Kórházi Élet, 1968 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1968-01-01 / 1. szám

2 Kórházunkban még nem működött idegosztály, sőt az utóbbi években az idegszakrendelés is szünetelt a Rendelő Intézetben. Érthető, hogy a város lakossága nagy örömmel fogadta az idegosztály létesítéséről szóló hírt és az idegszakrendelés újbóli megkezdését. Külön örömet jelentett számunkra dr. Sarkadi Nagy András főorvosi kinevezése. A név illetve a család nem ismeretlen városunkban, öccse ügyvéd, sógora megyei gyermekgyógyász főorvos. Szülei is itt élnek évek óta. Tehát Salgótarjánba tulajdonképpen hazajött. Dr. Sarkadi Nagy András tanulmányait 1949-ben fejezte be a debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1947—48-ig a debreceni Megyei belosztályán dolgozott Kórház Keller tanár mellett, mint szigorló orvos pedig bejárt a Bihar megyei Kórház Hajdú— Idegelme osztályára. A megszerzése után már diploma alorvosként dolgozott Dr. Papp Zoltán egyetemi tanár mellett, akire azóta is őszinte tiszlettel és meleg szeretettel gondol. 1953-ban szakorvosi vizsgát tett, majd kinevezték adjunktussá. Szigorú, de kitűnő mester mellett tanulhatott és vált jó szakemberré. 1958-ban kinevezték Nyíregyházára a Rendelő Intézet főorvosává, önállóan dolgozott, ellátta a konzíliumi teendőket és a tudományos munka iránti érdeklődése is egyre fokozódott. Több előadást tartott a budapesti-, miskolci-, debreceni-, nyíregyházi-, nagykállói ideggyógyász kongresszusokon publikált a Hypophysis Hypoes thalamus rendszer kapcsolatáról, a Dyscopathiák kialakulásáról, azok kezeléséről, foglalkozott a Myasthenia gravis kórképével és logoneurosissal. 1967. május elsején vette át városunkban az idegszakrendelést és július elsején az új kórházban a 29 ágyas osztály vezetését. Beszélgetésünk érthetően először is az új munkahellyel, az osztállyal kapcsolatos. Hiszen kezdetben sok probléma és gond adódott, ami egy új osztály megindulásának mészetes velejárója. Azóta tera tárgyi feltételek már biztosítottak, de az orvosi és nővér létszáma még nem teljes. Ugyancsak sürgősen szüksége lenne egy jól képzett asszisztensnőre az EEG készülék kezeléséhez, ugyanis e szakalkalmazott hiányában az értékes és ma már nap mint nap nélkülözhetetlen készülék szolgálhatja a gyógyítást. nem Dr. Sarkadi Nagy András Iván — amely szép és osztómodern — az apróbb hiányosság ellenére, továbbá a sok munka és gond mellett is jól érzi magát. Természetesen otthon is akad elfoglaltsága. Két iskolás korú gyermek apja, s ez magyarázatot is ad az „otthoni gondokra.” Sarkadi doktor feleségével együtt elragadtatással és lelkesedéssel beszél Salgótarján fejlődéséről és az itteni lüktető életről. Hangjukból a bizakodás és megelégedettség érződik. Mi is úgy érezzük, hogy Sarkadi főorvos hazajött. Dr. Turay Pál A „Kiváló dolgozó“ Galajda László — a műszaki osztály megbízott vezetője. Rónabányai bányász család gyermeke. Előző munkahelyén — Mátravidéki Hőerőmű Salgóatarjáni Telephelyén, ahol mint nagyfeszültségű és secunderes karbantartó villanyszerelő dolgozott — munkája elismeréseként a „Villamosenergia Kiváló Dolgozója,” valamint a „Kiváló Dolgozó” kitüntetést kapta. 1950-től 1967 elejéig dolgozott a Hőerőműnél. 1964-ben esti tagozaton erősáramú villamos-technikusi képesítést nyert. Kórházunknál a múlt év eleje óta dolgozik. Életrajzi adatok ezek, de árulkodnak egy ember munkaszeretetéről, tanulni vágyásáról, szorgalmáról. Egyenes, határozott jellemű embernek ismertük meg, aki megfelelő rátermettséggel és képességgel rendelkezik a műszaki vezetés nem könnyű problémáinak megoldására. A zavartalan gyógyító munka elengedhetetlen feltétele a kórház technikai berendezéseinek folyamatos ellenőrzése, karbantartása. Felelősségteljes, komoly, lelkiismeretes munkát igényel ez a nem mindig látványos, sokszor aprólékos, sok türelmet és hozzáértést megkövetelő számos feladat. Kívánjuk, hogy vezetésével a műszaki osztály minden dolgozója sikeresen működjön közre szép és modern kórházunk magasszíntű betegellátásában. Dr. D. I. JHatiLdnek) írt özvegy Holló Istvánné nem Sorsok, szenvedések, sokegészségügyi pályára készült, sok fájó nyomot hagytak a egy szomorú családi esemény következményeként jelentkezett ápolónőnek, rendkívüli érzékeny emberben. Pályadíjasaink