Kerényi Jenő emlékhely (2007)

PLASZTIKAI VARÁZSLAT KERÉNYI JENŐ EMLÉKHELY SOPRON ÓVÁROS GYÖNGYSZEMÉBEN, AZ ARTNER PALOTÁBAN Kerényi Jenő Kossuth-díjas szobrászművész, ha akkor már lett volna ilyen cím, a „nemzet szobrászművésze" lenne. Briliáns tehetségét még a háború előtt a „római iskola" idején bontotta ki, a Velencei Biennálén, majd Bécsben, Linzben, Nápolyban, Moszkvában szerepelt műveivel. Első köztéri szobrai a háború alatt, mára már elcsatolt területen készültek (1943, Léva). Már több mint harminc éve, hogy a Magyar Nemzeti Galéria műveiből életmű kiállítást rendezett. Egyik meghatározója volt a Brüsszeli Világkiállítás Magyar pavilon­jában elhelyezett szobrával az azóta alkotó nemzedék gondo­latmenetének. A brüsszeli világkiállítás 2 évvel a forradalom után igen fontos állomás volt a tudomány és technika fejlő­désének történetében. Ezt a szobrot megvették, és Namur­­ban állították fel. Megszámlálhatatlan gipszmintája és néhány példányos bronzai, sőt hatalmas köztéri művei (Sátoraljaújhely, Almás­füzitő, Rezsőtéri dombormű, diósgyőri kezek, városligeti és győri díszkút, Csontváry Pécs, stb.) az utókor és özvegye jóvoltából ránk maradtak. Szerénysége miatt több mint har­minc évig nem volt kiállítása, most megtört a jég, gondolatai közkinccsé válnak. Mindenki ismeri „Tihanyi legenda" című szobrát a révnél, „Kezek" című művét Miskolcon, és főleg „Lopják Európát" című remekművét a Szentendrei Múzeumban. „Értette és érezte az ember, az emberi kapcsolatok problematikáját, ugyanígy közel állt hozzá az, amit a költészetből kölcsönvett terminusszal közéleti lírának nevezünk" - írta róla méltatója. Művei plasztikai varázslatok. Meghatóan őszinte, külön­leges ritmusérzékű művész, az arányok nagymestere. Ízig­­vérig modern szobrász, „olyan közvetlen folytatója azonban a klasszikus (görög-római) mesterek és a reneszánsz szobrá­szok gondolatmenetének, hogy mind líraiságában, mind pe­dig a szobrok statikája és a benne rögzült mozdulat dina­mikája ellentétpárjában hallhatatlan. Sopron a kortárs magyar szobrászat fényeit csillantja fel, a „Érem Biennálé" és a „Barokk paloták szoborkertjei" egyre határozottabban a városra és a magyar szobrászatra irányít­ják a műértők figyelmét. Az óvárosi Artner Palota legendás szépségével és léleg­zetelállító történelmi atmoszférájával méltó arra, hogy Kerényi Jenő emlékét itt a sokáig volt határsávban az egyik legszebb határokon átnyúló közép-európai régió kapujában megőrizze. Az óvárosi műemléki városmag és a Kerényi Jenő emlékhely ugyanazon európai gondolatot szolgálják és egyidejűleg kép­viselik, amit a művész „Lopják Európát", „Dante és Vergilius az alvilágban", a „Tihanyi legenda", „Szent Ferenc", „Golgo­ta" és „Korpusz" szobrai fejeznek ki. Kerényi Jenő immár három évtizede halott, jövőre lenne száz éves, de ugyanúgy, mint az irodalomban Petőfi, Ady és József Attila, a zenében Bartók Béla és Kodály Zoltán, a tudományban Puskás Tivadar és Szentgyörgyi Albert, örökké velünk marad. Ez az emlékhely is segít gondolatai megőr­zésében. Csák Máté Kerényi Jenő emlékhely, Artner Palota 3

Next