Konzervújság, 1998 (46. évfolyam, 1-4. szám)

1998-01-01 / 1. szám

KONZERVÚJSÁG 1998/1. szolgáltatja a FAO kiadványokat, különgyűjte­ményként - szabadpolcon - szolgáltatja az EU anyagokat. Az EU gyűjteményt a Könyvtár beiratkozott olvasói használhatják. A mintegy 400 monográfiát témakörök szerint csoportosították, közülük: 6. sz.: Növénytermesztés 7. sz.: Kertészet 8. sz.: Növényvédelem 11. sz.: Élelmiszeripar 12. sz.: Környezet- és természetvédelem Hagyományos és számítógépes könyvtári és dokumen­tációs szolgáltatásaival, az ország agrárkönyvtárai közül a legnagyobb EU CD-ROM adatbázis-állománnyal, kö­zel negyvenféle EU témafigyeléssel áll a gyűjtemény a látogató szakemberek rendelkezésére. * * * Befejezésül ismét hangsúlyozta a Miniszter, hogy az EU- csatlakozás kudarcra van ítélve, ha nem találkozik a lakos­ság támogatásával. Támogatásuk pedig akkor várható, ha felismerik, hogy a csatlakozás következményei találkoz­nak egyéni érdekeikkel. Az FM ezért kiemelten kívánja segíteni azt a - versenyszférán kívüli - agrár­termelő ré­teget (őstermelőket, kisvállalkozókat), akik a maguk ér­dekeit nem tudják kiharcolni.­ ­ A Magyar Tudomány Napja az élelmiszeriparban A hazai élelmiszertudomány két prominens műhelye, a KÉKI és a KÉK tudományos üléssel és Nyár Nap­pal csatlakozott az 1997. évi országos rendezvénysorozathoz.­­ November 5-én a KÉKI, a MÉTE és az MTA Élelmi­szertudományi Komplex Bizottsága ,A magyar élelmiszertu­domány jelene és jövője" témában szervezett tudományos ülést. Dr. Biacs Péter főigazgató előadásából a legfőbb gondolatokat emeljük ki: - Az élelmiszertudomány gyakorlata végigkíséri az emberi­ség történetét, ennek során dimenziói a háztartástól a nagyüzemig változnak.­­ Az élelmiszerlánc (termelő - feldolgozó - kereskedő - fogyasztó) és a táplálkozástudomány között szoros kapcsolat áll fenn. Ennek eredménye az egyre korsze­rűsödő étkezés.­­ Az élelmiszertudomány számos tudományággal van szoros kapcsolatban, így­ a fizika az élelmi anyagok sé­rüléseit, deformációit; a kémia a szennyeződéseket; a biológia a fertőződéseket, romlásokat; a biotechnológia a fermentációs folyamatokat; a géntechnika az élő szervezeten belüli módosítási lehetőségeket kutatja. Dr. Váradi Mária főigazgató helyettes a FAO/WHO Codex Alimentarius Bizottsága „Methods of Analysis and Sampling” munkabizottsága a KÉKI-ben működő titkár­ságának működéséről adott tájékoztatást.­­ November 6-án a KÉK Élelmiszeripari Kar megalakulá­sának 25. évfordulója alkalmából tartottak „Élelmiszer­minőség és EU-csatlakozás" témában szimpóziumot és Kari Nyílt Napot. Dr. Biacs Péter, KÉKI főigazgató „Élelmiszertu­dományi K+F eredmények és az EU-integráció” c. előadása keretében többek között a KÉKI eredményei és a KÉK kapcsolatáról szólt. Dr. Rácz Endre, FM osztályvezető ,Az élelmiszergaz­daság minőségpolitikája” c. előadásában kiemelte, hogy az Európa Parlament food Law & Food Policy” konferenciá­ja pozitív véleményt formált a magyar élelmiszer­jogharmonizáció állásáról. Az igényesebb üzemek állják a versenyt a HACCP, ISO előírások alkalmazása terén, a kis- és középüzemeket azonban veszélyeztetik a Közös Piac igényei. Az állami minőségpolitika célja: segíteni ahol lehet annak érdekében, hogy EU csatlakozásunk után a magyar gazdaság ne veszítsen piacot minőségi okok miatt. Dr. Soós János, OTP Ingatlan Rt. elnök-vezér­igazgató .„Élelmiszergazdaságunk lehetőségei az ezredfordu­ló után” c. előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösség szigorú követelményekkel fog országunkkal szemben fellépni. Két területen várhatók nehézségek: a tagállamok fogyasztóinak minőségi igényei és az agráriumon belüli strukturális problémák miatt. Dr. Siegler András, OMFB elnökhelyettes ,Az EU K+F politikája és hatása a hazai innovációra” c. előadásá­ban elmondta, hogy a magyar tudományt - az igen ala­csony ráfordítások ellenére - a csatlakozás szempontjá­ból kedvezően ítélik meg. Számos közösségi kutatási programba már bekapcsolódhattunk és nemzetközi + OMFB együttes finanszírozásban további kutatások előtt is nyitott az út. Piros László, ÉFOSZ főtitkár előadásában a „Versenyképes-e a magyar élelmiszeripar?” témában fejtette ki véleményét. Az ipar fejlődését néhány jellemző adaton keresztül mutatta be:­­ míg a hazai ipar termelése 8 év alatt 40 %-kal csök­kent, addig az élelmiszeriparban a csökkenés 18 %; - a privatizáció - a bírálatok ellenére - sikertörténetként értékelhető a mára 96 %-ban privatizált élelmiszer­­iparban; - a jegyzett tőkéből a külföldi tőke aránya több, mint 60 %, ennek nagy szerepe van abban, hogy a tárgyi eszközök több, mint 50 %-a megújult; - sikerült megőrizni a belső piacot, a legális import nem több, mint a fogyasztás 8 %-a. Mindebből az következik, hogy nincs félnivalónk a csatlakozástól. Problémát a mezőgazdaság állapota és je­lenlegi versenyképtelensége jelent. A vámhatárok lebon­tása az import liberalizációjával jár együtt, ez könnyen vezethet oda, hogy a hazai élelmiszeripar válaszút elé ke­rül: az olcsóbb import, vagy a drágább hazai nyers­anyagból dolgozzon-e? A szerződéses rendszer hiánya ve­szélyezteti a termelés biztonságát. (Sz. E.-né)

Next