Konzervújság, 2002 (50. évfolyam, 1-4. szám)
2002-01-01 / 1. szám
KONZERVÚJSÁG 2002/1. kenésének hatásáról sem. Mostanra elmondható, hogy három év elteltével a szakágazat egésze (tucatnyi társaság csődeljárása, illetve felszámolása árán) kiheverte az oroszországi történésekből gyökerező értékesítési és likviditási válságot. Ezt az időszakot korábbi példák nélküli állami beavatkozások is jellemezték. Ezek céljait illetően azok a vállalkozások gondolkodtak és cselekedtek lehetőségeikhez mérten helyesen, melyek egyidejűleg érzékelték a gyárkapukon belül szükséges belső modernizáció szükségességét, és egyben hatékony lépéseket is tettek - elsősorban a termék-, és piaci szerkezetátalakítás terén. Az előcsatlakozási időszak piacszabályozási jellemzői 1. Termelési háttér és agrárszabályozás A Magyarországon megtermelt gyümölcsök és zöldségek összes mennyisége alig haladja meg az Európai Unió hasonló mutatójának 3%-át, és egy egységes európai modellben gondolkodva termelési-, értékesítési korlátoktól lényegében nem kell tartani. A tartósítóipar hazai mezőgazdasági hátterét tekintve azonban változatlan feszültségforrást jelent - elsősorban a birtokszerkezet elaprózódottságából eredően - a termelők nagy számánál a finanszírozás megfelelő pénzügyi forrásainak, a banki hiteleknek és saját forrásoknak, azaz a tőkeerőknek a hiánya, valamint ezek nem kívánatos aránya. A termelés és a megtermelt alapanyagok értékesítése területén alapvető kérdés a termékek minősége, de az előbb említettekkel összefüggésben a versenyképesség megőrzése is. 2002-től az ipar, de a vertikum egésze számára is új kihívást jelent a nemzetközi szerződésekből (GATT/WTO) eredően az exporttámogatások eltörlése. Ezek leépítését tekintve a vállalkozások három lépésben szembesültek a szubvenciók megszűnésével: először 2001. tavaszától a csemegekukorica, valamint a paradicsomtartalmú termékek, októbertől valamennyi savanyúság és zöldségtartalmú termék, az év végétől pedig a feldolgozott gyümölcsök (átlagosan az árbevétel 9%-át kitevő) normatív támogatása szűnt meg. Ennek az elemnek a hiánya 2002- ben mintegy hatmilliárd forint árbevételtől fosztja meg közvetlenül a tartósítóipari exportban érdekelt vállalkozásokat. Az agrárszabályozásban ezzel párhuzamosan bekövetkezett változások mélyrehatóak és strukturális jellegűek. Alapvető érdek a volumenhordozó nyersanyagok elkötelezett minőségi termeléséhez kötött új támogatási forma hatékony működtetése, így a 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet az ipari paradicsom, a fűszerpaprika, a vöröshagyma, a zöldborsó, a konzervuborka, a meggy és cseresznye, a gurulós málna, valamint a csemegekukorica minőségi termeléséhez pályázati úton nyújt (termékszerkezetében különböző, de nagyságrendileg a korábbi szubvenciókkal azonos mértékű támogatást. (Megjegyzés: a termelő akkor juthat hozzá a minőségi támogatáshoz, ha olyan partnernek, feldolgozónak adja el termékét, aki regisztráltatta magát az Agrárintervenciós Központban. A regisztrációs lapokat a szakmai szövetségek - esetünkben a Magyar Tartósítóipari Szövetség - igazolja.) A feldolgozóipar szempontjából az új rendszer azt jelenti, hogy a korábbi output típusú támogatásokat input típusú ösztönzők váltják fel. Ezért a rendszer adaptációja akkor érheti el a célját, ha a meghirdetett támogatási mértékek (itt nem tekintve más tényezőket) árképző szerepet töltenek be a termeltetési szerződések megkötésekor, vagyis csökkentik a termelői árat. A Magyar Tartósítóipari Szövetség által igazolt konzervipari feldolgozók regisztrációs összesítősét a 2. táblázatban mutatom be. 2. táblázat: A Magyar Tartósítóipari Szövetség által igazolt konzervipari feldolgozók regisztrációs összesítője A rendeletet meghirdető Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium törekedett az Európai Unióban alkalmazott legfőbb piaci szabályozási technikák átvételére (2201/1996/EK, 2699/2000/EK, 449/2001/EK). A támogatást már nem a feldolgozók kapják, hanem közvetlenül a termelők, akiktől az előírt minőségű alapanyagot a feldolgozók a korábban alkalmazott minimum ár helyett már piaci áron vásárolják fel. A rendszer egyik lényeges eleme a feldolgozó-ipari vállalkozások regisztrációja. Ez nyújt információt a feldolgozók 2002. éves terveiről is, mely számadatokat azonban bizonyos fenntartásokkal kell fogadnunk. Ennek legfőbb oka elsősorban az érintett zöldségek és gyümölcsök ipari méretű feldolgozását, de még a vonatkozó termeltetési szerződések döntő hányadának megkötését is jóval megelőző, a jogszabályban rögzített január 20-i regisztrációs határidő. A finanszírozás feltételeit, de a késztermékek értékesítésének várható alakulását is nagyobb pontossággal képesek az érintettek egy két-három hónappal későbbi időszakban megjelölni, illetve megalapozni. Nem valószínű az sem, hogy a 2001. évet, mint bázist tekintve a nyersanyag felvásárlások mennyiségének átlagos növekedése ez évben meghaladná az 50%-ot, így - megítélésem szerint - az ismertetett számok birtokában elhamarkodott volna messzemenő következtetést levonni a hivatkozott FVM rendeletben szabályozott támogatott nyersanyag mennyiségek kihasználtságára, vagy az egyes támogatási mértékek valódi értékére vonatkozóan. (A 2. táblázat csak a konzervipari vállalkozások szándékait mutatja be, ami kiegészül a hűtőipari vállalkozások, szárítmánygyártók és fűszerpaprika előállítók hasonló adataival is.) 2. A közvetlen Uniós agrárkereskedelmi koncessziók áttekintése • 1997-ben parafálták az Európai Megállapodás (társulási szerződés) kereskedelmi és intézményi adaptációs jegyzőkönyveit, amit az Európai Unió időközben három országgal történt kibővítése és a GATT legutóbbi megállapodásainak végrehajtása tett szükségessé. Az ehhez kapcsolódó Kereskedelmi Adaptációs Jegyzőkönyv kihirdetésére (241/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet) 1999. január 1-i hatállyal került sor. Az új szerződéses rendszer két szempontból javította az EU-ba irányuló magyar agrárexport feltételeit: Tervezett nyersanyagfelvásárlás, tonna/2002. Paradicsomsűrítmény (28-30%) 70.341 10.929 204.100 Más paradicsomalapú termék 11.056 17.701 26.627 Zöldborsókonzerv 62.987 105.632 78.057 Uborkakonzerv 48.560 89.320 87.450 Meggybefőtt 19.322 28.109 35.714 Cseresznyebefőtt 1.456 2.204 2.977 Csemegekukorica konzerv 265.916 173.388 399.160 Forrás: Magyar Tartósítóipari Szövetség, vállalati adatközlések 3