Kórházunk Tudományos Tanácsa a másodorvosi kar részére kiírt és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére beadott pályamunkák közül az alábbiakat fogadta el és részesítette jutalomban: Dr. Asztalos Béla (sebészet): „Spontán vastagbél necrosisos eseteink”. Dr. Bujalka Rezső (kórbonctan): „Fejlődési rendellenességek Megyei Kórház boncolási anyagában.” Dr. Csáki Gábor „E pontos alkalmazása a (szülészet): császármetszés anaesthesiájában.” Dr. Dobronyi Ilona (gyermek I. o.): „Gyomor és nyombélfekély a gyermekkorban.” Dr. Ján Huba (sebészet): iPovari um sarcoma 4 éves korban.” Dr. Magyari Ildikó (bőrgyógyászat): „Allergiás próbák szerepe az iatrogén ártalmak megelőzésében.” Dr. Pirkner Ferenc (traumatológia): „Adatok a csontseb pathophysiológiájához.” Dr. Sándor Aranka (gyermek II. o.): „Lymphadenitis mesenteries eseteink és azok diagnosztikai problémái osztályunk hároméves anyagában.” Dr. Schmidt Erzsébet (gyermek II. o.): „Staphylococeusok okozta infectiók és kezelésükkel szerzett tapasztalataink osztályunk hároméves anyagában.” Dr. Szekér Kálmán (sebészet): „A spontán bélperforációkról.” KÓRHÁZI ÉLET Évtizedekig ápolt, vígasztalt betegeket. Felelősségteljes beosztásban, mint főnővér dolgozott a kórház sebészeti osztályán. S most mikor nyugdíjba megy, egy kicsit bizony fáj a búcsú, de reméljük, hogy sokszor meglátogat bennünket, és nem szakad el teljesen a volt munkahelytől, a volt munkatársaktól. Kívánjuk, hogy jó egészségben töltse a pihenés napjait és még sok élménnyel gazdagodjon ilyen hosszú és szép munkásévek után. — dil — Az utolsó helyről felfelé Csecsemővédelmi munkánk múltja és jelene A hétköznapok ismétlődő, azonos típusú problémái az emberben könnyen azt a látszatot keltik, hogy egy helyben állunk, nem haladunk. Az egészséges türelmetlenség hasznos is a haladásra, de az ok nélküli, s aránytalan elégedetlenség defetizmushoz vezethet. Ennek aucerui esere nagyon jó módszer a visszapillantás a mustoni számokon át. Munkaterületünkre, a csecsemővédelemre is érvényesek a fentiek. Nógrád megyében e területen különösen szembeötlőek a két évtized alatti változások. 1945 előtt, sőt egy ideig még utána sem volt egyetlen kórházi ágya sem csecsemők, vagy gyermekek részére. Nem volt a megyének egyetlen gyermekszakorvosa sem, aki irányíthatta volna a megye területén dolgozó néhány védőnő munkáját. A lakosság anyagi és kulturális helyzete, — amely egyik döntő tényező a csecsemőhalálozások alakulásában —* az egyébként igen alacsony országos szintnél is rosszabb volt. Ennek következményeként Nógrád megye csecsemőhalálozása 1945 előtt és hosszú ideig utána is, a legrosszabbak közé tartozott, sőt több éven át a legrosszabb volt. Szervezett szakorvossal és kórházi alappal rendelkező szolgálat 1948-ban kezdődött. Két szakorvos dolgozott ekkor a megyében, akik ellátták az az évben kezdődő járási egészségügyi szakszolgálatot. Néhány órában szakrendelést is tarattak Salgótarjánban, illetve Balassagyarmaton. Még abban az évben létesült improvizált körülmények között a megye első csecseimő- és gyermekosztálya, 28 ággyal, Balassagyarmaton. Ugyanilyen improvizációs típusú megoldással szerveztünk 196ü végén, egy régi korházi épületben Salgótarján van 25 csecsemő-gyermekagyac, összesen mu uuj lonntbol. (ma egy ágy retesztese topoe kerül.) Eppen az évben változatlanul két szakorvos esett védőnő propait megbirkozni a feladatoiial — neves sikerrel — mert a megye csecsemohalanapsaga m “/6-os volt a harom legrossszabb megye egyikeként. Nyugodtan állíthatom, hogy a tovaooi változások — pásztói gyermekoszály, a sala goterjani osztály bővítése — mind csak improvizációk voltak, a szükségmegoldásokat kikényszentette a parancsoló cn jelentkező igény, ugyanakkor a tökéletes megoldást akadályozta az anyagi nincstelenség. Salgótarjáni viszonylatban hosszú időn át gátolta fejlődésünket az, hogy az új kórház létrejötte az első gondolatfelvetéstől a tényleges mcgvaiósulásig másfél évtizedre telt. A sok akadály ellenére is folyamatosan fejlődtünk. Előbb a balassagyarmati kibővített gadható osztály került elsőkörülmények közé, majd a pásztói 15 ágy is 40- re bővült. Végül 1963 őszén nyílt meg az igényeket teljesen kielégítő 110 ágyas Salgótarjáni koraszülött- csecsemőgyermekosztály. A