Konzervújság, 1998 (46. évfolyam, 1-4. szám)

1998-01-01 / 1. szám

KON­ZERVÚJ­SÁG 1998/1. 1 Mezőgazdaságunk és az EU-csatlakozás Sajtótájékoztató az FM-ben, 1998. január 13. Szenes Endréné dr. A tájékoztatót Dr. Nagy Frigyes földművelésügyi mi­niszter tartotta. Aktualitását az a körülmény adta, hogy Magyarország az EU-csatlakozási tárgyalásokat illetően a visszaszámlá­lás stádiumába érkezett. A csatlakozási tárgyalások vár­hatóan 1998. tavaszán kezdődnek és két szakaszban fog­nak bonyolódni. Az első szakaszban - melynek időtartama egy év is lehet - az Európai Közösség képviselőivel foly­tatják a közösségi politikát kifejező szabályozás és a ma­gyar jogi szabályozás összehasonlítását, megállapítják az eltéréseket és a csatlakozás nehézségeit. A második sza­kaszban az EU-tagállamok és az egyes jelentkező orszá­gok képviselői tárgyalnak az átmeneti időre szóló kivéte­lek iránti igényekről (ún. derogációs igényekről) és az egyéb csatlakozási feltételekről. 1. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének előzményei Magyarország az Európai Közösséggel 1991. decembe­rében írt alá Társulási Megállapodást azzal a szándékkal, hogy felkészüljön a csatlakozásra. Ennek elvi lehetőségét az Európa Tanács 1993. júniusi csúcsértekezletén hozott döntés teremtette meg, mely szerint azok a közép- és ke­let-európai társult országok, melyek ezt kívánják, az Eu­rópai Unió tagjai lehetnek. A tagság nemcsak a jelentke­zők szándéknyilatkozatától függ, hanem bizonyos feltéte­lek teljesítésétől is. Magyarország 1994. áprilisában nyújtotta be csatlako­zási kérelmét az Európai Unióhoz. Ezt az EU Miniszteri Tanácsa tudomásul vette, és az 1995. évi Madridi csúcs után megbízta a Bizottságot a csatlakozással kapcsolatos vélemény kidolgozásával, melynek elkészítését volt hiva­tott elősegíteni a Bizottság 1996. áprilisában átadott kér­dőíve és a magyar kormány 1996. július végén adott válasza. A csatlakozási tárgyalások megkezdéséről végleges döntést az 1997. decemberi luxemburgi csúcsértekezlet hozott. A tárgyalások az 1998. március 30-án Londonban megrendezésre kerülő bővítési konferencia után akár már másnap megkezdődhetnek. A magyar gazdaság és az EU között már most is jelen­tősek a kapcsolatok. A magyar export mintegy kétharma­da az EU-tagországokba irányul és onnan érkezik az im­port kétharmada. Agrárgazdasági külkereskedelmi for­galmunk mintegy 50 %-át az EU-tagországokkal bonyolítjuk, exportban, importban egyaránt. Az agrárex­port értéke mind világpiaci, mind EU relációban megha­ladja az import termékekét. Az EU-tagországok ismerik országunkat, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari terméke­inket és azok minőségét. Az eddigi piaci tapasztalatok feljogosítanak arra a reményre, hogy a magyar agrárgaz­daság meg fogja állni a helyét az EU-n belül és nem ké­pezi akadályát az ország harmonikus integrálódásának. A csatlakozás előnyökkel és hátrányokkal is fog járni. Megfelelő felkészülés és ezt követő teljes körű csatlakozás esetén a piacrajutás és a támogatások elnyerése olyan elő­nyökkel jár, amelyek meghaladják az esetleges hátrányokat. Ez csatlakozási stratégiánk alapja. 2. Az agrárgazdaság csatlakozási stratégiájának néhány fontos eleme 2.1. Törekvés a teljes körű csatlakozásra Az EU tagság alapvető feltétele, hogy az új tagok mara­déktalanul vegyék át az EU eddigi fejlődése során elért „közösségi vívmányokat”, az „acquis communautaire”-t (az EU teljes joganyagát, joggyakorlatát, a működtetés­hez szükséges intézményrendszert). Ez alól az EU nem ad felmentést, csak az alkalmazásra kapható hosszabb­­rövidebb idejű átmeneti felmentés. Becslések szerint a csatlakozási tárgyalások időtartama 2-3 évet, a ratifikáci­ós folyamat Magyarországon és az Unió országaiban 1-2 évet vehet igénybe, így csatlakozásunk időpontja 2002- 2003-ra tehető. Egyes nyugat-európai nyilatkozatok azonban a csatlakozni kívánó tíz közép-kelet-európai or­szág egészére egy kb. 2010-ig tartó átmeneti időszakot tartanak szükségesnek (indok: a mezőgazdasági szektor gyengeségei, az átalakulás befejezetlensége). A csatlakozási tárgyalások egyik fő eleme: elérni a ma­gyar agrárgazdaság érdekében a mielőbbi, lehetőleg teljes körű csatlakozást, minél szűkebb körű és minél rövidebb időtartamú kivételekkel. Agrárgazdaságunk felzárkózásá­nak, fejlődésének jobbak az esélyei az EU-n belül, mint korlátozott tagság (átmeneti időszak) esetén. 2.2. A jogok és kötelezettségek összhangja Akár teljes körű, akár átmeneti időszaki a csatlakozás, célként kell kitűzni a magyar agrárgazdaságra háruló kötelezettségek és a bennünket megillető jogok összhang­ját. A csatlakozással kapcsolatban semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti a magyar agrárgazdaságot, annak szereplőit. Az EU-n belül hatályos valamennyi tá­mogatási formát ki kell terjeszteni az újonnan csatlakozó országokra.

Next