-3 évet, a ratifikációs folyamat Magyarországon és az Unió országaiban 1-2 évet vehet igénybe, így csatlakozásunk időpontja 2002- 2003-ra tehető. Egyes nyugat-európai nyilatkozatok azonban a csatlakozni kívánó tíz közép-kelet-európai ország egészére egy kb. 2010-ig tartó átmeneti időszakot tartanak szükségesnek (indok: a mezőgazdasági szektor gyengeségei, az átalakulás befejezetlensége). A csatlakozási tárgyalások egyik fő eleme: elérni a magyar agrárgazdaság érdekében a mielőbbi, lehetőleg teljes körű csatlakozást, minél szűkebb körű és minél rövidebb időtartamú kivételekkel. Agrárgazdaságunk felzárkózásának, fejlődésének jobbak az esélyei az EU-n belül, mint korlátozott tagság (átmeneti időszak) esetén. 2.2. A jogok és kötelezettségek összhangja Akár teljes körű, akár átmeneti időszaki a csatlakozás, célként kell kitűzni a magyar agrárgazdaságra háruló kötelezettségek és a bennünket megillető jogok összhangját. A csatlakozással kapcsolatban semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti a magyar agrárgazdaságot, annak szereplőit. Az EU-n belül hatályos valamennyi támogatási formát ki kell terjeszteni az újonnan csatlakozó országokra.