Konzervújság, 1998 (46. évfolyam, 1-4. szám)
1998-01-01 / 1. szám
KONZERVÚJSÁG 1998/1. szolgáltatja a FAO kiadványokat, különgyűjteményként - szabadpolcon - szolgáltatja az EU anyagokat. Az EU gyűjteményt a Könyvtár beiratkozott olvasói használhatják. A mintegy 400 monográfiát témakörök szerint csoportosították, közülük: 6. sz.: Növénytermesztés 7. sz.: Kertészet 8. sz.: Növényvédelem 11. sz.: Élelmiszeripar 12. sz.: Környezet- és természetvédelem Hagyományos és számítógépes könyvtári és dokumentációs szolgáltatásaival, az ország agrárkönyvtárai közül a legnagyobb EU CD-ROM adatbázis-állománnyal, közel negyvenféle EU témafigyeléssel áll a gyűjtemény a látogató szakemberek rendelkezésére. * * * Befejezésül ismét hangsúlyozta a Miniszter, hogy az EU- csatlakozás kudarcra van ítélve, ha nem találkozik a lakosság támogatásával. Támogatásuk pedig akkor várható, ha felismerik, hogy a csatlakozás következményei találkoznak egyéni érdekeikkel. Az FM ezért kiemelten kívánja segíteni azt a - versenyszférán kívüli - agrártermelő réteget (őstermelőket, kisvállalkozókat), akik a maguk érdekeit nem tudják kiharcolni. A Magyar Tudomány Napja az élelmiszeriparban A hazai élelmiszertudomány két prominens műhelye, a KÉKI és a KÉK tudományos üléssel és Nyár Nappal csatlakozott az 1997. évi országos rendezvénysorozathoz. November 5-én a KÉKI, a MÉTE és az MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottsága ,A magyar élelmiszertudomány jelene és jövője" témában szervezett tudományos ülést. Dr. Biacs Péter főigazgató előadásából a legfőbb gondolatokat emeljük ki: - Az élelmiszertudomány gyakorlata végigkíséri az emberiség történetét, ennek során dimenziói a háztartástól a nagyüzemig változnak. Az élelmiszerlánc (termelő - feldolgozó - kereskedő - fogyasztó) és a táplálkozástudomány között szoros kapcsolat áll fenn. Ennek eredménye az egyre korszerűsödő étkezés. Az élelmiszertudomány számos tudományággal van szoros kapcsolatban, így a fizika az élelmi anyagok sérüléseit, deformációit; a kémia a szennyeződéseket; a biológia a fertőződéseket, romlásokat; a biotechnológia a fermentációs folyamatokat; a géntechnika az élő szervezeten belüli módosítási lehetőségeket kutatja. Dr. Váradi Mária főigazgató helyettes a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottsága „Methods of Analysis and Sampling” munkabizottsága a KÉKI-ben működő titkárságának működéséről adott tájékoztatást. November 6-án a KÉK Élelmiszeripari Kar megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tartottak „Élelmiszerminőség és EU-csatlakozás" témában szimpóziumot és Kari Nyílt Napot. Dr. Biacs Péter, KÉKI főigazgató „Élelmiszertudományi K+F eredmények és az EU-integráció” c. előadása keretében többek között a KÉKI eredményei és a KÉK kapcsolatáról szólt. Dr. Rácz Endre, FM osztályvezető ,Az élelmiszergazdaság minőségpolitikája” c. előadásában kiemelte, hogy az Európa Parlament food Law & Food Policy” konferenciája pozitív véleményt formált a magyar élelmiszerjogharmonizáció állásáról. Az igényesebb üzemek állják a versenyt a HACCP, ISO előírások alkalmazása terén, a kis- és középüzemeket azonban veszélyeztetik a Közös Piac igényei. Az állami minőségpolitika célja: segíteni ahol lehet annak érdekében, hogy EU csatlakozásunk után a magyar gazdaság ne veszítsen piacot minőségi okok miatt. Dr. Soós János, OTP Ingatlan Rt. elnök-vezérigazgató .„Élelmiszergazdaságunk lehetőségei az ezredforduló után” c. előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösség szigorú követelményekkel fog országunkkal szemben fellépni. Két területen várhatók nehézségek: a tagállamok fogyasztóinak minőségi igényei és az agráriumon belüli strukturális problémák miatt. Dr. Siegler András, OMFB elnökhelyettes ,Az EU K+F politikája és hatása a hazai innovációra” c. előadásában elmondta, hogy a magyar tudományt - az igen alacsony ráfordítások ellenére - a csatlakozás szempontjából kedvezően ítélik meg. Számos közösségi kutatási programba már bekapcsolódhattunk és nemzetközi + OMFB együttes finanszírozásban további kutatások előtt is nyitott az út. Piros László, ÉFOSZ főtitkár előadásában a „Versenyképes-e a magyar élelmiszeripar?” témában fejtette ki véleményét. Az ipar fejlődését néhány jellemző adaton keresztül mutatta be: míg a hazai ipar termelése 8 év alatt 40 %-kal csökkent, addig az élelmiszeriparban a csökkenés 18 %; - a privatizáció - a bírálatok ellenére - sikertörténetként értékelhető a mára 96 %-ban privatizált élelmiszeriparban; - a jegyzett tőkéből a külföldi tőke aránya több, mint 60 %, ennek nagy szerepe van abban, hogy a tárgyi eszközök több, mint 50 %-a megújult; - sikerült megőrizni a belső piacot, a legális import nem több, mint a fogyasztás 8 %-a. Mindebből az következik, hogy nincs félnivalónk a csatlakozástól. Problémát a mezőgazdaság állapota és jelenlegi versenyképtelensége jelent. A vámhatárok lebontása az import liberalizációjával jár együtt, ez könnyen vezethet oda, hogy a hazai élelmiszeripar válaszút elé kerül: az olcsóbb import, vagy a drágább hazai nyersanyagból dolgozzon-e? A szerződéses rendszer hiánya veszélyezteti a termelés biztonságát. (Sz. E.-né)