Konzervújság, 2004 (52. évfolyam, 1-4. szám)

2004-01-01 / 1. szám

KONZERVÚJSÁG 2004/1. Európai agrárpolitika­­ a keleti bővítés előtt Juhász Imre, főtanácsos Kü­lügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkársága Csökkenő agrár-exporttámogatások az EU agrár­költségvetésében Egy, a ZMP­, a német mezőgazdaság központi információs szolgálata által a múlt év koraőszén, épp az eredménytelenül zárult cancuni világkereskedelmi tárgyalások idején nyilvános­ságra hozott információ szerint az elmúlt időszakban évről évre csökkent az Európai Unió agrár­költségvetésében az exporttá­mogatásra fordított összegek nagysága és részaránya. Tíz évvel ezelőtt az unió költségvetésében agrár-exporttá­mogatásra fordított összeg nagysága még elérte a 10 milliárd eurót, a teljes agrár-költségvetés 30%-át. Ez az érték 2000-re 5,6 milliárd euróra zsugorodott, 2002-ben pedig már csak 3,4 milliárd eurót, a teljes agrár­költségvetés 9%-át tette ki. A teljes exportszubvenció legnagyobb részével, 85%-ával a hús és hústermékek, a tej és tejtermékek, valamint a gabona és a cukor kivitelét támogatták. A tej és tejtermékek esetében tíz év alatt több mint 50%-kal, 1,16 milliárd euróra mérséklődött a támogatás összege, ám ettől is nagyobb mértékű, csaknem 80%­­os volt a marha- és borjúhús-export támogatására fordított összeg csökkenése, ez utóbbi termékcsoport exportját tavaly már csak 387 millió euróval segítették. A ZMP szakértője emlékeztet arra, hogy részint az 1998. évi oroszországi gazdasági és pénzügyi válság, s az értékesítési lehetőségek e válságból fakadó zsugorodása, részint pedig a nyugat-európai BSE-, valamint száj- és körömfájásjárvány ki­törése nyomán az elmúlt években súlyos válság sújtotta az unió marha- és borjúhús-termelőit. Az intervenciós készletek csök­kenése, az EU tervezett agrárreformja, az állatállomány csök­kenése, s nem utolsósorban a marhahús-fogyasztás újbóli emel­kedése együttes hatására ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy a belátható jövőben újból eladatlan marhahús-hegyek keletkez­nének az unió tagországaiban, sőt az OECD, a fejlett ipari orszá­gok gazdasági együttműködési szervezete által szintén a közel­múltban nyilvánosságra hozott és a ZMP szakértője által idézett tanulmány szerint az Európai Unió 2010-re nettó marhahús­importőrré válhat. Az unió tagországai közül ugyanakkor Né­metország önellátottsági foka - bár bruttó marha- és borjúhús­termelése az elmúlt tíz év során 17%-kal mérséklődött, harma­dik országokba irányuló exportja pedig csökkent - továbbra is meg fogja haladni a 100%-ot. Előzetes leltár termelésről, jövedelmezőségről az „EU-tizenötök” mezőgazdaságában Az Eurostat első, 2002 decemberében készített, s a főfog­lalkozású termelőkre vonatkozó előrejelzése szerint a 2002. évi 4,4%-os csökkenés után 2003-ban reálértéken 0,9%-kal emel­kedett az „EU-tizenötök” mezőgazdaságában az egy foglalkoz­tatottra jutó átlagos jövedelem. A termelés mennyisége 1,7%­­kal, a befektetett munka ezzel szemben 2,4%-kal mérséklődött. A jövedelmezőség alakulására vonatkozó átlagmutató ez esetben is nagy különbségeket takar. A luxemburgi székhelyű hivatal adatai szerint a tizenöt jelenlegi EU-tagország közül hétben javult a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége. Ezek sorában kiemelkednek a brit gazdák, akik 20,5%-os jö­vedelemnövekedést realizáltak. A briteket a belga és a spanyol termelők követik, 8,6, illetve 4,2%-os dinamikával. Az unió első számú agrártermelőjének számító Franciaország termelői 0,6%-os jövedelemnövekedéssel járultak hozzá az unió átlagá­hoz. A legrosszabbul, 14,2%-os jövedelemcsökkenéssel a német, továbbá 7,9%-os visszaeséssel a dán gazdák jártak. A helyzetet súlyosbítja, hogy e két ország termelői már 2002-ben is jöve­delmük csökkenésével szembesültek. Romlott az osztrák és a finn gazdák helyzete is, ők ugyanis 2003-ban átlagosan 6,4, illetve 5,9%-os visszaesést voltak kénytelenek elkönyvelni. A mezőgazdasági termelés értékének 1,7%-os mérséklődése a növénytermelés 1,9 és az állattenyésztés 1,7%-os értékcsök­kenéséből adódik. A növénytermelés mennyisége a szokatlanul csapadékszegény nyár következtében 6,3%-kal mérséklődött, míg az állattenyésztés termeléscsökkenése - a 2002. évivel nagy­jából azonos volumen mellett - elsődlegesen a termelői árak 1,6%-os csökkenésének következménye. A növényi eredetű termékek közül az EU-tizenötök terme­lése - értékalapon számítva - a legnagyobb mértékben gaboná­ból (3,7%-kal), borból (7,6%), továbbá takarmánynövényekből (6,1%) és olívaolajból (16,1%) mérséklődött. A bortermelés mennyisége egy tizedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest, s a múlt évi az elmúlt tíz esztendő legalacsonyabb ter­melési volumene. Az állati termékek közül a sertéshústermelés értéke - a 6,8%­­os termelőiár-csökkenés következtében, a 0,6%-os mennyiségi növekedés ellenére - 6,2%-kal mérséklődött. A marhahúster­melés mennyisége a 2002. évihez képest alig esett vissza, a ter­melési érték 3,1%-os csökkenése a termelői árak mérséklődé­sének következménye. A tejtermelés ugyancsak 3,1%-kal csök­kent, ami a 0,5%-os volumennövekedésből és a termelői árak 3,6%-os csökkenéséből adódik. Az EU-hoz májusban csatlakozó közép-európai és balti or­szágok közül hétben szintén romlott a mezőgazdasági tevékeny­ség jövedelmezősége. Az egy főre jutó jövedelem a legnagyobb mértékben, 21,3%-kal Magyarországon esett vissza, ezzel meg­előztük Szlovéniát (20,3%), Litvániát (10,0%), Szlovákiát (6,8%), Lettországot (6,1%), Csehországot (3,0%) és Észtor­szágot (2,2%). A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége a nyolc érintett ország közül csak Lengyelországban javult. * Zentrale Markt- und Preisberichtstelle der deutschen Agrarwirtschaft

Next