szakrendelések is fokozatosan növekedtek, helyben és óraszámban egyaránt. Gyorsan nőtt a termeten dolgozó orvosok és a mi szempontunkból különösen fontos védőnők száma, bz utóbbiak múlt évi létszáma már nő volt, szemben az i9an-és 20- al. A szakorvosok száma 16, az akkori kettővel szemben. Nem lebecsülheto mértekben emelkedett népünk eret- es kulturszinvonala, különösen leoi-tol kezdve. Ezek eredményeként csecsemonataiozásunk olyan gyors ütemű javulást mutat az utolsó ulevoen, maly szinte példa nélküli az orszagoak. A seregnajtóval felnyomultunk oda, hogy öt éve már a mi értékeink mindig jobbak az országos átlagnál. A csecsemonatapozás a megyeben az 19 éu-es esteknek egyharmadára, (10 u/ű”i"éi 3,4 v/o-ral csökkent. Érdemes volt tehát a küzdelmes munka. Az egyedi esetek esetleges sikertelensége mellett törvényszerűen jelentkezett az anyagi és erkölcsi befektetés eredménye. Legyen ez biztató a munkájukat e termeten most kezdők számára. Végezzék munkájukat az elődök feszesedésével és odaadásával, s ők is meglátják, hogy az eredmények ezek után nem maradnak el. Dr. Karászi Benő megyei gyermekgyógyász osztalyvezeto foorvos Tudományos híradó Dr. Merényi Sándor szülész-nőgyógyász főorvos december 9-én „Anyavédelemés aládvédelem” címmel előadást tartott kórházunkban. Előadását a szülész-nőgyógyász orvosokon kívül meghívott vendégek is nagy érdeklődéssel hallgatták. Prof. dr. Lehoczky Győző, az Országos Onkológiai Intézet gynekológiai osztályának vezetője meghívott vendégként december 16-án előadást tartott kórházunkban „Új utak az onkogynekológiában” címmel. Nagysikerű vetítettszépes előadásához — melyben új műtéti eljárásokat is ismertetett — hozzászóltak többek között dr. Merény Sándor és Dr. Oppe Emi szülész-nőgyógyász főorvosok.' túlu i ui. 1968. január a szakszervezeti segélyezés módosításáról A SZOT elnökségének 1967. április 10-i határozata szerint 1968. január 1-től a szakszervezeti tagdíj bevétel 50u/§-ával az alapszervezetek rendelkeznek. A szakszervezeti segélyeket az alapszervezetek tervezik be költségvetésükbe és azok is folyósítják. A határozatot az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet V. kongresszusa is elfogadta és megerősítette. A dolgozót — legalább egyéves szakszervezeti tagság esetén — szülés és halálozás alkalmával segély illeti meg. Szülés esetén mind a feleség, mind a férj segélyre jogosult. Temetési segélyre jogosult az a személy, aki a szakszervezeti tag halála esetén a temetésről gondoskodik, családtag elhalálozása esetén az a szakszervezeti tag, aki a temetésről gondoskodott. A segélyek legkisebb összege 1—10—20 éves szakszervezti tagság esetén szülésnél 200, 250, 300 Ft temetésnél 250, 350, 450 Ft Szakszervezeti tagság alapján járó szülési es temetési segélyen kívül szociális indokon alapján is lehet segélyt folyósítani. (Hosszantartó betegség, 12 hónapon át anyasagi segélyezett — Szociális inaon alapján.) Ikerszülés esetén mindegyik gyermek után jár segély. «.alva született gyermek után csak temetési segély folyósitható. A segélykérelmen 60 napon belül nyújtandók be. A szakszervezeti segély összegének alsó határa van, felső határa 800 Ft. A szakszervezeti tag szociális segélyt naptári évenként csak egy alkalommal kaphat. Szakszervezeti segély igénylésénél az alábbi okmányok szükségesek: — Segélykérő lap a bizalmi aláírt javaslatával. — Legalább egyéves tagságot, besorolás szerinti, hátralékmentes tagdíjfizetést igazoló tagkönyv. Szülés esetén a születési anyakönyvi kivonat eredeti példánya, az apa részéről együttélés igazolása. Ha mindkét fél intézményünk dolgozója, az apa részéről is kell tagkönyv és segélykérő lap. Halálozás esetén a kérelmező nevére szóló számla a kifizetett temetési költségekről. Szükséges ugyanekkor a halotti anyakönyvi kivonat eredeti példánya és az elhalt szakszervezeti tagsági könyve. Szociális segély esetén (hosszantartó betegség, átmeneti rokkantság, elemi kár stb. indokolással) ezek orvosi, illetve hatósági igazolása. Gyermekgondozási segély esetében a társadalombiztosítási szerv igazolása arról, hogy a 600 Ft segélyt egy éven keresztül megszakítás nélkül felvette. Szociális segélyt szakszervezeti tag tanulónak, nyugdíjasnak, jogfenntartónak is lehet fizetni. Szabó Gézáné mb-titkár-h.