Konzervújság, 2004 (52. évfolyam, 1-4. szám)

2004-01-01 / 1. szám

2 KONZERVÚJSÁG 2004/1. Német gazdaságkutatók az EU új tagországai teljesítményéről és az agrárreformról „Rendkívüli haladást” értek el a közép- és kelet-európai or­szágok az átalakulási folyamatban, írja legutóbbi, a világ- és a német gazdaság aktuális helyzetét és fejlődési kilátásait értékelő, több mint 700 oldalt kitevő elemzésében az „öt bölcs”-nek ne­vezett független német szakértői tanács. A tekintélyes tudósok­ból álló testület az EU új tagországaiban a május 1-jén esedé­kes csatlakozásig hátralévő teendőket viszonylag csekélynek minősítette, s bizonyosnak tartja, hogy ezen országok az unió­ba történő belépésük után meg fognak felelni a tagságból adó­dó kihívásoknak és versenynek. Nehezen leküzdhető akadályt többük számára jobbára a költségvetés magas hiánya jelent, más szóval­­ az érintettek még távol vannak attól, hogy teljesí­teni tudják az ún. maastrichti feltételeket. Mindent egybevetve az EU keleti bővítése ügyében a német professzorok egyértel­műen derűlátóbbak annál, mint amennyi optimizmust a múlt év november elején nyilvánosságra hozott monitoring jelentésé­ben a brüsszeli bizottság sugallt. Az „öt bölcs” túlzott centralizmussal vádolja az uniót, tá­­gabb teret kellene engedni a nemzeti kormányoknak, mint dön­téshozóknak különösen az agrár-, az energia-, valamint a kör­nyezeti politikában. Emellett félő, hogy az európai külügymi­niszter intézményének megteremtése „új bürokráciát” fog ger­jeszteni, olvasható a tanulmányban. A közös agrárpolitika (CAP) a szakértői tanács által nyilvá­nosságra hozott bírálatok egyik legfontosabb célpontja. 2005- ben hatályba lépő reformja nyomán a szubvenciók nem mér­séklődnek, hanem tovább emelkednek. Az idén 48,4 milliárd euróra rúgó agrárbüdzsé az unió teljes költségvetésének 48,4%­­át teszi ki, s ez az összeg 2013-ig reálértéken számítva évi 1%­­kal tovább növekszik. A gabonák intervenciós árszintjét - francia nyomásra - nem mérsékelték, a tejkvótákat pedig néhány ország esetében még emelték is. Az új tagállamoknak az egységes belső piacba történő in­tegrálódása nem fog gyökeres változásokat eredményezni, vé­lik a független szakértői tanács tagjai, mivel az érintett orszá­gok már jó ideje az unió tagországaiba szállítják exportjuk két­harmadát (Magyarország mintegy háromnegyedét). A munka­erő szabad áramlása pedig - legalábbis az e kérdés vonatkozá­sában legérzékenyebb Németországban és Ausztriában - egy­előre nem fog megvalósulni. Vita az EU bővítésének növekedés-serkentő hatásáról Néhány hónappal nyolc közép- és észak-, továbbá két dél­európai ország EU-belépése előtt élénk vita alakult ki a német és az osztrák gazdasági közéletben az unió bővítésének növe­kedés-serkentő hatásairól. Ludwig Georg Braun, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) elnöke sze­rint az EU bővítése egyenesen „új növekedési lendületet” hoz a német gazdaságnak, mert piacképes termékekkel és szolgálta­tásokkal szinte valamennyi ágazat profitálni fog a tíz új tagor­szág csatlakozásából. Ez különösen igaz a balti köztársaságok belépésére, az ottani évi 4.. .7% körüli gazdasági növekedés nyo­mán különösen gyors keresletélénkülésre számíthatnak a német exportőrök. Egyes közgazdászok sokkal visszafogottabbak. Véleményük szerint a tíz ország csatlakozása ugyan pozitív növekedési im­pulzusokat fog kibocsátani, de ezek rövid távon sem Németor­szágban, sem pedig más jelenlegi EU-tagországban sem vált­ják ki a gazdasági növekedés viharos ütemű felgyorsulását. A hat vezető gazdaságkutató intézet az ősz folyamán közzétett őszi előrejelzése szintén úgy fogalmaz, hogy az EU bővítése „ mérsékelt hatást gyakorol a régi tagországok gazdasági fejlő­désére Fritz Breuss, neves bécsi egyetemi professzor szerint az EU- bővítés évi 0,15 százalékponttal járul hozzá a mindenkori né­met és osztrák gazdasági növekedéshez, a bővítés más, jelenle­gi tagországok fejlődésére gyakorolt hatása pedig még szeré­nyebb. A csatlakozás nyomán évi egy százalékpont pótlólagos növekedési rátával sokkal inkább az új tagországok gazdasági növekedése fog lendületet kapni, fogalmazott az osztrák tudós. Tény, hogy a csatlakozó országok együttes súlya még Len­gyelországgal együtt is sokkal szerényebb annál, hogy az unió bővítése markáns növekedési impulzusokat bocsátana ki a régi tagországok gazdaságára. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az EU-bővítés pozitív gazdasági hatásainak nagy része már évek óta jelen van, amit igazolni látszik, hogy a ma még csak tagjelölt országokba irányuló német kivitel 2002-ben két és fél­szerese volt az 1995. évinek. Ezt támasztja alá az 1. táblázat. 1. táblázat: Az „EU-tizenötök” a 2004-ben belépő országokba irányuló kivitele A német gazdasági közéletben ugyanakkor továbbra is meg­figyelhetőek az unió bővítésével kapcsolatos félelmek. Hans- Werner Sinn, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke egy, a Handelsblatt gazdasági-pénzügyi napilap által idézett nyilat­kozatában ismét felhívta a figyelmet arra, hogy 2004 május 1- jén olyan országok lépnek be az unióba, ahol a bérköltségek a németországi szint hatodánál járnak, ugyanakkor kiváló szak­munkásokkal és mérnökökkel rendelkeznek, s mindezek együt­tes hatására megnehezülnek a német gazdaság versenyfeltéte­lei. Már­pedig az olcsó bérek által keltett verseny a német közép­­vállalatok elvándorlásának gyorsulásához, a termelés-kihelyezés gyorsulásához, s nem utolsósorban a vállalati csődök számának növekedéséhez vezethet. „Németországban a keleti bővítés nyomán kétségkívül erő­södik a versenynyomás, ennek ugyanakkor megvan az a pozi­tív hatása, hogy a német vállalatok körében felgyorsul az az alkalmazkodási folyamat, amely a bővítés nélkül sokkal las­sabban menne végbe”, idézi Holger Fahrinkrug, az UBS bank szakértőjének gondolatait a német gazdasági-pénzügyi napilap. Vegyes érzelmek Ausztriában a szomszédos Cseh Köztársasággal kapcsolatban Vegyesek az EU keleti bővítésével kapcsolatos várakozá­sok a Cseh Köztársasággal közvetlenül szomszédos Felső- Forrás: Eurostat, Német gazdaságkutató intézetek 2003 őszi előrejelzése

Next